Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-07 / 101. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szegeti 1946. május 7. kedd III. M. 101. ÍZ. ftra: 2,000.000 P ORSZÁG GTAIl nOMMCMUIA ?Á«T D ttM A O T AR O R S Z A 0,1 HAPILAPJA A kormány Jegyzéket nyújtott át a nagyhatalmak budapesti képviselőinek a magyar békecélokrél A Párisban tárgyaló négy külügyminiszter kézhezvette a magyar jegyzéket (Páris, május 6) Az AFP diplomáciai szerkesztője irja: Noha megerősítik, hogy a magyar kormány Északamerika, Anglia és a Szovjetunió budapesti diplomáciai képviselőinek már jgyz/ket adott at és ebben kifejtette, Magyarország álláspontját a béke kérdésében, mégis kizártnak látszik, hogy a külügyminiszterek négyes értekezlete a magyar a négyes értekezlet megbivja-e meghallgatás céljából a magyar küldöttséget Parisba, de azt lehetségesnek gondolják, jól lehet az osztrák kormánynak például megtagadták hasonló kérése teljesítését, hogy állásfoglalását kifejthesse az értekezlet előtt. Azt hiszik, hogy ha ez a magyar bizottság tényleg megalakul, akkor annak vezetője vagy Nagy Ferenc kérdéssel egy héten belül íoglalkoz-1 miniszterelnök lesz, vagy Gyöngyösi zék. Egyelőre még nem tudjáfe, vájjon I János külügyminiszter. Mit tartalmaz a magyar kormány jegyzéke (Páris, május 6) A négy külügyminiszter külön-külön kézhezvette a budapesti kormány rendes diplomáciai uton eljuttatott jegyzékét. A jegyzé« ismerteti a békeszerződéssel kapcsolatos magyar szempontokat. Magyarország Erdély egy részének visszácsatolásaí kéri és azt javasolja, hogy a visszacsatolandó területen a románok száma pontosan egyezzen a Romániának átadott erdélyi terület magyarságának szálával. Budapest a szövetségesekkel megkötött fegyverszüneti egyezmény szövegére tzrr.aszkodiíí, amely csak annyit állapit meg, hogy Erdély nagyobb részét Románianak kell adni. A Csehszlovákiával való határra vonatkozóan Magyarország visszautasítja n 800.000 Csehszlovákiái magyarnak Magyarországra való áttelepítésével kapcsolatos csehszlovák javaslatot, minthogy a földosztást Magyarországon már végrehajtották és tekintettel a magyar ipar elszegényesedésére. Nincs megegyezés a trieszti kérdésben (Páris, május 6) A külügyminiszte-1 jugoszláv halárkérdésekkel. Tlyrn 6 nek tanácsának szombat délutáni ülé- azt javasolta, hogy a szovjet és amesén tovább foglalkoztak az olasz — I rikai vonal közötti térületeken szövetséges ellenőrzés mellett tartsanak: népszavazási, hogy a lakosság maga határozhassa meg olasz, vagy jugoszláv uralom alá akar-e kerülni. Ezzel szemben Molo'.ov kijelentette, hogy a tanácsnak elsősorban Trieszt kérdésével ke'kne foglalkoznia. Amennyiben kielégítik a Triesztre vonatkozó jugoszláv igényeket, Ehetőség nyílnék a gyarmatok és jóvátéte' ügyével kapc6ola!os olasz igények kielégítésére. Szombaton délután semmiféle megegyezés nem jött létre. Kardely jugoszláv miniszterelnökhelyettes szombaton a szövetséges újságírók értekezletén figyelmeztette az illetékeseket, hogy a jugoszláv kormány »nem vállalhat fel-'ősséget az esetleges történtekért", ha a négyhalalmi értekezlet az olasz--jugoszláv határkérdésben nein ad helyt Jugoszlávia követeléseinek. — Kormányom a nép előtt nem vállalhat felelősséget olyan döntésért — mondotta —, amely jugoszlávlakla területeket egy másik országnak adna át. Vasárnap tájékoztató jellegű üjést tartottak a külügyminiszterek. A békekötés nem bontja fel a koalíciót — mondotta Nagy Ferenc miniszterelnök # A jövő héten sor kerül a magyar béketárgyalásra — A békecélok meghatározása Románia és Csehszlovákia felé (Székesfehérvár, május 6) A Kisgazdapárt vasárnap délelőtt Székesfehérváron nagygyűlést rendezett, unelyen megjelent és felszólalt Nagy Ferenc miniszterelnök is. A gyűlés során a miniszterelnök többek között a következőket mondotta: — A jövő hét folyamán sor kerül a magyar békélárgyalásra. Ha volt valaha szüksége a magyar népnek arra, hogy a világ nagy népei, de a szomszéd népek is jó véleménnyel legyenek róla, akkor arra most van a legnagyobb szükségünk Szükségünk van arra, hogy lássa az egész világ, mit alkottunk egy esztendő alat , amióta a magunk kezébe került az ország vezetése. Megmutathatjuk bátran a világ minden népe felé ezeket az eredményeket. Állíthatom, hogy olyan gazdasági elesettség és az öszszeomlás olyaii mértéke mellett, mint amilyen a magyar népet sújtotta, egyetlen nép annyit alkotni nem tudhatott volna sehol a világon. Legelőször is megalkottuk a földreformot, leváltottuk a magyar közélet vezetésébe' azt a réteget, amelynek sohasem tudott összedobban i a szive a magyar nép lelkével. Nagy munkát végeztünk az újjáépítés terén is. Megtartottuk tisztán, 6zabadon, becsületesen a nemzetgyűlési képviselőválasztásokat fB megalkottuk a választások után a koalicfós kormányzást, megalkottuk a köztársaságról szőlő törvényt és egyakarattal, egy elhatározással meg tudtuk választani a magyar köztársaság elnökét, Tildy Zoltánt. — A magyar nemzet külpolitikai sikerei uj állomáshoz érkeztek akkor, amikor a közelmúltban alkalmam nyílott kormányom néhány tagjával együtt látogatást tenni a felszabadító Szovjetunió fővárosában, Moszkvában. Megmutathattuk a világnak demokratikus felfogásunkat azzal is, hogy példás módon büntetjük meg azokat, akik a magyar népre ezt rt szörnyű romlást hozták, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az emberi szabadság veszélybe kerülhetett i+t Európában és hogy annyi tenger-vérnek kellett elfolynia a világ minden táján. Példát mutattunk a világnak abban a tekintetben is, hogy ebben az országban nincs nemzetiségi elnyomás — Néhány nappal ezelőtt egy ujabb fasiszta összeesküvésnek nyomára bukkant a rendőrség és most göngyölíti fel ezt az összeesküvést, amely fegyveres erővel próbálta hátba támadni a demokráciát. Nem elég azonban ehhez a rendőrség munkája. Akkor egészséges a demokrácia fejlődése és akkor biztonságos a demokrácia jövője, ha arra nemcsak a rendőrség, hanem a magyar nép is vigyáz. Kis faluktól a nagy városokig mindenütt őrködni kell afelett, hogy a reakció fel ne bukkanhasson sorainkban. Tudomásul kell venni mindazok nak. akik nem tudnak összebarátkozni a magyar demokráciával, hogy a politikai életnek az a formája, amelyet ők kívánnak, az az emberiség é'etében, az egcsz világon örökre megbukott. Az emberiség döntött és a demokráciát választotta államformának. Azok, akik lelkes hivei a demokráciának, munkálkodjanak eimek felemelésén, azok pedig, akik még nem barátkoztak meg ezzel a gondolattal, vegyék tudomásul, annál hamarább válik számukra elviselhetővé az élet, minél hamarabb veszik tudomásul azt, hogy ebben az országban csak demokrácia lehet. — A koalíciós kormányzást hoszszu ideig fenn kel! még tartani. Megmondom azoknak, akik azt hiszik, hogy a békekötés pillanatában már szét fogjuk bontani a pártok közötti együttműködést, hogy err: ne számítsanak. Semmi körülmények kőzött sem szabad a békekötéstől azt várni, hogy abban a pjllanab n p;dig meg foghatjuk egymás torkát, mert ha ezzel a gondolattal várjuk a békekötési, akkor a béke nekünk nem áldás, hanem átok lesz, amelybe belepusztulunk. El fog jönni az ideje annak. amikor a pártok megengedhetik maguknak, hogy programjukicai a maguk zászlaja alatt kormányozhatják az országot ugy, ahogy a nép akarata azt rájuk bizza, de ennek az ideje akkor következik el, ha gazdaságilag egészségesek leszünk, ha államapparátusunk már ki lesz épitve mindenütt. Békekötés előtt — IU állunk közvetlenül a békekötés előtt. Határainkon kivül is élnek magyarok. Nekünk a magyar békecélok meghatározásánál ebből az adottságból kéli kiindulnunk. Magyarország leszámolt azzal, hogy mégegyszer soviniszta, r-Vizfonjeta polüikát folyt sson, de számúiba is agy kell megszabni a békefeltételeket' hogy az a magyar nép számára elviselhető legyen és a magyar nép számára ne jelentsen elviselhetetlen sérelmekel. Tudatában vagyunk annak, hogy részt vettünk bűnös módon a győztes hatalmak elleni háborúban, de ugy érezzük, hogy a békekötést tisztán a háborús bűnösség alapján megállapítani ellentétben állana azzal a szándékkal, amelyet a nagyhatalmak állandóan hangoztatnak a tartós békére irányuló törekvéseik idején. Két ország felé van felvetni való kérdésünk a béketárgyalások idején. Az egyik Csehszlovákia, a másik Románia. Csehszlovákia felé fel kell vetnünk a magyarság sorsának kérdését. Az az érzésünk, hogy a lakosságcsere nem járhat nagyobb eredménnyel, minthogy 600 ezer magyar még mindig ott marad Csehszlovákiában. — Nehezebb kérdés a magyar békecélok meghatározásá Románia felé. Erdélyben több mint i é» félmillió magyar él. Itt kénytelenek vagyunk a békecélok meghatározásának kérdését ugy vetni fel a nagyhatalmak előtt, hogy egyensúlyba kell hozni a két ország közötti nemzetiségi kérdést. Vagyis akkora területet kell Magyarországhoz visszac-atoini, amekkora területen a rajta élő magyarokon kivül annyi román él, amennyi magyar Erdélyben, Meiől:g Romániában marad. Tudjuk azt, hogy a Székelyföldet semmiféle korridorral nem lehet magfelelő módon Magyaroszághoz csatolni. De ha a területi kérdést igy rendeződnék. akkor a Székelyföldre nézve csak egy kívánságunk van: a területi autonómia, amelynek birtokában a székelység a maga önkormányzatait maga Irányíthatná. Ezek a pozitív magyar békecéloh. A miniszterelnök ezután szólott a moszkvai látogatásról. Megemlítette, hogy rengeteg rosszindulatú kommentár kisérte ezt az utat. — A moszkvai ut — mondotta — a legteljesebb siker jegyében zajlott