Délmagyarország, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-19 / 41. szám

Világ proletárjai egye sülietek! Szeged, 1946. február 19, kedd. III. évf. 41. szÓra: 5000 P A MAGYAR KOMMUNISTA PART DEL MAGYARORSZÁGI N 4PILAPJA '^MíSMBBm w A Magyar Kommunista Párt első nagyszegedi konferenciája A szanálás terheit a nagytőke viselje — Állami ellenőrzés alá kel! helyezni a nagybankokat és a nehézipart — Révai elvtárs országos jelentőségű beszéde a Kommunista Párt nagyszegedi érlekezlelén . a . .... . ar >r _ V (Szeged, február 18) A Magyar Kommunista Párt feoruár 17-en. vasárnap tartotta első nagyszegedi pártértekezletét. Eljöttek Szeged, Szöreg, Tápé, Deszk, Dorozma, Kübekháza kiküldöttei, parasztok, munkások, értelmisegiek, hogy meghallgassák és beszámoljanas pár unk eddigi munkájáról és útbaigazítást kapjanak az elkövetkezendő harcok menetére, hogy elmondják panaszaikat, észrevételeikel és javaslataikat az egész magyar nép érdekében. Az értekezletet Tombáez Imre elvtárs, nemze'gyúlés' képviselő nyitotta meg. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel a kftvetkező szövegű táviratot küldte Rákosi .Mátyás elvtársnak: „Az első nagyszegedi pártkonfereccia küldöttei üdvözletüket kü'dik pártunk vezérének. Biztosítjuk önt ragaszkodásunkról és hogy az előttünk álló harcokból teljes ercvcl kivesszük részünket" A Magyar Kommunista Párt Vezetőségének pedig e>t a táviratot küldte: „Az első nagyszegedi Pártkonferencia küldöttei üdvözletüket küldik pártunk vezérkarának, Erős akarattal vár uk utasításaikat az elkövetkezendő harcokban". Ezt tán Révai József elvtárs, Szeged nemzetgyűlési képviselője mondotta el mintegy két óra hosszat tarló nagyszabású po ítikai beszámolóját. Bevezetőben a Budapesten néhány nappa! ezelőtt lezajlott fasiszta tüntetésről szólott, melyre a két munkáspártnak a gyűlése, majd az utcára vonulása volt a válasz. — Ha a reakció a harcot a demokrácia ellen ki akarja vtnhi az utcára — mondotta — akkor a budapesti munkásság áll elébe. összpontosítani fogjuk erőinket. Ez a harc most kezdődött de még fog bontakozni és komoly formákat, fog önteni. — A választások eredménye egy olyan politikai helyzetet hozott. — folytatta Révai elvtárs —, amdlynek következtében sem a reakció nem tudott komolyan előretörni, sem a magyar demokrácia balszárnya, elsősorban a két munkáspárt egységfrontja. Tehát, feladatunk nem lehet más, mint ennek az egyensúlyi állapotnak elhárítása az útból és az egyhelyben topogás megszűntetése. Ezután a reakció három csoportjával foglalkozott Révai elvtárs. Először is legszembetűnőbb a nagypapok viselkedése. A reakció Mindszenthy palástjába fogózkodik. A fasiszták most belkapaszkodnak egy magas klérus ruhájába. Mintahogy a fasizmus a háború után sem semmisült meg Magyarországon, ugyanugy a földbirtokreform végrehajtásával sem semmisült meg végleg "a nagybirtokos reakció. Ez az első csoportja a reakciónak. A második csoport a Kisgazdapárt jobbszárnya. A Kisgazdapárt jobbszárnyán igen komoly erők voltak és vannak, amelyeknek nem szívügye a magyar demokrácia és amelyek kezétfognak a nagybirtokos fasiszta reakcióval, hogy visszafelé fordítsák a magyar demokrácia sztekerét. A harmadik csoportja a reakciónak a dzsentri reakció az államapparátusban, a közigazgatásban, az államht- révén a munkásság bérének egy révatalokban. , szét természetben kapja meg, egyik A továbbiakban a hadseregben meg- komoly vivmánya volt a dolgozóknak, húzódó reakciós tisztekről beszélt. A: A vállalatok azonban a természetbeni tisztek száma igen magas. Például ellátást nem teljesitik, hanem 'pénzkét hadosztályban 18.000 liszt volt. j ben fizetik. Ezt a rendelkezést tehát Zentai államtitkár ezeknek a 'tisztek- j visszafordítják fegyverként a mimnek szélnekcresztését megkezdte és kásság ellen és eszközül használják nyugdíjigény nélkül bocsátják e! őket.f az infláció fokozására. A közigazgatás megtisztítása is egyik , — A két munkáspárt közösen megJcgfontosabb feladat. Ki kell söpörni indította országosan a széncsatát. Ela szemetet — mondotta. j értük azt, hogy a napi széntermelés A csongrádi konferencián elhang- túlhaladta a kétszáz vagpnt és egv 7. ott a szegedi népbiróság kritikája.' hónap leforgása alatt elérjük a 2500 A dolgozók a szegedi népbiróság el- vagont. A széntermelés fokozásán áU 1 n szólaltak {pl. A szabotázs a birói vagy bukik harcunk. A harc pedig, és ügyészi apparátus részérő' javában! amit a gazdasági bajok ellen folytafo'yik. j tünk elsősorban, nem gazdasági, liaA negyedik csoport a jcgveszcdel- nem po'itikai kérdés, mesebb és legerősebb: ez a szabotáló A továbbiakban a soviniszta pronagytőkenek a reakciója. Ezután Su- Pagenda elten beszélt. A reakció írIvók Dezsőnek a gazdasági főtanács rodenta politikát akar követni, de ezt ülésén elhangzóit támadását isme, -; a béketárgyaláson nem veszik kpmot'tte, amely támadás mögött a najgy-j tyan. ennek inkább csak belpolitikai tőke rohama húzódott meg. A nagy- j célzata van, hogy ezzel a hangos proliiké svknek igen komoly vagyonuk pagandával elszigeteljél: a kommuvzn még ma is, mégpedig aranyban.! nista pártot es az egész munkásoszS hogy szerezteti ezt? A dolgozók bö-1 tályt, hogy aztán meglehessen csirén, azok munkája révén. Ausztriában a nyitások és németek által elhurcolt magyar javak tömege fekszik. Ezeknek a javaknak az értéke körülbelül 17 milliárd arany pengő. 1-Ia ezt mi megkaphatnánk, vagy csak egv részét, akkor nem ná'ni a szanálást. Magyarországon vo't már egyszer infláció a huszgs években, amikor gúzsba kötötték a parasztot és a munkást és átháritottották rájuk az infláció minden terhét. Ezzel állunk most szemben életrehalálra. Mi is akarunk csinálni egv hat év alatt" haneto két hét alatt a szanálást dc nem Bethlen István módmollényzsebtinkből ki tudnánk fizetni jára, hanem a mi módunkon. A szaa háromszázmillió dolláros jóvátételt nálás terheit jelentős mértékben n A Kommunista Párt kezdeményezi- gazdagok, vagyonosok és a nagytőke Bére a magyar kormányzat te't is lé-! fizesse. E körül folyik a harc Magyarpéseket annak érdekében, hogy eze- országon. k;t a javakat visszakapjuk, de az A Magyar Kommunista Párt kido!amerikai kormány azt válaszolta, hogy gozott egy szanálási tervet; amit átcsal; a békekötés után kaphatjuk nyújtott a Szociáldemokrata Pártnak visfeza. Addig pedig az ott kint állán- és a kormányzatnak is. hogy agy sódóan fogy. Hogy nem akarják visz- gdaen dolgozzunk az ország számíláro szaadni azt, ami a mienk, abban nem- érdekében. csak az amerikai kormány keze voifc Először is takaró' oskodás az )!hanem a magy.-r n gvtökc kcz;. A lamt pénzügyek terén. Továbbá sziGyOSz-nak egy külön bizottsága goru állami ellenőrzés alá kell he- ' Ausztriában azon dolgozik, hogy eze- lyezni a nagybankokat, ügyvitelének k?t a javakat ne kapjuk vissza. minden ter.én. Vonatkozik ez a IiaíáAz önellátók elszámoltató áról szól- rozat a Magyar Nemzeti Bankra is, va kijelentette, hogy itt is szabotázs hogy a Ncmzteti Bank a jövőben vafotyik, ezt bizonyítja az is, hogy Sze- lóban a nemzót bankja legyen, ne ged környékéről csak hatvan v gon idegen test és állam az államban. A gabonát szolgáltattak ba. következő fontos dolog, hogv a DaA szabotázsnak további kirivő pél- rányi volt miniszterelnök által adott dája az, ami az uj kollektív szerző-, nemzeti ajándékokét a nagyipar tó' désekkel történik. Az uj koU?ktiv szer-f visszavegyük. Mégpedig nem papirződésnek az a rendelkezése, amelynek! pénzben, hanem arany pengőben, s ha »»|ll mm ••! ii111 —— — • — —i i — " u . Anglia elismerte a román kormányt (Bukarest, február 18) A román kormány hivatalos jelentésében közötte, hogy az angol kormány, elismerte az ellenzéki pártok képviselőivel kiegészített román kormányt. Az Fgvesiilt Államok kormánya ugyancsak elfogadta a rrmán kormány által nyújtott biztosítékokat. A moszkvai rádió méltatta, hogy a Groza-kormánr valóra váltotta az eddig hihetetlennek tünö mesét, a román-magyar barátságot. A román-magyar együttműködés rendkívüli jetentöségü, bár kétségtelenül megállapítható, hogy ettől függ a keleteurópai bóké, illetve annak tartós biztosítása. ír„v.~'.:A ezt az urak nem tudják visszafizetni) akkor részesedést fogunk követelni ezeknek a nemzeti ajándékoknak fejében az állam számára. Végét kell vetnünk annak a játéknak, amit i nagyoké folytat a magyar iparvállalatok elidegenítése, külföldre való átjátszása érdekében. A kormány rendelje el az összes részvények bemutatásit hogy megvizsgálhassák, lerótták-e a tiz százalékos részvényadöt és csak magyar állampolgárok tulajdonában maradjanak ezek a részvények.. A kötött gazdálkodás kiépítéséről szólott a továbbiakban. Véget akarunk vetni a túlzott szabadforgalomnak — mondotta Révai elvtárs —, aiíii a mai áruhiány közepette nem más, mint szabadrablás a dolgozók bőrére. Szanálási tervünk követeli, hogy az állam vegye állami kezelésbe a fctagyar nehézipart, ami lényegében öárom-néffv mammutiiz \-net érint. Például a csepeli gyárat, a két Ganzgyárat és a Rimamurűnyi vasműveket. Végül szanálási tervünk követeli a túlméretezett és reakciósokkal teletömött államapparátus csökkentését. 40 50 százalékos létszámcsökkentésre van szükség. Ez gazdaságilag éppoly szükséges, mint politikailag. Ki akarjuk söpörni az államigazgatásból a demokrácia ellenségeit. Létszámcsökkentési követelésünk olyan résziebe* is "tartalmaz, amely szerint a 45 éven aluliak nem kapnak nyugdijat. Hogy szanálási tervünk megvalósuljon, tömegharcra van szükség. Mit ielent a töirtegharc? A tömegharcnat. amióta van munkásmozgalom, a legkülönfélébb formáit ismerjük. Vannak é'csebb fegyverei és vannak kestibc éles fegyverei. Ha szükséges valamennyi fegyvert igénybevesszük. Az egyik legfontosabb feladat ebben a maginduló harcban — folytatta beszámolóját Révai elvtárs —, mozgósítani, uj életre kelteni a demokráciának a nép szerveit, a nemzeti bizottságokat, a földigénylő bizottságot, a termelő bizottságot és az üzemi bizottságot és megszervezni a népi önsegélyt. A nagybirtokos reakció működéséről szólva, ismertette a Szabolcs vármegyében történt visszaéléseket. Ne várjuk meg — mondotta —, hogy a reakció végrehajtsa a tervét, hanem állítsuk talpra' az üj gazdákat és a földigénylő bizottságokat is meg keh tölteni harci szellemmé!. — Meg kell szervezni a demokrácia balszárnyának, az ellentámadást a gazdasági és politikai reakció elten, hogy végetvetttessünk az egyhelyben topogásnak és megváltoztassuk erőviszonyunkat a ml javunkra. Ezt