Délmagyarország, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-08 / 56. szám

Világ proletárjai egyesültetek! szegeif 1946. március 8, péntek III. évf. 56. ÍZ fira: 20.000 P A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT D ÉLM AGYAR ORSZÁGI NAPILAPJA Félre a politikai hamiskártyásokkal Amikor a Kisgazdapárt válsága "te-" töfiokára ért, ^ ugyanakkor megmutat­kozott a válságból kivezető ul is. A Nemzeti Függetlenségi Front bal­oldali pártjai nyílt színvallásra kény­eaeritotték a demokrácia ellenségeit, akik eleinte burkoltan, majd később nyíltan támadtak a köztársaság ps a népi érdekek ellen. Szereplésük már törhetetlen, volt. Belpolitikái szem­pontból súlyosan veszélyeztették a koalíció munkáját, gátolták a gazda­sági élet egészséges mederbe teret-'­séf és szereplésük politikailag is olyan sölét erőket idézett vissza, 'amelyek országunkat már a sir szé'érc taszí­tották. A magyar dolgozók ébersége, élén a Kommunista Párttal, leleplezi ezé­ket a mesterkedésekct, eléjét vélté minden mellébeszélésnek és megirnl ­íotta a kíméletlen harc A azok el­len, akik elszabotálták vagy mester­kedéseikkel megakadályozlak mind­azokat az intézkedéseket, amik a ma­gyar nép életszínvonalának felemelé­sét jelentik. A tömegek nyomorúsá­gát, a dolgozók jaallatlan erőfeszí­téséhez nem arányosuló alacsony élei ­szinvonalat 'aminek nagyrészt1 .'ri ők voltak az okozói — a maguk hasznára akarták felhasználni. A ka­tasztrófa elkerülésére meg kellett in­dítani a harcot. A harcbahivás nem maradt eredménytelen. A demokra­tikus pártok és szervezetek: a Kom­munista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szaktanács megteremtették a harci egységet. Nyíltan leszögezték állás­pontjukat és követeléseiket: meg kell védeni a földreformot, a szakszer­vezetek bevonásával kell megtisztítani a közhivatalokat, az államosításokat fe a bankok állami ellenőrzéséi végre kel! hajtani. Harci egységbe tömö­rültek a parasztok, munkások, haladó értelmiségiek. Megmozdult a falvak és városok népe. A harci riadó az utcára szólította a fővárra népét ls, hogy tetteket követeljen, hitet'tegyen a magyar demokrácia mellett és meg­mutassa erejét azoknak, akik táma­dásaiknál nem számoltak ezzel az c ­vei. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy ez a harc nem az egész Kis­gazdapárt ellen indult, hanem a Kis­gazdapárt jobbszárnyán meghúzódó kisebbségi reakciós elemek ellen, ame­lyeknek erejét a párt budapesti hi­vatalos lapja, a Kis Újság is nö­velte. Ma már a Kisgazdapárt demo­kratikus része sem akarja fedezni soraiban megbújt reakciósok kalóz­kodását és — mint tegnap a Dél­magyar ország is közölte — kiáltvány­ban követeli saját pártjának megtisz­títását Ehhez járult még Nagy Fe­renc miniszterelnök felhívása is, amely a koalíció szem előtt tartásá­val távozásra szólítja fe! a pártból mindazokat, akik nem hajlandók együtthaladni az épités nagy és fe­íe'ősséglelje* munkájában. Hisszük, hogy a demokrácia balszárnyának ki­állása és a Kisgazdapárt haladó ré­tegének megnyilatkozása meghozza o| kellő eredményt és nem marad ha-1 ló.ctalan JSzegeoen sem. A Magyar Kommunista PárL nem egy ízben ma- j tátott rá a szegedi Kisgazdapárt jobb­szárnyfmák népeltenes munkájára, nem egy ízben világította meg azo- j kai az okokat, amik lehetettemié te­szik. hogy a demokratikus pártok szegedi szervezetei együtt dolgozza­nak a Kisgazdapárttal. Tehát köve­teljük, hogy Szegetten is nyílt kar­fyálikal játszanak. A reakciós, politi­kai hamiskártyásokat kí kel! rekesz­teni a közéletből. A tisztulási folya­mainak gyorsan végbe ke"-! menni Szegeden is. A demokráciának mái' elfogyott a türelme. A mérgező gó­tokat cl kell távolítani és a demo­kráciának ma már van annyi orvos> felkészültsége és bátorsága, hogy a fertőző kelevényeket kíméletlenül ki­vágja az ország testéből. Négyszázezer ember tüntetett Budapesten a reakció mesterkedései ellen Tildy Zoltán köztársasági elnök támogatását igérte a reakció elleni harcban Budapest, március 7. (Saját tudósí­tónk _ fele fon jelentése.) Csütörtökön délután több mint négyszázezer em­berből álló hatalmas tömeg gyűlt ösz­ssoe a Hősök-terén, hogy tüntessen a reakció ellen és hitet tegyen a de­mokratikus Magyarország mellet*. Ha­talmas transzparensekké'., zászlókkal fegyelmezett sorokban, a köztársasá­got, a munkáspártok vezérejt éltetve vonult fel ez az óriási tömeg. Az ut­cákon megállt a villamosforgalom és az egész város egy megbolygatott méhkas képét mutatta A tüntető ünnepség délután fél 3 'órakor kezdöuöft a liösók terén. A hét vezér szobja feketéitett az embe­rektől és még a muzeumok Jetején is álltak az érdeklődők. Az Anurúsvy­uton is végig hosszú tömegben cso­portosultak az emberek, akik nem fértek már el a Hősök-tertu. A gyűlést Rákosi Mátyás elvtárs a Magyar Kommunista T>árt véréré­nek szavai nyitották meg. — Több mint négy hónap telt el az országos választások óta -— mondotta — és a legtöbb téren a helyzet azóta rosszabbodott. Fokozódott a pénzrom­lás os vele együtt a fekatézés is A közhivatalokban lassankint ugyan­az a saellem hatalmasodott el, mint amelyről azt hittük, hogy sohasem fog többé visszatérni. A reakció elő­retörése nem maradt hatás nélkül hazánk nemzetközi helyzetére sem Szomszédaink, közlük a hatalmas Szovjetunió egyre kritikusabban nézi azt a magyar demokráciát, amely tűri a reakció szemtelenkedéseit. a pár­tokon kivülálló reakció soha sem kop­i hatott volna olyan erőre, ha nem tu­' dott volna beférkőzni a Kisgazdapárt jobbszárnyába. Ma már ott tartunk, hogy a Kisgazdapártban a szó szo­iros értelmében nem tudja a balkéz, mit csinál a jobbkéz. Nincs a reak" iciónak olyan követelése, amely a Kis­gazdapárt jobbszárny ;•> helyeslőkre ne találna. a io«ai.o;akbjii iamuiatott Rákosi elv­társ arra, hogy végre vilora kell váltani a választások eJÖU lett ígéretei az ország ialpraállitására. — Végre kell hajtani a baux!bányák, az olajfinomítók, energia;eíepek államosí­tását. Ezenfelül a reakciós, szabotáló nagytöke letörésére, a termeié* fokozása érdetéb n követeli:* a magyar nehézipar fontosabb üzeme nek, mint a csepeli Weiss Manfréd, a R mamurányi vas iivek ózdi gyárainak és a Ganz-ayamak sürgős állami kezelésbe vételét, valamint a bankok egész ügyvitelének allami ellenőrzésit, végül együttesen kel! felvennünk a harcot minden kísértettel szemben, amely a földreform: re kciós revízióját célozza. — Ezeknek követelésére hívtuk fel a ma tüntetésre Budapest d Igozo népét. Ezek­nek a lépéseknek azonnal mutatkoztak te a kezdeti eredményei. A Kisgazdapárt vezetője Nagy Ferenc tegnap nyila kozott és nyi atkozatából kiviláglik, hogy a Kis­gazdapárt felelős tényezői leheletlennek tartják a mai állapotot. A másik ered­mény az volt, hogy a Kisgazdapart haladó demokratái szinten nyilatkoztak és kifejezték, hogy egyetértenek a Magyar Kommunisia Párt, a Szociáldemokrata" Párt és a Nem­zeti Parasztpárt kíméletlen harcával. Végül rámutatott Rákosi elvtárs arra, hogv az eddigieknél fokozottabb harcot ken indk-ni a reakció eben, - nely aka­dályozza a gazdasági bajok orvoslását, szabotálja az újjáépítést és nem akar be­lenyugodni, hogy a meglevő kevés élelmi­szert es iparcikket azoknak juttassák, akik valóban dolgoznak. — A legfontosabo leendő a reakció elleni harc - fejezte be beszédét Rákosi elvtárs — Ezért arra kérjük ezt a nagygyűlést, nyilvánítsa ki szilárd akaratát és eiszánt ságát. hogy ezt a harco: kíméletlenül végig akarja küzdeni. Rákosi elvtárs beszédét többször fél­beszakította a tömeg lelkes éhenzése. majd beszéde után szűnni nem akaró él­jtnzéssel köszöntötték a szónokot és a közigazgatás megtisztítását, a reakció el leni végső küzdelmet követelték. Ezulán Szakasits Árpid elv.áis, a Szociáldemo­krata Párt elnöke emelkedett szólásra. jószandekunkat egyesek cppen ugy félreértettek — mondotta —, mint ahogyan visszaéltek a Szovjetunió nagylelkűségévé1 és lassan-lassan egészen nyitan el emink, a magyar demosrácia ellen fordu tak. Ezek az elcinc* beférkőztek a Kisgazda­pártba, azután már ra se ismertünk erre a becsületes, harcos pártra. Mi nem ezzel a Kisgazdapárttal kötődünk fegyverbarat­ságot! A tovább:akban rámutatott arra, hogy rz ország gazdasági helyzete mennyire rosszabbodott az utóbbi négy hónap alatt, de a demokratikus pártok enne* ellenere tartották a koalíciót. — Mi nem szétrobbantani akarjuk a koalíciót — mondoito —. hanem éppen szilárdabbá akarjuk tenni, hogy kifejezze a tényleges erőviszo­nyokat. Előre fogunk menni §s nincs az az erő, amely visszatarthatna ben­nünket az ut felén. Nincs áldozat, amelyet meg n« hoznánk, hogy or­szágunk szabad és független hazaja legyen a magyar népnek. Szakasits elvtárs hatalmas lelkese­déssel fogadott beszéde után Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke szólt az egybegyűltekhez. — Nem újrakezdjük a felszabadí­tásért folyó harcot — mondotta —. hanem folytatjuk és befejezzük. Nem akarjuk mégegyszer megjárni azt a a utat, amelyet az ellenforradalom ide­jén járt meg a szegénypnrasztság. de a kisbirtokos parasztság is. Ne féltse senki úrféle tőlünk ezt a nem­zetet. Az eltenforradalmi korszak u| rendje nekünk nemz®tl eszme helyeit nemzetközi fasizmust hozott, dc mi most felépítjük azt az országot. Fel­építjük, de csak magunknak: parasz­tok, munkások és dolgozó értelmi­ségiek országának. Hosszú éljenzés fogadia Veres Pé­ter beszédét, majd a tömeg előtt fel­olvasták a Magyar Nők Dcmohratifc.ua Szövetségének és pz íjí-swes tfjuágl egyesületeket magábatjirörilő Ma­Vtyar Ifjúság Országos Tanácsának átiratát, amelyben csatlakozásukat jelentik be a tüntelő pártokhoz Ev után a nagygyűlés karf el tartóssal négy pontból álló határozati javasla­tot fogadott el. Ebben kifejezésre juttatják, hogy nem áKunk meg fél­megoldásoknál és a legvégsőkig le­számolnak a demokrácia ellenségei­vel. Leirhalallan lelkesedéssel és aj de­mokrácia éltetésével fegyelmezett so­rokban, az Internacionálé hangjai mel­lett vonult el a tömet; ezután az Andrássy-uton. Közoen megálltak Tildy Zoltán köztársasági elnök háza előtt is és hangosan tüntettek a köz­társaság mellett. Tildy Zoltán rövid beszédben köszöntötte a tüntetőket és igérte meg támogató-iát * reakció minden próbálkozása ellen. Ráíz Jenő „csak jót akart4' (Budapest, március 7) Sztójay Döme és társai háborús Bünperének csütörtöki tárgyalásán Rátz; JeDi íohtaifa vallomá­sát. Tagadta, hog. a h tóéra e öftészilé­sében rcsze volt. Rátért azután az 1944. március 19-ikv eseményekre. Előadta, hogy az újságokból értesült arról, hogy a németek Magyar­országot megszálltak Elmondja, hogy Sztójay az első mi­ni SÍ tertaríácson meghatározta a munka­rendet és az élére a zsidókérdés megol­dását te.te. Az alkotmánnyal ugyan nem tartottam összeegyeztethetőnek a zsidó­kérdés rendeleti uton való szabályozását, de jobbnak tartottam, hogy ezt a magyar kormány intézi el, min.ha ezt a nérot­tt-*re bízzuk. Rátz ezután arró vall. hogy a Szálasi­puccs idején megválasztották a teísöház elnökévé. Azt állítja, hogy ezt a tisztséget csak azért fogadta ei, mert igy akarta megakadályozni a törvényeifenességeket A tárgyalást folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents