Délmagyarország, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-24 / 69. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged 1946. március 24. vasárnap III. évf. 69. íz. ara: 30.000 P MAGYARORSZÁG 1Í46YAR KOMMUNISTA PÁRT P ftLH AGY ARORSZ ÁOl NAPILAPJA A békére nyújtott kéz Irta: Encsi Endre A közelmúlt belpolitikai harcai, me­lyek husz kisgazdapárti képviselő kizárá­sát eredmenyezték — bármennyire is igye­keztek egyesek elhitetni —, még nem ért véget A harc, amelyet a munkáspártok ve­zettek, nem a Kisgazdapárt ellen irányult, hanem a demokrácia reakció elleni harcá­nak egyik lényeges szakasza volt. Husz képviselő kizárasa nem jelerti a harc be­fejezését és a haloidail partosnak a Kis­gazdapárttal való megegyezése, mint ahogy Rákosi és bzakasits elvtársak kijelentették, akkor kap valoságos értelmet, ha az nem­csak papíron marad, hanem végre is hajt­ják az? Minden józanul gondolkodó em­ber tudja, hogy az emliteit husz képvi­selő eltávolítása nem jelenti a magyar re­akció pusztulását és aki ezt a politikai eseményt a reakció elleni harc befejezé sének minősíti, azt vagy politikai tudatlan­sággal, vagy a tények tudatos eikenésével kelt vádolni. A népi tömegek saját bőrükűn érzik, hogy Magyarországon mindaddig lesz re­akció, amig a közigazgatásban benn ül­nek azok az elemek, akik a régi rendszer­ből átmentett bürokráciájukkal szabotál­nak és kereszteznek minden olyan intéz­kedést, melyet a kormány jószándekkai bocsátott útra. Az ipari munkásság jó. tudja, hogy a reakció elleni harcot mind aduig nem fejezheti be, amig a termelést és az oiszágépités nagy munkáját a nagy­tőke saját spekulációs céljaira akarja fel­használni A magyar parasztság mindad­dig kénytelen küzdeni a feudalizmus sö­tét lovagjai ellen, amig az ezeréves jrer a valóságban is nem ér véget és soha többé nem kísérleteznek azza? hogy a kiosztott földeket kihúzzák a parasztság lába alól. A baladó értelmiség is tudja, hogy ezt a harcot mindaddig folytatni keli, amig nem irtják ki azoknak a törekvéseknek az utolsó maradványait is, amely őket ismét a dolgozóktól akarja elszigetelni, hogy saját népellenes politikájuk lakájává aljasitsa őket. Mindezek elmondását helyileg is idő­szerűvé teszi az a tény, hogy a Szegedi Kis Ujsag szombati számában vezető he­lyen késői reflexiókat füz a március 15 i ünnepelyhez. A cikk beállítása és hangja merően ellenkezik a pártkózi együttműkö­désről akotou fogalmainkról. Minden igyekezete abban merül ki, hogy szembe­állítani igyekszik Kossá István elvtársat Balogh István államtitkárral — és amint a D. a-vel jelzett irásmüből kiderül —, az államtitkár ur csak egy elferdített értesü­lés alapján nyilatkozhatott igy. Ugyanis Kossá elvtárs az államtitkár ur azon kijelentésére, hogy „néhány kép viselő meggondolatlan kijelentései" idézték elő a belpolitikai válságot, azzal válaszolt, hogy ramutatott a valóságra, mely szerint itt nem egynéhány felelőtlen nyilatkozóval állunk szemben, hanem igenis egy szerve­zett reakciós támadassal, mely a Kisgazda­pártban sorakozott fel a liatal magyar demokrácia aláásására. Kijelentette to­vábbá azt is, hogy a miniszterelnök vá­laszát ugy fogadták el, hogy tovább folytatják a Kisgazdapártban az odatőmö­rfllt reakciós elemek kisőprését. Ha azon­ban az ígéretet nem követik tettek, akkor a magyar dolgozók fognak cselekedni. Ehhez hozzátesszük mi is, hogy a demokrácia elleni áskálódást nem lehet felelőtlen fecsegésnek nyilvánítani. A ma­gyar munkásság már a húszas években megismerte a .felelőilen elemek" cseleke­deteit és szervezkedő-ét, amelv felelőt­lenül küldte börtönökbe és bitókra a munkásság ezreit és amely felelőtlenség egyenes vonalon vezetett Voronyezsig, 1944 márciusáig, százezrek megöléséig és egy ország sirbatételénez. Aki erre a fe­lelőtlen szervezked :sre felhívja a figyel met, az nem a tömeg indulatait „piszkálja", hanem készenlétbe állítja a népet egy nemzeti es nemze kőzi veszedelem leküz­désére. Ez pedig a márciusi ünnepet nem -süllyeszti egy politikai gyűlés szinvona­lra" — mint a szegedi Kisgazdapárt lapja a Kis Újság irja —, hanem el­lenkezőleg megadfa a jelentőségét a sza­badság ünnepének és nem hagyja az el­múlt évtizedek felülről diktált ködősitő áhítatát a tömegeken eluralkodni. Kossá elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkára — és ezt mindenki tudta és érezte, akijiallotta —,hogy egymillió ma­gyar ipari munkás nevében szólott és a magyar dolgozóknak ez a megnyilatkozás nem arra való, hogy a Kis Ujsag cikkírója Kossá elvtársunk személyét ízléstelen és kissé fasiszta izü értékmérő eszközökkel, Balogh Isivén államtitkár ur politikai je­lentőségével szemben mérlegre tegye. Azzal sem tesz jó szolgálatot D. G. cikkíró ma­gának az államtitkár urnák sem, amikor külföldi lapokra hivatkozva Balogh Istvánt „Magyarország titokzatos emberének" ne vezi, mert mi, kommunisták és magyar dolgozók nem szeretjük a titokzatosságot Nyilt kiállást, a tények leplezetlen feltá­rását hirdetjük és politikánkban mindig is ezt követtük. A Kis Újság titokzatos D. G.-je, akkor sem tesz jó szolgálatot, amikor írásmű­vének végén burkoltan azzal fenyegető­zik, hogy mi lesz akkor, ha a Kisgazda­pírt talán végkép megelégeli,hogy "békére nyújtott kezét folyton visszautasítják." Tessék tudomásul venni, hogy a be­csületes összefogásra nyújtott kezet a bal­oldali demokratikus pártok mindig öröm­mel fogadják, különösen akkor, ha ez a feléjük nyújtóit kéz a magyar dolgozók felemelkedéséért akar dolgozni. Erélyesen elutasítanak azonban minden titokzatos feketekezet, mely az együttműködés és a demokrácia tiszta vizét felkavarja. Le kell leplezni a háborús bujtogatókat Sztálin nyilatkozata a béke és biztonság érdekében „Sztálin nyilatkozatát orom hallgatni" (Moszkva, március 23.) Az Associa­t)ed Press tudósítója több kérdést inté­zett Sztálinhoz a nemzetközi helyzet­tel kapcsolatban. Nagy jelentőséget tulajdonitok az Egyesült Nemzetek szervezetének — mondotta Sztálin —, mert az a béké­nek és a nemzetközi bizotonság fen­tartásának komoly eszköze. Ha ezután is sikerül megőrizni az egyenjogúság elvét, akkor fejtétlenül nagyon pozitív szerepe lesz az általános béke és a biztonság fenntartásában. Meg va­gyok győződve arról, hogy sflrrt á. nemzetek, sem hadseregeik nem tö­rekszenek uj háborúra, békét akar­nak és a béke biztosítására törek­szenek. Azt hiszem, hogy a mai há­borús félelmet olyan politikai csopor­tok működése idézi elő, amelyek uj háborüt propagálnak és igy viszály és bizonytalanság magvát hintik el. A közvéleménynek és az államok kor­mányzó köreinek széleskörű éllenpro­pagandát kell szerveznie az uj háború propagandistái ellen és a béke fenn­tartása érdekében, úgyhogy az uj há­ború propagandistáinak bármely el­gondolása kellő visszautasításra talál­jon a közvélemény és a sajtó részé­ről, hogy ilyenformán idejekorán le­leplezzék a háborús bujtogatókat és lehetetlenné tegyék, hogy visszaélje­nek a szólásszabadsággal a béke ér­dekeinek rovására­(Washington, március 23.) Az Egye­sült Államok képviselőházának elríöke kijelentette, hogy Sztálinnak a hábo­rúról és békéről alkotott nézte ugy­látszik azt a feltételezést támasztja alá, hogy Sztálin hajlandó együttmű­ködni a világ többi részével a béke érdekében. Newyorkl köztársasági képviselője ezeket mondotta: Sztálin nyilatkozatát öröm hallgatni. Itt az ideje, hogy a háborúról való beszél­getés helyett a békéről, beszéljünk. (London, március 23) Sztálin leg­utóbbi nyilatkozatával foglalkozva a Daily Herald a következőket irja: Sztálin válságos időpontban tette meg nyilatkozatát, amely' megnyug­tató és egyben biztató. A közigazgatást megtisztító rendelettervezet még nem került a pártközi értekezlet elé A Szakszervezeti Tanács másfél hónapon belül akarja végrehajtani a B-listát Budapest, március 23. (Saját tudó­sítónk telefonjejcntése'j A demokra­tikus pártok és a szakszervezetek leg­főbb követelése a közigazgatásnak a reakciótól való megtisztítása. Éppen ezen a területen a legszembetűnőbb mégis az a lassúság, amély a koalí­ciós kormány végrehajíásait jellemzi. A rendelettervezet már régen elké­szült, de mégis, mind a. mai napig nem kerülhetett pártközi értekezlet elé, különösen a Kisgazdapárton be­lüli egységes álláspont hiánya miatt. A Szakszervezeti Tanács azonban még a rendelet megjelenése előtt gyors ütemben kesziti elő a közigaz­gatás megtisztítását, hogy másfél hő­napon belül az ország minden közhi­vatalában végrehajthassák a B-listát. Amint már jelentettük, a belügymi­niszteer a közhivatalok megtisztítá­sára repülőbizottságokat szervezett. A bízottságok első csoportját már utoak is indította és rövidesen megkezdi munkáját a többi is. Az egyes várme­gyékben ás városokban is bizottságok alakulnak a demokratikus pártok és a szakszervezetek helyi képviselőiből. Ezek veszik számba a közhivatalokat, megállapítják kik érettek az eltávolí­tásra. 64.000 pengő a kenyér Szegeden (Szeged, március 23.) Amint a magyarország jeleentette, a közellá­tási miniszter 70.000 pengőben álla­pította meg a kenyér árát az egész ország területére szóló érvénnyel. Szegedre azonban ez az ár mégsem vonatkozik, miért itt a hatóságok fá­radozásai következtében még mindig lehetséges, hogy az országos kenyér­árszinvonalának alatta maradjunk. Szegeden esetről-esetre állapítja meg a kenyér árát egy erre a célra dele­gált bizottság. Dr. P&lfy György fő­ispán, közellátási kormánybiztos jrnost is felkérte ezt a bizottságot, illetve a kereskedelmi és iparkamarát, hogy kalkulája ki a kenyér reális szegedi árát, hogy aszerint szabhassa meg a fogyasztói árat. Erre annál inkább szükség volt, mert egyes pékek, noha tudták, hogy Szegeden külön "kenyér­ármegálapitás van, pénteken már 70 ezer pengőért árulták a kenyeret. Ez az eljárásuk Jogtalan volt. A dr. Cserzy Mihály iparkamarai vezetőtitkár elnöklésétvei jnúgtartott bizottsági ülésen, amelyen részfcvettek a pártok, a szakszervezetek, a Délvi­déki Iparosok és Kereskedők "Szabad­szervezete, a kbzelátási hivatal, a köz­ellátási felügyelőség, a terményhiva­tal, a malmok és a pékek képviselői (az ugyancsak meghivott Községi Élel­miszerüzem távollétével tüntetett) hosszas és lelkiismeretes számitáíS után a kenyér árát Szegeden 6L00Ö pengőben állapították meg. Uj ár­megállapításig ez a kenyérár marad érvényben. A Szabad Nép első évfordulójára Meleg szeretettel köszönti a Délma­gyarország is pártunk központi lapját, har­cos utján az évfordulóját ünneplő Szabad Népet. Hétfőn lesz ugyanis egy esztendeje annak, hogy a Magyar Kommunista Párt első törvényesen megjelent országos napi­lapja elhagyta a nyomdát, méltó folyta­tásaként az illegálitásban hosszú időn át megjelent Szabad Népnek. Azóta is hatalmas tömegek olvassák minden nap és örömmel üdvözli minden magyar dolgozó ezt a demokráciáért és munkásérdekekért mindig bátran, megal­kuvás nélkül harcoló napilapot Hétfőn a budapesti lapok képviselői gyűlnek össze a Szabad Nép szerkesztő­ségében, hogy köszöntsék jubileuma al­kalmáb 1. A Szabad Nép szerkesztősége pedig ebből az ünnepi alkalomból diszes kiadású, 12 oldalas számmal viszonozza a tömegeknek feléjük áradó szeretetét és mélléállását. Életfogytiglanra ítélték Hdmant (Budapest, március 23.) Szombatén délelőtt hirdetett Ítéletet a népbiróság Hőman Bálint bünügyében. A népbiró­ság bűnösnek mondotta ki Hómant háborús és népellenes bűntettben és ezért életfogytiglani fegyházra, 10 évi politikai jogvesztésre és vagyonelkob­zásra ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents