Délmagyarország, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-28 / 71. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged 1946. március 28, csütörtök ül. évt. 71. iz. ftra: 30,000 P DEL M AGVARQRSZ Aö A. MAGI amk OMMüNISIA PÁRT DÉtMACTABORSZÁGI NAPILAPJA Csaíái nyertünk a széles néprétegek egyik legfontosabb követelése nyert megvalósulást a Nemzeti Bizottság keddi ülésének határozatával. Az ugyanis, hogy a demokratikus pártok éa szervek lassan ugyan, de kezdenek átmenni beszéd helyett a cselekvés sikjára. A' hlatározafc javasolja a törvényhatósági bizottság közgyűlésének 185 városi tisztviselő aZonnali elbocsátását azzal, hogy jogviszonyaikat a kormány rövidesen megjelenő B-lista rendelete szabályozza. Végre tehát kézzelfoghatóan bizonyítva is megkezdődik a gyakorlati harc a szanálás érdedében. A széles tömegek láthatják, a Nemzeti Bizottság a kupaktanács fecsegő posványából újra messze kiemelkedett, hogy igazi hivatását betöltse. Mi a legdöntőbb a keddi ütés határozatában? Az, hogy az összes pártok kivétel nélkül egyhangúlag járultak hozzá a szakszervezet javaslatához. Az összefogás ilyen erőteljes megnyilatkozás alapos arculcsapás azok részére, akik szerették volna, hogy a pártok egymás torkának essenek. Többek között a "B-lista kérdésben is. Ez nem történt meg. Ellenkezőleg, kicsinyes pártszempontok teljes kikapcsolásával jött létre a megegyezés. Az utóbbi napokban suttogást, fantasztikus híreszteléseket hallottunk innen is onnan is. Nyilvánvalóan a cél az volt, ezekkel a suttogó kísérletekkel, hogy egyik, vagy másik párt vezetőit próbálják megrendíteni hitében. Egyesek szerették volna, ha nemzeti "tragédia színezetét sikerül kölcsönözni a B-Hstánák, jól tudjuk, nem azért, mintha olyan nagyon fájna a fejük az elbocsátottakért. Nem, csak jjppen egy kis zűrzavart szerettek volna, hogy a nemzet szempontjából létfontossággal biró kérdés megoldását elodázzák, hogy az elodázással tovább süllyedjünk lefelé a nyomor lejtőjén. És legfőképpen a B-lista kérdését szerették volna ugy felvetni, hogy a pártok, bár egyetértsenek, de mégse értsenejk, de mégse értsenek szót. A pártok szót értettek. A demokrácia szűkebb hazánkban. Szegeden csatát nyert. Az első lépést tehát megtettük. Lehet-e azt mpndani, hogy a siker valamelyik pártnak az erdeme. Nem, az eredmény nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy minden párt, a demdlcrácia minden híve magáénak könyvelheti ezt a kis csatanyerést. Az egyik működési szándék gyakorlati megnyilvánulásán tul a pártok politikai tisztánlátásukról, reális ítélőképességükről is tanúbizonyságot tettek. A közös cselekedet bizonyítja, hogy egyformán látják az összes pártok vezetői: a nép komoly, határozott tetteket vár. Nem valamiféle »mesterséges« megoldást, amivel tessék-lássék pontot tesznek a felgyülemlett kérdések végére, hogy az indulatokat levezessék. Céltudatos, jövőbelátó megoldásról van szó, amely biztosítja, minbegy lökést ad a demokrácia tovább fejlődésének. Ilyen megoldást, mint a jelenlegi példa is mutatja, lehet találni, ha van becsületes jószándék* jgaz kézség az együttpiüködéshez. Nem tudjuk és nem is akarjuk eltitkolni örömünket az együttműködésnek ebben a sikerében jelentkező szép példája felett. Az első lépést megtettük, de az elsőt továbbiaknak "kell követni. Ez az a fontos szempont, amely arra kötelez bennünket, hogy ne bizzuk 'el magunkat az elért siker miatt, örömünk nehogy a bárgyú tétlenség közönyében ringasson bennünket, mert akkor az öröm hamarosan ürömmé "válik. Hiszen a Nemzeti Bizottság határozata is kimondja, ínég csak elkezdtük a közigazgatás meg tisztítását és további lépésekre van szükség, hogy be is fejezzük. Éber figyelemmel, harcos odaadással kell tovább munkálkodni, hogy a további csatákat is megnyerjük. Ha a demokrácia hivei politikai aktivitásukat fokozzák, ha a pártok az együttműködésnek továbbra is ilyen szép példáját mutatják, a kérdések gyakorlati megoldásában minden bizonnyal a következő lépéseket is eredményesen tesszük. É3 'ezzel szolgáljuk leginkább a pártszempontokon felülálló, egyetemes nemzeti érdeket. Komócsin Zoltán „Bizonyos elemek azon fáradoznak, hogy feszültebbé tegyék a világon uralkodó légkört" Gromíko szovjet kiküldött az Iráni kérdésnek a napirendről való levételét kérte a Biztonsági Tanácsban — Háromtagú albizottság jelentésének meghallgatása után döntenek a kérdésben (Newyork, március 27.) Kedden délután megkezdődött a Biztonsági Tanács magpdik ülésszaka. Miután az uj ülésszak elnöke„ a kinai küldöttség vezetője, felolvasta a napirendet, rajta az iráni kérdéssel, Gromikő szovjet kiküldött emelkedett szólásra és felolvasta előkészített nyilatkozatát. A nyugodt, határozott hangon beszélő Gromikó azt javasolta, hogy 'az Iráni kérdést vegyék 1® a hapirenűről. indokolása szerint a kérdés nincsen olyan állapotban, hogy napirendre kellene tüznL Hivatalos nyilatkozatot olvasott fel a szovjet kormány részéről. Eszerint a szovjet kormány és az iráni kormány között folytatolt tárgyalások egyezmény megkötésével fejeződtek be, ami az iráni területen állomásozó szovjet csapatok kivonását eredményezte. Ismeretes, hogy a szovjet csapatok Iránból való kivonása március 2-án megkezdődött. A még Irán területén maradt szovjet kötelékek kivonása a szovjet és iráni kormány között létrejött megegyezés értelmében március 24-én, tehát k«t nappal ezelőtt kezdetét vette s való szinüleg 5 amennyiben valamilyen előre nem látott körülmény fel nem merül. Bizonyos elemek azon fáradoznak* hogy feszültebbé tegyék a világon uralkodó légkört. Bizonyos csoportok uj világháború előidézésére törekszenek. Kormányom politikája a békére irányul és választ ad mindazoknak, akik céljukat álcázva a béke és biztonság ellen munkálkodnak. Ezek áz elemek helytelenül használják a szólás- és sajtószabadságot saját érdekeik elérésére. Semmi alapja nincs annak, hogy a kérdés a Biztonsági Tanács elé kerüljön, tekintettel a szovjetiráni kormány közti megértésre. Gromikö beszédének elhangzása után Byrnee nyomban válaszolt a szovjet delegátus nyilatkozatára. Nem támogatja a szovjet javaslatot. Az iráni kormány képviselője utján felhivta a tanács figyelmét a szovjet kormánnyal való vitára, amely ugylátszik veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot — mondotta Byrnes. Nem Ragadhatjuk meg Irántól azt a jogot, hogy meghallgassuk. Byrnes után Cadogan, a Biztonsági Tanács brit tagja szólalt fel és azonosította magát Byrnes kijelentéseivel. A tanács ausztráliai, hollandi és mexikói tagjai szintén a kérdés napirenden való hagyása mellett foglaltak állást. A lengyel kiküldött azt indítványozta, hogy a 'kérdést vegyék te a napirendről, az elrendelt szavaolyan ülésén sem, amely április 10-e előtt vitatja meg az iráni kérdést lényegében. Az iráni képviselő felkérése, hogy itt nyilatkozzék, a kérdés zás eredményeképpen a kérdés elha-< lényegével való foglalkozás kezdetét lasztás'át célzó javaslatot 9:2 arányban leszavaztál;. A szavazat megtörténte után Gromiko megismételte Javaslatát és azt kérte, hogy az iráni kérdést április 10-ig ne vegyék fontolóra. Az április 10-re való elhalasztás a szovjet kormány legmérsekeitebb követelésinek tekintendő. Groraiko a továbbiakban kijelentette, amennyiben a kérdés megvitatása nem halasztható el, a szovjet kormánynak nem lesz módjában résztvenni ezeken a mgebeszéléScken. Achmud I-Iasszán pasa azt javasolta, idézzék meg az iráni képviselőt és kérdezzék meg tőle, hozzájárul-e, vagy ellenzi a kérdés megvitatásának elhalasztását. Byrnes támogatta az egyiptomi kiküldött indítványát. Kijelentette, az iráni képviselő meghallgatása után határozni lehet, hogy 2—3 napra, vagypedig április 10-re 6 héten belül befejezőjük,1 szóljon-e az elnapolás. Ezután ismét Gromiko szólalt fel. — A szovjet kormány és én, mint annak képviselője — mondotta — nem vehetek részt, illetve nem jelenhetek meg a Biztonsági Tanácsnak egyetlen jelentené. Byrnes újra megerősítette az előbbi nyilatkozatát. Ezután "azt kérte, hogy; az elhalasztást kérelmet bocsássák! szavazás alá, mire az elnök kijelentette, hogy hajlandó az Ugye* szavazásra bocsátani. A tanács tagjai azonban folytatták álláspontjuk előterjesztését. A francia kiküldött azt javasolta, nevezzenek ki háromtagú albizottság abból a délből, hogy a tanács ülése előtt különböző javaslatokat tanulmányozzon ős a tanács szerda délutáni ülésén jelentést tegyen. Az elnök elutasította űzt a javaslatot, hogy ö legyen az egyik tagja az albizottságnak. Az albizottság tagjaiul Byrnest, Gromikofc és Bonnetet ajánlotta. — Igyekeznünk keli e kérdések rendezésében az elhamarkodott lépéseket elkerülni — mondotta az elnök. — Ha jóhiszeműen járunk el, az eljárás egyöntetű lesz. A tanács, ezekután elnapolta ülésé* és szerdán délután folytatja, amikor is a háromtagú albizottság megteszi jelentését. Elutaztak a cukorért Mezőhegyesre Egy hét alatt kétmillióra emelkedett a régvárt cukor kilója — Elsején kukoricalisztet kapunk kenyér helyett — Szabadforgalma cikk lett a petróleum (Szeged, március 27) A szerda délelőtti szokásos heti közellátási értekezleten dr. Simon József tanácsnok, a közellátási hivatal vezetője bejelentette, hogy április 1-én 15 deka kukoricalisztet kap a közönség kenyér helyett. Bejelentette továbbá, hogy a petróleumot szabadforgalmu cikké tették, de a petróleum a jövőben sem képezheti csereforgalom tárgyát, a kereske dők kötelese; készpénzért kiszolgáltatni és elszámolást kell vezetniök az eladott mennyiségről. Közölte Simon tanácsnok, hogy a régóta húzódó cukorügyben végre elérkeziek odáig, hogy a közellátási hivatal emberei elutaztak Mezőhegyesre a Szeged számára kiutalt nyolc és félmázsa cukorért s talán holnap vagy holnapután meg is érkeznek vele Szegedre. A közellátási bizottság nem nagy örömmel vette tudomásul, hogy a pár héttel ezelőtti kiutaláskor még nyolcvanezer pengős, a mult héten pedig egymillió pengős cukor ára a jelen pillanatban már kétmillió pengő kilónkint. Hogy mennyi lesz mire megérkezik, azt még r.em lehet tudni. Mindenesetre remélik, hogy ez már végleges ár. A tetemes áremelkedés következtében nem is tudták eddig a teljes vételárat kifizetni. Hét mUliárdot már kifizettek, a vételár többi részére tíznapos hitelt adott a gyár, illetve a minisztérium. Elhatározta a közellátási értekezlet, hogy a jővö héten a gyermekek kenyérpótjegyére esetleg félkiló kenyérlisztet oszlanak ki. Elhatározták azt is, hogy rnivel a tejbeszolgáltatás nem folyik a kívánt mértékben, a jövőben készpénz helyett korpával fizetnek a beszolgáltató gazdáknak a tejért, Minden liter tej után két kiló koipát kap a beszolgáltató. Az ujszegedi gyümölcskertészek facsemetéket ajánlottak fel az ujgazdák részére. A közellátási értekezlet hozzájárult, hogy egy facsemeteért három kiló szemes kukoricát kérhessenek. Ezt a vételárat azonban csak újkor kell kifizetni.