Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-09 / 103. szám

Szeged- 1946. május 9. csütörtök itl. évf. 103. sz. ara: 2,000.000 P tar LMAGYAR bcTA.s »omtjmiT* fA«t attjuqT*».<>fuAoi NAPILAPJA Harc a békéért Európa sokait szenvedett, megkán­iott! népei megkönnyebbülten sóhajtot­tak fel ma egty éve, a hímet fegyver­letétel napján a béke hírének1 halla­"ára örömmel vótte udxxnéeui hníi­dehki, hogy a háborúnak vége, a szen­vedések, megpróbálatásök ugyan még nem értek véget, de reménységgel1, bi­zakodással tekintetitek a jövő, a békés fejlődés elé. A háború viharában kifá­radt embereikre uj harcok várakoztak. Az ellenség aa egész emberiséig elleto­-égia legyőzetett, de nem semmisült meg egészen. A háború befejeződött és megindult a harc ai béke megte­remtése, megvédése érdekében. Most, ai •bíkie első évfordulóján az igazi demo­kraták, a béke feltétlen harcosai mel­lett ott vsainak azok, akik mindi® ké­szen állnak kompromisszumot kötni a háttérben lapuló fasisztákkaik Ma is azok ellen harcoliunk, akik­kel közvetlenül álltunk szemben a há­ború évedben, a fasisztákkal. A rom­városok, az emberi és anyagi puszli­jóls, mai nyomo ru ságaink, minden szen­vedés és fájdalom, amely ebben a> szó­ban fog(lalhaftó össze: háború, okozója a fasizmus. Bizonyos történelmi táv­.atból nézve, ma már egyre több em­ber eiőtit világos az európai népeknek, az a fejlődési szakasza, ahogy létrejött, az egyik oldalon a békét szerető né­pek, a kulrtturas, a haladás legádázabb püensége, a fasiszta-koalíció. Német­• •- .«* veaetésévc.J. \ másik otdrilnn a szabadságszerető, haladó nemzetek koalíciója a Szovjetunióval' az é'len. Sokam még ma is vérgőeitől megszédült világhatalmi törekvésektől féktelen' vaddá Vált jámbor kispolgárok ural­mának képzelik Hitler fasiszta diiktau tiuráját Jó volna, ha végre mindenki előtt tisztázódna, fasizmus győzeL­mének első órájától kezdve az ipari tőkével összeíonódiottt bankárok kímé­letlen, vad agresszív diktatúrája. A katonai, gazdasági és poültdkai szempontból egyaránt hatalmas erőket megmozgató második világháború a szabadságszerető nemzetek győzelmé­vel ért véget. Ennek a koalíciónak ten­gelye az áldozatok legjavát viselő Szovjetunió volt. A háború menetében az hozott döntő fordulatot, hogy a Szovjetunió is hadviselő féllé vált- A szovjet népek áldozatkészségé totte le­hetővé a béke kivi vasát, a kisnépek szabadságának és demokratikus fejlő­désének megteremtéséit- A Szovjetunió győzelmével uj, magaisabbrendü világ­rend, a szocializmus győzött. Ez dön­tően megszabjav előfeltételként szolgél a kis-, még a fasiszta-koalícióban, résztvetia nemzetek önálló fejlődésére -s. Magyarország a reakciós fasiszta koalíción belül harcolta végig a há­borút Ebből következőleg veszi tettünk. Most, amikor a béke megnyeréséért folytatott harc van napirenden, különö­sen fontos ezt nekünk, magyaroknak tudni. A háborúit elveszítettük, dé a békét még megnyerhetjük. A magunk munkáján, erőfeszítésein mukk egly­auk A béke első évfordulójáig kétség­kívül sok jó pontot szereztünk. Any_ n.yira, hogy elmondhatjuk, demokrá­ciátok felfelé ivei. Ezt nem tagadhatja senki sem. Látnunk kell azonban azt is, hogy a jövőnk békés fejlődése érde­kében sok még a tennivalónk. Gazda­sági életünkben tobzódó kalandorok uralmának letörése, a barát a) demo­krácia köntösében jelentkező ellenség -nereemmisitése nagv és fontok fel­adatok. ígéretek helyett tettek, té­továzás helyett bátor, következetes harc a politikai és gazdasági élet rablólo­vagjai ellen. Ezek a tényezők hozták meg eddigi eredményeinket- Ezen az utóra jutunk el a béke megnyeréséhez Naglyon fontos, hogy a békéért foly­tatott harcunkban nem vagyunk egye­dül. Barát, igazi barát van mellettünk, a Szovjeuiúó. Komócsin Zoltán Uj javaslatot dolgoznak ki a magyar-román határkérdésben 4 párisi külügyminiszteri értekezlet megsemmisítette a bécsi döntést és visszaállította az 193S előtti határokat — Végleges határrendezésre a béke­értekezleten kerül sor Kedden dálulién tárgyalták a ma- lyezése, egyéb határok és a háborús jó_ (Páris, május 8.) A négy külügy­miniszter tanácsa a következő elhatá­rozásra jutott a magyar-román határ­kérdésben: Az 1940 augusztus 30-i bécsi dón. töbirósági határozatot semmisnek és meg nem történtnek nyilvánítják. Ez­zel a cikkellyel az 1938. évi január 1-én Románia és Magyarország között fennállott határ vissza van állítva. A párisi rádió magyar nyelvű adá­sában a külügyminiszterek kedd esti tanácskozásairól rendkívüli hírként' a) következőket jelentette: A bolgár békeszerződés megtárgya­lása után a magyar békeszerződési ke­rült napirendre. Miután a délelőtt fo­lyamán a román békeszerződés kap­csán a bécsi döntési! semmisnek nyil­vánitották, a magyar-román határt az 1938 január előtti határban állapították meg. Vitára csupán akkor került sor, amikor az eredeti vonalakhoz való visz­szatórésnek a trianoni békeszerződés értelmében való megszövegezését tár­gyalták. Az itt felmerült nehézségieket a külüffyrrrinisriérhelyettesek oMíák meg. A párisii rádió jelenti továbbá, hogy a magyar kormány Budapesten átnyúj­totta állitólagos jegyzéke a délutáni tár­gyalás során egyáltalán nem került szóba. Ugyancsak a párisii rádió a külügy­miniszterek keddi tanácskozásaiiról a követezőket jelenti még: Kedden délelőtt a külügyminiszte­rek a román békeszerződést tárgyal­ták. Előző nap a külügyminiszterbe­'lyettesek elkészítették mindazon viltás kérdések listáját, amelynek a román, bolgár, magyai- és finn békeszerződé­sek kapcsán felmerülhetnek. A román békeszerződés kedden tárgyait pontjai a következők voltak: Erdély, Románia egyéb határai, a Duna nemzetközi státusa, a fasiszta szervezetek feloszlatása, végűi' pedig a hiáborüs bűnösök kérdése. A külügyminiszterek a délelőtti1 ülé­sen semmisnek nyilvánitotjták az 1940 augusztus 30_án létrejött bécsi döntésit) és visszaállítják az 1938 január elseje előtít érvényben volt magyar-román hal­tért. Románia egyéb határaira vonat­kozólag szintén megegyezés jötlt. létre. A román-bolgár határ az 1942-i krajo­vai konferencia határozataihoz híven, változatlan marad. Románia keleti és északi határait szintén nem módosít­ják, vagyis Besszarábia és Északbuko­vina a szovjet szövetséges birtokában marad. A Duna-hajózás nemzetközi ellenőrzé­sét illetően Bevin javasolta, hogy a bé­leeszerződés külön fejezetben szentesítse a Duna-hajózás nemzetközi státusát. Molotov azt! kérte, hogy ennek a kérdésnek megvitatását halasszák ké­sőbbre és igy majd később módjukban áll olyan értekezletéti összehívni, ame­lyen nemcsak a szerződés aláírói, hat­nom az összes Duna- államok részt­vesznek majd. Döntés nem jött létre. A romániai fasiszta szervezetek fel­oszlatását illetően teljes megegyezés jött létre. Gazdasági kérdésekről nem 'történt döntés. Byrnes azt az óhaját terjesztette elő, hogy a békeszerződés foglalja ma­gában a kereskedelem szabadságát mind Romániában, mind az egyéb bal­káni államokban, ahogyan az Egyesült Nemzetek tagállamait illeti.. Molotov megjegyezte, nem' látja szükségesnek egy ilyen cikkely beikta­tását. gyar békeszerződés következő pont­jait: A bécsi dönil'és hatályon kivül he. véltétek Hivatalos jelentést a délutáni ülés­ről nem adtak ki. Még nem ismeretes, hogy Erdély egész területére voraatkozíh-e a párisi döntés (London, május 8.) A külügyminisz­terek értekezlete a keddi nap folyam mán a román békeszerződést tárgyalta — jelenti a londoni rádlió. Erdély jö­vőjét illetően ugy döntöttek, hogy Ro­mániának visszaadják azt a részt, ame­lyet a bécsi döntés az akkori Magyar­országnak itélt, Még nem ismeretes, hogly a volt magyar területek teljes egészükben visszatérnek-e román fen­hatóság alá. Egy Reuter-közlés szerint a négyes külügy miniszteri értekezlet Parisban a kedd d'clelőtfti' ülésen olyan értelmű határozatot hozott, hogy Románia visz­szakapja Erdélynek azt a részét, ame­lyéi az úgynevezett bécsi döntés alap­ján Magyarországihoz csatoltak viasza. Eddig nem vált ismeretessé, vájjon a haározat a Magyarországhoz csatolt egész Erdély területére vonatkozik-e. Molotov felszólítása Amerikához Magyarország megsegítésére (Páris, május 8.) A külügyminiszte­rek kedd esti ülésén B'yrnes amerikai kiSü gym imiszter a bolgár jóvátétel kér­déséről szólva azt javasolta, hogy a kérdést a békeérteke zűrien tárgyalják. Molotov hozzájárult ehhez azzal a ki­kötéssel, hogy a döntést nem tekinti precedensnek. A délutáni ülésen a magyar jóvá­tételi kötelezettségről tárgyaltak, a külügyminiszterek. Oroszország, Cseh­szlovákia és Jugoszlávia nevében és a fegyverszünet értelmében szovjet rész­ről előterjesztett követelés összege 300 millió dollár értékű árucikk, felszere­lés, gép és vizijármü. A jóvátételi hat év alatt teljesítendő. Ebből a Szovjet­uniót 200 millió dollár illeti. A szovjet kormány nemrégiben nyolc esztendőre hosszabbította meg a fizetési időtarta­mot. Byrnes külügyminiszter elismerte, hogy a magyar aranyat 32 millió dol­lár értékben az Egyesült Államok ható­sága• megbízásából Frr.nkfur*ban le. tétben őrzik, mert ezzel az összeggel szemben követelések állnak fenn. Még­állapitotllö azt is, hogy Angliai tiltako­zása mellett járult hozzá a Magyaror­szággal megkötött fegyverszüneti szer­ződés jóvátételi záradékához és ugy véli, hogy az káros kihatással van Ma­gyarország közgazdasági éüetérei. Molotov lájeienltette, hogy Oroszor­szág minden lehetőt megtett Magyar­ország megsegítésére. Indítványozta, hogy Amerika is tegyen valamit. A magyar arany, gördülőanyag, ló- és marhaállomány, valamint nyersanyag­készlet, amelyet a magyar kormány 3000 millió dollárra becsül, még mindig Ausztria és Németország amerikai öve­zetében van. Azt fel lehelne használni Magyarország megsegítésére. A magyar-román határ kérdése még nincs véglegesen eldöntve Páris, május 8. (A Délmagyarország budapesti tudósítójának telefonjelentése) A külügyminiszteri értekezlet határozata a magyar-román határkérdésében még nem jelenti a vegleges állapotot Természete sen első feladat volt a béc6i döntés meg­semmisítése, de még tovább folyik a vita ebben a kérdésben. A keddi határozat nem jelenti azt, hogy nem lesz határküga­zitás. A végleges határrendezés még fo­lyamatban levő kérdés, ami majd csak a békeértekezleten nyer végleges megoldást. A magyar-román határkérdésében uj ja­vaslatot dolgoznak ki. Byrnes amerikai külügyminiszter azt javasolta, hogy junius 15 ére tűzzék ki a békeértekezlet megvitatását. Nagy Ferenc miniszterelnök táviratai a szövetségesek államférfiaihoz és hadvezéreihez (Budapest, május 8) Nagy Ferenc mi­niszterelnök táviratokat intézett Sztálin generalisszimuszhoz, Zsukov tábornagyhoz, Attlee miniszterelnökhöz, Fisenhower tá­bornagyhoz és Allan Brooka tábornokhoz, amelyekben háláját fejezte ki a szövetsé­ges-hatalmaknak a győzelem első évfor­dulója alkalmából azért, hogy a felszaba­dítás sorsdöntő tényével megnyitották a demokratikus, békés fejlődés lehetőségét a leigázott európai népek számára. R Nemzeti Bizottság diszgyülésén ünnepli Szeged a háború befejezésének mai évfordulóját (Szeged, május 8) Ma egy esztendeje, hogy a háborút kezdeményező hitlerizmus bukása végleg beteljesedett és a csúfosan megvert r.émet-véderő letette a fegyvert. A háború befejezésének évfordulója alkal­mából a szegedi Nemzeti Bizottság a vá­rosháza közgyűlési termében ma délelőtt fél 11 órakor diszgyütést tart. A nap je­lentőségét Papdi György elvtárs nemzet­gyűlési képviselő méltatja. Közreműködik a Nemzeti Szinház zenekara és Gáthy Pál szin művész. A polgármester erre a napra hivatal­szünetet rendelt el.

Next

/
Thumbnails
Contents