Délmagyarország, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-16 / 39. szám

iítfrl Sícpd, i94S, fefeíuár ts, szómba! ül. árt. 33. sz. - ara 2SOQO P A Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napllapfft Tömegek az utcán HHiángzolt n felhívás és a mun­káslömegek elöntötték « szegedi ut­cákat, hogy megmutassák félélmetés erejükét. A kéméuv leli hetek után eiső alkalom, amikor a dolgozó lö» tnegek újra mozgolódni kezdtek, a dermedtséget harcos cselekvőkészség váltotta fe). A tegnapi tüntetésiéi uj szakasz kezdődőit nemcsak a tünte­tők. hanem a demokrácia minden őszinte szegedi hívőjének az életé­hen. Megnyitónak, szárnypróbálgatás­nak kell tekinteni az év első felvo­nulását. Komoly, határozott feleiéi is vo't ez a tüntetés. Válasz az elbiza Lodel! reakciónak. Sokszor 'elmondottuk már. hogy veszedelmes játéknak tartjuk a de­mokratikus pártokon beiül került régi reakciós elemek kacérkodását is elnukol! fasiszta gengszterpolitlká vak Éppen olyan veszedelmes, ha az egyház felső vezetői demokráciaetk ncs agitátoroknak csapnak lel és dolgozó néppel szembehelyezkedve buzdító szónoklatokat tartanak a de mokrácia jóinduláIából, vagy talán gyengeségéből meg mindig szabadón járkáló politikai futóbei várok részére A '1A bl'teU PT-v­birtokosokkal és fasiszta csőcselék­kel cimborálóknak, hogy a demokrű­• cia birka tűr el mének is van hátára. Azt 's fontos lesz megjegyezni maglik­aik, hogy a milliós demokratikus lő megek nem védekezésben, hátiéin tá­madásban vannak a régi világot visz­szaállitó kísérletekkel szemben. Tá­madásban és teljes harci egységben. Nincs véleményeltérés a szegedi, "bu­dapesti vagy bármilyen más helység, országrész demokratái között abban a tekintetben, ha sunyi, reakciós ki Kérteteket kell visszavetni. Niiics vé­leményeltérés a' reakéió elleni küz­• telem legdöntőbb kérdéséhen, 'a köz­Igazgatás megtisztítása tekintetében Aki egy kicsit is gondolkodik Magyar országon, jól látja, bájaink, nyomo­runk okozói, élrtiélyitői nem" kis számban találhatók a szabotáló köz tisztviselők körében. A szegedi, tömegek erejük megmu tatásával nem kérkedni akarnak, ha nem figyelmeztetni, az igérge'téssél torkig vannak, jöjjenek a határozott és ha szükség van rá, drásztikús in­tézkedések. Erejük, harci készségük cselekvésre' kett sürgessen mindenkit, aki felelős helyén van egészen a kor­mányig. Hivatalos szeínétyeknek párt vezetőknek- kormánynak egyaránt le kélt vonni a tándlságbkát. A köz­igazgatás kltakáritásáfel kell kezdeni, mielőtt a 'tömegek elkezdenék. A re­akció felbátorítóit, akár a parlamen­ten belül van, aliiát- kivül, el kell né­mítani, még ha tőkésekről vagy fe­lelőtlen nagypapokról van is szó. A pártvezetőknek bátrán szembe kell szállni n fasizmussal kacérkodó ko­rifeusokkal. Még egy fontos kérdési néni sza­bad kihagynunk Pénteken nem egy párt szólította az utcára tömegeit, hanem a munkáspártok a szabad szakszervezetekkel egyetértésben. Te­hát a 'munkásosztály harci egységö­vek és egyöntetű elszántságának meg­nyilvánulásáról van szó. Az Utca "a múltban is, most is a munkásmozgalom, a demokratikus célokért való küzdelmek egyik leg­fontosabb területe. Hogy mikor vív­juk ezen a terepen harcunkat, azt mindig mi határozzuk meg. Egy tény: • nemzet érdeke ma 'azt kívánja, I minél többel dolgozzunk, országot építeni r: orgyilkosok nem ered'méiiyokol. Az Dolgozni. ;ak ugy lehet, Púi veszélyeztetik az utcára az orgvií­fcosolc, a magyar dolgozók eredmé­nyeit eltiporni akarók erőlködései­nek szétzúzására vonulnak ki a de­í.aákratiküs tömegek. Építünk, de cs'ak magunknak. Ha országépilő erőfeszí­téseinkét veszély fenyegeti, még az utcán is megvédjük. Komócsin /.0-íjn nemzetek isszeSoj világot a fenyegető éhínségtől Befejeződött az Egyesüli Nemzetek közgyűlésének első ülésszaka (London, február IV Az Egyesült Nemzetek zárókózgYütése csütörtökön délután fél I árakor ült össze. Az ülés hatásos példája volt a vtíágszo­Kdaritásnsk. Az oi -zúgok kiküldöttei egymás után lettek igérelet hazájuk nevében, nogy minden tüíüts lelhet® eszkM elejét veszik a világol éh­ben az esztendőben fenyegető élel­mezési válságnak. A vitát a norvég Colban nyitotta mc azzal az inte­lemmel. hogy csak valamennyi nem­zet köze • erővel mentheti meg a vi­lágol az éhínségtől. Gasr.msso dán külügyminiszter kijelentette, hogy ha­zája, amely rendes körülmények kö­zölt jelenlékein mennyiségű gabonát ••esz külföldről ember' to'.'v a- ztásra és takarmányra, az idei terBSéscvfceni lemond a gahenahehozalakót. Ausz­trália részéről Beasíaey nemzelvédel mi miniszter közölte, hogy az ausz­tráliai malmokat felhívták, hogy na­ponkínt na rom váltásban dolgozzanak . Ha csak félig-meddig jó az időjárás. meg tagot. is haladja a háború előtti át­Az állatéletésre szánt gabona­mennyiséget ujabb 17 százalékkal csökkentették. Grouilkó. a Szovjet­unió washingtoni követe hangoztatta, hogy minden elképzelhető lépést meg keh (enni az élelmiszerkészletek m©g­úvésara és a lehető legnagyobb meny­uyiségü gabonatermelésre. Kanada fci­küldöítje közölte a közgyűléssel, hogy Kanada minden leheíőt elkövet, hogy minél gvorsabhan eljuttassa a buza­szállitmányokat a tengerenlűtrá és azon fáradozik, hogv minél több bu­rát bocsáthasson az éhező orszáfok rendeíkezásére. A felszólalások el­hangzása után Spaáb, a közgyűlés i-'nr > 'j!rtho»aH javaslatot terjesz­tett e!ő az élelmezési válság leküz­déséről. A Javaslatot közfelkiáltással elfogadták. Az indiai kiküldött rámu­tatott arra. hogy az. indiai éhínség következtében a íözelmiitiban hJvs­lafos megállapítások szerint ir.ásféT­tnlllltf ember pusztait el, de nem hi­az ausztráliai búzatermés eléri, sőt' vatalos becslések szerint három­millió. Utalt azután Sztálinnak arra ? bejelentésére, hogy S/ovjeiozoK/or­szágbaii küszöbön áll az élelmiszer* íejadagrenfíszer megszüntetése. Szá­mi! az Egyesüli Nemzetek támoga­tására, miután igérelet kripotf Uj­7eelan'dtól, Kanadától és Au&tráliá­tól. Bár a helyzet komoly, a meg­oldás nem maya félül az Egyesült Nemzetek jóakarat it ieljesiliüényértele határát. " ~ Az fogvesült Nemzetek közgyűlése ezután egyhangutág elfogadta az ül nagyhatalom élelmezés' határozati Ja­vaslatát. A javaslat a világszerte fe­nyegető éleímiszcrválságra felhívja aa Egyesült Nemzetek figyelmét és sür­geti, hogy világszerte ös^zpontositott cselekvéssel küzdjek ie a fenyegető ínséget'. Spaaíf, az Egyesült Nemzetek Szö­vetsége közgyűlésének elnöke pénte­ken hajnali fél egykor bejelentette, hogy' a közgyűlés első ülésszaka le­zárult. (MTI) A szegedi Nemzeti Bizottság határozatot hozott ii reakciós tisztviselők ellen Tombáez Imre nemzetgyűlési képviselő elvtárs javaslatára kimondották, hogy néphirő csalt igazoltan baloldali demokrata lehet — Távirat a kormányhoz a B-lisía gyors összeállítása érdekében fába sócförtátí. Indítványozta ezért. (Szeged, Február '15) Pénteken dél­előtt á Szegedi Nemzeti Bizottság dr. Donászv Kálmán elnöklésévet ülést tartott a városházán. Ismertették a Magyar Kommunista Párt átiratát, amely szerint partunk Budapestre költözött Szirmai István elvtárs, bi zoüsá'gi tagot visszahívja és helyette dt. Straub Brúnó elvtárs, egyetemi tanárt küldi ki. A Nemzeti Bizottság Szirmai elvtárs "értékes és odaadó muúkájaért jegyzőkönyvi köszönetei szavazott. Dr. Donászv Kálmán előterjeszté­sére a Nemzeti Bizottság elhatározta, hogy február 23-án, szombaton dél­után 3 órakor a városháza közgyű­lési termében linnepéíyf rendez a Vörös Hadsereg megalakulásának év­fordulója alkalmiból. Az ünnepi be­szédét dr. Straub Brúnó elvtárs mond­ja. Felkérik szereplésre a Nemzeli Szinház művészeit is. Petrí Ferenc elvtárs, a Nemzeti Bizottság jegyzője különböző átirato­kat ismertelett, majd Tombáez Imre elvtárs, nemzetgyűlési képviselő a re­akciós tisztviselők eltávolításának kér­désével foglalkozott. Rámutatott, hogy ennek a kérdésnek tárgyalására külö­nösen azért van szükség, mert, mint ismeretes, éppen a népbiróság egyik tagja, Meyer Antal nyugalmazott OTI­Igozgató tanúsított olyan magatartást, amely nemcsak a riép érdekeit szol­gáló nőpbirósági testülethez méltat­lan, hanem a legdurvább fasiszta tá­madást jelenti a demokrácia ellen. Meyer ugyanis kijelentette, 'hogy nem azonosítja magái a 'fasiszta tüntetők elleni tiltakozó szünettel ós elfo­gadja Mindszenthy hercegprímás re­akciós és népélléues kijelentéseit. Rá­mutatott Tombáez "elvtárs arra, "hogy a Független Kisgazdapártnak sem ér­aeke, hogy ilyen emberek képvisel­jék, de a Nemzet? Bizottságnak és a több: demokratikus pártoknak is egyaránt fokozottan vigyáznlnk kcil arra, hogy egyénileg is kipróbáltat! baloldali demokratákat delegáljanak, mert csak így lehet megakadályozni, hogy olyan irányzatok kerekedjenek felüt, mint amilyen . irányzatok a unitban Magyarországot a kalaszlró­mond'ja ki a Nemzeti Bizottság, hogv a népbiréságok és egyéb más népi demokratikus szervezetek tagjai csali 'gazoltán baloldali demokraták tehet­nek. A B-lista kérdésévél kapcsolat­ban azt javasolta, hölgy a Nemzeti Bizottság táviratban forduljóh a kor­mányhoz és erélyes, gyors intézkedést kérjen a közigazgatásnáJi a reakciós elemektől való megtisztítása érdeké­ben. Egyben' kérje, hogy a B-lista összeállításánál fokózott beleszólás* legyen a Nemzeti Bizottságnál^. A Nemzeti Bizottság Tombáez elv­társ javaslatát egyhangúan M fogadta ezzel az ülés 'végét ért. A két munkáspárt és a szakszervezetek felhívására Szeged dolgozói hatalmas tüntetés keretében tiltakoztak a reakció arcátlanságai ellen Tízezres tömegek követelték a közigazgatás megtisztítását (Szeged, február 15) Pénteken dél­után valamennyi nagyüzem munkás­sága sokezérfőnyi lömmeggel együtt tünteti) felvonulást rendezett. A tün­tetők fegyelmezett sorokban a köztár­saság éltetésévet és a közigazgatás megtisztítását köretelő jelszavak kiál­tásával vonultak fel tízezres tömegek­ben a Kommunista Párt Kálvin-téri székházától a Kórzón keresztül a Szo­ciáldemokrata Párt központja elé. Itt Tombáez Imre elvtárs, nemzet­gyűlési képviselő rövid beszédbea harcra szólította Szeged dolgozóit a reakció ellen. Utána Papdi György elvtárs intézett felhívást a Szociálde­mokrata Párt nevében a megjelentek­hez, A két felszólalást állandó viha­ros közbekiállások kisérték. Amikor a közigazgatás megtisztításáról volt szó,

Next

/
Thumbnails
Contents