Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-07 / 79. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged 1946. április 7, vasárnap III. évi. 79. $2. Ara: 50.000 P DEMAGYARORSZAG A.MA0TA® HmOálttA fA»T PáLM AOTARORSZAGl NAPILAPJA Itt a kormány nagyjelentőségű szanálási terve Junius l-ig végrehajtják as államosítási programot és az államapparátus létszámának csökkentését — Jegyrendszer alapján történik a közszük­ségleti cikkek elosztása — Az önkormányzatoknak önmagnkat kell el­tartani — Drákói szigorral büntetik az arany- és valutaüzéreket A magyar köztársaság kormánya az ország gazdasági és pénzügyi téren mu­tatkozó zavarok leküzdésére és a dolgo­zók boldogulására a kővetkező rendsza­bályokat határozta el: I. A termelés 1. 1946 junius elsejéig állomositjuk a szénbányavállalatokon kivül a bauxit- és aluminiumvállalatokat, a kőolaj termelő és feldolgozó vállalatokat, valamint álla­mosítjuk vagy községesitjük a villamos erőmű telepeket. Ugyancsak 1946 junius elsejéig a jóvátételi szállítások időtarta­mára állami kezelésbe vészük a főként jóvátételre dolgozó és az újjáépítés szem­pontjából dőntó jelentőségű Weiss Mann­fred, Ganz és Rimamurányi vállalatokat. 2. 1946 december 31-ig befejezzük a földreformot, azaz végrehajtjuk az uj gazdák tulajdonjogának telekkönyvelését. A földreform befejezésénél szabály lesz, bogy az 1945 december 31-ig kiosztott földeket az uj gazdáktól elvenni nem le­het. Ha azonban ötven holdat meg nem haladó parasztbirtokokat osztottak fel, akkor a birtokot vissza kell adni az ere­deti tulajdonosnak. Ezeknek pedig, akiktől a földet visszavették, lehetőleg a község határában, ha pedig ez nem volna lehet­séges, másutt kell földet juttatni. Ha 50 holdat meghaladó parasztbirtokot vagy gyakorlati gazda birtokát osztották fel, az jgy kiosztott birtokok az uj gazdák tulaj­donában maradnak, az eredeti birtokost pedig másutt, lehetőleg a felszabaduló sváb földekből kell kárpótolni. A telepítés az országos földbirtokrendező tanács irá­nyítása mellett elsősorban a kitelepített svábok földjére fokozottabb mértékben fogjuk végrehajtani. 3. A kis- és középparasztság, a városi fogyasztó rétegek, valamint a kisiparosok érdekeinek előmozdítására a feketekeres­kedelem leküzdésére, a közérdek érvénye­sítésére támogatni fogjuk az állam teher­bíró képessegéhez mérten a szövetkezeti mozgalmat és 1946 junius l-ig megalkot­juk a szövetkezeti törvényt. 4. 1946 végéig üzembehelyezzük az or­szág valamennyi nagy olvasztóját és Mar­tin-kemencéjét. A vas- és acéltermelésben ez alatt az tdö alatt meg kell közelítem a békebeli szinvonalat és el kell érni a szén­termelésnek 1938-as színvonalát. A köz­társasági kormányzat a szakszervezeti ta­náccsal karöltve gondoskodni fog a vas- és kohóiparban, valamint a szénbányászatban a munkaerőszükséglet kielégítéséről, va­lamint a nehézipari termelésben a munka­fegyelem megszilárdításáról és a munka­bérrendszer olyan átszervezésével, amely az egyéni munkateljesítmény növelését es egyúttal a munkásság gazdasági helyzeté­nek javu'ását mozdítja elö. II. Az Anyaggazdálkodás és eloszlás 1. Központi anyag- és árhivatalt állí­tunk fel. Szigorú tiltó és büntető rendel­kezeseket fogunk kibocsátani, hogy meg­akadályozzuk a nemzetgazdaság, vagy a közfogyasztás céljaira szükséges anyagok fényűzési célokra való felhasználását. A központi anyag- és árhivatal feladata az árak és tarifák szabályozása. 2. 1946—1947-es gazdasági évre szóló külkereskedelmi tervet dolgozunk ki. 3. A terménybeszolgáltatási rendelete­ket szigorúan végre fogunk hajtani. 4. Fokozatosan kiterjesztjük a jegy­rendszer alapján történő ellátást az ösz­szes fontosabo élelmiszerekre, közszük­ségleti cikkekre, ruházatra, lábbelire és elsősorban biztosítani fogjuk a dolgozók ellátását. III. Pénzügy 1. A rendes évi állami költségvetés elő­készítése 1946 második negyedétől kezdve a kormány negyedévenként adópengöben költségvetést állit össze és ezentúl csakis a költségvetés alapján bocsát hiteleket a', egyes tárcák rendelkezésére. A kormány meg fogja szoritani a hitelek kiutalását. 2. A kormány kötelezi az önkormány­zatok (vármegyék, városok és községek) vezetőit, hogy kiadásaikat saját bevételeik­ből fedezzék és elhatározza, hogy még ez év végéig fokozatosan megszünteti az ön­kormányzatok állami támogatását. 3. Az állami üzemeket a kormány ana kötelezi, hogy még ez év tolyamán saját erejükből teremtsék meg pénzügyi egyen 8ulyukat: 4. Az államháztartás kiadásainak csök­kentése céljából a kormány a köztisztvi­selők és a közületi alkalmazottak létszá­mát 1946 junius l-ig az 1938-as létszám alá fogja apasztani. A létszámapasztás végrehajtasára három-három emberből álló bizot Ságokat tervez, amelyek a miniszter­elnök, az illetékes szakminiszter és a szakszervezetek országos központjának (szakszervezeti tanács) képviselőiből állanak. Az elbocsátott tisztviselők 45 éveskor határig az állam súlyos pénzügyi helyze­tére való tekintettel átmenetileg nyugdiját szünetelteti és végkielégítést tolyósit, amelynek mértékét külön rendelettel fogja szabályozni, Mindenekelőtt elbocsátandó k azok, akik az igazoló eljáráson büntetés se! mentek keresztül és azok akik szolgá­lati helyükről önként eltávoztak és 1945 május l-ig nem jelentkeztek szolgálatté­telre. továbbá azok, akik demokráciaelle­nes magatartást tanúsítottak. A A kormány minden telhetőt meg fog tenni, hogy elősegítse és biztosítsa az el­bocsátandó köztisztviselők és közszolgá­lati alkalmazottak elhelyezkedését a ter­melő munkában. 5. Ugyancsak 1946 juuius l-ig a kor­mány felülviszgálja az állami és közszol­gálati nyugdijasok állományát és csökkenti vagy megvonja a nyugdijat azoktól, akik­nek egészben vagy részben megélhetést biztosító jövedelmük van. Az igazolóeljá­rásnál kényszernyugdijazásra ítéltek és s demokrácia egyéb ellenségei nyugdijat nem kapnak. 6. A kormány a honvédség létszámát átmenetileg 15000 főben szabja meg. A rendőrség létszámát 5000 fővel csökkenti. 7. A kormány a legmesszebbmenő ta­karékosságot lépteti életbe a külképvise­leteknél. 8. A kormány meg |fogja szüntetni a felesleges hivatalokat, állásokat és intéz­ményeket. 9. A Netnatti Bankot a kormány valóban a n«mzet bankjává teszi, minden tekintetben alárendeli a pénz­ügyi kormányzatnak. A kormány leg­később 1946 junius l-ig életbelépteti & bankok egész ügyvitelének állami ellenőrzését. 10. Az állam bevételeinek fokozása céljából a kormány kérlelhetetlen szigorral fogja sújtani az adócsaló­kat és gondoskodni fog az adók rend­szeres behajtásáról. Utasítja a pénz­ügyminisztert, hogy egy honápon be­lül olyan uj adózási rendszert dolgoz­zon ki, amely mindenek előtt a nagy és könnyen sze»zett jövedelmekét adóztatja meg, különösen progresz­sziv alapon. 11. A kormány a legmesszebbme­nően meg fogja akadályozni, hogy hazafiatlan elemek a nemzeti vagyont külföldre menekítsék. Drákói szigor­ral fogja sújtani a valutákkal és arannyal való üzérkedést. Elrendeli a valuták és külföldi fizetési eteközök. valamint az aranyérmek és aranyru­dak kötelező bejelentését. 12. A kormány szilárd elhatározá­sa, hogy még a folyó évben értékálló pénzt ad az országnak. Ehhez azon­ban az Szükséges, hogy az államház­tartás egyensúlyát lényegében bizto­sítsuk. Szükséges az ipari és szénter­melés fokozatos növelése. Szükséges, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun­kálatoknál minden talpalatnyi tői­det bevessük, szükséges továbbá a kötött gazdálkodás bevezetése. Az értékálló pénz megteremtését nagy mértékben elősegíthetné a külföldi államkölcsön felvétele, valamint a külföldre hurcolt aranykészletünk & javaink visszaszerzése. Ennek érdeké­ben a kormány minden tőle telhetőt ei fog követni. A kormány vaskövetkezetességgel fogja végrehajtani szanálási tervét. A magyar köztársaság hormánj|a felszólítja a magyar dolgozó népét, működjön közre a terv megvalósítá­sában a magyar haza szebb és bol­dogabb jövőjének biztosítására. Elhalasztják a békeértekezlet megtartását Boraholmot elhagyták a szovjet csapatok — A nem­zetközi határmegállapító bizottság befejezte munkáját Triesztben Lehetséges, hogy a párizsi béke­értekezletet elhalasztják — jelenti a londoni rádió. Anglia és az Egyesült Államok szerint az értekezletet az eredetileg kitűzött időpontban kell megtartani, de a Szovjetunió ragasz­kodik a már többizben hangoztatott álláspontjához, amely szerint az öt nagyhatalom külügyminisztereinek előbb véglegesen be kellene fejezni Ugyanekkor elégedetlenkedett a kül­ügyminiszterhelyettesek lassú mun­kája miatt és amennyiben fontosabbi kérdésekben nem tudnának megegyez­ni — mondja Byrnes —, azok. elinté­zését tartsák fenn a Párizsban össze­ülő külügyminiszteri értekezletre. Bomholmból kivonták á szovjet csapatokat Az a bizonyos külpolitikai feszült­ség, ami az iráni kérdés megoldásá­val lényeges enyhülést hozott, már külső megnyilatkozásokban is tar^sz­talható. Ugyanis Gromlko szovjet megbizott, aki egy hét óta pem vett részt a Biztonsági Tanács ülésein. — mint Londonból jelentik — csütörtö­kön megjelent azon az ebéden, ame­lyet a Biztonsági Tanács kínai elnöke adott a tanács tiszteletére. Igy a reakciónak azok a. rágalmai, mely a Szovjet külpolitikáját igyekszik befe­ketíteni és kétségkívüli békepoütiká­ját rosszindulatúan felremagyarázni, napról-napra vereséget szenved. Ezt alátámasztja az a koppenhágai jelen­tés is, amely szerint Bornholm-szige­téröl a szovjet csapatok utolsó 1200 főnyi csoportja is eltávozott. Rendkí­vül figyelemreméltó az a hir is, hogy a szovjet legfelsőbb tanácsa eleget tett Csehszlovákia kérésének és Le­kard határmenti községnél területi engedményt Adott Csehszlovákia ja­vára. Franciaorszáe beakarja kebelezni a Saarvidékei A közeli békeértekezlet azonban fo­kozottabb mértékben helyezil előre egyes államok területi kívánságait. Igy a Glatza városának hovatartozá­sáról Lengyelország és Csehszlová­kia között még nem jött létre meg­állapodás. Franciaország is hivatalo­san közölte álláspontját a Ruhr- és Rajnavidék kérdéséjbQn. Franciaor­szágnak az a kívánsága, hogy ezeket a területeket Németországtól elsza­kítva politikailag és gazdaságilag he­lyezzék nemzetközi kormányzat alá. A Saarvidékei pedig Franciaor­szágba kell bekebelezni. Rövid jelen­tés számol be arról is, hogy a nemzet­közi határmegállapitó bizottság már befejezte munkáját Venezia-Giuliában. tagjainak legnagyobb része már el w hagyta Triesztet, de munkájuk rend­vüü érdeklődéssel várt eredményét még nem közölték a világgal. az előkészítő munkát, mielőtt az érte­kezletet összehívnák. Minthogy erre aligha kerül sor május l-e előtt, való­színű, hogy a békeértekezletet elha­lasztják. Ezzel kapcsolatos Byrnes amerikai külügyminiszter javaslata is, hogy áp­rilis 25-én Párizsban üljön tössze a békeszerződések előkészítésével foglal­kozó öt állam külügyminisztere. Aláírták az orosz-magyar jóvátételi egyezményt (Budapest, április 6.) Szombat délben a magyar nemzetgyűlés elnöki fogadóter­mében aláírták az 1946. orosz-magyar jó­vátételi egyezményt. Először orosz részről Rjabcsenko ezredes, majd magyar részről Nagv Ferenc miniszterelnök írták alá az egyezményt. Az adópengőt a munkabérekre is kiakarják terjeszteni (Budapest, április 6) A Gazdasági Fő­tanács az adópengőt a munkabérekre és fizetésekre is kiakárja terjeszteni. Ez a terv már meglehetősen előrehaladott stá­idiumban van és ez idó szerint a szak­j szervezeti tanáccsal folynak a megbeszé­lések a terv végleges megyalósitásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents