Délmagyarország, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-19 / 41. szám

Világ proletárjai egye sülietek! Szeged, 1946. február 19, kedd. III. évf. 41. sz­Óra: 5000 P A MAGYAR KOMMUNISTA PART DEL MAGYARORSZÁGI N 4PILAPJA '^MíSMBBm w A Magyar Kommunista Párt első nagyszegedi konferenciája A szanálás terheit a nagytőke viselje — Állami ellenőrzés alá kel! helyezni a nagybankokat és a nehézipart — Révai elvtárs országos jelentőségű beszéde a Kommunista Párt nagyszegedi érlekezlelén . a . .... . ar >r _ V (Szeged, február 18) A Magyar Kom­munista Párt feoruár 17-en. vasárnap tar­totta első nagyszegedi pártértekezletét. Eljöttek Szeged, Szöreg, Tápé, Deszk, Dorozma, Kübekháza kiküldöttei, parasz­tok, munkások, értelmisegiek, hogy meg­hallgassák és beszámoljanas pár unk ed­digi munkájáról és útbaigazítást kapjanak az elkövetkezendő harcok menetére, hogy elmondják panaszaikat, észrevételeikel és javaslataikat az egész magyar nép érde­kében. Az értekezletet Tombáez Imre elvtárs, nemze'gyúlés' képviselő nyitotta meg. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel a kftvet­kező szövegű táviratot küldte Rákosi .Má­tyás elvtársnak: „Az első nagyszegedi pártkonfereccia küldöttei üdvözletüket kü'dik pártunk ve­zérének. Biztosítjuk önt ragaszkodásunk­ról és hogy az előttünk álló harcokból teljes ercvcl kivesszük részünket" A Ma­gyar Kommunista Párt Vezetőségének pe­dig e>t a táviratot küldte: „Az első nagy­szegedi Pártkonferencia küldöttei üdvöz­letüket küldik pártunk vezérkarának, Erős akarattal vár uk utasításaikat az elkövet­kezendő harcokban". Ezt tán Révai József elvtárs, Szeged nemzetgyűlési képviselője mondotta el mintegy két óra hosszat tarló nagyszabású po ítikai beszámolóját. Bevezetőben a Budapesten néhány nappa! ezelőtt lezajlott fasiszta tün­tetésről szólott, melyre a két munkás­pártnak a gyűlése, majd az utcára vo­nulása volt a válasz. — Ha a reak­ció a harcot a demokrácia ellen ki akarja vtnhi az utcára — mondotta — akkor a budapesti munkásság áll elé­be. összpontosítani fogjuk erőinket. Ez a harc most kezdődött de még fog bontakozni és komoly formákat, fog önteni. — A választások eredménye egy olyan politikai helyzetet hozott. — folytatta Révai elvtárs —, amdlynek következtében sem a reakció nem tu­dott komolyan előretörni, sem a ma­gyar demokrácia balszárnya, elsősor­ban a két munkáspárt egységfrontja. Tehát, feladatunk nem lehet más, mint ennek az egyensúlyi állapotnak elhárítása az útból és az egyhelyben topogás megszűntetése. Ezután a reakció három csoport­jával foglalkozott Révai elvtárs. Először is legszembetűnőbb a nagy­papok viselkedése. A reakció Mind­szenthy palástjába fogózkodik. A fa­siszták most belkapaszkodnak egy magas klérus ruhájába. Mintahogy a fasizmus a háború után sem sem­misült meg Magyarországon, ugyan­ugy a földbirtokreform végrehajtásá­val sem semmisült meg végleg "a nagybirtokos reakció. Ez az első cso­portja a reakciónak. A második csoport a Kisgazdapárt jobbszárnya. A Kisgazdapárt jobb­szárnyán igen komoly erők voltak és vannak, amelyeknek nem szívügye a magyar demokrácia és amelyek kezét­fognak a nagybirtokos fasiszta reak­cióval, hogy visszafelé fordítsák a magyar demokrácia sztekerét. A harmadik csoportja a reakciónak a dzsentri reakció az államapparátus­ban, a közigazgatásban, az államht- révén a munkásság bérének egy ré­vatalokban. , szét természetben kapja meg, egyik A továbbiakban a hadseregben meg- komoly vivmánya volt a dolgozóknak, húzódó reakciós tisztekről beszélt. A: A vállalatok azonban a természetbeni tisztek száma igen magas. Például ellátást nem teljesitik, hanem 'pénz­két hadosztályban 18.000 liszt volt. j ben fizetik. Ezt a rendelkezést tehát Zentai államtitkár ezeknek a 'tisztek- j visszafordítják fegyverként a mim­nek szélnekcresztését megkezdte és kásság ellen és eszközül használják nyugdíjigény nélkül bocsátják e! őket.f az infláció fokozására. A közigazgatás megtisztítása is egyik , — A két munkáspárt közösen meg­Jcgfontosabb feladat. Ki kell söpörni indította országosan a széncsatát. El­a szemetet — mondotta. j értük azt, hogy a napi széntermelés A csongrádi konferencián elhang- túlhaladta a kétszáz vagpnt és egv 7. ott a szegedi népbiróság kritikája.' hónap leforgása alatt elérjük a 2500 A dolgozók a szegedi népbiróság el- vagont. A széntermelés fokozásán áU 1 n szólaltak {pl. A szabotázs a birói vagy bukik harcunk. A harc pedig, és ügyészi apparátus részérő' javában! amit a gazdasági bajok ellen folyta­fo'yik. j tünk elsősorban, nem gazdasági, lia­A negyedik csoport a jcgveszcdel- nem po'itikai kérdés, mesebb és legerősebb: ez a szabotáló A továbbiakban a soviniszta pro­nagytőkenek a reakciója. Ezután Su- Pagenda elten beszélt. A reakció ír­Ivók Dezsőnek a gazdasági főtanács rodenta politikát akar követni, de ezt ülésén elhangzóit támadását isme, -; a béketárgyaláson nem veszik kpmo­t'tte, amely támadás mögött a najgy-j tyan. ennek inkább csak belpolitikai tőke rohama húzódott meg. A nagy- j célzata van, hogy ezzel a hangos pro­liiké svknek igen komoly vagyonuk pagandával elszigeteljél: a kommu­vzn még ma is, mégpedig aranyban.! nista pártot es az egész munkásosz­S hogy szerezteti ezt? A dolgozók bö-1 tályt, hogy aztán meglehessen csi­rén, azok munkája révén. Ausztriában a nyitások és néme­tek által elhurcolt magyar javak tö­mege fekszik. Ezeknek a javaknak az értéke körülbelül 17 milliárd arany pengő. 1-Ia ezt mi megkaphatnánk, vagy csak egv részét, akkor nem ná'ni a szanálást. Magyarországon vo't már egyszer infláció a huszgs években, amikor gúzsba kötötték a parasztot és a munkást és átháritot­tották rájuk az infláció minden ter­hét. Ezzel állunk most szemben életre­halálra. Mi is akarunk csinálni egv hat év alatt" haneto két hét alatt a szanálást dc nem Bethlen István mód­mollényzsebtinkből ki tudnánk fizetni jára, hanem a mi módunkon. A sza­a háromszázmillió dolláros jóvátételt nálás terheit jelentős mértékben n A Kommunista Párt kezdeményezi- gazdagok, vagyonosok és a nagytőke Bére a magyar kormányzat te't is lé-! fizesse. E körül folyik a harc Magyar­péseket annak érdekében, hogy eze- országon. k;t a javakat visszakapjuk, de az A Magyar Kommunista Párt kido!­amerikai kormány azt válaszolta, hogy gozott egy szanálási tervet; amit át­csal; a békekötés után kaphatjuk nyújtott a Szociáldemokrata Pártnak visfeza. Addig pedig az ott kint állán- és a kormányzatnak is. hogy agy só­dóan fogy. Hogy nem akarják visz- gdaen dolgozzunk az ország számíláro szaadni azt, ami a mienk, abban nem- érdekében. csak az amerikai kormány keze voifc Először is takaró' oskodás az )!­hanem a magy.-r n gvtökc kcz;. A lamt pénzügyek terén. Továbbá szi­GyOSz-nak egy külön bizottsága goru állami ellenőrzés alá kell he- ' Ausztriában azon dolgozik, hogy eze- lyezni a nagybankokat, ügyvitelének k?t a javakat ne kapjuk vissza. minden ter.én. Vonatkozik ez a Iiaíá­Az önellátók elszámoltató áról szól- rozat a Magyar Nemzeti Bankra is, va kijelentette, hogy itt is szabotázs hogy a Ncmzteti Bank a jövőben va­fotyik, ezt bizonyítja az is, hogy Sze- lóban a nemzót bankja legyen, ne ged környékéről csak hatvan v gon idegen test és állam az államban. A gabonát szolgáltattak ba. következő fontos dolog, hogv a Da­A szabotázsnak további kirivő pél- rányi volt miniszterelnök által adott dája az, ami az uj kollektív szerző-, nemzeti ajándékokét a nagyipar tó' désekkel történik. Az uj koU?ktiv szer-f visszavegyük. Mégpedig nem papir­ződésnek az a rendelkezése, amelynek! pénzben, hanem arany pengőben, s ha »»|ll mm ••! ii111 —— — • — —i i — " u . Anglia elismerte a román kormányt (Bukarest, február 18) A román kor­mány hivatalos jelentésében közötte, hogy az angol kormány, elismerte az ellenzéki pártok képviselőivel kiegészített román kormányt. Az Fgvesiilt Államok kormánya ugyancsak elfogadta a rrmán kormány ál­tal nyújtott biztosítékokat. A moszkvai rádió méltatta, hogy a Groza-kormánr valóra váltotta az eddig hihetetlennek tünö mesét, a román-magyar barátságot. A ro­mán-magyar együttműködés rendkívüli je­tentöségü, bár kétségtelenül megállapítható, hogy ettől függ a keleteurópai bóké, illetve annak tartós biztosítása. ír„v.~'.:A ezt az urak nem tudják visszafizetni) akkor részesedést fogunk követelni ezeknek a nemzeti ajándékoknak fe­jében az állam számára. Végét kell vetnünk annak a játéknak, amit i nagyoké folytat a magyar iparválla­latok elidegenítése, külföldre való át­játszása érdekében. A kormány rendelje el az összes részvények bemutatásit hogy meg­vizsgálhassák, lerótták-e a tiz száza­lékos részvényadöt és csak magyar állampolgárok tulajdonában maradja­nak ezek a részvények.. A kötött gazdálkodás kiépítéséről szólott a továbbiakban. Véget aka­runk vetni a túlzott szabadforgalom­nak — mondotta Révai elvtárs —, aiíii a mai áruhiány közepette nem más, mint szabadrablás a dolgozók bőrére. Szanálási tervünk követeli, hogy az állam vegye állami kezelésbe a fcta­gyar nehézipart, ami lényegében öá­rom-néffv mammutiiz \-net érint. Pél­dául a csepeli gyárat, a két Ganz­gyárat és a Rimamurűnyi vasműve­ket. Végül szanálási tervünk követeli a túlméretezett és reakciósokkal teletö­mött államapparátus csökkentését. 40 50 százalékos létszámcsökkentésre van szükség. Ez gazdaságilag éppoly szük­séges, mint politikailag. Ki akarjuk söpörni az államigazgatásból a de­mokrácia ellenségeit. Létszámcsök­kentési követelésünk olyan résziebe* is "tartalmaz, amely szerint a 45 éven aluliak nem kapnak nyugdijat. Hogy szanálási tervünk megvalósul­jon, tömegharcra van szükség. Mit ielent a töirtegharc? A tömegharcnat. amióta van munkásmozgalom, a leg­különfélébb formáit ismerjük. Van­nak é'csebb fegyverei és vannak ke­stibc éles fegyverei. Ha szükséges valamennyi fegyvert igénybevesszük. Az egyik legfontosabb feladat ebben a maginduló harcban — folytatta be­számolóját Révai elvtárs —, mozgó­sítani, uj életre kelteni a demokrá­ciának a nép szerveit, a nemzeti bi­zottságokat, a földigénylő bizottságot, a termelő bizottságot és az üzemi bi­zottságot és megszervezni a népi ön­segélyt. A nagybirtokos reakció működésé­ről szólva, ismertette a Szabolcs vár­megyében történt visszaéléseket. Ne várjuk meg — mondotta —, hogy a reakció végrehajtsa a tervét, hanem állítsuk talpra' az üj gazdákat és a földigénylő bizottságokat is meg keh tölteni harci szellemmé!. — Meg kell szervezni a demokrá­cia balszárnyának, az ellentámadást a gazdasági és politikai reakció el­ten, hogy végetvetttessünk az egyhely­ben topogásnak és megváltoztassuk erőviszonyunkat a ml javunkra. Ezt

Next

/
Thumbnails
Contents