Délmagyarország, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-25 / 21. szám

Világ Py ffiffigw • f, fS46, Isfioár 25, péntek Hl, évi. 21. sz. lOOOF i •mm^muwmmmuu—samun*™ , Magyar üomaiunlela Párt délmagyarorszáql napllckpfa •MWIW H..I II IW I • —ja zeratues A szentbeszéd vasárnap tfélelőtt a budapesti Szent D o m okos -te mpl o m ban haauaíoU el. A hitszónok ebben az esjflberi a magyar katolikus egyház íefe, Mindszenthy hercegprímás volt. Mig kell állapítani, hogy a hérceg­pi^wás ebből az alkalomból is le­száll t a szószékről és képletesen szólva iákét a feudális, reakciós Magyar­ország úri asztalánál foglalt helyet, rírii szentbeszéd helyett politikai po­tócrköszöntőt mondott. Ismeretes a korregprimásnaíf az: a pásztor le vele, Mellyel a földet akarta kirántani bá­réortöillió koldus magyar paraszt lába alél A hercegprímás úr akkor szó­szerin t értelmezte a túlvilági örök boldogságról szóló ígéretet és elha­nyaj&lhátónak vélte a földi nyomo­rúságot. A hercegprímás ur nagy­bérfofaueutési kísérlete közben nem lájfá, szívesen, hogy a végtelen tul­vjiá^i boldogságra a magyar tTémo­kráöia egy kis előleget adott még itt" e> földön a ninc'átelen magyar pa­rüáfe&ak. 'Erre a pásztorlevélre a .\rew®eti Függetlenség Frontjának négy kürmányzó pártja súlyos választ adoít és méltán elvárta, hogy ezentúl a kat.«fliküs egyház feje valóban a jka­tedSíus egyház feje legyen és az égy­háiH szószékét nem cseréli fel a le­fíint korszák üresen és hangosan ksúgó politikái hordójával. Nenusokkal ezután levelet intézett * hercegprímás az "igazságügymínisz:­íerhee a háborús és népellenes bü­nánöií érdekében és a magyar1 nép­*Aí ezek a bűnösök fölött kimori­ítéleteinek felfüggesztését kérte. Xdnt kétséges, hogy ez a levél nem löflurtus védelmében íródott, hanem a Megfeszített jobb- és baloldalán MvSgB&t latrok' érdekében. A vasárnapi beszéd "azonban bete­íluée eddigi politikái működését, ami­ké' az 1241-es tatárjárást az 1946-os édhsx hasonlította'.' A hercegprímás >«• Sieutbeszédében nem 1944-et em­legette, írem a lúdrobbdn lókat, az el­úifecolt magyarék százezrefnek gyil­kisarii, a rombolókat, az országvesz'tő •ejbákeket — ezekre nem sújtott pász­Utefcö íjával, akiknek történelmi és el­"*ű*ruült aljas merényleteit — az tgltóségügy miniszterhez! intézett men­tefető levele dacára — semmiféle enihpri és isteni törvény nem menf­Még. Meg kell mondamink, hogy ezeknek » megnyilatkozáséi-mák, bármennyire '•k hivatálos színezetük van, valójában *«m fedhetik az egyház álláspont­ját Hiszen a "puagyar katolikus egyház taegedi főpápjá, Hamvas Endre csa­ládi püspök nemrégen jelentette ki, az egyház alkalmazkodni tud és a magyar demokráciához. Bizo­ayosrá vesszük, hogy maga a kato­nás papság egyrésze is Hamvas pús­fök álláspontját képviseli és igyek­srtk a magyar demokrácia ország­építő munkájába bekapcsolódni. Bi­zonyosra vesszük, hogy a hivők nagy í*>bsége, akik hisznek az égvház ta­rtásaiban és hittel, cselekedettel áll­a fiatal magyar demokrácia szol­SMatában, hitetlenül állnak az ilyen f%ásztori megnyilatkozással szem­ken. Gondölt-o árra a hercegprímás !**"• hogy az 'ilyen főpásztori megnyi­;«taozás, amely mélyen sérti a nia­nép bel- és külpolitikái érde­•ó*ií, könnyeft szakadásra vezethet az f|Thálban és a Qyái nélkül maradt töpap elszigetelődésének csak annyi jetentősóge van, mint egy akolnak. egy pásztornak juhok nélkül. j e»títbcn sietett segítségére a szegény A magyar demokrácia, a Magvar ] vidíki plébániáknak. A hercegprímás Nemzeti Függetlenségi Front páríjai J ur ezt a türelmet és ezt a jószándé­meítányosak voltak az egyházhoz.; kot nem viszonozza. TámSdásba in­Maga a Magyar Kommunista Párt is j cfml J magyar nép ellen "és papi többször hangoztatta, "hogy híve a j palástját védőleg terjeszti a magyar teljes vallásszabadságnak és nem égy) nép cilcnségcí fölé. Olaszországban törvény készül, mely eltiltja a kal a politizálástól — a magyar k%­mokratikus kormány még nem áytff ilyen kémény eszközökhöz, de I<ér«M&, hogv ha az egyházi szószékekből át­ellenes "fegyverekot kovácsolnak^ meg­marad-e az egy szer rTtiltakozásnáEi Ml , ' • v Vte >,_ • dft A Gazdasági Főtanács ionlos dflntésat Felszabáilifijík k zárolt készleteit termelésének ven százalékát Tilos burgonyából szeszt és keményítőt főzni Szabaddá teszik a baromfi forgalmát uj gazdák gabonával fizethetik a juttatott földek vételárát (Budapest, január 23) A Gazdasági Főlanács január 22-én ülést tartott. Tárgyalta a zár alá helyezett iparcik­kek igénybevételének kérdését ós te­kintettel arra, hegy megállapítása szerint a kis- és nagykereskedőknél az iparcikkek esak egy kisebb része van rakíáron, elhatározta, hogy ezek árukészleteit, némi kivételtől eltekint­ve, haladéktalanul felszabadítja. Az erről szóló ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet még ezen a bélen megjelenik. Elvileg kimondotta a Gaz­dasági Főtanács, hogy az iparügyi miniszter a gyárak ipari termelését 40 százalékban fel­szabadítja a szabadforgalom szá­mára és ezt a százalékot a termelés fokozása érdekében a termelés emelkedésének megfelelő arányban emeli. Tárgyalta továbbá a burgonya, a hüvelyesek és a hagyma forgalmának szabaddá téte­lél. Kimondotta, hogy ezeknek a cik­keknek a szabadforgalmát csak any­nyiban korlátozza, hogy a szállításokat engedélyhez köti. A Főtanáes megtiltja a burgo­nyának szeszfőzésre és keményítő S) készítésére való felhasználását, illetve a fogyasztásra már használha­tatlanná vált burgonyának ezekre a célokra való felhasználását engedély­hez köti. Szükségesnek tartja a Főta­nács a baromfi forgalmának és szállí­tásának teljes felszabadítását és min­den engedélytől való mentességét, mert Magyarország nagyszerű baromfiállo­mányát a legrövidebb időn belül helyre lehet állítani és biztosítani lehet a bő tojásellátást. A jobb kenyérellátás biztosítása ér­dekében elhatározta a főtanies, hogy a földreform sarán főldhit­juttatottak a föld vételárát rendki­_ viil előnyös feltételekkel kenyérga­bonában fizethetik meg az aj aratásig. A földhözjutfatottak ugyanis eddig a föld vélelárát katasztrális holdam­ként 5 8 mm búzában voltak kötelesek fizetni, tíz évi egyenlő részre elosztva, természetben, vagy hatósági áron saá­mitva pengőben. Ezentúl, ha az aratásig fizetnek, akkor katasztrá! holdankint 2 5 mm búzában vagy rozsban letörleszthetik az egéáz vétel­árat. Reméli a Gazdasági Főtanács, hogy igy nagymennyiségű kenyérgaW­nához juthatnak az inségesek. (MT1> Több mini ötmillió dollár értékű árat szállítóit eddig a Szovjet­unió Magyarországnak Most már a magyar iparon a sor, hogy a felmérhetetlen segítséget a vállalt kötelezettségek teljesítésével viszonozza Budápest, január 24. (Saját tudósí­tónk telefonjelenlése.) A múlt év au­gusztus végén Gerő Ernő és Bán An­tal elvtársak Moszkvában kereskedel­mi szerződést írtak alá a magyar kormány részéről, a Szovjetunióval. A Szovjetunió alig néhány nappal 'az okmány aláírása után megkezdte a szállitásokát és azóta szüntelenül ér­keznek az áruval teli szállitmányek Magvarország felé. Január 17-én a szállított áruk értéke már meghaladta a 3 és félmillió dollárt. Az akkor fel­vett adatok szerint a Szovjetunió a következő mennyiséget szállította Ma­gyarországnak : Cukor 1998 tonna, só 12.444, vas­érc 15.560, koksz 3317, pamut 5550, ölem 285, kaucsuk 62, nikkel 100, kobald 5, cink 135, vörösréz 268, gyapjú 135 tonna. Ez a lista nem teljes, mert nyolc szerelvény koksz, amely Diósgyőrbe érkezett, nem < szerepel benne, mivel még a lista összeállítása napján nem állapították meg pontosan tonnasu­lyát, de körülbelül 9000 tonnára te­hető. Ezt a kokszmeiinyiségeí is szá­mítva , a január 17-ig szállítóit áruk ér­téké több mint ötmillió dollár. Az egyes áruk részletezése azt a ké­pet mutatja, hogy a Szovjetunió máris leszállította azt a sómennyiséget, ame­lyet 1946 végéig kellett volna leszál­lítania. A teljes mennyiség felett a közellátási minisztérium rendelkezik. A koksz egyenesen ózdra, Diósgyőrbe és a budapesti kohókhoz érkezik, hogy azok zavartalán munkamenteiét biztosítsák. A kaucsukszállitmányok segítségével megindulhat a magyar aútéSíCrékgyártás és ez hatalmas se­gítséget nyújt a szállítás kérdésében. A magyar ipar feladata, hogy minden mellékszempontot félretéve, haladék nélkül fogjon hozzá a gyártáshoz. A pamutszállitmányok értéke a legna­gyobb. A szovjet paanútot igen ked­vező feltételekkel kapják, ugyanis dg összes szállitásFa kerülő 30 ezer ton«p mennyiségből 12—13 ezer tonnát fel­dolgozva visszáirányitanfSk a Szovjet­unióba, a további 17—18 ezer km oh pamut pedig munkabér fejében a mát gyar gyárak, tehát a belső piac ren­delkezésére áll. 'A magyar nép érdéke, hogy minél előbb és minél nagyóbb mennyiségben kerüljön piacra a máv feldolgozott pamut. A Szovjetunió Magyarországgal szemben a legelőnyösebben teljesítette vállalt kötelezettségét és felmérhetet­len segítséget nyújtott országunknál, iparunknak, népünknek. Ha azt afea* juk, hogy kereskedelmi kapcsolatunk továbbra is gyümölcsöző legyen, «k kor a magyar iparnak és a magyún közgazdaságnak gondoskodnia kell úr­ról, hogy az áruk ellenértékét száW tani tudjuk. -•Üli i

Next

/
Thumbnails
Contents