Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-30 / 96. szám

DÉLMAÖYASOHSa'ÁH A munkái kuíturverseny síin­játszé csoportjának első helyezettjei a május 1-i szabad­színpadon folytatják versenyüket (Szeged, április 29) A Magyar Kom­munista Párt kultungáiixiájai a szak­szervezeti kulturgárda bevonásával va­sárnap délután tartotta első fculturver­senyét. Anagyszáimu és lelkes kö­zönség bizonyította, hogy a kultura itíer_ jesztése a munkástömegekben olyan talajra talált, melynek ápolása és ter­jesztés® a murJcástömegekben olyan­talajra talált, melyn/eik ápolása éster­jeszltiósie elsőrendű kötelesség. A ver­senyén réáztvevő munkás kultunszerr­vezetelk és azok tagjai lelkes kísérle­teikkel a mumkáakailtura harcos kato­náivá szegődtek. A versienyen 'sokféle szempontot kellett tekintetbe venni. Többek közútit a rendelkezésre álló rövid időt, müsorválafiztást, rendezést, összjátékot és aiz egyéni teljesóltltnényt. A szavalák (közül Nagygyörsy Mária és Berek Kató h-ottversenyhen lettek az eüsők. Az énekesek közül Bárányné BánM Juha nyerte az első dijat. A szinjátszósi verseny első helyezettjei a Dohánygyár, a Gázgyár és Móraváros kultlurgáridájai a május l-l szaibadszán­X>adon foSytatjálk versenyüket-, amikor a Dohánygyár Móricz Zsigmond „Dinlnye" cimü egyfelvonásosát, a Gáz­gyár Hans Sasch „A szatócs -batyuja" cimü komédiáját és a móravárosiafc Gábor: „Idill" cimü politikai jelenetét iadj.ák elő. A versenyen dicséret illeti Gazdi Gizellát táncszámaiért, Dancsó Antalt) zonigorajátékáért és az Orion­szaváLókórust. A móravárosi énekkar eliső helyen végzett. A színdarabokban egyéni szereplésükkel Balázs Mihály, Kovaliikné, Barta Erzsébet, Báránylné B-ántki1 Juha tűnték ki. A munkás kuiturverseny szerep­lői .és a verseny rendezője, Balla Fe­renc értékes kurtturmunikát végleztek: és megállapíthatjuk, hogy a verseny­nek nincsenek vesztesei, csak egy nyertese, van és ez a munkásikultura. Bíróság elé állítják Főző Mártont Szeged, április 29) A népbiróság iga­zolási fellebbezésekkel foglalkozó tanácsa hétfőn foglalkozott Fözö Márton, a Gazda­sági Vasút volt vezetőjének ügyével. Fő­zőt az 'gazoló bizottság állásvesztésre ítélte. A népbiróság a tárgyalást elnapolta, mivel az ügy iratait a tényállás kiderítésére a népügyészséghez küldték át. Valószínű, hogy Főző ellen nem népbirósági, hanem büntetőbírósági eljárás indul. Megnyílt a szegedi rendőrátképző tanfolyam (Szeged, április 29.) A szegedi rendőr­legénység világnézeti és szakszerű kik p­zésére hatheles tájékoztató tanfolyam in­dult meg hétfőn délelőtt a rendőrpalota épületében. A hétfői megnyitáson a tan­folyam szellemi vezetője és irányitója dr. Csillag Sándor rendórőrnagy köszön­tötte Diczfalussy Ferenc rendőr vezérőrna­gyot és a többi megjelenteket. — A munka, fegyelem és tanulás a tanfolyam lényege, — mondotta — meri ezek nélkül nem töltheti be a rendőrség igazi hivatását. Továbbiakban párhuzamot vont a régi és a mai rendőrség között, megvilágítva, hogy a mai rendőrség első sorban a nép fiai közül került ki és a de­mokrácia igazi őreként a népet kívánja szolgálni. Ezután Diczfalussy Ferenc rendőrve­zérőrnagy, mint Szeged első rendőre tar­totta meg bevezető előadását. A vezér­őrnagy rövid beszéd keretében felhivía a résztvevők figyelmét arra, hogv rendőrnek lenni nem pusztán kenyérkereseti lehető séget, hanem hivatástudatot jelent. Azokat az embereket, akik erre vállalkoznak akár rendőrtiszt legyen, akár csak próbarendőr, teljesen egyformán, a legnagyobb szere­tettel támogatják munkájában A megnyitó u'án C-illag őrnagy meg­mutatta a tanfolyam helyiségeit a rendör­tisztikarnak és a sajtó képviselőinek. Kü­lön tanterem, két hálóhelyiség, étkező, parancsnoki es szolgálatvezetői iroda, va­amint fegyverhelyiség biztosítja a tsn­folyan mintegy 60 résztvevőjének egész séges elhelyezésé? Mindenütt a legnagyobb tisztaság és katonás rend uralkodik. 1946 április 30. mmmmammmtívm&mMtvj Másfélbillió pengő Szeged májusi költségvetésének végösszege A márciusé zárszámadás biztató képet mutat a város anyagi teljesítőképességét illetően (Szeged, április 29) Róna Béla elv­társ, pénzügyi tanácsnok elkészítette a város májusi költségvetését. A költségvetés összeállítása hatalmas munkát rótt Róna elvtársra, mert csak a legnagyobb nehézségeek és a számokkal való bűvészkedés árán si­került a költségvetés egyensúlyát ugy­aliogy biztosítani. A tervezet szerint a májusi költ­ségvetés végösszege másfélbilliő, pon­tosabban 1,563,208.000 pengő. Ezzel a várható bevételek összege csupán kö­zel háromszáz milliárdot tesz ki. A tisztviselői és alkalmazotti fizetések 610 milliárdot emésztenek föl, a mun­kások munkabére 300 milliárd, az élel­mezési kiadások végösszege 323 mil­liárd. a háborús károk helyreálliíá­! sára előirányzott összeg 40 milliárd, í Szegénysegélyzésre 50 milliárdot, az | iskolák, óvódák, napközi otthonok, '[egészségügyi intézmények, stb. fenn­j tartására 30 milliárdot fordit a város, ' mig a szegénybetegek gyógyszerellá­tása 100 milliárdot vesz igénybe. A bevételi tételek nagyré'szét külön­böző adókból fedezik. A mutatkozó hiány egybillió és 200 milliárd. Ezt részben államsegélyből, részben pe­Fa Halló í Figyelem! Május 1-én megnyílik Szeged legkellemesebb szórakozó helye TÁNCTERRASZ a Vár tetején, a tiszaparton Tánc vasár- és ünnepnapokon és szombat délutáa 6 órától. disr különböző pénzügyi müveletekkel teremtik elő. Ha a fent ismertetett számrengete­get tekintjük és figyelembe vesszük az óriási költségvetési hiányt, lát­szólag minden ok megvan az elkesere­désre. A helyzet azonban korántsem olyan sötét, amint azt a költségvetés számai mutatják, mert a most elké­szített márciusi zárszámadásból ki­derül, hogy a bevételi előirányzat mindig igen borúlátóan van meg­állapítva és májusban is számítani le­het a bevételeknek az előirányzattal szembeni emelkedésére. Márciusban például 21 milliárd 742 millió kiadás­sal szemben 19 milliárd 841 millió bevétel volt és ebből csupán 8800 mil­lió volt az államsegély. 1900 milliót függő kölcsönökből fedeztek, a költ­ségvetés közel 50 százalékát tehát a város saját erejéből teremtette ®18. A májusi pénzügyek örvendetes je­lensége mindenesetre az a tény, hogy a tisztviselők teljes havi fizetését máris sikerült biztosítani és kedden minden városi tisztviselő és alkalma­zott egyösszegben megkapja most fel­emelt havi fizetését. A fizetések tel­jes összege 650 milliárdot tesz ki. Szeged vezetésében szerepet kell juttatni a nőknek Nagy érdeklődés mellett folyt le a Magyar Nők Demo­kratikus Szövetségének szegedi nagygyűlése (Szeged, április 29.) A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének vasár­nap délutáni nagygyűlése impozáns keretek között, Szeged asszonyainak, leányainak meleg érdeklődése mellett zajlott le. Drégely Józsefné elnöki megnyitója után Nagygyörgy Mária Szakasits Árpád »Asszonyok* cimü versét szavalta'el. Angyal Mária az országos vezetőség tagja a nemrégen Budapesten megtartott nőkongresz­szusról tartott beszámolót, majd a Nőszövetség célját ismertette. Mun­kánk és harcunk célja a szabad haza, hol boldog a gyermek és minden anya fejezte be beszédét Angyal Mária. Dr. Antalffy György elvtárs, h. pol­gármester kül- és belpolitikai beszá­molója a nagygyűlés kiemelkedő ese­ménye volt. A Nőszövetség munkájá­val foglalkozva nagy helyeslésre talált az a kijelentés, hogy Szeged vezetésé' sében szerepet kell juttatni a nőknek is. Felhívta a Nőszövetséget, indítson akciót, hogy legalább a szociális ügyeket nő intézze. Előadása további során a nők elnyomatásáról, majd felszabadulásáról baszélt. Ha nézzük a kü'önböző korokban a nők helyze­tét, megállapíthatjuk, hogy most már nagy lépéssel közeledünk a nemek de­mokráciájának megvalósítása felé.— fejezte be érdekes előadását dr. An­talffy György. Ezután Szerémi Boriska budapesti kiküldött beszámolója következett a belgrádi, párisi és bukaresti kongres'z­szusról. Mindhárom nép meg nem ér­demelt szeretettel fogadta a magyar delegációt és ugy az ^özvegyek orszá­gának* elnevezett Jugoszlávia, mint Franciaország és Románia asszonyai szinte külön szeretettel dédelgették a kis Hungária kiküldötteit. Végül Kovács Mihályné, az MNDSz szegedi vezetőségének tagja a közelgő anyáknapját méltatta. Schwarz Li­pótné érzéssel előadott, asszonyokhoz szóló versével fejeződött be a Nő­szövetség nagygyűlése, amelyet Dré. gely Józsefné elnök zárt be néhány szóval. A helyes békeelökészftészttésböf a kommunisták veszik ki legjobban részüket Andics Emzébct elvtárs egyetemi tanár nagy érdeklődés­sel kísért előadása a MKP poííiíkai akadémiája (Szeged, április 29) Szombaton dél­után a városháza zsúfolásig megtelt közgyűlési termében tartotta a Ma­gyar Kommunista Párt szegedi szer­vezete politikai akadémiáját. A r.agy­érdeklődés annak bizonyságául szol­gált* hogy az a szellemi újjáépítés, amelyet pártunk szép eredménnyel folytat, megértésre és méltánylásra talált Szeged dolgozói és értelmisége előtt is. Az akadémia illusztris elő­adója dr. Andics Erzsébet elvtárs, egyetemi tanár, általános figyelem kö­zepette ismertette pártunk álláspont­ját a sovinizmus és békeelőkés?* tés fontos és idfeazer* kérdésébe®. Bevezetésül ismerteit Marx, Engels, Lenin és Sztálin nézetét a nemzeti kérdésben. Ennek lényege az a fel­ismerés, hogy az emberiség szabadsá­gának és nemzetek együttműködésé­nek előfeltétele az egyes nemzetek szabadsága és egyenjogosága. A tu­dományos szocializmus módszeréből következik, hogy ezt a kérdést nem önmagában, hanem az egész emberi­ség fejlődése szempontjából vizsgálja és értékeli s igy az egyes nemzet ér­dekét mindig alárendelt az em­beriség összérdekének. Kgt konkrét pél­dával Világította meg eet az álláspon­tot * előadó: 1846—49-be« a szerb. román stb. nemzetiség? mozgalmai: a haladó magyar szabadságharccal szemben az osztrák reakciót támogat­ták és igy az összesség érdeke elleri voltak. Ugyanezen nemzetiségek har­ca 1918-ban a reakciós-feudális mo­narchia ellen haladó mozgalom volt. Az eredmény is az elsőnek helytelen és az utóbbinak helyes voltát iga­zolta. A továbbiakban kiemelte, hogy igazi nagy magyarok: Széchenyi, Kos­suth, Deák, Eötvös, Wesselényi az el­nyomás ellen, a nemzetiségi összefo­gás mellett tettek hitet, mert látták, hogy csak igy lehet az osztrák, il­letve német imperializmusnak gátast vetni. A történelem őket igazolta é» Tiszák, Bethlenek, Gömbösök és Horthyk nemzetinek hirdetett sovi­nizmusát, melynek nemzetellenasségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kétizben is a megsemmisülés szélére sodorták ezt a nemzetet! Ismertette Andics elvtársnő azt a gondosan titkolt tényt, hogy a haza­árulónak bélyegzett kommunisták vol­tai: azok) akik a trianoni szerződést soha el nem ismerték és a hazafi Horthyé': azok, akik a betolakodó csehek és románok ellen küzdő ma­gyar Vörös Hadsereget elárulták íéü hátba támadták. Horthy ék voltak tr io­non egyetlen haszonélvezői, mert létü. ket is annak köszönhették. Az irre­denta, revizionista propaganda arra ve.lt jő, hogy a magyar dolgozók fi­gyelmét saját nyomorukról elterelje. Nem a magyar kisebbség sorsa fájt nekik, hiszen amikor békés tárgyaló', sokkal ezen segíteni lehetett volna, azt mindig visszautasították, mert ez nem felelt meg önző, háborúra speku­láló céljaiknak. Ezután rátért a békeelőkészités kér­désére. A helyes békeelőkészitésből legjobban a kommunisták veszik ki részüket, akik tettekkel bizonyították be, hogy Magyarországon nemcsak reakciós, de demokratikus erők is vannak, további eredményt is csak ugy érhetünk el, ha bebizonyítjuk a világnak, hogy őszintén és véglege­sen rátérünk a demokrácia útjára. Több értékes felszólalás, köztük dr. Schneller Károly jogász professzor 63 dr. Kalmár László egyetemi magán­tanár után Andics elvtársnő válaszölt a feltett kérdésekre. Dr- Hegedűs volt orvoszáizlós „emberszerefelbül" nézte a munkaszolgálatosok kikötését (Szeged, április 29) Hatalmas érdeklő­dés mellett kezdte tárgyalni a népbiróság Csaba-tanácsa hétfőn a háborús és nép­ellenes cselekedetekkel vádolt dr. Hegedűs Imre volt orvoszászlós bűnügyét. Dr. He­gedűs 1943 március 10-től 1944 szeptem­ber 23 ig Hódmezővásárhelyen és Szege­den az V kmsz. zászlóalj orvosakén' ke­gyetlenkedett a munkaszolgálatosokkal. A vádlott természetesen ártatlannak mondta magát és rendeletekre, kényszerítő körül­ményekre hivatkozik, A Vásárhelyi Nép­újságban megjelent lázító hangú cikkére azt a dajkamesét adja elő, hogy azt a szerkesztőhöz küldött levelét az egyik nyomdász önmagától irta át, szedette ki és igy került a lapba. A munkaszolgálato­sok kikötésénél is emberbaráti szereietből vett részt személyesen, hogy a kikötöttek szenvedésein enyhi'sen. A nagyszámban megidézett tanuk kihallgatása még a kesö délutáni órákban is folyt. A tárgyalást kedden foktatták, amikor már az ítélet­hozatalra is sor kerül. SZICHEHYI FILMSZÍNHÁZ Kedden és szerdán utoljára Aranyóra Csütörtöktől Örökké a tied Lorotfe Jnuag föszereplé&érel.

Next

/
Thumbnails
Contents