Délmagyarország, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-29 / 24. szám

DÉLMAGYAR0KS2AG Miiwwta SralgKiiatos gyógyszertárai Ya&áts István Klauaúl-fér 3 hu­szár? Keresztes Béla dr., Petőíi Sándor­-ggarut 4í b., Tőrök Márton Csongrádi­sufő ret 1!. ~0©8 Kóaa ííéia pénzügyi tanácsnak beiigszabaáságáról visszaérkezett és hivatalát szerdán isiuét átveszi. — Adóptuigő A pÓRzügymimszter jaauár 29. napjára érvényes' hatállyal az adópengő ériékét 1.56 pengőben ál­lapította; meg. — Cleltúiszerrazzia a budapesti s2ea»éiyv®H:tíaaí. A rendőrség gazda­ságii nyomozócsoportjának tagjai hét­ffu reggel razziát tartottak" Szeged aáíyo udvarán a Budapestre induló szesaélyvoaatnál. Az utasok csomag­jainak átvizsgálása után tizenhat em­beri előállítottak, akik engedély nélkül akartak nagyabb mennyiségű élelmi­szert a fővárosba vinni, Kúra Rozál cs»rvai lakes például harminc kilő só­zott hust akart Pestre csempészni szál­lítási engedély nélkül. A lefoglalt fekete­árukat elkobozták, szállítóik ellen meg­imfalt az eljárás. -- Elitéltek bét gyufával és ciga­rettával feketézőt. Kéhn György bu­dapesti és Biunf Tibor szegedi lakosok gyufával és cigarettával" feketézlek. Réka 6b ezer darab cigarettát és 41 ezer doboz gyufát akart Budapestre vinni Biusa Tibor közvetítésével. A rendőrség elfogta őket és árujukat lefoglalta. Lefoglaltak tőlük ezenkívül huszonkét millió pengőt, amit már fe­•kelézéssel szereztek. Dr. Tites Pál, a saegedi törvényszék uzsorabirája most foglalkozott ügyükkel és Kólm Györ­gyöt hathénápi, Blmú 'Kbort négy­hónapi fogházra ítélte. Az Ítélet nem jegerSs. — A 31 NO Sz felsővárosi és s»nw­lyiítlcpi szervezetének tagjai a liadi­fogolybérhazban. A Magyar Nők De­mokratikus Szövetsége felsővárosi szer­vezete uaegeiakult. Elnökké egyhanga lelkesedéssel dr. Drégely Józsefnét választatták. A felsővárosi szervezet tagjai a samogyitelepi szervezettet összefogva vasárnap meglátogatták a 11 lüés Béla hói nagysikerű előadása Szegeden (Szeged, január 28) Lehet, hogy más is emlékszik még a mozihiradó­nak annak a jelenetére, amely 1943 nyarán a magyar 2. hadseregnek az orosz frontról vaió visszaérkezését közvetítette a Keleti-pályaudvarról. Berobogott a gyorsvonat, amelynek egyik eísőosztályu fülkéjéből fürgén és „ruganyosan" ugrott ie Jány Gusz­táv, a 2 hadsereg főparancsuoKa 2—3 törzstiszt társaságában, peckesen vo­nult el a díszszázad előtt a mikrofonig, ahol Kállay Miklós miniszterelnök várta. A hadvezér és a politikus ösz­szeöleikezett, majd Kállay meleg sza­vakkal köszöntötte „a hőst. aki dia­dalmasan tért vissza a messze harctér­ről, ahol a vitéz honvéd ismét dicsősé­gei és megbecsülést szerzett a magyar névnek". Közben az egész visszatért 2. hadsereg elfért egy eísőosztályu fel­fül kében, ennyi maradt abból a 200 ezer honvédból, akiket Jány Gnsztáv a németek parancsára kivezényelt a voronyezsi pokolba, a doni halálka­nyarhoz A hadsereg odaveszett, csak a német kitüntetésektől ékes tábornok és vezérkara tért haza, hogy szemreb­benés nélkül meghallgassa „a rfemzet köszönetét és háláját' kifejező ininisz­tereláöki hazugságot olt a pályaudva­ron, amely neaa süllyedt el ennyi cini­kus aljasság láttára. Most már mi is tudjuk a szonaorn valóságot: A magyar 2 hadsereg Vo­rouyezsaél teljeseit megsemmisült, 200 ezer honvéd esett el vagy került bete­gen, sebesülten orosz jogságba. Hogyan történt ez a méreteiben legnagyebh magvar háborús (katasztrófa, amit a történelem eddig feljegyzett, azt mondta el szombat este a városháza nagyter­mében Illés Béla iró, a Vörös Hadse­reg őrnagya, aki a felszabadítók olda­lán küzdölte végig a voronyezsi ütkö­zetet és akinek sa helyszínen módjá­ban volt személyesen belepi!laníaui azokba a történelmi adatokba, amelyek világtörténelem legnagyobb jelentőségű eseményének, az orosz proletárforra­dalomnak drámai módon való meg­rajzolásával is. Gorkij, a csavargóból világhírű iróvú fejlődött forradalmár nagy barátaival, Leninnel és Sztálinnal együtt, szinte eleven erővel élt Illés Béla előadásában, amely maradékta­lanul éreztette annak a hősi korszak­nak a küzdelmeit, amelyből az etnbe­AuióaikaJrésTeket és szersTámokal, viüáskulesokaí és fogóhat vásárolunk a legmagasabb árban. AUTÓJAVÍTÓ MŰHELY, Polgár-a. 28. riség eddigi legnagyobb áldása fakadt: az osztály- és gyűlölet nélküli társada­dalom, a"kollektív termelési rendszer. A közönség zugó tapsokkai köszön­te meg Illés Béla magasszinvdnatu és lebilincselően érdekes előadását. A nagysikerű előadás a Szovjet-Magyar Művelődési Társaság rendezésében folyt le és a társaság elnöke, Barlucz Lajos dr. egyetemi tanár az előadás végeztével meleg szavakkal mondott köszönetet Illés Bélának. / ' U- s.) Heakciós üzelmek a pedagógusok Vajtai tantár ur „Marxot izekre szaggatja" Távolítsák e! a demohráciaeilenes taner&keS (Szeged1, Január 28) Az iskola' a magyar demokrácia legféltettebb őr­helye. Féltő gonddal kell megválogat mink, kii; legyenek őrzői ennek a posztnak és kik legyenek azok, akik a fiatal magyar demokrácia tovább­építőit útjukra bocsátják'. Éppen ez­ért megdöbbenve tapasztaljuk, hogy a Pedagógusok Szakszervezetében olyan reakciós állapotok uralkodnak, amelyet méltó folytatásai a inalt rendszer bűnös pedagógiai vonalve­zetésének. Szeged felszabadulása után alakult meg a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete. Ebben az időben a szakszervezetben csak a .valóban de­mokratikus gondolkozású, felelősség: .teljés pedagógusok vetlek részt. Ké­sőbb. amikor a háború sorsa 'már a legnvilasabb rétegek előtt sem volt kétséges, akkor jöttek a szakszerve­zetekbe azok az elemek, akik eddig gyávaságból vagy peá'íg fasiszta ine*­nyoletagu szervező bizottságot jelöltek ki. Ezek az előzményei á január 25-én' megtartott vezetőségválasztó gyűlésnél?. A reakció természetesen ezen a gyűlésen ismét akcióba' lé­pett, de egy-két demokratikusan gon­dolkozó tanár felismerte a helyzetet cs határozott fellépéssel a jobbóldal kísérleteit meghiúsította. Baloldali ve­zetőség került a szakszervezet elére. A szakmaközi bizottság képviseleté­ben megjelent Berényl Árpád Dévényi Nagy Lajos helyett'.Marx és Engels müveit ajánlottá a pedagógusok fi­gyeimébe. Erre Vájlai tanár itr kije­lentelte jól kösse Tel a nadrágját az, aki a 'marxizmusról vele vitatkozni akár*, majd természetes közvetlen­séggel bejelentette, hogy Marx tanait a legkiválóbb gondolkozók izekré'szag­galiák, majd1 igy folytatta: »Nc akarja senki sem a szegedi pedagógusokat világnézeti akolba beterelni*. Az akol ebben az esetben "Vájtál tanár ür Serasenyi-utcai hadifogolykórházat és kalAosot oszrottak ki a beteg katonák közt. v EWaetayuv'áiátiii. Mindazoknak a ^oiconokrtak, jóbará toknak és ismerő­,viüknek, valamint a városi főpénztár, is&áshivata! ős a javadalmi hivatal ifcatviselői kárának^akik Hargitai (Bi­láesfcy) Géza lemetése alkalmával meg­f&taaésükkel, koszorú- 'és virágado­mSnyaikfcal mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, czulon mond líiMs köszönetet a gyászoló család — Táne az ipartestületben legkö­zelebb csütörtök délután lesz. — HaDISz-hirek. A fodortelepi MaDlSz február 2-án délután 6 órai kezdettel műsorral egybekötött jelmez­Mlat rendez Vásárhelyi-sugárut 110 szára alatti székházában. Jelmez nem kötelező. — A lilrlapfnadöhez (Délmagyaror­oiófcág) tartozó közcllátoltak az essen­ca6, élesztőt ma átvehetik. — Üdéprásjcleutés Tárható időjá­rás kedden estig: Gyenge szél, felhős idő, több helyen köd, néhány helyen kisebb hószállingózás, a hőmérséklet «tig változik. I fcszallálási isifa'szlgr iiöeti a reodfirsés és üiréságs^ által Maglalt HszszBiiségleü cikkek feikaszeálásáról Budapest, január 28. (Saját todósi­ténk telefonjelentése) A kormány el­rendelte, hogy az államügyészségek, bíróságok és valamennyi rendőrható­ság az általa lefoglalt minden közszük­ségleti cikket köteles a közellátási mi­nisztériumnak bejelenteni. A lefoglalt közszükségleti cikkek felhasználásáról ^^közellátásügyi miniszter intézkedik. az elfogott tisztek s legénység vallo­másából, valamint a Vörös Hadserea kezébe került katonai okmányokból hiteles elrémisztő képet nyújtanak a voronyezsi tőmegszcrencsétleiiség előz­ményeiről, lefolyásáról és körülmé­nyeiről. A nagy számban összegyűlt közönség megrendülten hallgatta a vo­ronyezsi csata eddig még ismeretien történetét, amely csak egyik láncszeme annak a gaztettsorozatnak, amelybe •síeba, hiu és szadista politikusok a Horikyak. Bárdossyak, Imréd} ék vit­ték bele tudatosan, gálád módon a magyar népet a német világuralom vad s irreális álmának megvalósítása érdekében. A leleplezés erejével ható előadás után a közönség viharos lelkesedéssel ünnepelte Illés Bélát, aki befejezésül kifejtette, hogy a Szovjetunió népe, amely nem ismeri a bosszú fogalmát, hajlandó elfelejteni azokat a szörnyű­ségeket, amelyeket a magyar honvédek egyrésze követett el Ukrajnában a Grassyk, az Abtok és a Jány Gusztávok közreműködésével a németek paran­csára, de esak abban az esetben bo­csájíják meg, ha mag ik a magyarok nem felejtik el, mit vétettek odakünn az emberiség ellen és megtagadják azt a sötét korszakot, amely arra kény sze­ritette Európa egyrészét, hogy a vad­állatot megszégyenítő kegyetlenséggel bánjék védtelen asszonyokkal, gyere­kekkel, aggastyánokkal. Második előadását vasárnap délelőtt az iparkamara zsúfolt nagytermében tartotta meg Illés Béla Maxim Gorkij­ról, a nagy orosz Íróról, akinek kör­nyezetében az előadó éveket töltött és akinek emberi és irói nagyságát közvetlen közelről figyelhette meg. Il­lés Béla szuggesztív hatású előadó, akinek mondanivalói mindvégig feszült figyelemben tartják a hallgatóság ér­deklődését. Gorkijról alig egyórás elő­adása alatt olyan plasztikus képet nyúj­tott, amely nemcsak az iró és az ember klasszikus figuráját domborította ki, hanem eleven hátteret adott neki a győződésük miatt távoSthrioHák magú­kát Mludfen ítesMokrafflíUS rncg'snojilu­Sslé!. A Pedagógusok Szabad Szak­szervezetének szegedi csoportját nyu­gatról visszaszivárgő fasiszták és az ittmaradt elvbarátai vagy félfasisz­ták uralták1. Eleinte ezek az elemek félve- lapultuk a fal mellett, de ké­sőbb azonban, amikór tapasztalták, bogy eddigi szereplésükért nem kell felelni ők, sőt nem egy esetben még aieg ís jutalmazták ökéJ, a félő meg­franyászkod'ásbóí támadásba mentek ál. A megbízható vezetőséget el akar­ták lávolitanü és mivel ezt a kívánsá­gukat nem tudták azonnal végrehaj­tani, egy volt imrédysta, bizonyos Weszelovszky nevü tanitó vezetésé­vel a tanítóságot kiszakították a szak­szervezetből és azokkal külön szak szervezetet alakítottak. A bomlasztás ez akciója azonban a szakszervezeti vezetők erőteljes fellépésé után meg­hiúsult. "Amikor a megyei és helybeli tit­kárság a választásba" beleegyezett, egy demokratikus jelölő bizottságot állítot­tak össze. A jobboldal most nyilt tün­tetést rendezett a nagy számban fel­vonult paptanár közrelnüködésével. A johWdfet aj Igazoló Mzcttság marasz­taló ftéfeíeií figyelmén klvö! hagyta és ők magtűr á-PHoinSr össze fe?5!ö fei­-/nttságat. A vezető pozíciókba kipró­bált fasisztákat jelöltek, többek kö­zött Vaitai Istvánt, Fülöp Andrást, Szili Törököt. Ezektítán a jobboldal előretörése nem Volt kétséges. A szak­szervezeti titkárság látva, hogy a Pe­dagógusok Szakszervezetét felelőtlen és a demokráciával homlokegyenest szembenálló elemek a fasiszta célki­tűzéseknek akarják megkaparintani, feloszlatta a szakszervezetet és meg­bízható baloldali pcdá'gógusokból egy fölényes meghatározásában saakdster­vezetet jelent. Vajtai István tanár, aki Marx 'kor­szakalkotó tafiait izekre szaggatta, el­lenben a Führer és a Duce »világ­boldogító« eszméit ínég kisujja! sem érintetté, a demokrácia végtelen "tü­relmével visszaélve tovább folytatja a Pedagógusok Szakszervezetében nép ­ellenes agitációját. Mert népellenes az a cselekédet, amély a demokrácia leg­féltettebb kincsét, az ifjúságot a re­akció aklába akarja Terelni. A magyar Ifjúságot nem vezethe­tik többet félre lelkiismeretlen taní­tók. Nem engedhetjük, hogy az Ifjú­ságot ismét népellehes reakció kar­jaiba kergessék, ezért a légerélyeseb­ben követeljük a" demokráciával szem­behelyezkedő tanitók'és tanárok aaow­uali eltávolítását. Weil írni eliádása a szegedi ervesok szakszervezetében (Szeged, január 28) Vasárnap neve zeles vendége volt a szegedi orvos­társadalomnak. Dr. Weil Emil elv­társ, a Magyar Kommunista Párt és­az orvostársadalom régi, törhetetlen narcosa látogatta fneg a "Magyar Or­vosok Szabad Szakszervezetének see­godi csoportját. Weil elvtárs délelőtt 11 órakor a városháza közgyűlési ter­mében előádást tartott a szegedi or­vosoknak. A gyűlésen, amelyen meg jelent dr. Páífy György főispán is, dr. Viola György szakszervezeti el­nök megnyitó beszédében beszámolt a szegedi orvosszervezet megalaku­lásáról és meleg szavakkal üdvözölte dr. Weil Emilt, az orvosszervezkr rí és úttörőjét. Strasb Brúnó egyetemi

Next

/
Thumbnails
Contents