Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-06 / 78. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged 1946. április 6. szombat III. évi. 78. sz. ura: 50.000 P DH,MAGYARORSZÁG 4 j A G Y A 1 KOMMUNISTA párt dé IM AGTARORSZÁGl NAPILAPJA A magyar dolgozók milliói őrt állanak, hogy demokráciánkat ne szennyezhesse be senki Nagy tömegek ünnepelték Szegeden Magyarország felszabadulásának első évfordulóját (Szeg«d, április 5.) Csütörtökön reggel nteleg, szinte nyári nap köszöntötte Szeged dolgozóit, akik már a kora délelőtti órákban hatalmas tömegekben gyülekeztek a szeg?di Dómtéren, hogy együttesen, méltóképpen megünnepeljék ápriüs 4-ét, az ország | felszabadításának első évfordulóját. Jóval 9 óra előtt megkezdődött az j üzemek, gyárak, hivatalok dolgozóinak, az iskolák tanulóinak felvónulása és fél 10-re valóban hatalmas tömeg gyűlt össze a Dóm-téren nemzetiszínű és vörös zászlókkal, valamint a köztársaságot, a demokráciát, a felszabadító Vörös Hadsereget és a munkásság harci egységét éltető nagyszámú táblával. A honvédzenekar kíséretével hamarosan hosszú «mberkigyó indult meg az Árpád-térre: a felszabadulás emlékmüvének leleplezési ünnepségére. A város címerével, valamint a szovjet és magyar zászlóval feldíszített emlékmű két oldalán két magyar katona és két rendőr állt diszőrséget, az uj emléktáblát pedig vörös lepel takarta. A magyar és orosz Himnusz eljátszása után Dénes Leó elvtárs, polgármester avatta fel az emlékművet. Sovinizmus a belső bajok elterelésére Megemlékezett arról, hogy a mult hazafisága mindenből sovinizmust csinált és a magyar haladás igazi hiveit árulóknak bélyegezték. A hazafiság jelszavával gyűlöletet tápláltak a szomszédos népek ellen, hogy a belső bajokról eltereljék a figyelmet. A magyar katonaságot is emiatt a bűnös soviniszta politika miatt áldozták fel külföldi harctereken. Ezután a magyar és orosz Himnusz hangjai mellett vette át a város nevében a haladás és az igazi hazaszeretet jelképeként ezt az emlékmüvet, amely a mult soviniszta hazafiságát szolgálta. Ezután a Szózat hangjai közben helyezte el dr. Donászy Kálmánnal a szegedi Nemzeti Bizottság elnökével a város koszorúját az emlékművön. A felszabadulás emlékmüvének felavatása után az egybegyűltek a Széchenyi-térre vonultak. A felvonulás után a városháza előtt felállított emelvénynél megkezdődött az ünnepség. Az emelvényen ott láthattuk dr. Pálfy György főispánt, Dénes Leó elvtárs, polgármestert, továbbá a város többi vezetőit, a politikai pártok kiküldötteit, valamint az orosz parancsnokság, a honvédioág ős a rendőrség tiszti küldöttségét. Megjelent az emelvényen két magasrangu szovjet tábornok, is: Parinov, a Szegeden állomosozó szovjet hadosztály parancsnoka és Perzsenov tábornok. A magyar és orosz Himnusz elhangzása után dr. Donászy Kálmán, a szegedi Nemzeti Bizottság elnöke nyitottja meg az ünnepséget, köszönetéi fejezve ki a Vörös Hadseregnek, J badságvégyának a német hatalmi amely a zsarnoki német imperialista poütika és a vele szövetkezett feudális reakció alól egy évvel ezelőtt teljesen felszabadította az országot. Megnyitója után Lehotay Árpád, a szegedi Nemzeti Színház igazgatója szavalta el Petőfi: A szabadsághoz cimü költeményét, majd Lévay Béla, a Független Kisgazdapárt nevében szólt. Kiemelte, hogy a magyar nép szatörekvések útját állták. Ezért adózik hálával a szövetségeseknek, különösen pedig a Szovjetuniónak, hogy végre lehetővé tette, hogy a magyar nép szabadon dolgozhassák. — Szabadon akarunk együttdolgozni munkástestvéreinkkel — mondotta —, hogy széthúzás, gyűlölet ,és harc nélkül az egész magyar nép együtt építhesse ujjá az országot. Őrt állnak a dolgozók milliói Lévay Béla .nagy tapssal fogadott beszéde után a Magyar Kommunista Párt neyében Komócsin Mihály elvtárs emelkedett szólásra. — A Vörös Hadsereg uj lapot nyitott a magyar nép számára, a történeti fejlődés könyvében, — mondotta. Megteremtették számukra a szabadságot, de nekünk kell vigyáznunk a kivívott jogokra, mert ma újra uj veszedelmek fenyegetik a visszatérő reakció képében a magyarságot. A magyar dolgozók milliói azonban őrt állanak, hojgy dletaokráciánkat ne szennyezhesse be soha senki. Kifejtette a , továbbiakban Kojpőcsin Mihály elvtárs, a jelenlévők hatalmas tapsa és éljenzése közben, hogy a szovjet hadseregtől kapott szabadságot a magyar dolgozók milliói minden körülmények között megvédik. A Magyar Kommunista Pártba tömörült dolgozók — mondotta —, testvérpártunkkal, a Szociáldemokrata Párttal és a 'Szabad Szakszervezetekbe tömörült dolgozókkal együtt viszszavernek minden támadást, amely veszélyezteti a magyar újjáépítést, a magyar demokrácia kiépítését és kifejlődését. Ennek a dolgozó rétegnek nevében kijelentem azonban azt is, hogy mindenkivel hajlandók vagyunk kezet fogni, aki ezeknek a céloknak érdekében harcol, de csak ugy, ha minden hátsó gondolat nélkül jönnek a demokrácia harcosainak táborába. • Beszédét a tömeg lelkes, hosszantartó éljenzés közben a felszabadító Vörös Hadsereg, a magyar demokratikus népköztársaság, a föld, az ipar és a szellemi dolgozóinak harci egységét éltetve fejezte bie. Szabadság és jólét Komócsin elvtárs nagyhatású beszéde után Gáthi Pál, a szegedi Nemzeti Színház művésze szavalta el ZeJk Zoltán: Egy vörös katona sírjánál cimü versét, majd a Szociáldemokrata Párt ne^ébbn dr. Antalffy György elvtárs, h. polgármester Bzölt az ünneplőkhöz. Beszédét a hála és köszönet szavaival kezdte a felszabadító Vörös Hadsereg és nagy vezére, Sztálin generalisszimusz iránt. — A magyar demokrácia — mondotta többek között —, amelynek alapja a szilárd munkásegység, a dolgozók országát akarja felépíteni a feudális, rendi, népellenes ország helyébe. A demokratikus Magyarország célja szabadság és jólét, gazdasági rend és demokrácia, tiszta közszellem és magasan álló műveltség lehet. A nagy tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után a Nemzeti Parasztpárt nevében Nagy Sándor köszöntötte a felszabadító Vörös Hadsereget és azt a reményét fejezte ki, hogy az orosz parasztok, munkások magyar földön kiontott vére nem lesz hiábavaló, mert a magyarság méltó lesz az általuk hozott áldozatokra és valóban szabad, független, demokratikus, népi Magyarországot teremt. A tömeg nagy lelkesedése mellett éltette a felszabadult magyar és a felszabadító szovjet hadsereget, valamint a magyar köztársaságot. Beszéd? után dr. Gönczy Pál, a Polgári Demokrata Párt nevében szólott. Kifejtette, hogy a német imperializmus börtönéből a Vörös Hadsereg szabadította fel az országot és adott szabadságot a magyar népnek. — Élni akarunk és élni fogunk ezzel a szabadsággal — mondotta. Nem vezethet visszafelé egyetlen ut sem, csak élőre és mi előre is megyünk ezen az uton visszavonhatatlanul és tántorithatatlanul. j. Az elnyomott kis népek szabadságáért Dr. Gönczy Pál nagy éljenzéssel fogadott felszólalása után Dévay Hedvig, a szegedi Nemzeti Színház művésznője szavalta el Fodor József: Piros fejfák cimü költeményét. Utána Kartyenov gárdaalezredes, * városparancsnokhelyettes, a Vörös Hadsereg nevében köszöntötte szeretettel a magyar népet. Elmondotta, hogy az orosz nép erejét megfeszítve győzte le a fasiszta ellenséget és felszabadította Európa elnyomott népeit. Teljesítette a Vörös Hadsereg Sztálin géneraüsszimus elgondolását, hogy a szovjet hadsereg győzelme ne csak a szovjet nép győzelmét jelentse, hanem valamennyi elnyomott kis népét is. ; — Ha a magyar nép azonban élni akar — mondotta — és meg akarja becsülni a szabadságot és a demokráciát, akkor őszintén, becsületesen kel] dolgoznia. Kartyeno v városparancsnokhelyettes beszédét Varöa József elvtárs, nyugalmazott főispán tolmácsolta magyar nyelvre, majd a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság nevében is köszöntötte a megjelenteket és a Szovjetunió iránti kötelezettségeinkre figyelmeztetett a szovjet—magyar barátság éltetése mellett. A nagyszabású ünnepség befejezéseképpen dr. Donászy Kálmán, a szegedi Nemzeti Bizottság elnöke felolvasta a Voro6ilov tábornagynak küldendő távirat szövegét, majd a katonazenekar eljátszotta a Szózatot. A város nevében ezután Dénes Leó elvtárs, polgármester és dr. Anta[ffy • György elvtárs, h. polgármester koszorút helyeztek Haydn Gyászindulójának hangjai mellett a hősi halált halt szovjet katonák emlékművére. Elhelyezték koszorúikat a pártok, valamint a honvédség és a rendőrség is. A felszabadulás első évfordulójának nagyszabású, lelkes ünnepsége ezzel véget is ért és a Széchenyi-teret teljesen megtöltő hatalmas ünneplő tömeg fegyelmezett sorokban hagyta el a lélekemelő megemlékezés színhelyét. Százezres tömegek ünnepelték Budapesten a felszabadítást (Budapest, április 5.) Budapesten óriási embertömeg ünnepelte a felszabadítás nagy nemzeti ünnepét. A város különböző helyein felállított orosz emlékmüveknél Szvlridor altábornagy, Kondratso vezérőrnagy, Kállai Gyula, Miliők Sándor, Ortutay Gyula, Nagy Ferenc miniszterelnök, Kereazturi Dezső kultuszminiszter, Gyöngyössi János külügyminiszter, Rajk László belügyminiszter, Ricsa István igazságügyminiszter, majd Véres Péter mondtak ünnepi beszédet, a Szabadság-téren a hősi emlékmű első koszorúját Tildy Zoltán köztársasági elnök helyezte el. Az Operaházban díszelőadást rendeztek, ahol Tildy Zoltán köztársasági elnök mondotta az ünnepi beszédet lelkes taps és sürü éljenzés között. A díszelőadás közönsége telkesen ünnepelte Sztálin generalisszimuszt, a Vörös Hadsereget, Vorosilov tábornagyot, a szovjet—magyar barátságot és a magyar köztársaság elnökét. A szakszervezeti kQldöttsgg megérkezett Moszkvába Budapest, április 5. (Saját tudósítónk telefonjelentése) A magyar szakszervezeti küldöttség Kisházi Ödön vezetésével megérkezett a Szovjetunióba, ahol tanulmányozzák a szovjet munkásság és szakszervezetek helyzetét. Az ápriüs 17-én Prágában tartandó cseh szakszervezeti kongresszusra meghívták a magyar szakszervezeteket is. Magyar részről a kongresszuson Kossá István ; zakszervezeti főtitkár vezetésével Vas Miklós helyettes fótit ár és Búzás József, valamint Hidas Ferenc vesz részt. Belgrádban április 24—25-én lesz szakszervezeti értekezlet. Ezen a magyar szakszervezeteker Ruhmüller Lász'ó, Schilt inger Lajos, Uhirek Ferenc, Bodnár Géza is Bakóczi Lajos képviselik. A Zágrábban május 12—13-án tartandó egészségügyi kongresszusra meghívták a magyar orvosok szakszervezetét.