Délmagyarország, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-30 / 25. szám

MÉLMAG VAKOBSZiC 19áG január 30. Szerdán, mm esMürtlk (la 'ijBád&pest, január 29) A nemzet­gyűlés keddi ülésén Sulyok Dezső, a közjog! és alkotmányjogi bizottság előadója beterjesztette a "nemzétgyü­íés alkotmányjogi és közjogi bizott­ságának jelentéséi Magyarország ál­lamformájáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Mellékel tea benyújtotta Révaii József elvtárs és Kiss Roland elvtárs, képviselőit áltat beadott kü­Iőb véleményt és .kérte u javaslat na­pireudre tűzését. A 'Ház a javaslathoz keaeájárult. A házszabályok értei­mében a jövőben minden szerdán i«lerpfelládós nap lesz. A legköze­lebbi interpellációs mip február 6-án Hőse. "A nemzélgyülés elé szer­dára vagy csütörtökön kerül az állrím­formárol s^óló törvényjavaslat és a jirWk szónokaStiak meghallgatása ujáti nyomban kLJdállják a közíár'sa­a&ffot. A köztársaság elnöki szák •gyéttén jelöltje a munkáspártok ri­seérői Tildy Zoltán 'miniszterelnök. Hegy mikdi- kerül sor a köztársaság! eteök mégVálaszlásáru. árranezve m®; nii'es végleges döiités. §ts§eil®it is Onisapi felvsnu­és g Magyar kSztórsasftgat tőzeged, jkü'úir 29) Közöltük, hogy «K Drszágos 'Nemzeti Bizottság fel­Mvásl intéseit az ország népéhez, hogy február 1-én. péntekén ünnepi ielranulásokkal és gyűlésekkel ünne­ptelje a megszületett magyar köztár­saságot és tegyen fogad aimpt, hogy a .nemzet függetlenségét, a nép sza­baösűgát és B demokratikus magyar köztársaságot híven megőrzi, mégvédi Tttímtew támadás ellen. A Szegedi Nemzett Bizottság "és a Függetlenségi Frontba* résztvevő pártok szegedi szervezetei a szakszervezetek képvi­selőivel együtt a szerdai, 30-i -ir­tókérfelükÖB raeáallápitjáfe az ünnep­<sé§ részletes programját. Siaehta még mindig szerepel? 1 üf Ferenc fisegnyssgfaífla a »Siizeityos aggodalmakata han­gozható m hüldSUsége! a lm­társasági államforma ögyáben FBudapesí, január 29) A Keresztény N6í Tábor Slachta Margit képviselő vezetésével hétfőn délelőtt küldött­ségileg kereste fel a parlament épü­letében Nagy Ferencet, a nemzet­gyűlés elnökét. A küldöttség szónoka ^bizonyos aggoda'lmakat« juttatott li­ítejerósre "a köztársasági államforma gyors elintézése tekintetében. Nagy Itreac válaszában kijelentette, hogy a köztársasági áilamformá gyors meg­wniétítáeával szemben hangoztatott ag­godshnak egyike sem helytálló. Min­denekelőtt teljese* alaptalan az az ag­gSfy, mintha a megszálló hatalmak hánallyen faiáyo beavatkozásául kel­Sene tartassE. Az államvezetésnek — mondotta Nagy Ferenc — az a meg­ítélése, hegy meg kell tennünk ezt a lépést a békekötés érdekében is, mert akkor, amikör a körülöttünk levő ál­lamok Románia kivételével valameny­nvien áttérték a köztársasági állam­formára, Magyarország nem kockáz­tathatja, hegy megvádolják azzal, ha továbbra is királytág marad, hogy Bem akárja Őszintén a "demokráciát. Nagy Ferenc elnök végül felkérte a küldöttség tagjait, igyekezzenek ezt az átalakulást a rúagyar közvélemény­ben minél könnyebbé, simábbá, min­iden zökkénéstól mentéssé tenni. A küldöttség köszönettel és megnyug­vással vette tudomásul Nagy Ferenc válaszát. — A lebélyegzett 1004)00 jréngSsSk törvényes fizetési eszköz jellege ja­guár 31-től megszűnik, de a Nem­veti Bank pénztárai a bankjegyet feb­ruár 28-ig elfogódják." ' Magyarország a Siozfársaság Kikiáltá­sával megerősíti nemzetközi helyzeté A moszkvai rádió Magyarország készülő uj államformáiéról (Moszkva, január ,29) A moszkvai rádió hírmagyarázója Magyarország nemzetközi helyzetével foglalkozott. Kijelentette, hogy a Szovjetunió, meg­értéssel és nagylelkűséggel foglalkozott a múltban mindenkor Magyarország ügyeivel, illetve a magyar " kérdéssel. A fegyverszüneti feltételek, amelyek ebben a szellemben készültek, megin­dították az országot a demokratikus fejlődés utján és ezt a fejlődést a szov­jet kormány a megértésen kívül való­ságos segítségével is támogatja. A demokratikus fejlődés most döntő lépés előtt áll. Magyarország megvá­lasztja államformáját és államformá­jának kihirdetését egybeköti állampol­gárai jogainak kiszélesítésével ép de­mokratikus biztosításával. A szovjet közvélemény helyesen ítéli meg a hely­zetet, amikor azt állítja, hogy Magyar­ország a köztársasági államforma ki­kiállásával megerősítette nemzetkőzi helyzeiét. (MTI) PELLENGÉR S szegei Uiságirők és Művészek Otthona iéra Ferenc- és Iliász Gyula­dijat alapított A Móra Ferenc-dij első bét példányút az Otthon vezetősége ChajSovics és Kesríyenov alezredeseknek és Kovísljjev főhadnagynak, mint az Otthon védnökei­nek adományozta. a díjkiosztás vasárnap délelőtt díszközgyűlés keretében lesz a városháza közgyűlést termében (Szeged, január 25) A Szegedi Új­ságírók és Művészek Otthona rövid fennállása alatt számos tanújelét adta, hogy komolyan veszi hivatását: Szeged kulturális életének ápolását és fejlesz­tését. Az Otthonból számos olyan meg­mozdulás indult ki, amely "nagyban hozzájárult a város művészi életének élénkítéséhez. Most újból olyan kez­deményezes indul el az Otthonból, amely "előreláthatólag nagymértékben hozzájárul a művészélet fellendülésé­hez. Gábor Arnold, az Otthon főtitkára nemrég javaslatot terjesztett a választ­mány élé, hogy a Szegedi Újságírók és Művészek Otthona alapítson ]művé­szeti dijat, amellyel időnként a külön­böző művészeti ágak kimagasló telje­sítményeit jutalmazza. A választmány nagy lelkesedéssel fogadta el az indít­ványt és két dijat, alapitolt, amelyeket Szeged két nagy irófiáról, Móra Fe­rencről és Juhász Gyuláról nevezett el. A Móra Ferenc- és a Juhász Gyula­dijat évenként kétszer adják ki az arra érdemeseknek. A Móra-dijat azoknak adományozza az Otthon, akik az irói vagy művészi pályán nem iöbb mint tiz éve működnek. Ez a dij tehát a kezdő színészek, festők, írók. újság­írók jutalmazását célozza és a kibon­takozó tehetségek fejlődését, akarja elősegíteni. A Juhász Gyula-dij a már beérkezeti művészek jutalmazására szolgál. A Móra Ferenc nagydíjat, amely az alapítólevél szerint semmi­féle időhatárhoz nincs kötve, olyanok­nak is kiadhatja a2 Otthon, akik nem működnek művészi pályán, de támo­gatói, ápolói a művészeteknek, 1 vagy olyan egyesületeknek, amelyeknek a művészetek ápolása és a művészek támogatása a célja. Ezért a nagydíj első két példányá­val a vezetőség Szeged katonai város­parancsnokait, Chajtovits és Karlyenov I alezredeseket, az Ujságirőotthon véd-! nőkéit, a Móra Ferenc-dijjai pedig öl szintén érdemes Kovaljev főhadnagyot j tüntette ki, akik hervadhatatlan" ér­demeket szereztek az Ujságiróotthou j alapítása körül és akik szegedi tartóz­kodásuk óta minden művészi megmoz­dulást nagy lelkesedéssel támogatnak, Agdijakat Tápai Antal szobrászművész] remek brouzplakettjeit, ünnepélyes for­mák között február 3-án a városháza nagytermében megtartandó díszköz­gyűlésen adják át a kitüntetetteknek. A dijakat dr. Pálfy György főispán, az Otthon elnöke, nyújtotta át. Az ün­nepi díszközgyűlésre az Otthon veze- ] tősége külön meghívó utján és ezúton] is meghívja Szeged demokratikus párt­jait, hatóságait, intézményeit és egész] társadalmát. A díszközgyűlés pro-! grauija: I. Elnöki megnyitó 2 A Móra] Ferenc- és Juhász Gyula-dij alapításá­nak és a választmány határozatának ismertetése. 3. Dr, Pálfy György átadja ] a kitüntetéseket. 4. Chajtovits és Kar-i tyenoV alezredes és Kovaljev főhad-1 nagy ur válasza. A díszközgyűlés után az Újságíró­otthon vezetősége a kitüntetettek tisz teletére ebédet ad, amelyen az Otthon j tisztikara és választmányi tágjai vehet­nek részt. Az ebéden való résztvételre! szombat délig lehet jelentkezni a tit­kári hivatalban. Délután fél 5 órakori az Otthonban P, Radnőthy Éva, Fercncz! Anikó, Gáthy Pál és Dénes Erzsi köz- í remüködésévei orosz-est lesz, Belépés! csak tagoknak és hozzátartozóiknak. —ooo— 1 Ganz-gyár irankásainak nyilt levele iiftiszeifSiy lierceipriiiásta „Ha Eminenciád tovább lázit a demokratikus államrend ellen, családtagjainkkal együtt kilépünk a katolikus egyházból:e A levelet a hajógyár 338 munkása irta alá * Budapest, január 29. (Saját tudósí­tónk telefon jelentése.) A Budapesti Ganz-hajógyár dolgozói a következő levelet juttatták el a Szabad Nép szerkesztőségének válaszul Miodszenty József pásztorlevelére és beszédeire: iMi, alulírottak, a római katoli­kus egyház hivei, akik magyarok és istenfélők vagyunk, ' felkérjük Mindszenty hercegprímás urat, hogy dicstelen, lázitó működését a de­mokratikus népek megbékélése el­len azonnal hagyja abba, mert ez nem egyeztethető össze Jézus sza­vaival, a kereszténység eszméiével. Abban az esetben, ha Eminenciád mint egyházunk feje tovább lázit a demokratikus állámrerfd' ellen, csa­ládtagjainkkal együtt kiválunk a római katolikus egyházból és átté­rünk a református vallásra.« A levelet a Ganz-hajógyár 338 dol­gozója irta ülá. "' i Hromaász-szttájk Páfisöan (Páris. január 29) A francia főváros hétfőn már harmadik napja újság nélkül van. A politikai válság befejez­tévői és az uj kormány megalakulásá­ról csak hallomásból, valamint a hi­vatalos lap kiadásaiból értesültek a párisiak. A rádióhirszolgálat volt a tájékozódás íőeszköze. Két újság gép­kocsiról hangszóróval közölte a hive­"kct. A nyomdászsztrájk tovább tart. A sztrájkbizottság hétfőn reggel elha­tárolta, hogy kőzgy'ülésrfe hivja össze a nyomdászokat és a közgyűlésen dön­tenek, hogy megkezdik-e a munkát vagy sem. (MTI) Munliásgyerelieii tolvaja A város polgármesterének va* egy ebédeltetés! akciója,' amelynek kefetébén az űjsomogyitélepi isko­lában is 'adllak ebédel az arra rá­szoruló munkásszülök gyermekei­nek. Az. ujsomogyiteíepi munkás anyák nag^ felháborodással tapasz­talták, hogy a' gyermekeik részére kiutált éleiből és'kenyérből egy te kin tetves mennyiséget az iskola Ka­iéra Mihály nevű altisztje cgjjsze­*" rüen "ellop. Amikör a szülők fele­lősségre vonták az altisztet, hogy miért nem "adja ki a gyermekek­nek a teljes ebédet, az "pökhendi módon fudoinásukra ho.zlá, hogy a gyermekek szájátSi eEvoiat ételiéi és kéhyérrel a saját, az igazgató és a tanító disznaját hizlalja. Nem kell különösebben hangsulyoznuiilc1, mi­lyen felzúdulást' keltett ez az eb képesztő eljárás. Sürgős kivizsgá­lásra es méltó büntetésre van szük­ség ebben az ügyben, Az iskola altisztjét még akkor is el keli csapni, ha az szemlelenkedésben a mögötte álló cinkostársakban 'bízva odáig elmegy, hogy a kommunis­tákra sürün elismétli megjegyzé­sét: >; Eezckéí mind fel kellene ag­gatni !« Ez 'az emberi mivoltából kivéikőzötl >• disznóhizlaló az d nem lopott kévés ételt megfizetteti a gyermekek szüleivel. Tudomásunk szej-'int ehhez se volna "joga, mert az ételt a város hatósága teljeséu dijfaJamil juttatja el hezfeS. Nincs " joga' ahhoz sem, liogy az iskola környékén található akácfákat ki­vágja cs kukoricáért eládjá". Mielőtt a sómogyitelepi' nincstelenek végső kétségbeesésükben magúk intéznék el Czt az elvetémült altisztet a mögötte álló pártfogókkal együtt', az illetékeseknek kéli sürgősen el" lenni — ha nem is láb alót — de az iskolából a munkásgyerme­kek tolvaját. —ogo— A siyücss Népbiró Az utóbbi évtizedben a 'megkö­tések korát érjük, mert qlyan gok történnek, hogy az ember faez* ökölbe szorul. Ilyen meglepetés, számomra, hogy a demokraíiSfos Magyarországon egy Csele Károly nevű nyilas népbiró lehet. *" Az a Csete Kárőiy, aki 1939-40­ben miql nyilas szervező mtfkSdíöii DcHOzsmán, sőt nyilvános népgyű­lésen elnökölt, beszédet is monáótt. Azon a népgyűlésen, amelyen egy MezÓh'erényi Roóss József nevű. sváb mondott igazán hitvány beszé­det. A kocsma táncLqrme és sxiu­pada nyílás zászlókkal, Csete Ká­roly ur nyakkendője és kabáthajtó kája nyilaskereszttel volt díszítve. Csete úr, még emlékezünk ömre! Talán ön is emlékezik még reánk: E sorok Írójára, akit ön és ha­rátja, aki szintén egy "kicsit nyilas volt, jélentettek fel annakidején és önnek köszönhetjük, hogy az osz­iálybiróság izgatás ért fogházbünte­tésre itélt bennünket. "Vagy talán ön elfeledte volna már? És most ön mer vállálkeaüi arra, hogy mint ;demökrata» aép bíró uiások felett itélkezZék? On és pártja juttatta hazánkat a sir szélérfe aljas, hazaáruló poli­tikájával. És ön mégis népbiró? Ez aztán a szemtelenség neto­vábbja. Igaz, ön minden este zsidó kocsmárosnénál ivott-evefí — ta Ián hitelbe — és másnap pecd£ népgyűlésen zsidózött. Ehhez is az ön nyilas briganti jellemére faei szükség! Egyébként a szegedi politittai rendőrség igen jól tenné, hogy fett egy kicsit utánanézne Csele ur pe lilikai múltjának. TUaróthy Sándor Kiskúndorozsma, Rákóczi-utca '4. fj írem ettel* Varrógép csereügyben a dorozsmai !eánv keressen'fel. Szent György-utca: 10, í- 1. " •

Next

/
Thumbnails
Contents