Délmagyarország, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-22 / 18. szám

1848, járató 22, kzúú SS8, érf. 18. sz. — Bra ÍOOO P A Magyar líoirsiiuuiilil ián déltaagyar orizá ii aapil apfa I fáklya nem alszik ki 3 Irta: GárdosSándor Kissé szokatlan, hogy egy politikai napilap, egy munkásujság itt. a vezérsikk bolyén, foglalkozzék a költővel, ds vasárnap délelőtt olyan esemény történt Szegeden, amely jelentőségénél, kihatásánál fogva messze kiemelkedik aa efemer értékű napi események témkotegéből: Szeged népe találkozott Balázs Bélával, a költővel. Ez a találkozás megrendítő erejű, szinte drámai volt. Az a párszáz ember, aki zsúfolásig megtöltötte a Kommunista Párt székházának előadótermét, a váratlan öröm élményszerű megdöbbenésével eszmélt rá, hogy az a gyönyörű staféta-futás, amelyekben Csokonai Vitéz Mihály, Felőli Sándor, Ady Endre, Jnfcász Gyula és József Attila nemzedékeken keresztül rohantak a magyar költészet géniuszának lobogó fáklyájával a halhatatlanság felé, nem szakadt meg és ez a rnesszevilágitó fáklya most Balázs Béla kezében van, aki 25 évvel ezelőtt elindult vele az óbudai Zsigmond-utcából, végigharcolta Európán, Ázsión keresztül egészen a kinai halárig és most visszahozta Ide Szegedre, ifjúkora színhelyére. Itt lobog most ez a szent fáklya ehben a (tiszaparii városban, ahová mindig visszavágyott Balázs Béla a ayngali metropolisból éppúgy mint a végleien ázsiai steppékről. Ez a fáklya világit és melegít most a didergő, sötétségbe ájult Szegeden, ez ad erőt, biztatást, hogy nem dermedhet halálba, nem tévedhet el a boldog szabadság felé vezető utón az a magyar nép, amelynek ilyen fákiyahordozoi vannak! Ez az érzés lángolt az arcokon ama nevezetes vasárnap délelőtt, amikor Szeged először találkozott a legnagyobb élő magyar költővel és meglátta "kezében a fáklyát. A halkszavu, finom •regur már hetek óta itt él Szegeden, elérzékenyülten bolyoDg gyermekkori, Mjskori emlékei színhelyén, előadásokat tart a szovjet kuituráról, fontos meneteket hozott a szocializmus országából, messze keletről, a magyarság őshazájából a magyar népnek, amely eltévedt az uri politika útvesztőjében, de Balázs Béla csak most lobogtatta meg a fáklyát, amely az elmúlt 25 sötét esztendőben nem világíthatta meg a magyar eget — idegenben égett sápadtan és visszfény nélkül. Most az a iény ott tükröződött a hallgatóság arcán és visszasugárzott a költőre, melegével feloldotta azt a jégkérget, amely a száműzetés hosszú éveiben rakódott a lelkére és Balázs Béla, akinek ugyanngy nagy élményt jelenlett ez a találkozás Szegeddel — sirva fakadt a pódiumon. Mindössze ez történt, de ugy érzem, nagy esemény volt. Csak versek hangzottak el a pódiumról, szép, tökéletesen csiszolt magyar költemények. A homokos lelkek szomjasan itták a líra kristálytiszta, üditő forrásvizét, majd dübörgő szavuk fortisszimőja rázta életre az ellustult gondolatokat. A kitűnő előadók Balázs-verseket szavaiiák a hangszerek Bartók- és Kodálydallamokat interpretáltak, de valahogy egy muzsikája volt az egészuek: külö nös és magyar. Kiderült, hogy Balázs Réla a magyar nyelv Bartókja és Kodálya. Szavainak zenéje, verseinek ke méuy s pompázatos konstrukciója megdöbbentően azonos a két nagy muzsikusunk géniuszával. Balázs ' Béla szavakkal hangszerel és gondolatai muzsikálnak. Mesteri zenét csal ki az •régép billentyűiből és a magyar nyelv végtelen skáláján a virtuóz biztonságival játszik, könnyednek látszó alliferációi mázsányi sulyu gondolatokat dobálnak, a szavak pontosan oda tatáinak, ahová szánta őket: á szivbe. az észbe, a lélekbe. Élnek és hatnak, Slnézést kérek e sebtében odavetett s talán összefüggéstelenül ható i{endezésért, amit az élmény ereje •áttolt ki belőlem, de ugy érzem — és bizonyára a Balázs Béla szerzői matinéján résztvett hallgatók is érzik ezt —, hogy ezt a most felfedezett régi, nagy költőt el kellene vezetni a munkásság szélesebb rétegeihez is. Fel kell mutatni a nagy stafétának ezt a mai fáklyavivőjét azoknak, akikről ir, akikhez szól: a fizikai és szellemi dolgozóknak. Ez a ti költőtök, aki Ahasverusként bolyongott Óbudától Alma Atáig hoszszn, hosszú uton, de ez az ut egyenes maradt, nem kanyargott jobbra-balra, mert ez az ut a szocializmus ntja és a költő, aki soha le nem tért erről az útról, kommunista poéta, a dolgozók érzéseinek lantpengetője, a munkások érdekeinek harcokban edzett bajvívója. A számkivetett Balázs Béla magya költő maradt és a kinai határ menté* is a Tiszát álmodta. Most, hogy viszszatért hozzánk, szakítsunk végre aszal a szomorú magyar hagyománnyal, amely csak a halott költőt hozsannázza vezércikkben : ünnepeljük, hallgassuk és szeressük a költőt akkor is, ka él és közöttünk van. Rákosi elvtárs előadása a népi demokrácia értelmezéséről Nagy Ferenc : „Jóravaló ember egy pillanatig sem hiheti a Kommunista Pártról, hogy szoléi tagállamot akar csinálni Magyarországból" (Budapest, január 21) A Magyar Kommunista Párt a magyar demokrácia kérdéseinek a nagyközönség előtt való feltárása céljából politikai akadémiát szervezett, amelynek megnyitó előadásán szombaton délután Rákosi Mátyás elvtárs miniszterelnökhelyettes mondott nagyszabás* beszédet „Népi demokrácia" cimmel Bevezetőjében a népi demokrácia fogalmát határozta meg, — Mi, kommunisták demokrácia alatt azt értjük, hogy egy ország vezetésére és ügveinek intézésére a munkások, parasztok és a haladó értelmiség birnak döntő befolyással. De hiába adunk a földtelenek millióinak jogot, ha nem adunk hozzá megfelelő gazdasági alapot is. Hogy a népi demokrácia előfe. tételeit megismerhessük, tudnunk kell, mi az az örökség, amelylyel fiatal demokráciánk munkához lát. A gazdasági örökségről nem kell sokat beszélnünk. Romokat örököltünk Ami a politikai örökséget illeti, elmondhatjuk, hogy a fiatal magyar demokrácia ellenségei és ellenfelei kétségkívül szívósabbak, veszedelmesebbek, tapasztaltabbak, mint bárból Európában. Nézzük ezzel szemben a magyar demokrácia erőit. Nincs Európában még egy ország, amelyben egy emberöltőn belül kétszer tizedeltek volna meg a demokratizmus erőit, mint nálunk. A magyar demokráela tehát e tekintetben lényegesen rosszabb kilátásokkal indult, mint Európa bármely más állama. Sulyosbbitja {a helyzetet még az a tény, hogy a magyar demokráciának és mindjárt hozzáteszem, a magyar reakciónak nincs reális politikai világszemlélete. Illúziókban éltek, illúziókat táplálnak ma is nem egyszer a legfontosabb kérdésekben is. Katasztrofális lenne, ha a fiatal magyar demokrácia nem tudna szakítani az illúziókkal és nem tudna rálépni a kemény, néha kellemetlen tények talajára. Fedig' ilyen illúziónk ma is akad éppen elég Az első illúzió meg nem értés és tapasztalatlanság a demokrácia fejlődésmenetére vonatkozik. Demokráciát az államgépezetbe! Szembe kell néznünk azzal a ténynyel hogy a demokrácia hosszú fejlődési folyamat. Az igazi demokratáknak előre kell látniok, hogy a demokrácia felépítése hosszú folyamat és nem szabad megengednünk hogy kisebb-nagyobb nehézségek elfedjék előlük ezt a történelmi perspektívát, amely nélkül nem lehdt felépítem a demokráciát. Semmiféle állam, tehát a demo kratikus állam sem lehet ineg erotei jes, jól működő állami gépezet nélkül. Mi ezt a reakeótól örököltük. Feladatunk, hogy ezt a gépezetet ugy alakítsuk át, hogy a fiatal demokráciának legyen erős támasza és kiszolgálója. Lépten-nyomon halljuk, hogy döntő szempont az államapparátusba való beállításnál a szakszerűség. Ha jól megnézzük a letűnt rendszer államapparátusát, rögtön meglátjuk, hogy nem a szakszerűségben volt a hiba, hanem a politikai beállítottságban. A demokrácia kénytelen azt az atat választani, hogy az államapparátusba olyan embereket állit, akiknek politikai megbízhatósága, demokratikus érzülete vitán felül ált, még akkor is, ha esetleg szaktudásukkal baj van, Hasonló a helyzet a svábkérdésben, esztendővel" ezelőtt izzó gyűlölet hallunk s arról, hogy e háború szörnyű vérveszteségeit a legjobban agy pótolhatjuk, ha nem telepitjük ki őket. Aki ezt a kérdést ma igy nézi, az elfelejti a kérdés politikai oldalát. A magyar demokrácia azonban résen van és nem engedi magát megtéveszteni. Hasonló fogalomzavar uralkodik a rendőrség kérdésében is. A rendes demokraták is nem egyszer azt követelik, hogy a rendőrség vál jon végre szakmává és ne játszék szerepet a politikai kérdésekben. A mi vágyunk az, hogy olyan demokrata rendőrséget hozznnt létre, amelybe bele van oltva a demokrácia védelme és minden külön politikái utasítás nélkül védi a demokrácia érdekét. Amig ezt el nem értük, addig az a követelés, hogy a rendőrség váljék szakmává, azt jelenti, hogy ne s»gitsen a demokráciának az ellenségeiEgy . lángolt minden szívben, ma pedig ott, vej szemben vivott harcban tartunk, hogy »szorgalmasa svábokról » Eszünk ágába sincs Magyarországból szovjet tagállamot csinálni A kommunista párttal kapcsolatban szintén vannak különböző" illúziók. Egészen jóhiszemű demokraták azt mondják, hogy a reakció gyülekezésének egyik oka az, hogy félnek a kommunista párttól, mert"azt hiszik, hogy Magyarországból szovjet tagállamot akar csinálni. Pártunk a legkülönbözőbb formákban kijelentette, hogy eszeágában sincs hazánkból szovjet tagállamot csinálni, egész működése nemcsak demokratikus és erős, hanem független Magyarország létrehozáséra irányul. A párt egész működésének iránya a független Magyarország irányába megy. Rákosi miniszterelnökhelyettes ezután a reakció ellen emelte fel szavát. A fasizmus, mint államszervezet elpusztult. de a fasiszták ennek a rablóelméletnek a hordozói megmaradtak és tovább működnek. Európaszerte látjuk, hogy a reakció felüti fejét. E téren nem lehetünk eléggé óvalosak. A reakció feltámadhat, ha nem tudjuk kitépni legkisebb gyökerét is a földből Nálunk a "reakció "azt a taktikát választja, hogy beszivárog a már meglevő pártokba. A magyar demokrácia igea nagy veszélye, hogy nem veszi fel kellő eréllyel a harcot ezzel a jelenséggel szemben. Óriási jelentősége van a reakció és a fasizmus elleni harcnak nemzetközi vouatkozásbau. A mi véleményünk az, hogy a legjobb békeelőkészités a kérlelheletlen harc a reakció ellen A békelárgyalásokon az lesz a döntő tényező, hogy mit tudunk felmutatnia de csak akkor, ha szembe nézünk a tényekkel, nem vágyálmokat kergetünk, hanem a realitásokat nézzük es a hibákat azzat a következetességgel és kíméletlenséggel küszöböljük ki, amelyeket az uj, erős, független és demokratikus Magyarország érdeke megkövetel. Rákosi Mátyás elvtárs miniszterelnökhelyettes előadását hosszantartó lelkes tapssal fogadták. Nagy Ferenc, a Kisgazdapárt országos elnöke válaszol Rákosi elvtárs beszédére Az előadást vita követte, amelyben elsőnek Kéthly Anna nemzetgyűlési alelnök, a Szociáldemokrata Párt vézetőtagja szólalt fel. Felszólalásában hangsúlyozta, hogv nagyjában egyetért Rákosi elvtárs fejtegetésével Utána a Független Kisgazdapárt országos elnöke, Nagy Ferenc nemzetgyűlési elnök szólalt fel. Sokan idegenül állanak szemben azzal a nagy változással — mondotta —, amely a régi világ és a mai napok között bekövetkezett. Magyarországon nincs olyan politikai párt, de társadalmi réteg sem amely meg tudna küzdeni a nehézségekkel, hanem a pártoknak, társadalmi rétegeknek együtt kell vállalniok az országépPés nehéz feladatát és kialakítani azt a demokráciái, amely valamikor, a messze jövőben, a saját reakciónkkal szemben vivott harc-1 bolgog idők bekövetkezése ulán talán ban. Minél nagyobb az e téren elért eredmények, annál jobbak a fiatal magyar demokrácia békekilátásai. Fel fogjuk építeni az igazi magyar talajon termelt, nem importált demokráciánkat, azt is lehetővé teszi, hogy ellenzéki magatartást foglaljon el egymással szemben. A demokráciát Magyarországon legkönnyebben a két nagy dolgozó réíe