Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-24 / 91. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged 1946. április 24. szerda III. éwt. 91. sz. flra; 300.000 P [MAGYARORSZÁG lemar A PABT BÍVMAOTABOBSZA<ÍI SAPILAPJ* Békéscsabán százezres földmuvestömeg bizonyította, hogy a MKP az ország egyik legnagyobb parasztpártja Rákosi Mátyás elvtárs a moszkvai látogatásról, a szlovák-magyar népcseréről, a szlovákiai magyarüldözésekről, az időszerű belpolitikai és gazdasági kérdésekről beszélt hasvét hétfőjén Hasvét hétfőjén ünnepi találkozót adtak egymásnak Békéscsabán a Viharsarok parasztjai. Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnökhelyettes meghallgatására vonultak fel Békéscsaba főterére a békési, Csongrád-, Csanád- és Hajdumegyék falvainak uj gazdái és parasztjai. A Magyar Kommunista Párt nagygyűlésé hatalmas parasztnépünnepély képét mutatta. Zenekarok, zászlók és jelszavas táblák sokasága alatt vonultak fel végeláthatatlan sok tízezres sorokban a hatalmas paraszttömegek a gyűlés színhelyére. Az egyszerű, kopott ruháju asszonyok és férfiak ugyanolyan lelkesedéssel ünnepelték, éltették a Magyar Kommunista Párt vezérét, mint a parasztfiatalság. A nagygyűlésen jelentős szlovák nemzetiségű tömegek is megjelentek, szlovák és magyar nemzetiszínű és vörös zászlók alatt, szlovák felirata jelszavas táblákkal. Negyed 11 órakor kezdődött el a másfél óráig tartó felvonulása gyűlés színhelyére, amelyet szlovák és magyar zaszlókkal, kétnyelvű feliratokkal díszítettek. A felvonuló tömeg énekszóval és Rákosi Mátyás ütemes éltetésével vonultak el a szónoki emelvény előtt. A hatalmas zászlóerdőt a jelszavas táblák sokasága tarkította. Jelszavak, amelyek a Viharsarok népének harcos akaratát. a Magyar Kommunista Párt vezéréhez való hűségüket bizonyítják. ,Jesz még jó pénz, jó kenyér, Rákosi a hadvezér". Sokszáz főnyi szlovákkomlósi nő és férfi vonult el Rákosi Mátyás előtt ugyanolyan lelkes éljenzéssel, mint magyar paraszttestvérei. Jelszavas tábláikon hitet tettek a szlovák-magyar együttműködés mellett is. „Reakció akár hogy is spekulál, szlovák-magyar mankásökől lesújt rá". Amikor befejeződött a felvonulás, több mint százezer ember szorongott a gyűlés színhelyén. Az esemény fontosságát bizonyította az is, hogy Rákosi Mátyás elvtárson kivül jelen voltak a MKP miniszterei, Gerő Ernő, Rajk László, Molnár Erik elvtársak, a Központi Vezetőség számos tagja és sokan a párt nemzetgyűlési képviselői közül. A Kisgazdapárt részéről Gyöngyössi János külügyminiszter, a Szociáldemokrata Párt képviseletében Zentay Vilmos elvtárs, államtitkár, a Nemzeti Parasztpártot Darvas József képviselte. Megható volt, amikor egymásután nyújtották át ajándékaikat Rákosi Mátyás elvtársnak a különböző falvak megbízottai. A Himnusz eléneklése után Kónya elv-1 Ünneplés közepette emelkedett szólásra társ nyitotta meg a nagygyűlést. Üdvöz-1 Rákosi Mátyás, hogy elmondja nagy jelen lések, majd Boldóczky János elvtárs szto-1 tóségfi beszédét, vák nyelvű beszéde után, percekig tartó Földet vissza nem adónk A viharsarok Békés, Hajdú, Csongrád, Csanád Cs Szolnok vármegye .dolgozóinak üdvözlése után megállapította, hogy a varasztasok után a reakció hívei azt hitték, hogy eljö.t az ö idejük. Fóleg két kérdésben, a földreform és a köztársaság kérdéseben támadásra indultak. A Konimu lista Párt ezt látva, hosszú hónapokra szóló politikai és gazdasági tervet dolgoaott ki. A Kommunista Párt előre látta, hogy ez év áprilisában és májusában szőnyegre kerülnek nemcsak a magyar belpolitika döntő kérdései, hanem a békekötéssel kapcsolatos nemzetközi kérdések is. — Azt is tudjuk, hogy a magyar kilátások aszerint lesznek kedvezeek, hogy kedvező és erőteljes-e a magyar demokrácia helyzete idebent Hazánkban. Ennek a szándékunknak megvalósulása volt az az országszerte mutatkozó népi megmozdulás, amelynek eredményeképpen a nép maga távolította el a földreform ellenségeit, a régi rend híveit. Meg keil mondanom, hogy ezeket a tömegmegmozdulásokat a reakció, de nem egyszer a demokratikus körök is megrettenessel látták. Nem tartották helyesnek, hogy mi egyenesen a néphez apellálunk, amikor arról van szó, hogy a nép jogait megvédjük. Mi minden aggályoskodás dacára ma is változatlanul valljuk, hogy a fiatal demokrácia egyik legfontosabb erőforrása a népi tömegekre való támaszkodás, a népi tömegmegmozdulás segítségül hivása, ha a demokrácia megvédéséről van szó. Párhuzamosan a tömegmegmozdulásokkal lendületbe jött a háborús bűnösök ellen való harc is. Sóira vetták el büntetésüket a fasiskta németb renc háborús politikusok. El vagyunk szánva arra, hogy ezen a téren alapos munkát végzünk, A moszkvai látogatás teljes sikere Rákosi Mátyás ezután áttért a magyar küldöttség moszkvai látogatására és megállapította, hogy ez a látogatás a legteljesebb sikerrel járt. A moszkvai látogatás barátságos légköré a legjobb biztosíték a magyar demokrácia jövendö fejlődésére. A Szovjetunió vezetői egyáltalán nem kívánnak beleszólni a magyar belügyekbe és kijelentik, hogy az teljesen a magyarok joga. A szovjet állainférnak részéről elhangzott kijelentések nagymértékben növelik a kis népek bizalmát és a kis népekkel való bánásmód tekintetében utmutatást jelentenek az egész világnak. Számunkra nem kellemes egy ilyen kérdésben győzelemről vagy vereségről beszélni, mert mi ezt a szerződést nem a harc, hanem a közös megértés szellemében kötötték. Könnyű volna ezt az állítólagos győzelmet vereséggé átváltoztatni, nem kellene egyebet tenni, mint ugyanolyan agitációt kezdeni az önkéntes népcsere elten, mint amilyen agitáciokat folytat hazánkban a szlovák bizottság az önkéntes népcsere mellett, Mi valóban a csehszlovák magyar viszony megjavítását akarjuk, nem lépünk erre az útra, hanem v ltozatlanul kitartunk az aláirt szerződés mellett A mi véleményünk az, hogy minden szlovák, aki ugy érzi a demokratikus Magyarországon a nyelve miatt, vagy Bzlováksága miatt üldözik, bogy nyeive, vagy szlováksága miatt kultúrájában, politikai jogaiban, gazdasági érdebeiben csorbát szenved, az használja fel az önkéntes népcserét. Senkit sem akarónk meggyőzédése ellenére Magyarországon tartani, — Ezeknek a kivándorlóknak, akikben a gazdasági szempontok és nem a nemzeti érzés vetik fel a Szlovákiába való vándorlás gondolatát, mégis fe. hívjuk fi gyelmüket két dologra: Magyarországról amikor rossz volt a gazdasági helyzet gyakran vándoroltak,tizezerszámra Franciaországba, Belgiumba és egyebüvé a magyar munkások, de amikor ott megromlott a gazdasági belyzet vagy itt megjavul? akkor nyugodtan visszajöhettek. Azok azonban, akik most ennek a népcserének a folyamán mennek Szlovákiába, ezt természetszerűen nem tehetik meg, mert hiszen a helyükből, Szlovákiából kimozdítanak egy magyart vagy egy magyar családot. Ezek is tehát kétszer gondolják meg, mielőtt jelentkeznének. Horaft kell mindjárt fennem, hogy azokhoz a szlovákokhoz,! akik ittmaradnak, természetesen a magyar' demokrácia változatlan szeretettel és melegséggel fordul Az a szlovák, aki a népcsere ígéretei dacára Magyarországon marad, kétszeresen kedves nekünk és természetesen nyugodt lehet, hogy soha semmi bántódása nem esik. zetbe mint inthon és ezért itthoumaradtak (Ugy van! Ugy van.) A másik réteg az öntudatos, demokratikus magyarországi szlovák dolgozók rétege. Elsősorban a magyarországi szlovák kommunisták rétege az, aady arra az álláspontra betyezkedet? hogy megérti és megbecsüli fa fiatal demokrácia szellemét. Ezek az öntudatos szlovák dolgozók elhatározták, hogy itthonmaradnak és a magyar dolgozókkal vállvetve harcolnak a saját boldogulásukért a reakció ellen, és a valóban demokratikus közösségért (Éljenzés és taps) Magyaruldozés Csehszlovákiában A magyar-csehszlovák viszony — A moszkvai ut sikere fordulópontot jelent a magyar demokrácia életében. A moszkvai ut utan megváltozott hazánk •emzetközi he.yzete. Meg kell mondanom, •ogy a magyar demokrácia kezdetben nem akart hallani semmiféle népcseréröl. A "épcsere nagyon fájdalmas műtét és sze féltük volna magunknak is, szlovákiai rna»ar véreinknek is megtakarítani a néjjéserét Azonban annak jeléül, hogy hajlan «ek vagyun« komoly áldozatokra, ha ezael meg tudjuk javítani a két egymásra Walt demokratikus országnak, Magyarországnak és Csehszlovákiának viszonyát, hajlandók voltunk áldozatokat hozni és belementünk az önkéntes népcserébe. Tud tuk előre, hogy ez az önkéntes nepcsere végleges megoldást nem hozhat. Ennek dacára — ismétlem — a jóviszony megerősítéséért belementünk az önkéntes nép csere-szerződésbe. Annál meglepőbb számunkra, hogy nemrégen a csehszlovák köztársaság elnöke, Benes ezzel a szerződéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy ez nagy csehszlovák győzetem és alkalmas arra, hogy Csehszlovákia tekintetélyét a nemzetközi politikában emelje. Propaganda helyett rágalmazás Azok a mesék, hogy utólagos 5 kg-os csomaggal átdobják óket a határon, hogy lőldjüket elvesztik, a suttogó propaganda közönséges, aljas rágalmai, amikkel szemben természetesen fel fogunk lépni.JHozzátehetem még, bogy a hazai szlovákságnak két rétege világos és félreérthetetlen vá laszt adott az önséntés népcserére. Az egyik réteg, a gazdag, tehetős szlovákok rétege. Ezek úgyszólván egyhangúlag elutasították az önkéntes kivándorlás gondolatát, mert nekik módjuk volt meggyő zódni arról, hogy milyen viszonyok várják őket Szlovákiában és arra a meggyőződésre jutottak, hogy sem gazdaságilag, sem politikailag nem jutnak előnyősebb helyMi történik ezzel szemben a szlovákiai magyarokkal? Ami ottan történik, semmiképpen sem egyeztethető össze egy demokratikus álfámmal. Az ottani magyarságnak semminéven, nevezendő joga nincs. Nincsenek lapjai, nincsenek politikai szervei, nincsenek iskolái, ki vannak zárva a választójogból, a földosztás során földet nem kaptak. Mindannyian ismerjük Csehszlovákiának azt a tervét, hogy az önkéntes népcsere befejezése után az ottmaradó magyarokat — ha lehlet — átdobják a határon, ha nem lehet, szétszórják őket Csehszlovákia területén. Semmi esetre sem akarájk. megengedni nekik, hogy saját nyelvükön fejlesszék kulturájukat, saját iskoláik, saját lapjaik legyenek. (Zúgás.) A Kommunista Párt mindezeket az elveket helyteleníti és élttel]. Ha ilyen politikát folytat a szlovák demokrácia, akkor sajnos, maga alatt vágja a fát. (Taps.) A Szovjetunió nem helyesli a magyarűldozéseket Szembe kell szállnunk itt ezzel a csehszlovák nézettel, hogy a mágyarok üldözését a Szovjetunió helyeselné. A Szovjetunió nem folytat mát nemzetiségi politikáit; Csehszlovákiával kapcsolatban, mint a saját országában. Csak meg kell néznünk hogy mit csinált a Szovjetunió azzal a százezer magyarral, aki Kárpátalján, Beregszászon, Ungváron hozzákerült. Ennek a százezernyi magyarnak teljes politikai és gazdasági szabadsága van. (Éljenzés "és tapts.) Ha máskép nem lehel megoldani, a béketárgyalások elé visszük a csehszlovák ügyet Lényegéhen hasonló a helyzet a EZomszédországokbai), Romániában és Jugoszláviában is. Azt szeretnénk, ha csehszlovák szomszédaink is belátnák, hogy tévedtek és változtatnának politikájukon. Ha £z nem történne meg, felelősségem teljes tudatában kijelentem, a béketárgyalások elé visszük az Ügyet. Biztosak vagyunk felöle, hogy e válasz a demokráciának és nem a sovinizmusnak ad igazat. ; A csehszlovák források azt állítják, hogy Jugoszlávia helyesli a magyarok üldözését Szlovákiában. A jugoszláv gyakoria? amely megint csa döntő, ennek a felfogásnak homlokegyenest ellent mond. Tudjuk, hogy a jugoszláviai magyarok kiadhatják lapjaikat, képviselőik ott ülnek az országgyűlésben, szervezkedhetnek, iskoláik vannak stb. Megállapíthat; ugyanakkor, hogy a magyar reakció előretörése következtében a jugoszláv demokrácia ugyanugy, mint a világ