Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-14 / 107. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! |ZfSed 1946. május 14, kedd Itt, ért. 107. sz. ura: 5,000.000 P LMflGYAKORSZAö gl»Aa"TAÍK"5M«»IUU I* A 8 T »tyjJHT»J»»m«l SA.PITTFJ' Byrnes Holotovnak válaszolva megígérte a Magyar Nemzeti Bank aranyának visszaadását (London, május 13) A Times szerint a külföldön levő magyar javak ügyében Byrnes a párisi értekezleten Molotov megjegyzésére válaszolva kijelentette, hogy a magyar kormánytól még nem kapott semmiféle megkeresést a javak visszaadására vonatkozólag. Az amerikai kormány nem enged a Magyar Nemzeti Bank mint-' egy 32 millió dohár értékű külföldi aranyához hozzányúlni, gondoskodni fog azonban arról, hogy visszaadják jogos tulajdonosának. A külügyminiszterek még nem döntöttek a trieszti kérdésben és a békeértekezlet időpontjáról (Páris, május 13.) A négy külügyminiszternek szombat délutáni ülésén álltaiéban a balkáni és finn békeszerződéasel kapcsolatos még nem rendezett •kérdéseiről vitatkoztak,' megegyezésre azonban nem jutottak. A nagyhatalom külügyminisztereinek szombat esti nem hivatalos ülésén nem hoztak döntést a békeértekezlel időpontjára vonatkozóan. Molotov, szovjet külügyminiszter szeriint a békeértekezdetet ne tartsák meg mindaddig, amiig a négy nagyhatalom nem ért egyet az alapvető kérdésiekben. Szerinte ez a két alapvető nézetkülönbség Trieszt és az olasz jóvátétel. A Ta.njug moszkvai tudósítójának jelentése szerint a moszkvai sajtót élénken foglalkoztatja a trieszti és Venézia Giulia kérdését A lapok terjedelmesen közlik a kérdéses területről a szaikértőlk' véleményét. ft dolgozok szenvedései a pénzromlással napról-napra fokozódnak és már-már elérik azt a határt amelynél tovább nem lehet menni Rákosi elvtárs rádióeiőadása a jó pénzről (Budapest, május 13) Rákosi Mátyás elvtárs mmiszterelnökheiyettes szombaton este elöadast tartott a rádióban a szilárdnénzröl. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a peuzrumias es az mtiáció nővekedC.c olyan ménéket ért el, amely hosszú ideig tovább nem folytatható anélkül, hogy abból a fiatal magyar demokráciára gazdaságilag es politikailag is egyaránt károk ne származzanak. Minél gyorsabb a pénzromlás, annál gyorsabb az állami jövedelem eiertéktelenedése is. Ez a körülmény egyik serkentője annak, hogy értékálló pénz kérdését a léhetö legrövidebb időn <»itil megoldjuk, annál is inkább, mert a dolgozó nép szenvedései a pénzromlással szmte napról-napra párhuzamosan fokozódnak és már-mar gréfik azt a határt, §nsfeiyn« tovább már néirt }«!?•* mm. Rákosi Mátyás elvtárs áliáimninitjzicr ezután a szanálás előfeltételeivel foglalkozott és megállapította, hogy a nehézségek leküzdésére értékálló penzj kell forgalomban hozni, amslynéif jelentékeny részét arannyal vagy külföldi valutával kell 4?a«ni, A Nemzeti (Janii jtlhonievő aranyit észléto CtTá íiem elegendő. A legtontosább téht'ö a Nemzeti Banknak az Egyesült Államok kezeben, Frankfurtban levő tele. Ha ezt az arany mennyisiget visszakapjuk, akkor azonnal meg van a jo pénz kibocsátásának lehetősége. A szilárd bankjegy kérdésében díntő tényező az áruforgalom, amelynek arányban kell állani a fogyasztásra kerülő javakkal és természetesen az államháztartás egyensúlyával. A szanálás első hónapjában jelentékeny árumennyiséget kell forgalomba hozni, amelyeket a kibocsájtott bankjegyekkel meg is lehessen venni. A szanálás sikerének biztosítása érdekében szükség van a kötöttgazdálkodás bevezetésére is. A szilárd pénz megteremtésével a házbérrendszer megváltoztatására is szüxség van, azonban ügyelni kell art a, hogy az 19,]$ szinten felül ne emelkedjék, "*' A zsiláj;^ p|üí ítiegíéídintésére megVf^K áz előfeltételek. Ezek az előfeltételek : a mezőgazdasági es az ipari termelés fokozása, az állami apparátus leépítése és a szigorú takarékosság minden vonalón. Ez minden osztálytól és minden állampolgártól komoly áldozatokat követei. A szanálással az 1938-as életszínvonalnál alacsonyabb fokot érünk el, de kétségtelenül összehasonlíthatatlan helyzet lesz a mostani inflációval. A termelés bén. Horváth Márton, a szegedi ipartestület elnöke, mint a nagygyűlés előadója, az iparospanaszokat és kívánságokat terjesztette elő. Felsorolta mindazokat az iparospanaszokat, amelyeié 25 év óta panaszai az ország iparosságának. Ezeket ugy adta elő, mintha uj keletű panaszok lennének és mintha a demokrácia lenne ezekért okolható. Könyves Petri Géza felszólalása után Vörös József elvtársi, nyugalmazott ÍSL-pái, í'-liakozott az ellen a beállítás ellen, mintha a demokratikus rend és a demokrácia rezsimje lenne az iparossérelmek oka. Be kell látnia az iparosságnak, hogy a most rázudult nehézségek 25 év reakciós politikájának a következményei. A felszabadulás és a demokrácia meg fogja hozni 3 fellendülést a kisipar száméra. A T békekötés után, ha megnyílnak a határok a külföld előtt, nagy becsülete lesz a fejlett magiyar kisiparnak. Küj lünősen keleten keresik nagy mennyiségben majd a magyar kisipar termékeit. A nogy tetszéssel fogadott, beszéd után Földes Miklós újjáépítési miniszteri biztos bejelentette: sikerült elérnie illetékes helyen, hogy a Szeged lakossága által befizetett közmunkaváltság összegének fele a jövőben Szegeden maradjon és Szeged megrongált épületeinek újjáépítésére és háborús kárainak eltüntetésére szolgáljon. Ezzel a szegedi iparosság jut keresethez. Bejelentette még a miniszteri biztos, hogy a szegedi iparosság anyagellátása a jövőben az ő hivatala közben jöttével történik. A jövőben az újjáépítési miniszteri 'biztosság adja az anyaigkiu taplósakat igazságos elosztásban készpénzért. Bohata Bálint a férfiaszafoódpax sérelmeit sorolta fel és közmunkákat) sürgetett Szeged szabói párossága számára. Joanovics Ferenc (Csongrád) az OTD-terhelk ellen szólalt feil és a tatnonckértdiést tárgyalta. Kiss János elvtárs, csanádi főispán az orosházi ipartestület elnöke Vörös elvtárshoz •hasonlóan arról beszélt, hogy a, magyar kisiparosságra nagy jövő vár. Dn Lippay István, az IPOK főtitkárai, Dobrai Domonkos hádogormester, Lakó Alttal kádármester, dr. Bárkányi Ferenc és Vörös András sütőmester fel szó'alása után dr. Cserzy Mihály kereskedelmi és iparkamarai vezető-titkár köszönetet mondott az IPOK-nak a kerületi nagygyűlés meg- . tt -:á> ért ér Ipa .of problémákat fejtegetett, majd Inkey István OTI-igazigató, Kiss Imre elvtárs, makói polgármester, Horváth Márton alelnök, Czékus Frigyes dorozsmai ipartestületi jegyző, Takács Lajos kőművesmester és Jójárt Lajos kőművesmester hozzászólása után a nagygyűlés délután fél 4 órakor ért véget. "t3> 40 millió arany dollár,'töbhmint 200 millió I fokozásával az életszínvonal is emelkedik aragypengőt kitevő arany- és devizákész-1 inajd. Tombácz elvtárs beszéde Szatymazon a reakció SZÍVÓS hadjáratáról Más külterületi és szegkörnyéki helységekben is gyűlést tartott a MKP (Szatymaz, május 13) Tombácz Imre i len tette, hogy az értékálló pénzt elvtárs, nemzetgyűlési képviselő Szaty-1 nemzet hamarosan meg is kapja. A beíizetetf közmunkaválfság a jövőben Szegeden marad A vasárnapi kerületi IPOK-nagygyülés letárgyalta az iparosság panaszait és sérelmeit. — A szegedi ipartestület alelnöke a demokráciát okolta a 25 éves reakció által előidézett iparosbajokért jegyzőt, dr. Égető Ernő hódmezővásárhelyi tanácsnokot, dr. lnkey Irtván OTkigiazigatót, dr. Hamar Sámuel pénzügy igazgatót, Práger József tib. tanácsnokot, az iparhatóság vezetőjét és másokat. Farkad Imre e írnok nyitotta meg a tanácskozást, majd Simák Páli, az IPOK elnöke ismertette a délkerületi nagygyűlés okait és célját. Az elmúlt évek háborús eseményei elszakították egymástól az IPOK-ot és a vidék lakosságát, az országos központ most újra fel akarja venni a kapcsolatot, hogy segítségére legyen az iparosságnak. Beszéde további folyamán az újjáépítési munka lankadatlan folytatására hivta fel az iparosságot, majd beszámolt azokról a mozgalmaikról, amelyeket eddig indítottak az iparosság érdeké(Szeged, május 13.) Az Ipartestületek Országos Központja vasárnap kerületi nagygyűlést rendezett Szegeden. Az ipartestület nagytermében megtartott délkerületi gyűlésre eljöttek Makó, Csanádpalota, Szőreg, B-attonya, Medgyesegyháza, Csongrád, Hódmezővásárhely, Orosháza, Kistelek, Szentes es még több helység iparosküldöttei Az ipartestület nagytermét, benépesítő résztvevők sorában ott láttuk Lóránt Gyula elvtárs, iparügyi miniszteri biztost, Földes Miklós elvtárs, ujjéépitésügyi miniszteri biztost, dr. Cserzy Mihál.- és Pleskó András kereskedelmi és iparkamarai titkárokat, Kiss János olvtára, csanádi főispánt, az orosházi ipartestület elnökét, Kiss Imro elvtársat, makói polgármestert, dr. Boros Kálmán elvtárs, csongrádmegyei 1 fömaaon nagyszámú hallgatóság előtt képviselői beszámolót, tartott. Beszámolójában visszapillantást tett a nemzetgyűlés munkájára. A demokrácia fokozatos fejlődéséről kapott képet a hallgatóság. Majd Tombácz Imre a következőkeit mondotta: — A nemzetgyűlésen mindent elkövetünk, hogy elsősorban a már elért eredményeket megtartsuk. Megmondhatom őszintén, hogy a reakció sem tétlen és annak ellenére, hogy a nemzet választotta a demokráciát életformájául, sok kísérletet kell visszautasítanunk és nehéz harcokban kell megvédenünk eddig elért eredményeinket. — Sok tennivaló van még. Az eddig elért eredményeik csak alapjait képezik a demokráciánnak — mondotta a továbbiak során —, ezen a héten véglegesítjük a földosztást 'és ezzel a reakciót és annak minden kísérletét legalább ezen a vonalon leszereljük. — Sok gondot ad a nemzetgyűlésnek a jó pénz kérdése. A gazdasági kulcspozíciókban majdnem kivétel nélkül1 a mult rendszer mindenkori támogatói ülnek. Kizárólag ez okozza, hogy a termelés az országban még mindig nem a lehetőségek és adottságok mértékében folyik. Soha még nem láttunk olyan SZÍVÓS védelmi és részben támadó hadjáratot, mint amilyent a reakció a gazdasági kulcspozíciókból a demokrácia ellen intéz. — örömmel mondhatom, hogy mi ls résen állunk és nem árulok el titkot, hogy most már mi léndültünk támadásba. Rákosi elvtárs már be is jeti A rörégen vajúdó bányák államosítása videsen megtörténik. Ezután Tombácz elvtárs a demokratikus fcül- és belpolitikáról adott részletes és áttekintő beszámolót. A nagy tetszéssel fogadott képviselői beszámoló után az egybegyűltek a m u nkás - para sztegy súg melléit tüntettek;. A MKP szegedi szervezete ezenkívül még több helyen tartott nagyszámú hallgatóság előtt gyűlést. Felsőközponton Komócsin Zoltán elvtárs a kultúrházban ismertette az időszerű bel- ési külpolitikai, valamint gazdasági kérdéseket. Csengelén Berár Demeter a MKP székházában foglalkozott a földbirtokreform végleges befejezésével, Gyálán Lakó Antali tartott gyűlést, ahol a falu aktuális problémáival) fog;lalkozatt és rávilágított a. demokrácia eddigi sikereire. Algyön Krajkó András a MKP gyűlésén feltárta a reakció fondOrkodását a földért folytatott küzdelemben. Augusztusban hirdetnek Ítéletet a nürnbergi perben (Nürnberg, május 13) A háborús főbünösök perének szombat délelőtti tárgyalásán a német haditengerészeti okmányokat ismertették. Hacsak meg nem gyorsul a tárgyalás a közeljövőben, akkor hat héten belül nem jutnak el az ítélethozatalig. Becslés szerint augusztus közepén kerül sor az ítélethozatalra.