Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-21 / 90. szám

Vitáé proletárjai egyesüljetek! szeged 1946. április 21. vasárnap W. ért. 90. íz. ara; 300.000 P DÉLMAGYARORSZÁG A MAOYAB KO MWPHHTA PÁMT P jltK AtTAlQBSZ Á61 ÜAP1LAPJA Nagypéntek után Irta: Eoczi Endre Pé A végtelen magyar rónákon zöldül a vetés, a szénbányákban minden nyomoruságon és kínlódáson keresztül fokozódik a termelés, a szétrombolt síneket és halott mozdonyokat élővé teremtette a munkáslelkiismeret, az építő szándék és ma már büszke öntudattal elmondhatjuk: nagypéntek után vagyunk. Feiszabadulásiflikat megelőző negyedszázadnak polttikai és gazdasági bönozöi a középkori fekete mágiát is megszégyenítő eszközökkel céltudatosan sírba fektették az országot. Bitúk és börtönök árnyékolták a magyar földet és a népgyilkos pribékek ma a felelösségrevonásnai nyomorult Pilátusként akarjak a kezükre tapadt vért lemosni. Hárommillió paraszt koldus, egymillió kizsákmányolt és jogfosztott ipari munkás, öntudatát vesztett és osztályhelyzetét fel nemismerö tömegekkel járatták a több mint negyedszázados kálváriás utat. Európái horogkeresztre feszitettek és nyilaskpresztre szögezték a magyar nép testát. Es amig a judasok tobzódtak, addig sokan csak ájult passzivitással nézték az eseményeket és a teltámadás csodáját várták. Ezekben az időkben a figyelmeztető szót, a hazaért való aggódást es minden cselekvő erőt a föld alá szorított kommunisták képviselték a leghatározottabb formában. A teltámadás, ami a szörnyű világégés után bekövetkezett nem volí csoda — történelmi szükségszerűség. — Es a felszabadulás után megkezdődött a magyar nép kátvárias utja —• most már a feliamadás-1 hoz — az újjáépítéshez. ;A Magyar Kommunista Pártot nem találta készületlenül az elkövetkezett idő. A népi jogokért egy pillanatig sem szüneteltettük a harcot. A legiöviaebb időn oetül keresztül hajtottuk a löldreformot, az üzemi bizottságokon keresztül biztosítottuk az ipari munkásság érdekeit, vigyázunk a demokráciára, hogy egy feltámadó országra többé ne essen a fasizmus torz keresetiének még az árnyéka sem. Nehez utat kellett megtenni már idáig is. Egyik oldalon a munka folytonosságát és a termelés fokozását kellett biztosítani és ugyanakkor nemcsak őrt kellett állni a demokrácia vártáján, hanem gyakran erőteljes tamadásba lendüini. A választások után előmerészkedett reakció a földreformot lámadta, majd a királykérdés felvetésével a magyar köztársaság kik.áitását akarta elgáncsolni, de a demokratikus erők összefogásával es magának a népnek a megmozdulásával csatát nyertünk a feltámadás utján, de meg kell nyernünk a háborút Is. A kormány gazdasági programja nem maradhat ígéret. Erre kell most összpontosítani erőinket. Az infláció megállttá tát, a közellátás megjavítását, a kötött gazdálkodás bevezetéset reakciós próbálkozásokkal nem hagyjuk elütni. Ennen sürgős végrehajtását minden do gozó, az egesz ország érdekéoen követeljük és a végrehajtás ellenőrzését, ha izükség lesz rá, maga a nép fogja végezni. Rákosi elvtárs mondotta; a Kommunista Párt mindig a népre fog apellálni, valahányszor tapasztalja, hogy bajban van a demokrácia, A magyar nép soha többé nem engedi visszahozni a nagypénteki katasztrófát. Előre akarunk menni és egy tapodtat sem visszafele. Ez az egyetlen helyes ut, amin halad hatunk. És hogy eddig jó munkát végeztünk, bizonyítja a kormányküldöttség moszkvai utja is. A légkör, ameyikben küldötteinket fogadták, a segítség, amit ha talma8 szomszédunk, a szovjetunió a jövőben is nyújthat, az a fiatal demokráciánknak szól. Ha továbbra is megakarjuK tartani a Szovjetunió jóindulatát, szom szédállamaink barátságát, a demokratikus világ megbecsülését, akkor a demokrácia "tját töretlenül kell megjárni és mi den eszközzel biztositanunk keil az elért ered mén>eket. .... A végtelen magyar rónákon ma már a toldhözjuttatott szegényparasztság vetése zoldel, a bányákban fokozódik a termelés, hatalmas gazdasági tervünk megvalósítás előtt áll. Egy halott ország élni kezd. Nagypéntek után vagyunk. A magyar békecélok kedvező meghallgatásra találtak Moszkvában Az orosz megszálló csapatokat fokozatosan visszavonják — Semmiféle nf kérdés nem vetődött iel a tárgyalások során, igy az eddig kötött gazdasági szerződések kiszélesítése sem — Sztálin maga ajánlotta iel a jóvátételi szerződés meghosszabbítását — Minden magyar hadifogolynak megengedik, bogy írásos életjelt adjon magáról — Rövidesen megindul a hadifoglyok hazaszállítása Nagy miniszterelnök és Gyöngyössi külügyminiszter részletes tájékoztatója a kormányküldöttség moszkvai útjáról (Moszkva, április 2p.) A szovjet rádió három ízben számolt be arról, hogy a magyar kormányküldöttség tagjai elhagyták Moszkvát és a következőket jelenti: Az elutazó államférfiak előtt díszszázad tisztelgett, miközben a magyar és szovjet Himnuszt játszották. A repülőteret Magyarország & Szovjetunió lobogói diszitették. A repülőgép felszállása előtt Nagy Ferenc miniszterelnök a szovjet rádió mikrofonja előtt nyilatkozatot tett: — A magam, minisztertársaim, as7szonyalnk és az egész kormánydelegáció nevében meghatott szívvel búcsúzom Moszkvától, a Szovjetunió gyönyörű fővárosától és azoktól a férfiaktól, akikkel itt alkalmam volt megisihérkedni és a két ország helyzetéről tárgyalni. A vendégszeretetnek és a barátságnak olydn" nagy mértékét kaptuk itt, hogy csak meghatottsággal tudok ezért köszönetet Rondani. 1 A szovjet sajtó első oldalon hozza azt a közleményt, amelyet a magyar kormányküldöttség moszkvai látogatásának befejeztekor adtak ki. Közlik a lapok azoknak a táviratoknak szövegét, amelyeVet Nagy Ferenc miniszterelnök és Gyöngyössi külügyminiszter Sztálin miniszterelnökhöz és Molotov külügyminiszterhez intéztek a Szovjetunió elhagyásakor. Ugyancsak ismertetik a lapok annak a nyilatkozatnak szövegét is, amelyet Nagy Ferenc miniszterelnök elutazása előtt a moszkvai repülőtéren adott. Minisztertanács (Budapest, április 20.) A kormány tagjai csütörtökön este 7 órakor Nagy Ferenc miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak, amelyen a miniszterelnök és a kormánynak a moszkvai tárgyalásokon részfjvett többi tagjai beszámoltak a tárgyalás i eredményeiről. A minisztertanács 9 torakor ért véget. Nagy Ferenc miniszterelnök beszámolója a Moszkvában felmerült kérdésekről Budapest, április 20. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Nagy Ferenc miniszterelnök az újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a moszkvai tárgyalások során nem esett sző az eddigi gazdasági szerződések kiszélesítéséről, hanem csak enyhítéséről. A hadifoglyokkal kapcsolatban azt közölte a miniszterenök, hogy folyamatosan bocsátják őket haza. A békeszerződéssel kapcsolatban kijelentette a miniszterelnök, hogy a moszkvai tárgyalások során a magyar küldöttség ismertette a magyar békecélokat és ezek igen kedvező meghalgatásra találtak. A békeszerződés azonban nemcsak a két ország közötti kérdés. Egy angol hírszolgálati iroda tudósítójának kérdésére kijelentette Nagy Ferenc, hogy a megszálló csapatokat folyamatosan visszavonják Magyarországról. A másik kérdésre válaszolva azt mondta: — Nyilvánvalónak látszik, hogy a szomszéd országokban élő magyarok jogegyenlőségének biztosítása érd. kiében felvetett kérdésekben a legmeszszebbmehő támogatásra számíthatunk a Szovjetunió részéről. Ez már a Szovjetunió nemzetiségi alkotmányából is következik. Végül közölte a miniszterelnök, hogy semmiféle uj kérdés nem vetődött fel a tárgyalások során és a szovjet államférfiak gondosan ügyeltek annak a látszatnak elkerülésére is, mintha b Szovjetunió a találkozást valamilyen kérés vagy követelés felvetésére akarná felhasználni. Gyöngyössi külügyminiszter nyilatkozata (Budapest, április 20.) Gyöngyössi János külügyminiszter pénteken délután fogadta. a magyaTf és külföldi sajtó képviselőit és tájékoztatta őket a magyar kormányküldöttség moszkvai látogatásának körülményeiről' valamint a Moszkvában folytatott tárgyalások eredményeiről. — Mindenek előtt azzal kell kezdetiem — mondotta —, hogy moszkvai látogatásunk olyan külsőségek között folyt le, amelyek egész szokatlan megbecsülést mutatnak a világ egyik legnagyobb hatalma részéről egy kis nemzet képviselői iránt. Azoknak az Moszkvában a két országot érintő eszmecseréknek során, amelyeket politikai és gazdasági kérdésekről folytak, még megérkezésünk napján én nyitottam meg a Moíotov külügyminiszter urnái tett látogatásommal. Másnap volt a kormánydelegáció fogadtatása Sztálin generálisszimusznál, a Szovjetunió miniszterelnökénél. Ezen a látogatáson szóbakerültek mindazok a pQÜtikai és gazdasági kérdések, amelyek a magyar politikai élete? a magyar közvéleményt foglalkoztatják. Ez eszmecsere alkalmával a miniszterelnök ur szóbahozta azokat a gazdasági nehézségeket, , amelyekkel Magyarországnak meg kell küzdenie, mire Sztálin generalisszimusz maga tette fel a kérdés? miben tudnának segítségünkre lenni s mindjárt válaszolt is a kérdésre, amikor azt mondotta, hogy természetesen a jóvátételi szállításoknál Magyarországnak megadják ugyanazokat a feiedveünrényetos? amelyekben Romániát és Finnországot részesítették, vagy ÍJ a ti éves teljésítést időtartamot meghosszabbítják 8 évreA magyar köüvélemSnjjU igen sokat foglalkoztatja a hadifogolykérdés. Kérésünk e teMnfcetjbep. elsősorban arra irányult, hogy a hadifoglyok életjelt adhassanak magukról és hoztartozóikkal megtadithaesák, illetve folytathassák a levelezést. Ezt a kérelmünket. Sztálin miniszterelnök ur teljes mértékben méltányolta is elrendelte, hogy ezt a levelezést úgy ék lehetővé. A megbeszélések alapján remény van rá, hogy a közeljövőben valamennyi magyar hadifogoly legalább majd adni magáról, Igy az irásbgll nyomtatott levelezőlapon életjelt tud levelezés is lehetővé válik. Egyébként kHátásba belye^té gtejierálisszimusz ur, hogy a hadifoglyok hazaszállítása újból megindul. Megtekintett a delegáció ott tartózkodása alatt három gyárat is, közöttük a Vörös Proletár nevü szerszámgyárat, amely teljesen modern berendezésű, futószalagos rendszerű nagyüzem. A delegáció hölgytagjai pedig egy gyermekvédő és szülőotthont tekintettek meg. Mind az egészségügyi intézményből, mind a gyárak egészségügyi intézményeiből megállapíthattuk, hogy a Szovjetunió a szociális gondozásnak ezen a területén is igen magas fokán áll. Egész ott-tartózkodásunk alatt a delegáció tagjainak legmélyebb élménye a "Sztálin gemráiiszszimusszal való találkozás vol? Hazaérkezett a szakszervezeti küldöttség is (Moszkva, április 20) A Moszkvában tartózkodó magyar szakszervezeti küldöttség fogad a ápriiis 18-? n a szovjet sajtó képviselőit. Először Kisházi Ödön, a magyar szán szervezeti tanács elnöke, a küldöttség vezetője vázolta a Szovjetunióban tett látogatása sorra szerzett benyomásait A magyar fasiszták mindent elkövettek — mondotta —, hogy a munkásoknak) hamis képet adjanak a Szovjetunió életéről. Most a zovjetunióban saját szemünkkel láthatjuk, hogy milyen szégyenteljes rágalmakét terjesztett a Szovjetunióról a fasiszta propaganda. Arra a kérdésre, hogyan működtek a magyar szakszervezetek a Horthy-uralom idején és milyen működést fejtenek ki