Délmagyarország, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-22 / 67. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! szeged 1946. március 22, péntek fii. évf. 67. sz. nra: 30.000 P DEL M flOYAKORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Zsidókérdés — sovinizmus — Voronyezs Pár nappal ezelőtt értekezlet volt a városházán. A megjelent hatósági szervek, pártok képviselői es egyházi férfiak az egyre juboan eluralkodó antiszemiia hangulat elleni védekezés módját tárgyalták meg. A jelenlevők felszólalásából kicsendüli a felelősségteljes, megértő segiteniak«rás. Egyeteiteeben. jószándekban hiba nincsen, most már csak arra van szüksé/, fiogy a megbeszélés után konkrét cselekeue.ek is jöjjenek. Induljon meg a küzdelem a tasiszta ideológia maradványainak felmorzsolása érdesécen. Mi a magunk álláspontját ebben a kérdésben az értekezleten is, más helyen is számtalanszor leszögeztük. Sem a múltban, de most sem gátol bennünket politikai szűklátókörűség. Kiaiiunk es becsülete: nyíltsággal állást taglalunk. Meggyőződéssel vall.uk, a magyar demokrácia egyik legfontosabb kérdését illetően a reakció elleni valóságos narc szempontjából minden párt, a aemokracia minden oecsületes hívének részéről nasonlo, minden félreértést kizáró ailásfoglaiasra van szükség. A magyar demokiácia és reakció erőinek Harcában egyik tontos láncszemet alkot az antiszemitizmus elleni küzdelem. Mint minden kérdést, ezt sem lehet egymagában, elszigetelten szemlélni. Amikor az emiitett értekezleten a zsidóScg egyik képviselője felszólalásában megrázó, drámai erővel felelevenítette a deportálás boizalmait, talán minden jelenlevőben ugyanazon gondolatok kavarogtak a közeimuh evek veres, döbbenetes emlékeiről. Auschwitz borzalmas arján hömpölygő, szenvedő emberekről rajzolódik ki az einiékezés képe. A sok borzalom után az auschwitzi gyilkosok feleit most a szabadda vált népek ítélkezne:. A föbünösök egy része még éppen hogy kihűlt az akasztófán és a kőzötiünu bujkálók máris a régi módszerekkel szítanak gyűlöletet. Ezzel akarjak elvonni a figyelmet a mult bűneiről és a jelen feltornyosult szemetjéről egyaránt. Az antiszem.tizmus kétségtelenül a jelenlegi rendkívül súlyos gazdasági viszonyokból sarjad. Züllesztő nyomor az egyik oldalon parazita-jólet egy vékony, munkátlanul eiő réteg részére a másik oldalon, vakban alkaimas arra, hogy a jogosan zúgolódók keserűségét bűnbak kereséssel el lehessen leplezni. gA kirívó szabotaiást és spekulációt egyes urak szeretnék ugy leplezm, hogy minden bajért egyetlen réteget vonjanak felelősségre, AZ elmúlt években nevelődött és fasiszta ideológiával áthatott széles rétegek komoly hajtan dóságot mutatnak az antiszemita agitáció meghallgatására és lelszivására. Az antiszemitizmus, mint a fasiszta ideológia maradványa ellen küzdeni nem filoszeniitizmust jelent. Ideológiai, de gyakorlati síkon is felvenni a harcot ellene, nemcsak a zsidókra tartozó ügy. A demokrácia dicsőítése és szép szavakkal történő kenegetése helyett kiállást jelent ez a reakcióval szemben. Másrészről az antiszemitizmus édes testvére a sovinizmus. Ne feledjünk olyan kőimyen! Emlékezzünk az elmúlt évekre. A Horthy-reakció egyik legnagyobb bűne a magyar néppel szemben, hogy a nép fejét antiszemita és soviniszta fraztsokkal tömte meg Igy elbódítva a tömegeket, a nagybirtokosok nincstelen parasztok nyomorán biztositolták maguknak a főúri jólétet A nagytőkések munkanélküliek és éhbéren tengődő bérrabszolgák munkájából hatalmas vagyonokat gyűjtöttek maguknak. A magyar családok, a magyar anyák soviniszta mámorban úszva a zsidókat szidták és — közben elszólító ták az apái, vagy fiút, kivezényeltek kétezer kilometerre az ország határaitól Hitlert és magyar cinko-társait védeni. Emlékezzünk csak, 1920-ban is ilt kez dődött. Előbb csak a zsidót szidták, később a családfenntartók ezreitől, az ifjú ság szine-javától fosztották meg a magyar nemzetei Antiszemitizmussal, zsidóuszifással kezdték és Voronyezzsel végezték. Az ellenforradalom győzelmétől antiszemita-soviniszta uszításon keresztül ;az ut szinte egyenesen torkollik a halálárokba és tovább városaink lerombolásához, országunknak a németek és Szá lasiék által történt kirablásához. Bizonyos hogy nagyon sokan tisztán és világosan látják ezt a kérdést, de még több ember nek, minden magyar hazafinak látnia kell aki antiszemitizmust vet, az Voronyezsi arat. Emlékezzünk, gondolkozzunk! Az antiszemita jelszavak kovácsolói nemcsak zsi dóellenesek. Ellenségei mindennek, ami a haladást, fejlődést jelenti: a demokráciá nak. Ellenségei a népi erők politikai é gazdasági felszabadulásának. Akik ma még csak a zsidók ellen uszítanak, ha hagyjuk, nolnap már lesz elég bátorságuk, hogy nemcsak a zsidó demokratákat próbálják kiűzni őrhelyeikről. Ma még csak a zsidók holnap az ujgazda s & föld máris veszélyoen forog. Az üzemi bizottságok, nehezen megszerzett jogaink kerülnének sorra. Hát bből nem lesz semmi. Nem engedheti neg a magyar nép, hogy zsidózással, sovinizmussal tereljék el e figyelmét a tőkések spekulációs szabotázsáról, a földesura és fiskalisaik rohamáról az ujgazdák ellen. A fasiszta ideológia ittmaradt szemet ének eltakarítására, konkrét cél eleresére van-e konkrét harci terv ? Van! A demo rácia, vagy reakció kérdésében nyiltan szint kell vallani mindenkinek, aki a demokrá. ciát nem takarónak használja csupán. Pártokon, társadalmi rétegeken tul a hatóságnak is meg kell tenni kötelességét. Szigorúan meg kell büntetni a háttérből uszító fasisztákat, ezen túlmenőén végre géretek helyett meg kell komolyan büntetni a feketézőket, spekulánsokat, a munka nélkül élő parazitákat, tekintet nélkül arra, hogy milyen felekezethez vagy tarsadalmi réteghez tartoznak. A nemzeti összefogás politikájának nem szóvirágokban, hanem a fasizmus, a gazdasági reakció elleni együttes küzdelemben kell megnyilvánulnia. Nyilvánuljon ez meg, de mindenki részéről, az antiszemitizmus elleni konkrét harc formájában. , Komócsin Zoltán Közzétették a lengyel-jugoszláv segélynyújtási egyezmény szövegét (Londop, március 21.) A lengyel hírszolgálati iroda jelentése szerint a Varsóban hétfőn aláirt lengyel- jugoszláv egyezmény következőképpen hangzik: Mindkét szerződőfél kötelezi magát arra, hogy nem ir alá semmi olyan ssrződést és nem vesz részt, semmiféle olyan akcióban, amely a másik szerződőfél ellen irányulna. Mindkét eesetben, ha bármelyikük1 békéjét és biztonságát fenyegetik, kölcsönös tanácskozást folytatnak arról, hogy milyen lépéseket kellene tenni. Abban az esetben, ha a szerződő felek egyike támadás eredményeként hadmüveletekbe bonyolódna, Németország vagy egy o+an állam ellen, amely Németország szövetségese volt, a háború folyamán, vagy bármilyen más olyan fél kötelezi magát, hogy abban az J állam ellen, amely közvetlen szövetségbe lépett Németországgal, vagy, NémeJbrszág egyik volt szövetségeséVei, a másik szerződő fél azonnal katonailag és minden lehető más eszközzel Segítségére siet. Ez a szerződés nem érinti az olyan kötelezettségeket, amelyeket a két fél a harmadik féllel szemben vállalt. A szerződés 20 évig ma und érvényben. Pár napon bellii sor kerül az általános iparengedélyrevizió végrehajtására Csupán az 1945 szeptember 15. után kiadott iparengedélyeket nem vizsgálják felni Budapest, március 21. (Saját tudósítónk telefonjeí«ntése.) Amint beszámoltunk róla, a kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki valamennyi iparengedély felülvizsgálására. A rendelet végrehajtására most néhány napon belül sor kerül. Valamennyi iparengedélyt, tekintet nélkül arra, hogy milyen keletű, revízió alá veszik. Csupán az 1945 szeptember 15. után már a kereskedelemügyi minisztérium jóhagyásávai kiadott engedélyeket nem vizsgálják felül. A rendelet értelmében az 1939 ja-, nuár elseje után kiállított iparengedélyeket május 31-ig kell felülvizsgálásra benyújtani az elsőfokú iparhatósághál. Az 1939 január elseje előtt kiállított iparengedélyeket junius 30-ig kell revízióra benyújtani. Mindazoktól, akik lánckereskedelemmel foglalkoznak, árdrágítók, üzérkedők vagy csempészek, a kereskedelmi miniszter a birői eljárástól függetlenül megvonja iparigazolvány ukak az iparengedély megvonása magával vonja az üzlethelyiség igénybevételét is és az árukészletnek kereskedelmi bizottság utján más kereskedők között való szétosztását. A kollektív szerződések szerinti arányban emeljék a köztisztviselők fizetését * Tisztviselőküldöttség Balogh államtitkárnál szellemi és fizikai munkásokét emelik. Arra kérte az államtitkárt, hogy a Gazdasági Főtanács legközelebbi ülésén ilyen értelmű intézkedéseket foganatosítsanak. Balogh államtitkár a küldöttségnek megnyugtató választ adott. (Budapest, március 21.) Balogh" István miniszterelnökségi államtitkár fogadta a köztisztviselők küldöttségét. A köztisztviselők nevében Gyurkovics nemzetgyűlési képviselő azt kérte, hogy a köztisztviselők f z:tését olyan arányban emeljék, ahogyan a kollektív szerződés hatálya alá tartozó Megindult a magyar hadifoglyok hazaszállítása a Szovjetunió távoli vidékeiről államtitkár megállapította, hlogy a ha(Budapest, március 21.) Miliők Sápdor hazahozatali kormánybiztos sajtótájékoztatójában szembeszállt azokkal a tendenciózus híresztelésekkel, amelyeket az oroszországi magyar hadivoronyezsi'og1^ helyzetéről terjesztenek. Az zatért hadifoglyok egyöntetűen azt mondják, hogy a Szovjetunióban a magyar hadifoglyok a legkitűnőbb elbánásban részesülnek. Tájékoztatásul Gyallay-Papp bukaresti magyar fccinzul beszámolt arról, hogy a Szovjetunióból sok szerelvény érkezik a román határra 1800—2000 magyar hadifogollyal. Moszkva—Kiev környékéről, az Uraiból és Taskend vidékéről érkeznek a szállítmányok. A megoöVekedett forgalom lebonyolítására szüksége mutatkozik annak, hogy Romániában külön szervet állítsanak fel a magyar hadifoglyok ellátására. Hétévi börtönre ítélték a nyilas újságírónőt Budapest, március 21. (Saját tudóSilónk telefonjelentése.) A' budapesti népbiróság Késmárki-tanácsa csütörtökön hirdetett Ítéletet Rácz Erzsébet, az ismert nyilas ujságirónő háborús és népellenes bünperőben. Gyarmáti népügyész és a védő beszéde után csütörtökön délben mondta ki a népbiróság az itéleibet. Eszerint Rácz Erzsébetet 7 évi börtönbüntetésre, valamint vagyonelkobzásra ítélték. Ipjnnner.