Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-21 / 90. szám

2 4 DÉLMAGYARORSZÁG 1946 április 24 LÁTOGATÁS KÉT SZEGEDI ÜZEMBEN A gázgyár dolgozói lelkes munkájukkal segítik az újjáépítést A szénhiány megszűnése után megindul a gázszolgáltatás (Szeged, április 20) Mióta a Vörös Hadsereg felszabadította hazankat, sokan beszélnek hősi erőfeszítésekről, igyekeznek megküzdeni az újjáépítés során támadt nehezségekkel. A 25 esztendős horthysta rendszer alatt a magyar munkásról ugy beszéltek mint az ország ellenségéről, akit csendőrrel és korbáccsal kell munkára kényszeríteni. A felszabadulás utan minden megváltozott. Az eddig lenézett munkás elindult, hogy elfoglalja a legelső helyet a társadalomban. Nézzük meg, hogyan akarja ezt elérni. Homola elvtárs, a Gázgyár üzemi bizottságának elnöse. végigvezet bennünket a hatalmas üzem munkatermein. Útközben néhány szóval ismerteti az itt dolgozók nehéz helyzetét, amit még súlyosbít az, hogy a gyár semmi olyan áiuciaket nem termel, amit rekompenzációs célokra lehetne felhasználni. Így a gyár munkásai egyedül a szakszervezete* aita, kiverekedett élelmiszer juttatásban részesülnek. Útközben többször megállítanak bennünket, különböző panaszokkal és kívánságokkal járulnak az üzemi bizottság elnöke eié. A gázturbinát kezelő gépész rongy kiutalását kéri, hogy a gép tisztántartásáról gondoskodni tudjon. — Otthonról már,minden használt ruhaanyagot elhordtam, mert szeretem a gépet es azt akarom, hogy tiszta legyen — mondja. Valóban, minden ragyog a tisztaságtól, de a mi elvtársunk nincs megelégedve vele. — A gépét ápolni kell. az is megköveteli a magáét;, éppen ugy, min* az ember. Utána Zubek László villamosmükezelö elvtárshoz vezet az utunk. Elmondja, hogy a jelenlegi termelés körülbelül 1900 kilowattóra. Ennyit fogyaszt Szeged. Persze többre volna szükség, de nincs szén és igy csak nagy nehézségek árán tudják kielégíteni az üzemek áramszükségletét. De azért megy a munka. Szegeden itivUi „Makó és Dorozsma is kap áramot Es ha lesz elég szén, a rossz ellátás ellenére gyorsabban fog menni az újjáépítés, Klein elvtársat a kazánházban találjuk. Két fiatal munkasnak magyaráz, tanítja, igyekszik bevezetni őket a kazánfütés rejtelmeibe, hogy néhány esztendő múlva jó szakmunkássá válhassanak. Kérdésünkre elmondja, körülbelöl 450 mázsa szenet használnak el 24 ora alatt. De több kellene, legalább mégegyszer ennyi. Mindenki a szén miatt aggódik. Egyéni bajaikat elfelejtik, minden munkás érzi, hogy fonlog poszton áll és teljesíteni akarja feladatát. Az udvaron szenet lapátolnak. A munkások dicsekedve mondják: rövidesen megindul a gázszolgáltatás, Minden ember keze- alatt ég a munka. Mindenki érzi, hogy ózeged dolgozói várakozással tekintenek feléjük. És a Gázgyár dolgozói a Magyar Kommunista Párt vezetése alatt folytatják a harcot az üzemek es a magánosok áramszükségletének biztosításáért. (b. d.) Anyagellátási nehézségek ellenére folyamatos termelés folyik az Orion-börgyárban, a munkásság fellegvárában (Szeged, április 19.) üzemi látogatásainak során az ünnep előtti szép tavaszi napok egyikén az Orion-bőrgyárba látogattunk el. A Háló-utcai hatalmas gyártelep, a szegedi munkásságnak ez az egyik legerősebb fellegvára most szokatlanul csendesnek tűnik. A gyár erősen érzi az idők bajait, az anyaghiányt, a munka azonban ennek ellenére nem állt meg' az üzepi falai között, csupán kisebb mértékben folyik a termelés, mint a múltban. De természetes is. hogy bármennyi akadálya van a "termelésnek, egy pillanatra sem szűnhet a munka ezek között á falak között, ahol sorainkból való munkás, a magyar kommunisták törzsgárdájának egyik legrégibb és legkiválóbb harcosa a vezető. Pipicz József elvtárs, az Orionbőrgyár igazgatója küzdelmes és üldöztetéssel teli munkásélet után lett igazgató abban a gyárban, ahol ket évtizeddel előbb, mint inas kezdte a munkát. . , Tímárinasból — igazgató Megkérjük Pipicz elvtársat beszeljen valamit magáról, küzdelmes életéről, munkájáról és az üzemről, amelyet vezet. Szerényen, de öntudatosan, mint ahogyan munkásvezetőhöz illik, mondja Pipicz elvtárs: SZEGEDI KERESKEDELMI ÉS IPARBANK Érdekközösségen a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank budapesti intézetekkel. Átutalásokat az ország minden nagyobb városába teljesít. Hiteleket előnyös teltételek mellett folyósít. Telefon: 389. — Tipikus proletáré)®!; az enyém. Kisgyermek voltam még, amikol! megismerkedtem a munkásmozgalommal apám révén, aki résztvett a 18-as forradalomban. Én voltam Szegeden abban az időben az első megválasztott iskolai bizalmi. 1920 január elején már a szocialista ifjúmunkások szegedi csoportjának pénztárosa és vezetője vagyok. 1922-ben inasnak szerződöm az Orion-bőrgyárba. Apai jóbarátaim mind ellenzéki érzelmű forradalmár elvtársakból állottak. Ladvánszki József, Deli Károly, Lengyel János, Kolacsovszki Lajos tanár és mások voltak hatással egyéniségem kialakulására. A Vági-féle mozgalom miatt 1925-ben el kellett hagynom Szegedet. 1926-ban Rákosi és Vas elvtársak letartóztatása után Sándor és Révai elvtársak vezetése alatt résztvettcni a kommunista ifjúmunkások szövetségének újjászervezésében. A Horthy-rezsim uralma során kétszer voltam letartóztatásban, 5 évig állottam rendőri felügyelet alatt. De magérte, mert megérhettem a felszabadulást és most ismét abban a gyárban dolgozhatom, amelyben inaséveimet töltöttem. Végig a műhelyeken Végigvezet ezután bennünket, az igazgató-elvtárs az üzem műhelyein, ahol a jelenlegi csökkentett létszám mellett ötven munkás végzi a bőrkikészítés nehéz munkáját. Csatlakozik hozzánk Kekezovich János elvtárs, gyárvezető ís. Miközben végigjárjuk a nyersbőrszáriíó, az áztatómedencék termeit, a cserző és pácoló helyiségeket, a száritókat, meg a többi műhelyeket, elmondják, milyen nehézségek árán lehet csak fenntartani a mai csökkentett üzemet is. Amióta a tengerentúli nyersbőrbehozatal szünetel és a vágóhíd sem termel nyersbőrt, azóta csak a gazdák helyi vágásaira vannak utalva. Ilyen módon természetesen nagyon kevés bőrt lehet összeszedni. Bőr azonban mégiscsak akad, annál nagyobb nehézséget okoz a cserzőanyagok beszerzése. A múltban ezt is külföldről hozták. 'Most leginkább belföldi pótanyagokkal dolgoznak, abból is kevés van és ami van, nagyon drága. — Egy hónap alatt termeiünk anynyit, mint az elmúlt években 5 nap alatt — mondja Pipicz elvtárs —, a munkáslétszámot azonban nem csökkentjük. Reméljük, hogy a közeljövőben a Jugoszláviával kedvező csereforgalmat tudunk lebonyolítani és akkor hetenként legalább ujből fel tudunk dolgozni 250 marhabőrt, ami annyit jelent, hogy a termelésünk^ ismét heti 3900 kiló talpbőr és 370 kiló nyersbőr lesz. A kikészitő-osztályon, ahol hatalmas táblákra kifeszítve ránctalanitják a bezsírozott bőrt ügyes timárkezek, s ahol Havalecz István elvtársunk az osztályvezető — dolgozik a gyár két legöregebb munkása: a 70 éves Fábri Sándor 56 éve üzi a timármestérséget, de még most is frissen szalad kezében a simitókés és fürgén kezeli a dobszáritó-gépet is. Török Dánlel elvtárs szintén egyik legrégibb munkása a gyárnak. Nemcsak kiváló munkások mind a ketten, hanem régi kiváló mozgalmi emberek is. Fábri Sándor a Szociáldemokrta Párt, Török Dániel a Kommunista Párt tagja. összhang a gyárvezetőség és a munkásság között Nemrég tartották meg a gyárban az üzemi bizottsági választást a két munkáspárt közöfti legnagyobb harmóniában. A gyár munkássága körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt között. A munkásság mégis kommunista többségű üzemi bizottságot választott, annak élére. Engi István elvtársunkat, az MKP tagját állitotta. Engi elvtárs a következőket mondja a gyár é» a munkásság helyzetéről: — A gyárvezetőség és a munkásság között a legteljesebb az összhang. Talán egyetlerL üzem sincs Szegeden, ahol ilyen tökéletes egyetértésben folyna a munka. A gyárvezetőség természetbeni járandóságokkal is igyekszik ellátni a munkásságot. A kalóriajérandóságot mindig természetben kapják meg az elvtársak, mégpedig inkább többet, mint kevesebbet az előírtnál. A bajok csak a ^gyártás körül vannak. Nincs annyi nyersanyagunk, amennyi kellene. Bizunk azonban benne, hogy a helyzet hamarosan javulni fég és újból megélénkül a munka menete a műhelyekben. Meg kell még említenünk látogatásunk kapcsán az Orion kulturgárdáját, amelyet GalottI és Földi elvtársak vezetnek és amely a legkiválóbban képzett legjobb kulturgárdák közé tartozik. Igy zajlik az élet a Háló-utcái gyárbari, a szegcdi munkásság fellegvárában, amely a nehéz viszonyok között is eredményesen szolgálja a termelést, az ország újjáépítését. (sz. f.) Nem is olyan savanyu a szölló a fasisztának Nem mindennapi érdekességü ügyben és n«m mindennapi érdekességü döntést hozott a szegedi törvényszék. Reilzer Mihály szegedi mérnök szatymazi szőllejét ugyanis annakidején a fasiszta rendelkezések következtében elvették és a vitézi széknek adományozták. A vitézi szék azután a szöllőt »vltéz« dr. Szabó Géza, vo]t városi tanácsnoknak adtai fasiszta érdemeiért. Szabó Géza a továbbiakban is vi'.ézül viselkedett, amennyiben igen »vitézül? megszökött Szegedről a felszabadító Vörös Hadsereg elől és birtokát sorsára hagyta. A nemzeti kormány azután rendeletével az öszszes népellenes, jogfosztó törvényeket hatályon kívül helyezte és igy megszűnt a »nemzetes ur« birtokolásl joga is. Nemsokára Reitzer Mihály is visászaérkezett a deportálásból és rövid uton visszaszerezte birtokát, a >nemzetes ur« ellen pedig pert inditott és az elvitt szerszámokat, valamint a\ szöUő kétévi termésének átadását kérte. Szabó Géza a szegedi törvényszék előtt azzal védekezett, hogy neki semmi köze Reitzer Mihályhoz, mert nem tőle kapta a szöllőt, hanem a vitézi széktől, forduljon tehát Reitzer ahhoz követelésével. Ez az érvelés mdga is elég furcsa, de még furcsább, hogy a szegedi törvényszék teljes mértékben honorálta a fasiszta védekezést és elutasította Reitzer Mihályt azzal, hogy Szabó Géza eljárása nem niinősithető rosszhiszeműnek, forduljon tehát Reitzer mérnök — az Ítélet megállapítása szerint is megszűnt — vitézi székhez és követelje attól a Szabó által elherdált termést. A szegedi törvényszéken ugylátszik nem" tudják, liogy a vitézi széknek már nincs vagyona, mert a szabadkőműves páholyoktót bitorolt házait a demokráciáért küzdő pártoknak és egyesületeknek adták, földjeit pedig kiosztották az arra érdemes szegényparasztságnak a földreforfri során. Ezért talán jó lenne, ha a szegcdi törvényszék megadná azt a cimet ls* ahol a vitézi széknek még vagyona van, liogy megfelelő helyen léphetnének fel a jogos tulajdonosok követelésükkel. r MEMZETI HITELINTÉZET RT, fiókja SZEGED, SZÉCHENYI-TÉR 3. Telefon 349. Foglalkozik a banküzlet minden ágával,adópengő betéteket elfogad, hiteleket folyósít. Olcsón és jftl a*ar reggelizni, uzsonnázni? Tip-Top kávézó és falatozómat megnyitottam. Vidra-u. 3. mi | Zene Újszeged! Vígadó — megnyílt!! Csapolt Dreher-sörl I HORVÁTH FERENC vendéglős. Mézestömb mesekocka húsvétra S'/ERED AINÁL Kárá?z-u 10 és Cserzy M.-u 3. Klauzál-tér 4 szám. ANGOL-MAGYAR BANK Rt. SZEGEDI FIÓK Telefon: 4-28. STAR SZAPPAN IPAR Pfeilring — Sherk — Iiko cikkek egyedárusiíója G.K. Budapest. VII., Holló-u. 17. — Pénz előzetes beküldése esetén postai szállítás. A MaDlSz központi székházában (V0r6martv.-U. 5.) húsvét hétfőn bálát rendez