Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-01 / 97. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1946 május 1 Világnézeti szinház Szegeden A Szegedi Nemzeti Szinház igazgatóinak tervei a közönség világnézeti nevelésére és a népi tömegeknek a szinikniturába való bekapcsolására (Szeged, április 30.) A mimká-ságoi a kultúra részesévé, hordozójává kell tenni, hO|gy ezen a téren is megtörténhessék magasabb életszínvonalra való emelkedése. A munkásság kiíltúrális életszínvonalának emelésé re kitűnő eszköznek látszik a színház, amely ha jól tölti "be hivatását,, a legfontosabb tömegnevelő tényező lehet. Másrészt a mai színház arra is hivatott, hogy a elvtelen polgári színműirodalom és operettkultusz emlőin nevelt úgynevezett középosztálynak a munkásság igényei kielégítésével párhuzamosan világnézeti átnevelést ad jon. OWájius 1 ünnepe alkalmából felkerestük a Szegedi Nemzeti Színház igazgatóit, hogy megkérdezzük tőlük, látják-e ennek a dolognak a fontosságát és vannak-e elgondolásaik, terveik világnézeti színház kialakítására, másrészt a munkásságnak a színházhoz való kapcsolására vonatkozólag, ami eddig egyáltalán nem, vagy csak nagyon tétova módon, rendszertelenül történt. Lehofay Árpád igazgafé a következőket mondotta kérdésünkre. — Minden szándékom és törekvésem az, hogy a Szegedi Nemzeti Színház a kor szellemét tükröző színház legyen s ezen a módon magához kapcsolja a munkásság, sőt a parasztság széles tömegeit, másrészt a oeioin olyan müsorpolitikát folytatni, aminek révén a publikum nemcsak irodalmi és színpadmüvészeti ízlésnek kiművelését kapja meg, hanem világnézielti nevelést is kap. Ugy gondolom első dolgunk lesz a szegedi színipadon az emberiségnek azokat a nagy szabadszellemeit megszólaltatni, akik zseniális alkotásaikkal a mindenkori forradalomnak zászlóhordozói. A modern külföldi és hazai irodalomnak a ma uralkodó világnézeti irányokat sugárzó müveire helyezendő emellett a hangsúly. A nagy orosz, angol, német, skandinav realistákra gondolok itt elsősorban, de az egészen modernekre is, akik részben a munkásság soraiból kerültek ki, részben pedig a munkásságnak írtak. Ezeknek az ólgomdalásoknak megvalósítására vonatkozó terveim régen készen vannak, az idei szezonban azonban részben a késői kezdés, részben a hosszú téli kényszerszünet miatt jóformán semmit sem tudtam megvalósítani 'belőlük. Nagy akadályozója a tervek megvalósításának az anyagiak hiánya. Nagyon sok darabot azért nem tudunk előadni, mert nem tudjuk bizr íosítani a megfelelő kiállítást. Reméljük azonban, hogy a helyzet mindinkább megjavul és a jövő szezonban megkezdhetjük a tervek megvalósítását. Hiszem, hogy megtudom valósitani azt a kedvenc gondolatomat is, | hogy az üzemek munkássága számára kint munkahelyeiken előadó délutánokat rendezzünk és a vers bűvös szavával igyekszünk a munkást a színházhoz édesgetni s igényes műélvezetre szoktatni. Szándékomban van olcsó munkásbérletrend szert is bevezetni. Vaszy Víklor zeneigazgatónak tettük ftel ezután kérdéseinket. Vaszy igazgató a rá annyira jellemző állandó aktivitást sugárzó lelkesedéssel válaszolt a zenei vonatkozásban ezt a témakört érintő kérdésekre: — Az operai műfaj tartalmi anyaga nagyrészt már kimerült — mondotta — másrészt kimeriilöben van, mert eütünt az a világ, megsemmisültek azok a társadalmi osztályok, amelyek táplálták. A műfaj új tartalommal való megtöltése, továbbfejlesztése csakis úgy képzelhető eL, ha népi vonalra, általában a dolgozók lelki és fizikai problémáinak vonalára állítjuk. A nép problémáiba való belekapcsolódást szolgálta már bizonyos fokig a Zienei verizmus. A Carmen, a Paraszt%wöeül«t a régi operairodalom arisztokratikus témavilágából a néphez való leszállást jelentette mind szövegben, mind a zenei stílus és tartalom átalakításában. Ahogyan kiszorul a műfajból az arisztokratikus ízlés úgy erősödik a népi irányzat. Arra kell törekednünk, hogy ez az irányzat minél erőteljesebben kibontakozzék, mert a régi zenei és szövegbeli témavilág a műfaj elsatnyulásához, elhalásához vezetne, míg a népi irányzat, új szövegbeli és zenei témavilág feltárása pedig a műfaj reneszánszát hozza. Bizonyítja ezt a Szovjetunió és népeinek operairodalma. A Szovjetben az elmúlt két évtized alatt hatalmas, végtelenül gazdag népi operairodalom fejlődött ki. Innen várjuk az európai és az egész világ operairodalomnak megújhodását. Nekünk, magyaroknak megvan az alapunk ennek az irányzatnak kibontakoztatásához. Bartók és Kodály megmutatták az utat, amelyen a magyar zenedráma elindulhat és kifejlődhet. Erre az alapra kell építeni és ezt a vonalat kell í'S követnünk zenei téren akkor, amikor a művészi nevelés mellett világnézeti nevelést is akarunk adni a szegedi közönségnek. Éppen azért arra törekszem, hogy minél előbb, lefaetőleg már a következő szezonban btv mutathassuk Kodály Háry Jánosát és a SzcketyfOiiót. — A közönség vonalán van még tennivalónk — mondotta végül Vaszy Viktor. — Itt ugyanaz a teendő, műit a művészi vonalon. Be kell vezetni a zeneművészet berkeibe az eddig kirekesztetteket, a munkásságot és a parasztságot. Meg kell tanítani őket, hogy a zene nemcsak szórakoztat, hanem üdít, pihentet és kultúrát ad. Meg kell nyernünk a népi rétegekei a komoly zene számára. Ha másként nem megy a dolog, utánuk kell mennünk a gyárakba, a falvakba, olcsó munkás-bér let rendszerrel kell őket bevinni a színházba. Errevonatkozólag már tárgytaltam is a szakszervezeti tanáccsal és jövőre feltétlenül megszervezzük a dolgozók bérletét. Igy gondogkoznak, lg}' terveznek a szegedi színház vezetői a világnézeti színházról, a népi rétegnek a színikultúrába ' bekapcsolásáról. Szeretnénk hirini, hogy elgondolásaikat meg is tudja majd valósítani. SZÁSZ FERENC UtáiuS 1 Szabad nemzetnek szabad májusa! Főlturó pórnak van immár jussa. Eltűnt a jobbágy, veie a zsellér Van jog, szabadság, lesz fehér kenyér. A kalász már az 6 földjén érik Árendát érte többé nem kérik. Vígan köszönti dalos pacsirta Földjét az uj jog nevére irta. Ispán, földesúr mondta a végszót Senki sem emelt ellene vétót Nem kiskirály a főszolgabíró Nem lesz több gyerek éhkoppon siró. Föi hát munkára, föl uj földesúr, Azé a szántó, aki földet tur. Néki kék az ég, a rét néki zöld Áldott legyen a huzatermő föld. Dettre Béla. Munkás-tömegsport Akadnak még ma is tekintélyes számmal Szegeden olyan sportvezetők, akik a sportot teljesen elvonatkoztatják a politikától. Szerintük csak a politikamentes sport egészséges. Akik igy. beszélnék, azok sem a demokráciában. sem a Sportban nem látnak a nemzet szempontjából széles távlatokat a magyar "nép boldogulására. Akik igy beszélnek, gondolkozzanak egy kissé, nem maradt-e meg bennük tulsok a gnult ideológiájából? Ha a demokrácia, az uj rend szelleme csak egy kissé "áthatotta volna őket, tudniok kellene, hogy a sport a demokrácia szerves része. A magyar dolgozók a demokrácia kiszélesítése és megvédése érdekében politikái harcot vivnak, tehát ez alól a magyar sport sem vonhatja ki magát, mert a n^pi jogoknak ezen á síkon is érvényesülni kell. Elmúlt az az idő, amikor a tehetős íicsurok egyes sportágakat kisajátíthattak maguknak és a munkás sportegyletek gúzsbakötése is a múlté. Vájjon az nem volt politika, hogy azokat aa egyesületeket, amelyek a dolgozó tömegeket sportoltatták, háttérbe szorították, utat ^engedve a fennálló rendet kiszolgáló, üzleti alapon működő sportrészvénytársaságoknak. Csak olyanoknak nyújtottak sportlehetőséget, ajkik üzleti szempontból kielégítették őket. A többieket pedig a sportolási lehetőségektől megfosztva tétlenségre kényszeritették és ezz®l a sportot luxussá tették. Ez a rendszer a tehetséges munkássportolók ezreit szorította háttérbe a magyar sport rovására. A magyar dolgozóknak a nehéz munka után a sport felüdülést jelent. A por és a korom után a mozgás, a levegő és a napfény az egészséget szolgálja. A néhány mozdulatból álló munka után a sport minden izmot működtet és fejleszt, ellenállóképesebbé téve a szervezetet. Tehát a sport akkor szolgálja az egészséget, ha minél többen és rendszeresebijen űzik. Hogy ez elérhető legyen, sokat kell harcolnunk érte. Ezt a harcot a npnkás sportegyesületek már évtizedek óta vívják. 1908ban alakították meg a szakszervezetek turisztikai csoportjukat. Ettől az időtől kezdve a munkásSport pályája felfelé iveit. Sorra alakulnak a niunkás sportegyletek ujabb és ujabb szakosztályokkal. A munkás sportolók ezreit foglalkoztatják, de támogatásban sohasem részesültek. Mindig Önmagukra voltak utalva. 1932-ben a bécsi munkásolimpiászon 600 magyar munkássportoló vett részt, akik egyiől-egyig saját költségükön utaztak. Tudvalevő az is, hogy nőket legelőször' a munkás sportegyesületei: sportoltattak, ők voltak az elsők, akik felszabaditották a nőket a polgári feszélyezettség. alól. Kétségtelen, hogy a ma sportja a tömegsport. Ez adja meg a lehetőséget arra is, hogy kifejlődjék az egészséges minőségi sport is. Ennek bevezetése pillanatnyilag talán a minőségi sport rovására megy, de mint a Szovjetunió sportja megmutatta, a, legrövidebb időn belül hatalmas fejlődést mutat és túlszárnyalja azokat, akik a régi sportszellemben sportoltatnak. Nem véletlen áz, hogy a sport terén a legelső helyen a Szovjetunió áll. Az. amit a »szépség ünnepe* cimü film elénk tár, az az eredmény, amit a szovjet csapatok egymás után a világ legjobb csapataival szembem elértek, csak ott lehetséges, ahol a tömegsporton keresztül fejlődik ki a minőségi sport is. Ná'unl: a különböző munkásegyesü-. letek a tömegsport szempontjait figyelembevéve, a kereteket felállították. Megalakítottál: a különböző szakosztályokat, lehetőségeket teremtettek a legkülönbözőbb sportágak üzéséhe.z, kitűnő edzőket és szakembereket állítottál: a szakosztályok élére, hogy ezzel lehetőséget nyújtsanak a dolgozó munkástömegek " sportolására. Most a keretek megtöltésén a sor. Ez a munka is folyamatban van. Azok az emberek, akik ezen az elnyomatásban és a felszabadulás után fáradtságot nem kiméivé dolgoztak, rövid időn belül látni fogják, hogy munkájuk nem volt hiábavaló, mert az p munkájuk hozza meg az egészséges magyar sportot, a magyar munkássoprtot, amely még sok dicsőséget fog szerezni a népi Magyarországnak. Tóth Róbert - MaDISz-HIREK: A szegedi MaDISz 111. szénbányászrohan/brigádja csütörtök reggel indul. Gyülekezés iél 8-kor a nagyállomás előtt. Kertész gépcserép és téglagyár. Alsóvárost feketeiöidek "ló 13 Telefon: 4-94>xám, MOLNÁR halászcsárda megnyílt az ujszegedi Eifel vastoronynál Állandóan friss halak, hideg italok. — Délután 4-től Lakatos Géza és cigányzenekara muzsikál. — Hangulatos terrasz.