Délmagyarország, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-15 / 62. szám

•«•• ••• •imiiiiiwiiii « vjarxsaaamtomwm^ i n • •• A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉL MAGYARORSZÁGI NAPILAPJA proletárjai egyesüljelek! izsged 1946. március 15, péntek III. évi. 62. $z flra: 20.000 P Örök március Közel száz esztendeje, hogy a rabigában nyögő Európa megrázta bilincséit. A láncok félelmetes csörgésétől visszhangzott Európa. Nápolytól kezdve Párison, Bécsen keresztül egészen Pestig megmozdult a föld. A radikális polgárság és a szocialista munkásság, amely saját hazájában idegen és jogtalan volt, de izzadlságát és vérét egy nemzetközileg megszervezett zsarnokság kíméletlen reakciója csapolta: 1848 tavaszán önmagára talált. 1848 márciusának feltörő tavaszán a magyar ifjúság is rámutatott arra az útra, amelyet egy nemzetnek, ha élni akar, maradéktalanul végig kell járnia. Akkor egész Európa vivta harcát a maradiság, a jogfosztoltság és a zsarnokság ellen. A szabadság fogalma testet öltött. És ebből a testből Európa aszfaltjára — nem először a történelem során vér hullott. A szabadságért folyó harc Európa ügye lett. A mesterségesen elszigetelt népek felismerték közös sorsukat és a nem. zetközi reakciónak azt a törekvését, ame'y az elszigetelési politikából táplálta saját erejét. A pesti ifjúság is világosan látta, amikor a pozsonyi ifjúsághoz írott levelében ?zt Irta: .lejárt már az elszigetelési rendszer szörnyű ideje«. Az eddigi jól beváh soviniszta, egymásrauszitó politikát leleplezték. Először Vasvári Hál mutatott rá a dunavölgyi népek együttműködésének szükségességére, amelyet Kossuth az emigrációban részleteiben is a világ elé tárt. A szomszéd államokkal való békés együttműködést Vasvári és Kossuth — a ma is az egyetlen lehetséges reálpolitika — szellemében kell megteremteni. A magyar március kilencvennyolc esztendőn keresztül élő és elnyomott szimbólum volt a magyar nép lelkében. A szabadság fogalmának nem sikerült végleges testet öltenie. A magyar és az európai reakció állandó fegyveres őrségét tartott az elnyomottak követelései felett, Es ahogy Petőfi nevezte.- a .belső bitangok' ültők torukat a megtiport magyar földön. Évek és évtizedek márciusai vonultak el előttünk. A nemzeti ünnepet, mint mézesmadzagot húzták el szájunk előtt, szólamokba fojtották a cselekvést, de ha kellett, csendőrszuronyokat szegeztek érveik mellé a tett ellen. Petőfi, Táncsics és Vasvári nevét és jelentőségéi valóban elszigetelték a néptől a történelmi vagy irodalompolitikái fertőző pilulákban etették meg a magyar ifjúsággal. Mégis akadlak hazafiak, akik börtönökön és bitókon keresztül hirdették, hogy ezek a megdermedt, öröknek látszó márciusok a kisajátítók átmeneti időre bitorolt farsangja csak. Erre a mulatozásra hivták meg a Habsburgok 1849-ben Miklós cár csapatait, hogy Világosnál hosszú évtizedekre elfojtsák az igazi magyar márciust. És mint késői jóvátétel, kilencvenöt esztendő múlva újra orosz csapatok léptek magyar földre, hogy visszaadják azt a szabadságot, amelyet a habsburgi zsarnokság, majd a végitéletszerü hitleri fasizmu6 cai fatokra szaggatott Magyarországon | és szerte Európában. A most nyert szabadságot nem szabad elveszíteni. A fogalomnak hússá és vérré kell válnia. A magyar demokratikus pártok elindultak ezen az utón és erről az útról nincs visszatérés. És azokat a »belsű bitangokat*, akik ezt az utat keresztezik, a magyar nép fogja legázolni. A tettek márciusa, a tettek ideje következett el. Petőfi a nagy márciusi napról így ir naplójában: Azon tanácskoztunk. mit kell tenni?, mert az határozottan állt élőttünk, hogy tenni kell és mindgyárt holnap ... hátha holnapután már késő lesz! A mai márciusi napon már tovább jutottunk egy lépéssel. Ma már tudjuk, mit kell tenni. A Nemzeti Függetlenségi Front pontosan, konkréten lefektette programjában. Ezt végre kell hajtani. Nem holnap, mert már holnap is késő lenne. Még ma. Minden halogalás nélkül. Elmulasztott évszázadokat kell behoznunk. A földért, a kenyérért, a szabadságért Az örök magyar márciusért. Enczi Endre a i „Churchill ur a háborús uszító szerepét vállalta" Sztálin kemény bírálata a volt angol miniszterelnök amerikai beszédéről, amelyben ui fajelmélet meghirdetésével kezdi nyitását .(Moszkva, március 14) A Pravda egyik munkatársa azzal a kérdéssel fordult Sztálin generalisszimuszhoz, mi a véleménye Churchill legutóbbi beszédével kapcsolatosan. A beszéddel kapcsolatban több kérdést intézett Sztálin generalisszimuszhoz. Egyik kérdés a következő volt: — Hogyan itéü meg Sztálin generalisszimusz azt a beszédet, amelyet Churchill ur legutóbb az Egyesült Államokban elmondott? Sztálin a következőképpen válaszolt: — Véleményem szerint ez a be széd igen veszélyes cselekedet, amelynek célja az, hegy egyéne.fenség magvát hintse el a szövetséges államok között és megnehezítse az* együttműködést. Az pjságiró másik kérdése a következőképpen hangzott: — Lehet-e azt mondani, hogy Churchill ur beszéde ártalmas a béke ügyére és a nemzetközi biztonságra? Sztálin a következőkben válaszait: — Minden blzarunyal teljesen- Tény az, hogy Churchill ur jelenleg u háborús usziló szerepét vállalta. Churchill ur pedig e tekintetben n«in áll egyedül, inert barátai vannak nemcsak Angliában, hanem az Északam?rikai Egyesült Államokban is. Rá k.jl mutatnom arra, hegy Churchill ur és barátainak eme lépése e tekintetbe" feltűnő módon hasonlít Hiti írnek és b rátainak magatartásához. Hitler a fajelmélet meghirdetésével kezelt? meg a háború kirobbantásának müvét, kijelentve, hogy csak azok a nemzetek tekinthetők értékeseknek, amelyek a német nyelvet beszélik. Churchill ur gysnesak fajelméi ?t meghird;té ével kezdi m:g a háború kirobban ását illető uszításait, azt állítva, hogy csak azok a nemzetek tarthatók értékes nemzeteknek, amelyek a .golul beszélnek és ezek a nemzetek varinak hivatva arra, hogy az egész világ sorsát irányítsák. A népek azonban a véres naboru öt éve alatt az országok szabadságáért és függetlenségéért, nem pedig azért ontották vérüket, hogy Hitler uralmát a Churcftillek uralma váltsa fel. Ugyanakkor igen valószínű, hogy azok a nemzetek, amelyek nyelve nem az angol és amelyek ugyanakkor a világ lakosságénak többségét alkotják, nem hajlandók az uj rabszolgaságba belemenni. — Churchill ur tragédiája abban nyilvánul meg, hogy mint betokoso: dott tory nem ismeri fel ezt az egy- I ' szerű és kézzelfogható igazságot. Nem J kétséges, hogy Churchill ur beállítottság? háborús beállítottság 63 i Szovjetunió elleni háborúra va'ó felhívást Jelenti. Nyilvánvaló az is, hogy Churchill urnák ez a beállítottsága nem egyeztethető össze az Anglia és a Szovjetunió között fennálló szövetségi szerződéssel. Éppen ezért nem lehet komolyan venni Churchill ur amerikai barátainak a szovjet-ango jegyzék ötven évvel vagy még több időre szójó meghosszabbításáról tett hrmis kijelentésein. Az egyezmény időtartama meghosszabbításának nincs ér. telme, ha a szerződéskötő felek egyike megszegi az egyezményt és eg\. szerű papirronggyá változtatja. Churchill ur azt állítja, hogy > Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest, Szófia, mindezek a hires városok a hozzájuk tartozó területek lakosságával együtt a szovjet Szférához tartoznak és ilyen vagy amolyan formában nemcsak hogy szovjet befolyásnak vannak kitéve, de mind erősebb mértékben ki vannák téve Moszkva ellenőrzésének'. Churchill ur mindezt ugy minősiti, mint a Szovjetunió határtalan > terjeszkedési törekvéséi'. Churchill ur itt durván és kertelés nélkül rágalmazza mind Moszkvát, mind pedig a Szovjetun ó fentebb felsorolt szomszédállamait Nem | szabad elfelejteni, hogy a németek a Szovjetunió területére Finnorszájgon, Lengyelországon, Románián, Bulgárián és Magyarországon át törtek be. A németek azért tudtak ez országok területén át a Szovjetunióba betörni, mert ez államokban abban az j időben olyan kormányok voltak majmon, amelyek ellenséges érzülettel viseltettek a Szovjetunió iránt. Felmerül a kérdés, vájjon mi a csodálatos abban, hogy a Szovjetunió biztosítani akarja önmagát az e'jöv ndő időkbe és arra törekszik, hogy ezekben az országokban olyan kormányok legyenek, amelyek a Szovjetunió irályában lojális magatartást tanúsítanak. — Churchill ur továbbá azt állítja — folyta tu nyilatkozna' Sztálin —, hogy a kommunista pártok, amely ez mindezekben a keleteurópai országokban jelentéktelenek v-»!*fc, erőszakkal, uaü:.;< olyan téir>ez5!?ké, i.tü'y'y . ,v;m jwstf tulcaladja és tr.osi mindenütt to . iis ellenőrzésre törekszenek. Ezen országok majdnem valamennyiében még a legutóbbi időkig is rendőr kormányok voltak uralmon és Csehszlovákiát kivéve egyikben sincs igazi demokrácia. Mint ism. retes, Lengyeiortzágb n, Romániában Jugoszláviában, Bulgariában és Msgyaro:szagon több pán, 4 6 pírt ko>mínyoz es ezért az ellenzés szamára, amennyiben fööbé-kevésbé lojálisnak mutatkozik, biztosítja a krrmányban való részvétel jogát. Ezt Churchill ur totalitarizmusnak, zsarnokságnak cs rendörallamnak nevezi. Churchill ur kerülgeti a< igazságot, amitor a keitteurépai kommunista pártok befolyásának növekedéséről beszél. Meg kell azonban emiileni. togy a kommunista jpártok befolyása nemcsak Keleteuröpiban növekedet'. ,ane:n Európinak csaknem valamennyi államában, ahol egykor u fasizmus volt uraimon. Ez egészen törvényszerű jelenség, — Nem tudom — fejezte be nviiatkozatát Sztálin —, vájjon C.iurchi 1 urnák és barátainak a második v lágháboru után si erűi e uj háborús nkciót„szervezni Keletetnóra ellem De ha ez sikerülne, ami igen kevéssé valószínű, akkor az egyszerű emberek milliói őrködni fognak a béke ügye felett és akkor] teljes bizonyossággal meg kell mondanunk, ugyanugy vereséget fognak szenvedni, mint ahogy a múltban 26 esztendővel ezelőtt vereséget szenvedtek. (MTI) Uj pártol alakítanak a kizárt klsg^azdaképviselők Hat-nyolc képviselő önként követi elvbarátait Budapest, március 14. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Független Kisgazdapártból kizárt husz jobboldali képviselő szerdán délután egy órakor összegyűlt a parlamentben, hogy tiltakozzék a reakciósság vádja ellen. Kijelentésük szierint már megérlelődött az a szándékuk, hogy nem csatlakoznak egyik meglevő párthoz sem, hanem uj pártot alakítanak. Hegymcgi Kiss Pál kijelentette terveikre vonatkozóan, hogy semmiesetr* sem okoznák zavart a közéleti küzdelem során. Nem hinném — mondotta —, hogy a Kisgazdapárt jobbszárnya távozásunkkal meggyengült volna, viszont kétségtelen, hogy kevesiebb bíráló elem maradt benn. Ujabb értesülésünk szerint nem kerül sor annak a javaslatnak benyújtására, amelynek értelmében a parlamenti pártokból kizárt képviselők