Délmagyarország, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-20 / 17. szám

V'tiág proletárjai egyes&tteteb I Siened, t94S, fanuSr 20, vásárnap ül. Hl 17. sz. I0OO P A agy aí" s&omitetucilstci P áa*t délmagvaroriüáií ciaolftapffk Materiális értelemben huszonkét évvel ezelőtt, í9:4 január 2 -én halt meg A dolgozók, az egész világ sokmilliós #lnyomott páriái ádták körül a ravatalt. Neve ekkor már kelettől nyugatig, déltől északig szimbólummá vált: a szabadság, a béke, a kenyér, a föld jelképévé. Börtönökön és száműzetéseken keresztül vitte azt a zászlót, am ly alá minden elnyomott hittel és harci kedvvel sorakozott. Mert ludták, hogy Lenin szereti a népet és a nép szerette Öt. Mi, magyar kommunisták is nagy tanítómesterünknek valljuk. Mindazokata tényekei,melyeknek felismerésével ás gyakorlati alkalmazásával megerősítette a világ legdemokratább államát — útmutatásnak kell elfogadni. Megteremtette azt a felsőbbrendű deBtokráciáí, melyet nem felülről diktáltak a népre, hanem magával a népi tömegek segítségével adott a dolgozóknak Tőle tanullak meg, hogy a dolgozók egy rétege sem elég erős önmagában Az épités munkája, a reakció elleni harc csak a parasztság, a munkásság és a baladó értelmiség összefogásával lehet eredményes. Egy erő* kommunista párt elengedheletten feltélele a kitaszítottak, az elnyomottak és a nyomorullakfelemeikedésének. Egy véres imperialista háború után, 1917-ben alapozta uieg a Szovjetuniót, •szkös romok között kezdte meg az állarnépilést a békéért, a földért, a kenyérért, a nép szabadságáért, az akkun oroszországi helyzet sokkal súlyosabb volt, mint m.t nálunk Magyarországén, de mégis párhuzamot vonhatunk és példát emelhetünk. A felszabadult szovjet nép bízott Leninben és Lenin bízott a népbe*) A keserű nélkülözések esztendeit hősiesen vállalták, a munkásság és parasztság szövetségét megbonthatatlanná 'kovácsolták és a karcot az ország gazdasági felemelkedéséért a mnnkás-pareszlszövetség és az értelmiség legjobbjaival sikeresen vívtak meg A haboru-ütötte sebekel begyógyították, A gazdasági helyzet megszilárdult és mindez annyi erőt adott, hogy az eljövendő időkben halálos csapást mérhettek a fasizmus világpusztító merényletére. Megvalósította a világ egyetlen államában a szocializmust. A nagy példaadásból tanulnunk kell. SZÍVÓS bátorsággal, meg nem alkuvó harccal kell elsöpörni az újból nyomorúságunk és fiatal demokráciánk vámszedői!. Erős és kíméletlen harcot kell végigharcolnánk a háború, a nyomorúság, a szolgaság ellen. Mi, magyar kommunisták ís valljuk, amit Lenin üzent a világ népeinek: „Elvi ellenségei vagyunk mindenfajta bódításnak. Belpolitikánk az egyébjuguság,népeink testvéri együtt•üködéséuek politikája. Külpolitikánk ÖSbteletben tartja a többi népek önállóságát és szuverenitását. Mi nem akarjuk és ellenezzük a háborút, mint a rablás, a zsákmányolás, a népek rabigába hajtásának eszközét." Mondhatunk-e többet, hogy ez az *'let, ez a munka a felszabadali milliók, eletét eredményezte. Soha tanítás és °selekedét nem mutatott ilyen meszeire. Éppen ezért halála a világ reakciósainak örömét jelentette. De az öröm korai volt Tanítása már a legszélesebb tömegekben vert kiirthaltlan gyökerei. Munkatársa, Sztálin, akiben — Barbusse szavai szerint — „inkább benne van Lenin gondolkozása és tanítása, mint oarki másban", méltó utóda és vezére •«tt a Szovjetuniónak és az elnyotootmk harcának A haladó emberiség minden nagyága — pártkülönség nélkül — hajtja ®eg. Lenin emléke előtt zászlaját és á világ névtelen, elnyomott és már Elszabadult milliói magasra tartják harcba viszik azt a lobogót, amely ím? nép- minden ország, az egész vitag boldogulásáért Lenin Vladimir «£«s Ulianov kezében kapott valóságos és-nemcsak szimbolikus értelmet. a szeles néprétegek teljes politikai, társadalmi és gazdasági felszabadulását" A nemzetgyűlésnek történelmi hagyományaink szerint'is joga van dönteni az álam forma kérdésében (Budapest, január 18.) Tildy Zoltán miniszterelnök Magyarország államformája kérdéséről a kővetkező nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A magyar nemzetgyűlés előrelátj hatólag meg január végén letárgyalja [az államforma kérdését ás kikiáltja a köztársaságot. Az a szándékunk, hogy : a köztársaságról szóló törvény dekla: válj a azokat az emberi szabadság.jogojkat, amelyeknek biztosítása nélkül egy [nép demokratikus fejlődése elképzel! hetétlen. Minthogy ' a koaliícióban ! helyet foglaló pártok (a nemzetgyűlés !98 százaléka)', amelyek hasonló aráuyjban képviselik a szabad választásokon (leadott szavazati többséget, már állást ; foglaltak a köztársasági megoldás mtlj lett, igij a döntés nem kétséges A miniszterelnök ezután kifejtette, mennyi bajt és szerencsétlenséget boIzott az országra a négyszázéves Habsi barg-uraiom, amely alól a nemzett I felkelések és forradalmak egész sorozata révén igyekezett felszabadulni a magyar nép. Mnjd igy folytatta nvilati kozstát: — A habsburgi királyság négyszáz esztendeje egyet jelentett a szegényparasztság és munkásság gazdasági, politikai és kulturális elnyomatásával. A Maayar Köztársaság fogja meghozni a széles néptömegek teljes politikai, j társadalmi és aazdasági felszabadító-1 sát. Az államformáról nem népszava-1 zás, hanem a nemzetgyűlés dönt. Ez megfelel a magyar történetem hagvo- j mánvainak. i224 óta, mikor a magyar történet első hires a kotmánylevele megszületett, a nemzet mindeu ügyéről] az országgyűlés döntött. A ina egvüttülő magyar nemzetgyűlés a szabad és vitathatatlanul magyar nemzet akaratát képviseli és történelmi hagyományaink szerint jogosult dönteni az országot érintő bármely kérdésben, tehát az állargforma kérdésében is. h köztársasági elnök személyéről megindultak most már a megbeszélés ok, Döntésről azonban még korai volna beszélni. A törekvések szemmelláthatóan arra irányulnak, hogy ebben a kérdésben is minimálisra csökkentsék a súrlódási felületeket a pártok között. (MTI) Habsburg Oíió kei HvéréS lUonarchisía röpiratokat terjesztett egy osztrák péri! , (London, január 19) A Daily Mail | | bécsi levelezője szerint Habsburg Ottó ' főherceg két fivérét Innsbruckban szöj vétség es katonai formaruha viselése 1 miatt letartóztatták. Károly Lajos és j Rudolf herceg jelenléte olyan hiresz'telésre adott okot, hogy Ottó istnét j Ausztriában van. A két főherceg franjcia tiszti formaruhát viselt. Az osztrák belügyminiszter a Habs- • [ burg-fühercegek ausztriai tartózkodásával kapcsolatban közölte, hogy Károly, Rudolf és Lajos habsburg főhercegek január 15-én átlépték az osztrák határt és ngyaanzon a napon Innsbruck- j ban tűntek fel. Az osztrák kormány megtette a szükséges intézkedéseket. Ausztriában az utóbbi időben röpiratokat terjesztettek a Habsburgok érdekében. A röpiratot kiadó párt vezetőjét őrizetbe vették. Az escéiíröszt elutasította Truman elnök közvetítő javaslatát 11 amerikai acélipari lankásak sztráfkka " (Washington, január 19.) Az Egyesült Államok acélipar-főnöki testülele viszszauíasitotta Truman elnöknek azt az ajánlatát, amelyben a vasárnap éjfélkor kezdődő acélipari sztrájk megakadályozását ajánlotta. Egyidejűleg hivatalosan megerősítették, hogy az acélipari munkásszervezeték kongresszusa ián felfogadta a javaslatot. Truman elnök javaslatában az acélipari órabérnek 18 és fél centtel való felemelését tanácsolja, j Az amerikai acéimunkások szövetsége a tárgyalások megakadása után forma szerint is elrendelte a munka bej szüntetését. A sztrájkra való felhívás 'vasárnap éjfélkor lép életbe. (MTI) Ék román reakció® elemek pee szüntették men áiia tevékenységüket (Moszkva, január 19) A moszkvai rádió a romániai helyzettel foglalkozva megállapilotta, hogy a Maniu és Bratianu körül csoportosult román reakciós elemek még mindig nem szüntették meg államellenes tevékenységüket. A román rádió szerint a bukaresti egyetemen az utóbbi napokban reakciós elemek demokratikus tüntetést rendeztek. (MTI) A szegedi fasisztáknak a sötétségi* burkolt előadótermében történt lef*J«zetlen megnyilatkozása érthetően nasjy felzúdulást váttott ki Szeged munká^. sógából és egész demokratikus kfiw^, lsményéöől. A nélkülözés, a kegyelte, hideg,' a nyomor elmélyülése egyv, dühösebbé és elszántabbá teszi a W_ megeket. Ezt, a békésnek egyáltalán nem mondható tömeghanguiatot érthetően még jobban ingerli a szegedi fasiszták arcátlan megnyilatkozása, felelős pártvezetők nyiít csatlakozása a politikai alvilág lovagjaihoz. Nem tennénk jő szolgálatot setn a magyar demokráciának, sem a szegedi politika ügyének, ha egyszerűen napirendre törnénk a történlek felett. A kisgazdapárt ominózus pártnapja időszerűvé tette a kérdések tisztázását kifelé és befeié egyaránt, A demokratikus közvélemény előtt egészen nyíltan lelepleződött, hol keil keresni a nyili, vagy burkolt jobboldali propaganda értelmi szerzőit, terjesztőit Lelepleződött az is, hová keli ütni, ha rendet akarunk csinálni. Egyesek szerint a Kisgazdapárt belügyeibe való avatkozást jelent, ha nyíltan megmondjuk : elérkezett az ideje, hogy tisztázódták, meddig tűrik még a demokratikus gondolkodású igazi kisgazdák, a Nagyivá—Shvoy—Hunya-triumvirátus jobboldali diktatúráját. Ha a kérdés tisztázása csak a Kisgazdapárt ügye lenne, nem érdekelne bennünket. Most azonban már nemcsak a Kisgazdapártról van szó, hanem szó Vau közvetlenül Szeg dről és azon tul az egész magyar demokráciáról. Nem taizás, ha azt állítjuk, hogy a közeljövő eseményei attóffaggnek, vájjon a Nagyiván ok, vagy pedig Madarász Jánosok álinalc-e a Kisgazdapárt élén Aki becsületesen vizsgálja a szegedi helyzetet, annak látnia kell, a "pártérdeken kivül Szeged összes dolgozóinak, kiu» kásainak, kisgazdáinak, haladó érteimiségének érdeke, hogy a pártok jé egyetértésben munkálkodjanak egyatt a nehéz gazdasági problémák megoldásán. Minden becsületes embernek látnia j kell, a magyar nép súlyos helyzete 1 kényszerítő körülményként szabja meg, j hogy munkások, kisgazdák együtt ha\ (adjanak az ország felemelése érdekéi ben, a belső bitangok ellen vivott harcban, Ne higyjék a Madarasz Jánosok, a becsületes kisgazdák, bogy Nagyiváhi ás Shvoy bandája csak a munftáspárjtok ellen .dolgozik. Az ő esztelen íajsiszla kalózkodásuk közvetve, de közvetlenül is éppúgy irányul a kisgazdái ellen, mint ellenünk. Napyivánék ma még csak a zsidók, kommunisták és szociáldemokraták fejét követelik, de ha tovább tűrjük őket, holnap már a Madarászokra és minden becsületes kisgazdára sor kerül, aki nem hódol be zavaros, hitvány politikájuknál*. A Kisgazdapárt mögött felsorakozó sokezer gazda jólfeifogoít és helyesen értelmezett érdeke kívánja meg, hogy saját pártjukat a saját embereik vezessék, ne a fasizmus ittfelejtett — most már nyittan lelepleződötljj iigvnökei. Őszintén és nyíltan beszélünk. Mint i mindenütt az országban, itt Szegeden (is a munkáspártokra hárul az a feladat, hogy bizonyos mértékben fékezzék az egyre elégedetlenebb tömegeket. Nyilt titok az is, hogy a tömegek felháborodása nem kismértékben irányul a Kisgazdapárt élén álló jobboldali elemek ellen. Felmerül a kérdés, a Nagyiván—Shvoy—Hunya-hármas legutóbbi betyárkodása után tudják-e és legfőképpen birják-e vállalni továbbra is a munkáspártok a tömegek fékezését. Tagadhatatlanul jogos; a kendergyári vagy hidépitő munkás dühe, ha arra gondol, hogy odahaza fűtetlen szoba várja, a cipőjén befolyik a hólé, hiányos ruházata alig védi meg a metsző "hidegtői, élelmezése éppen hogy az éhhaláltól menti csak meg és ugyanakkor Nagyiván ur ga-