Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-07 / 101. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szegeti 1946. május 7. kedd III. M. 101. ÍZ. ftra: 2,000.000 P ORSZÁG GTAIl nOMMCMUIA ?Á«T D ttM A O T AR O R S Z A 0,1 HAPILAPJA A kormány Jegyzéket nyújtott át a nagyhatalmak budapesti képviselőinek a magyar békecélokrél A Párisban tárgyaló négy külügyminiszter kézhezvette a magyar jegyzéket (Páris, május 6) Az AFP diplomáciai szerkesztője irja: Noha megerősítik, hogy a magyar kormány Északamerika, Anglia és a Szovjetunió budapesti diplomáciai képviselőinek már jgyz/ket adott at és ebben kifejtette, Magyarország ál­láspontját a béke kérdésében, mégis kizártnak látszik, hogy a külügymi­niszterek négyes értekezlete a magyar a négyes értekezlet megbivja-e meg­hallgatás céljából a magyar küldött­séget Parisba, de azt lehetségesnek gondolják, jól lehet az osztrák kor­mánynak például megtagadták ha­sonló kérése teljesítését, hogy állás­foglalását kifejthesse az értekezlet előtt. Azt hiszik, hogy ha ez a ma­gyar bizottság tényleg megalakul, ak­kor annak vezetője vagy Nagy Ferenc kérdéssel egy héten belül íoglalkoz-1 miniszterelnök lesz, vagy Gyöngyösi zék. Egyelőre még nem tudjáfe, vájjon I János külügyminiszter. Mit tartalmaz a magyar kormány jegyzéke (Páris, május 6) A négy külügyminiszter külön-külön kézhezvette a budapesti kormány rendes diplomáciai uton eljuttatott jegyzékét. A jegyzé« ismerteti a béke­szerződéssel kapcsolatos magyar szempontokat. Magyarország Erdély egy részének visszácsatolásaí kéri és azt javasolja, hogy a visszacsatolandó területen a románok száma pontosan egyezzen a Romániának átadott erdélyi terület magyarságának szá­lával. Budapest a szövetségesekkel megkötött fegyverszüneti egyezmény szövegére tzrr.aszkodiíí, amely csak annyit állapit meg, hogy Erdély nagyobb részét Románianak kell adni. A Csehszlovákiával való határra vonatkozóan Magyarország visszautasítja n 800.000 Csehszlovákiái magyarnak Magyarországra való áttelepítésével kapcsolatos csehszlovák javaslatot, minthogy a földosztást Magyarországon már végrehajtották és tekintettel a magyar ipar elszegényesedésére. Nincs megegyezés a trieszti kérdésben (Páris, május 6) A külügyminiszte-1 jugoszláv halárkérdésekkel. Tlyrn 6 nek tanácsának szombat délutáni ülé- azt javasolta, hogy a szovjet és ame­sén tovább foglalkoztak az olasz — I rikai vonal közötti térületeken szö­vetséges ellenőrzés mellett tartsanak: népszavazási, hogy a lakosság maga határozhassa meg olasz, vagy ju­goszláv uralom alá akar-e kerülni. Ezzel szemben Molo'.ov kijelentette, hogy a tanácsnak elsősorban Trieszt kérdésével ke'kne foglalkoznia. Amennyiben kielégítik a Triesztre vo­natkozó jugoszláv igényeket, Ehető­ség nyílnék a gyarmatok és jóvátéte' ügyével kapc6ola!os olasz igények ki­elégítésére. Szombaton délután sem­miféle megegyezés nem jött létre. Kardely jugoszláv miniszterelnök­helyettes szombaton a szövetséges új­ságírók értekezletén figyelmeztette az illetékeseket, hogy a jugoszláv kor­mány »nem vállalhat fel-'ősséget az esetleges történtekért", ha a négy­halalmi értekezlet az olasz--jugoszláv határkérdésben nein ad helyt Jugo­szlávia követeléseinek. — Kormányom a nép előtt nem vállalhat felelősséget olyan döntésért — mondotta —, amely jugoszláv­lakla területeket egy másik ország­nak adna át. Vasárnap tájékoztató jellegű üjést tartottak a külügyminiszterek. A békekötés nem bontja fel a koalíciót — mondotta Nagy Ferenc miniszterelnök # A jövő héten sor kerül a magyar béketárgyalásra — A békecélok meghatá­rozása Románia és Csehszlovákia felé (Székesfehérvár, május 6) A Kis­gazdapárt vasárnap délelőtt Székes­fehérváron nagygyűlést rendezett, unelyen megjelent és felszólalt Nagy Ferenc miniszterelnök is. A gyűlés során a miniszterelnök többek között a következőket mondotta: — A jövő hét folyamán sor kerül a magyar békélárgyalásra. Ha volt valaha szüksége a magyar népnek arra, hogy a világ nagy népei, de a szomszéd népek is jó véleménnyel legyenek róla, akkor arra most van a legnagyobb szükségünk Szükségünk van arra, hogy lássa az egész világ, mit alkottunk egy esztendő alat , ami­óta a magunk kezébe került az or­szág vezetése. Megmutathatjuk bát­ran a világ minden népe felé ezeket az eredményeket. Állíthatom, hogy olyan gazdasági elesettség és az ösz­szeomlás olyaii mértéke mellett, mint amilyen a magyar népet sújtotta, egyetlen nép annyit alkotni nem tud­hatott volna sehol a világon. Legelő­ször is megalkottuk a földreformot, leváltottuk a magyar közélet vezeté­sébe' azt a réteget, amelynek sohasem tudott összedobban i a szive a magyar nép lelkével. Nagy munkát végeztünk az újjáépítés terén is. Megtartottuk tisztán, 6zabadon, becsületesen a nem­zetgyűlési képviselőválasztásokat fB megalkottuk a választások után a koalicfós kormányzást, megalkottuk a köztársaságról szőlő törvényt és egy­akarattal, egy elhatározással meg tudtuk választani a magyar köztársa­ság elnökét, Tildy Zoltánt. — A magyar nemzet külpolitikai sikerei uj állomáshoz érkeztek akkor, amikor a közelmúltban alkalmam nyílott kormányom néhány tagjával együtt látogatást tenni a felszabadító Szovjetunió fővárosában, Moszkvá­ban. Megmutathattuk a világnak de­mokratikus felfogásunkat azzal is, hogy példás módon büntetjük meg azokat, akik a magyar népre ezt rt szörnyű romlást hozták, akik hozzá­járultak ahhoz, hogy az emberi sza­badság veszélybe kerülhetett i+t Eu­rópában és hogy annyi tenger-vérnek kellett elfolynia a világ minden táján. Példát mutattunk a világnak abban a tekintetben is, hogy ebben az ország­ban nincs nemzetiségi elnyomás — Néhány nappal ezelőtt egy ujabb fasiszta összeesküvésnek nyomára bukkant a rendőrség és most göngyö­líti fel ezt az összeesküvést, amely fegyveres erővel próbálta hátba tá­madni a demokráciát. Nem elég azon­ban ehhez a rendőrség munkája. Ak­kor egészséges a demokrácia fejlő­dése és akkor biztonságos a demokrá­cia jövője, ha arra nemcsak a rend­őrség, hanem a magyar nép is vigyáz. Kis faluktól a nagy városokig min­denütt őrködni kell afelett, hogy a reakció fel ne bukkanhasson soraink­ban. Tudomásul kell venni mindazok nak. akik nem tudnak összebarát­kozni a magyar demokráciával, hogy a politikai életnek az a formája, ame­lyet ők kívánnak, az az emberiség é'etében, az egcsz világon örökre meg­bukott. Az emberiség döntött és a demokráciát választotta államformá­nak. Azok, akik lelkes hivei a de­mokráciának, munkálkodjanak eimek felemelésén, azok pedig, akik még nem barátkoztak meg ezzel a gondo­lattal, vegyék tudomásul, annál ha­marább válik számukra elviselhetővé az élet, minél hamarabb veszik tudo­másul azt, hogy ebben az országban csak demokrácia lehet. — A koalíciós kormányzást hosz­szu ideig fenn kel! még tartani. Megmondom azoknak, akik azt hiszik, hogy a békekötés pillanatá­ban már szét fogjuk bontani a pártok közötti együttműködést, hogy err: ne számítsanak. Semmi körülmények kő­zött sem szabad a békekötéstől azt várni, hogy abban a pjllanab n p;­dig meg foghatjuk egymás torkát, mert ha ezzel a gondolattal várjuk a békekötési, akkor a béke nekünk nem áldás, hanem átok lesz, amelybe bele­pusztulunk. El fog jönni az ideje an­nak. amikor a pártok megengedhetik maguknak, hogy programjukicai a maguk zászlaja alatt kormányozhat­ják az országot ugy, ahogy a nép akarata azt rájuk bizza, de ennek az ideje akkor következik el, ha gazda­ságilag egészségesek leszünk, ha ál­lamapparátusunk már ki lesz épitve mindenütt. Békekötés előtt — IU állunk közvetlenül a béke­kötés előtt. Határainkon kivül is él­nek magyarok. Nekünk a magyar bé­kecélok meghatározásánál ebből az adottságból kéli kiindulnunk. Ma­gyarország leszámolt azzal, hogy mégegyszer soviniszta, r-Vizfonjeta polüikát folyt sson, de számúiba is agy kell megszabni a békefeltételeket' hogy az a magyar nép számára elvi­selhető legyen és a magyar nép szá­mára ne jelentsen elviselhetetlen sé­relmekel. Tudatában vagyunk annak, hogy részt vettünk bűnös módon a győztes hatalmak elleni háborúban, de ugy érezzük, hogy a békekötést tisz­tán a háborús bűnösség alapján meg­állapítani ellentétben állana azzal a szándékkal, amelyet a nagyhatalmak állandóan hangoztatnak a tartós bé­kére irányuló törekvéseik idején. Két ország felé van felvetni való kérdé­sünk a béketárgyalások idején. Az egyik Csehszlovákia, a másik Romá­nia. Csehszlovákia felé fel kell vet­nünk a magyarság sorsának kérdését. Az az érzésünk, hogy a lakosságcsere nem járhat nagyobb eredménnyel, minthogy 600 ezer magyar még min­dig ott marad Csehszlovákiában. — Nehezebb kérdés a magyar bé­kecélok meghatározásá Románia felé. Erdélyben több mint i é» félmillió magyar él. Itt kénytelenek vagyunk a békecélok meghatározásának kérdését ugy vetni fel a nagyhatalmak előtt, hogy egyensúlyba kell hozni a két or­szág közötti nemzetiségi kérdést. Va­gyis akkora területet kell Magyaror­szághoz visszac-atoini, amekkora te­rületen a rajta élő magyarokon kivül annyi román él, amennyi magyar Er­délyben, Meiől:g Romániában marad. Tudjuk azt, hogy a Székelyföldet sem­miféle korridorral nem lehet magfe­lelő módon Magyaroszághoz csatol­ni. De ha a területi kérdést igy ren­deződnék. akkor a Székelyföldre néz­ve csak egy kívánságunk van: a terü­leti autonómia, amelynek birtokában a székelység a maga önkormányzatait maga Irányíthatná. Ezek a pozitív magyar békecéloh. A miniszterelnök ezután szólott a moszkvai látogatásról. Megemlítette, hogy rengeteg rosszindulatú kommen­tár kisérte ezt az utat. — A moszkvai ut — mondotta — a legteljesebb siker jegyében zajlott

Next

/
Thumbnails
Contents