Délmagyarország, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-01 / 27. szám

Világ pr&ieiéw&ii egyesüísetek! 2000 P •i ' A Magyar tPárí délmagyaror^ágl aaptlapfa Éljen a magyar köztársaság! Irta: Gárdos Sándor A nyomorúság mélypontján ünne­pel a netózet. Kívülről a fagy mar­cangolja, belülről az éhség marja ezt a népet, amely talán sohasem szenve­dett annyit mint most, ezen a kemény télen országa üszkös s véráztatta rom­jain. És mégis, a szétdúlt ország szen­vedő népe fagyoskodva, éhezve is ün­nepet ül: a harmadik magyar köztár­saság megalakulását ünnepli. Ünnepel, mert tudja, hogy az uj államforma egyúttal a belső felszabadulást is je­lenti számára. A Vörös Hadsereg ereje egy évvel ezelőtt fegyverrel szabadí­totta fel Magyarországot a német im­perializmus gyilkos, rabié hordáinak járnia alól és most a magyar nép ön­ként, minden kívülről jött nyomás nélkül, önmagát szabadítja fel a négy­száz esztendős szolgaság alól, hogy a német gyarmat lealazó sorsát lerázva, végre önálló és demokratikus nemzeti életet kezdhessen. A királynélküli ki­rályság torz államformájának felszá­molása és a demokratikus köztársaság kikiáltása tehát egyrészt teljes szakí­tást jelent a germán járszalagon egyik tragédiából a másikba vonszolt magyar múlttal, másrészt keretet épit ki a kialakulandó népi demokrácia számára. A Magyar Kommunista Párt nem kerget illúziókat és nem is akarja tö­megeit délibábos képekkel áltatni. A na kikiáltott harmadik magyar köz­társaságot már születése pillanatában nevén nevezzük: üres keretnek tartjuk csupán, amelyet a munkásság és pa­rasztság alulról kiépített népi uralmá­nak kell majd megtölteni. Ez a reális szemléleten alapuló megállapítás nem jelenti azt, mintha lebecsülnők a köz­társaság kikiáltásának valóban nagy j eientőségét. Jól tudjuk, kogy ez a mai nap ujabb súlyos veresége a legitimista tógában agitáló reakciónak, a Habs­burg-restauráció grófi és hercegprimási szószólóinak, akik mindent elkövettek, hogy ezt a mai napot ne ünnepelhesse a felszabadult magyar nép. Tudjuk azt is, hagy a magyar köztársaság kikül­döttei nagyobb biztonsággal ülhetnek majd a béketárgyalások asztalához, mert az államformaváltozással is kife­jezésre juttattuk, hogy a magyar nem­zet végkép szakított a" közelmúlt bűnös és ostaha politikájával. Pártunk kez­dettél fogva a leghatározottabb állás­pontot foglalta el a köztarsasági állam­forma mellett. Együtt ünnepelünk te­hát az ünneplőkkel, lelkesen éltetjük a harmadik magyar köztársaságot, mint a vajúdó népi demokrácia szi­lárd, de — ismételjük — még üres keretét. A történelem során láttunk ám olyan köztársaságokat is, amelyeknek semmi közük sem volt a demokráciá­hoz Voltak és vannak olyan köztár­saságok, amelyekben a dolgozó nép éppúgy szenved az elnyomás s a ki­zsákmányolás korbácsától, mint a leg­zsarnokibb királyságban. Elvégre Franco Spanyolországa és Salazar Portugáliája se királyság, viszont a román királyság mostani demokrá­ciája vetekszik bármely nyugateurópai köztársaság népi uralmával. Nyilván­való tehát, hogy nem kizárólag az ál­lamforma határozza meg valamely nemzet életközösségének népuralmi jellegét, hanem azok a feltételek, ame­lyek szerint a keretek között levő né­pek a maguk békés, fejlődő s egyre tökéletesedő életét berendezik. Vigyáznunk kell: a reakció nagyon régi és erős itt Magyarországon, a de­mokrácia viszont fiatal és — valljuk he őszintén — nem elég erélyes Szá­molni kell azzal a veszéllyel, hogy a fwvós, tapasztalt s céljai elérése érde­keben eszközökben egyáltalán nem vá­logatós reakció beözönlik a harmadik magyar köztársaság friss keretei közé fs kiszorítja onnan %z uj államforma mnyegét - a demokráciát. Fel kell készülnünk léhát az uj honfoglalásra, arra, hogy mi, a dolgozó munkásság, a parasztság, a haladó értelmiség tölt­sük ki tartalommal az uj államforma kereteit. Vigyük be oda magunkkal fegyvernek és bástyának a fiatal ma­gyar demokrááia eddigi vívmányait s eredményeit : a földreformot, amely­nek sérthetetlenségét foggal-körömmel: lásban mindig a népi 'erők élén jár­is megvédjük, a munkásság hősi len-; tunk és nem kis részünk van az _uj dülottel eiért újjáépítési eredményeit, j államforma kiküzdénébejpiBf. Foglaljuk amelyeken tovább épülhet majd a köz társaság, vigyük magunkkal a dolgo­zók erős várát: a szakszervezeteket, végül pedig költöztessük át az uj ke­retek közé a munkásság és parasztság el tehát harci állásainkdFS még üres keretek között, épiisük ki erődítmé­nyeinket, ahonnan éberen s ujabb küzdelmekre készen ügyelhetünk arra, hogy ez a maszületett köztársaság harcos és megbonthatatlan egységét, j valóban népi és demokratikus tarta­aineiyen megtörik majd a reakció min-; lommal telitett államforma legyen, den mesterkedése Mi, magvar kommunisták a rlemo- É1Íen a karfcadik, erős és fejlődés­kráciáért vivott harcban, áldozatválla- képes népi magyar köztársaság! Beterjesztet s A magyar parlament történelmi napjai ük a kiizfa rsasán ó törvény javaslatét (Budapest, január 31) A nemzetgyű­lés szerdai ülésén Sulyok Dezső is­merte ile az államformáról szóló tör­Vénvjayasiatot. Bevezetőben ezt mon­dotta: — Hogy valóban demokrácia va­gyunk és akarunk fenni, azt nem elég szavakkal erősíteni, hanem leitekkel keli bebizonyítani. A javaslat rész­letes ismertetése után vázolta azt a több évszázados küzdelmet, ami ezt a javaslatot megelőzte. Bejelentette, hogy g Küggetlcn Kisgazdapárt dön­tött a köztársasági elnöki személyé­ről. A munkáspártok — mondotta — telies megértéssel és barátságos ér­zéssel csatlakoznak1 a többségi párt döntéséhez. Ezután Erős János a Függetlén Kisgazdapárt részéről,inajd1 Kajk László elvtárs a Kommu­nista Párt részéről szólalt fel. A köz­társasági államforma — mondotta. — legjobban megfelel á magyar riép de­mokratikus hagyományainak és nem­zeti sajátosságainak. A KoítimunisSa Párt rajta fesz, hogy a köztársaság ne a nagybirtokosok és a magas klé­rus köztársasága legyen, hanem a munkásságé,* parasztságé és a haladó értelmiségé. Kétlily Anna" elvtársnő.'a Szociáldemokrata Párt szónoka kije­fentette, hogy a köztársasági állam­formában még fogjuk valósítani az igazi szocialista állámot a néptől ka­pott felhatalmazás alapján. Darvas József a Nemzeti Parasztpárt részé­ről, a Polgári Demokrata Párt nevé­ben pedig Szentlványi Sándor fogadta el a javaslatot. Ecfchartf Sándor, a Demokrata Néppárt szónokának a köztársasági törvényjavasiáihoz "csak annyi megjegyzése volt, hogy arra­nézve a pártjától nem kapott megbí­zást, milyen álláspontot képviseljen. A bejelentést felháborodással fogad­ták a képviselőházban. A parlamen­tarizmus történetében szinte példát­lan, hogy egy demokratának és nép­pártnak nevezett párt »elfelejt« meg­bízást adni hivatalos szónokának ak­kor, amikór á magyárság sorsdöntő életformájáról tárgyalnák. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését fél 10 órakor nyitotta meg Nvgy Ferenc elnök. Folytatták a köztársasági államfor­máról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az első felszólaló Shlachta Margit, a Polgári Demokrata Párt szó­noka volt. Szerinte a királyság és a köztársa­ság nem képezheti ellentét tárgyát, mert lehető az egyik is és a másik is. Azt fejtegeti, hogy a magyar királyság vallási alapon állott. Slachta Margit kifogásolta, hogy a köztársasági javaslat a Szent Koroná­ról nem tesz . említést. (Felkiáltások: Muzeumba tesszük!) Kiemeli, hogy milyen értékes a magyar korona. Ko­ronázó nemzet vagyunk — mondja Slachta Margit. (Közbekiáltás: Vol­tunk.) Magyarország a Szent Korona országa. (Közbekiáltások: Kossuth or­szága. Azt kéri, hogy koronázzuk meg a köztársasági elnököt ?) Javasolom, hogy halasszuk el az alkotmány­program megváltoztatásának ügyét a békekötésig A Ház a javaslatot egy­hangúlag elvetette. , A részletes vita első szónoka Par­ragi Gvörgy. a Független Kisgazdapárt ívsrcről, ak: általános éljenzés közben arra mutatott rá, hogy ezzel a törvény­javaslatfal a demokratikus pártok és a nemzet szabad képviselői minden polgár számára biztosítják éppen azo­kat a jogokat, amelyek híjján őket ;az elmúlt rendszer meghurcolta. Parragi György tapssal fogadott beszéde után Szahó Imre elvtárs (MKP) hangoztatta, hogy a magyar nép sorsa mostoha volt ebben a hazában, de mégis szerette ezt a földet. De nem szerethetjük azt a királyt, aki legtöbb­ször idegen volt a nrjagyar néptől, két kézzel osztotta a magyar földet azok­nak, akik hűen kiszolgálták a ma mar eh tét és 10.000 számra gyilkoltatták a. magyar parasztságot. A reakciós időkben 2fí millió magyarról szónokoltak, de semmi szavuk nem volt azfetlen, hogy másfél­millió magyar kivándoroljon Ame­rikába. Kisházi Ödön (SzDP) az ipari mun­kásság nevében köszöntötte a javaslatot. A ^felszólalásokra Megyesy János Nemzeti [Parasztpáát, *»----»­Kisgazda, dr. Faragó Szoc, dem. és Révai MKP válaszoltak. Drózdy Győző László elvtárs József elvtárs Halál vár arra, alti a köztársasági államforma altén bisni követ el Budapest,'január 31. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) Csütörtökön délelőtt terjesztette be az igazság­ügyminiszter a nemzetgyűlés elé a de­mokrácia és a köztárs'aság'megvédesé­ről szóló törvényjavaslatot. A javaslat 14 szákászra óSzILk. Az első szakász kimondja, hógy a demo­krácia megtámadásának bűntettét kö­veti el, ákí a demokratikus államrend­szer megbontására) megdöntésére, a köztársasági államforma jogfflleü'ésen való megváltoztatására irányuló cse­lekményt követ el, ilyen szervezkedés kezdeményezését vezeti. Erre a bűn­cselekményre halál vagy életfogytig­lan tárté kényszermunka, fegyház szabható ki. Ugyanezt a bűncselekményt követi el az is, aki ilyen szervezkedésben tevékenyen résztvesz vagy előmoz­dítja azt. Ebben az esetben a bünte­tés 5—15 évig terjedhető kényszer­munka vagv fegyház. A második szakász szerint a köztár­sasági eiriök megtámadásának bűntet­tét követi el, a!ki a köztársásági el­nököt életétől, testi épségétől, sze­mélyes szabadságától vagy alkotmá­nyos hátálmától mégfosztja. Ebben az esetben is a büntetés halál vagy élet­fogytiglan tartó kényszermunka vágy fegyház. Aki e kiét bűncselekmény elkövetéséré izgat, felajánlkozik, an­nak büntetése 5—15 évig terjedhető kényszermunka vagy fegyház. Bűntettét követ el az is, aki a köztársasági elnököt tettleg bántal­mazza, rágalmazza vágy becsületében megsérti. Ezért 5—15 évig terjedhető kényszermunkával sújtható vagy 2—5 évig terjedhető börtönnel. Bűntettet kövét eí, aki a demokra­'tikns államrendszer mfegboritásár-a, megdöntésére, a köztársasági állam­rendszer megbontására, megdöntésé­re, a köztársasági államforma jog­ellenes módón való mfegváltdítátására, á demokratikus Sllamrendsziér vagy aönak alapintézményei elled gyűlö­letre izgat vagy aki valamely saé­mély vagy riép ellen izgat, annak rie­mókratünts kör társa sági meggy öw­cíése miatt, továbbá az. állampolgári jogegyenlőség érvényesítése elten, nemzetiségi, faji, felekezeti gyűlö­letre izgat, illetve annak felkeltésére alkalmas más cselekményt kövei eL Ezekre a bűncselekményekre a bün­tetés 2—5 évig terjedhető börtön. Bünteti a törvény azi is, aki hábo­rús vagy népéllenes büncsejekményí vagy annak elkövetőjét dicséri, illetve aki olyan valótlan tényt állit, hiresa­tel, amely alkalmas a demokratikus állami rendszer vagy a köztársaság iránti megvetés felkeltésére vagy a nemzetközi megbecsülés csorbítására. Megbüntetik az'l: is, aki az clsö két szakaszban megbatározott szervezke­désről nem tesz jelentési a hatóság­nak. Ezekben az esetékben a bünte­tés 2—5 évig terjédhgtő börtön. Ki­mondja a törvényjavaslat, hogy ezek­nek a bűncselekményeknek " elbírá­lása a népbiróságok hatáskörébe tar­tozik. Végül arról igtézkedik, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a király­ság intézményeivel kapcsolatos Ren­delkezései hatályukat vesztik. A neinaetgyülés — amennyiben a mai napon befejezik á köztársasági javaslat vitáját — botnap élnökválasg­tó ülést tart. Ezután aajlifc le a Kos­s 1

Next

/
Thumbnails
Contents