Délmagyarország, 1945. december (2. évfolyam, 272-294. szám)

1945-12-30 / 294. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1945, december 30, vasárnap II. év?. 294. sz. — flra 3QO ¥ A Magyar Konmunieta Párl déimagy arars z á ^ I na aüa|>}a Ne játszunk a tűzzel uraim! Irta: Gárdos Sándor Amikor a nagyhatalmak teljes megegyezésével végződött moszkvai értekezlete még javában folyt, karácsonykor Tápén a Kisgazdapárt gyűlésén képviselői beszámolót tartott Bálint Sándor snegedi egyetemi tanár, a Demokratikus Néppárt nevű klerikális alakulat nemzetgyűlési képviselője. Már az is furcsa, hogy a képviselő ur egy másik párt gyűlésén számol be munkásságáról, de hát ez a pártpolitikai huncutság az urak dolga, megszokhattuk, hogy nagyon sok polgári politikusnak nincsenek elvei, pártprogramjuk sincsen, igy hát ngyan mindegy, pillanatnyilag melyik érdekcsoporthoz tartoznak. De ennél Is furcsábbnak látszik, hogy ml a g moszkvai értekezletet és a tápéi pártgyülést igy egythás mellé állítjuk. Különösnek látszik, pedig a két •esemény* között, ha nem is logika!, de politikai összefüggés van. Moszkvában a világot irányító győztes nagyhatalmak képviselői megállapodtak abban, hegy az összes államokban konszolidálják a demokráciát és az egyes nemzetek egymáshoz váló viszonyát a baráti s békés együttműködés szellemében rendezik. Ugyanakkor Tápén Bálint pfo'feszrtor or jónak látta kibontani a sovinizmus s irredentizmus kopott lobogóját és harsány nacionalista, munkásellenes uszításba kezdett. Kijelentette, hogy > Komáromot, tekintet nélkül arra, hogy o'tt a magyarok kisebbségben vannak-e vagy sem, viszvza kéli csatolni*. Majd nagy bölcsen, de kevés külpolitikai helyzetismerettel szajkózta a levitézlett uralom régi tételét a bennünket körülvevő szláv tengerről, amely elnyeléssel fenyeget és smclv ellen nekünk minden eszközzel hareolnunk kell. (A germán áradatról, amely már el ls nyelt bennünket, szót sem szólt a tanár ur!) Majd megállapította, hogy >a bányászok a helytelen politizálás miatt nem termelnek*, végül sikraszállt a régi • jól bevált* reakciós köztisztviselők érdekében. EgésZ beszédét a kártékony sovinizmus izgató és túlfűtött hangulata lengte át. Nem 'kutatjuk, hogy a képviselő ur tájékozatlanságbői vagy rosszhiszeműlrg fújta meg ezt az időszerűtlen harci riadót, mert iz a felelőtlenül elindított agitáeió igy is, ugy fs nagy veszedelmet jelent a nemzetre, az egész magyarság egyetemére. Nem azért, mintha nemzetközi komplikációkat okozna a iáiéi szónoklat, de mert nagyon is alkalmas arra, hogy az amugyís' izgatott magyar kedélyekel még jobban megzavária "és elterelje a figyelmét % nemzet legfontosabb problémáiról. Ime a reakció már arihyira feléledt, hogy ki mer állni a hordóra és hangosan hirdeti az irredenta és soviniszta jelszavakat, amelyek az utóbbi 25 év alatt már másodszor sodorták katasztrófába az országot. Keleteurópaban a felszabadítás el^tpörfe a fasizmust és a feltörekvő aépi rétegek, a munkások és parasz tok mindenütt megteremfehék a saját demokratikus kormányaikat. A reskeíó ijedtein lapult egy darabig, aztán felocsúdva lassan a kormány és s nép kpzé eapszott és azon jgyeke wU. hogy a keltót elválassza egy^sás •X'T » ,— t- ••».-' • volt, igy hál a népre vetette magát, hogy különféle fogásokkal megutáltassa vei© a népi érdekekért küzdő kormányok működését. Vékony reakciós ré(égről van sző, amelyet a demokrácia ufalma megsemmisüléssel fenyégét: földbirtokosokról, ambiciózus ügyvédekről, bankárokról, köztisztviselőkről, nagyvállalkozókról, katonatisztekről, papókről, stb. (Természetesen tisztelet a kivételnek, amelyek hál8 Istenritek bőven akadnak.) Ez a vékony, de szívós reakciós réteg a saját jóléte és elveszett hatalmának visszaszerzése érdekében vakmerő és bűnös tekintetnélküliséggel szembeszáll a demokráciával MagyarJugoszláviában fs. fis előáll az á sírni valóan grotesric helyzet, hogy például az itthon irredenta jelszavakat harsogó magyar reakció szövetkezik a soviniszta, magyarfaló Maniuék gyilkos gárdistáival is az ellen a Groza-kopmány ellen, amely az erdélyi magyarság egyenjogúsítását tűzte ki programjává. Ez a hazafiasságtól őrjöngő, magyarkodó reakció nem átall Tito Jugoszláviája ellen lázítani, holott jól tudja, hogy az ottani magyarság nem kér abból a hazafiságból, amely az újvidéki vérengzésben kulminált. A csehszlovákiai magyarüldözés is jórészt a magyar és szlovák fasiszták számlájára írandó. Jól tudják mindezt azok, akik á végzetes veszedelmét előidéző irredenta jelszavakat most előszedik a lomtárból és mégis elharsogják őket a tájiéi országon, Romániában éppúgy, mint s egyéb hordók tetejéről. Világviszonylatban talán jelenték* leien tünetek ezek, de a szomszédálla* mokkái kialakulóban levő kapcsola* tainkat és a demokratikus ujjáépitéá rendjét s ütemét végzetesen befolyá* solhatják. Ne játszunk hát meginl a tűzzel, úrim, meri puskaporoshordó letején nem ajánlatos ilyen •gyűjtő* hatású szónoklatokat eldőrögni. Köny* nven robban a puskapor ós a robbá* nás elsősorban a szónokot hajítja levegőbe, ami nem volna nagy baj, de. vele pusztul a némzet is és ezi már nem engedhetjük! Népünk közbiztonságának védelmé, ben követeljük az államhatalomtól, üsse ki sürgősen a büuös könnyel, müséggel játszadozó kezekből az ír. redenlizmus és sovinizmus tüzesőváját, nehogy ismét felgyújtsák az alig kihűlt, üszkös romokat — a dolgozók roncsokból énülő hazáját PÍ, A bérlő kötefos a havi laHhér 200—1000-szeteséf aV;«?adó cimen meglizafni Ideiglenes őrizetbe veszik a nyugatról hazaszivárgő hivatásos tisztekei és altiszteket — Kiterjesztették a rögtönbiráskodási A vasali lopásokra (Budapest, december 29) A kormány tagjai szombaton délelőtt minisztertanácsra ültek össze, amelynek napirendjén több fontos tárgy szerepelt. Elfogadta a minisztertanács a pénzügyminiszter nagyfontosságú rendeletét az adózással kapcsolatos leltári kötelezettségről. Soronkivül tárgyalta le a minisztertanács a lalásadá életbeléptetéséről szóló mhrisvteri rendeletet A rendelet szerint a íakásadótlretési kötelezettség a*I terheli, aki a* UTejő lakást, üzlethelyiségei vagy más bérleményt használja. A la kásadót progresszív alapon oldja me£ a rendelet olyképpen, hogy a kisebb lakásokat bérlők lakásadóját a havi házbér kétszázszorosától öiszázszorosáig állapi! ja meg. Nagy lakást, iílelve üzlethelyiséget bérlő lakásadója a havi házbér hatszáz-, Illetve ezerszerese. A rendelet szerint, ha a lakásbérlő nem fizeti a megállapított adót, » háztulajdonost felmondási jog illeti meg. A mlniszto tanács elfogadta * hont* védelmi miniszternek a nyugatról ha. zaszivárgá volt hivatásos tisztek éd altisztek Ed?g!enes őiireibcvétclcrel tett indítványát. Dr. Riesz István igaz. TgügymínísÉ. ter benyújtotta a rög,önbíráskodás felterjesztésére vonatkozó rendeteüer. vezetét, amely a vasutak, illetőleg közlekedési vállalatok által szállított! áruk és a vállalatokhoz tartozó ingó. ságok eltulajdonitóit, valamint a tef. tesíársakat, sőt az orgazdákat is ha. lállal bünteti. MTECIFELEIÜF sk KEH*?* GYCKRORSSEÁKCJI I&ÉNTT^IELK. Efclfelepttósércfc! &&&1& kormányresiclelei Kitelepítésre kényszerül mindenki, aki a népszámláláskor néme 1 nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát — Kileiepí'ik AR Volxsbuwi és az SS tagjait is — A rendelet szombaton életbsíépeti (Budapest, december 29) A Szövetséges Ellenőrző Tanács elhatározta a magyarországi németek kitelepítését. Az errevonatkozó kormányrendelet most jelent meg a hivatalos lap szombati számában. A rendelet sze rint Németországba köteles áttelepülni m a magyar állampolgár, aki a te'utóbbi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek, illetve anyanyelvűnek vallotta magái. Ugyancsak kitelepítésre köfelezik azokat fs. akik megmagvaroslfott német nevüket viszízanémeíesltelíék, továbbá azokat, akik tagjai valíak a Volksbsnduzk vagy nz SS-alaknlatoknak. Nem telepitik ki a házastársakat, a kiskorú gyermekeket, valamint a szülőket, ha azok 1945 december 15. eKiti a 65. életévűket betöltötték. Nem kötelezhető a kitelepülésre, aki a német, megszállás ideje alatt cselekvő tágja volt valamelyüe demaőmátikua is, akik magyar nemzetiségűnek vallották magukat, magyarságukért küz dóttek, szenvedtek is. A kitelepítésre kötelezetteknek, akár az ország területén tartózkodnak, akár külföldön vannak, minden vagyonát zár alá veszik. Külön tanács alakul a z.ár alá vett német, vagyonok leltározására. A rendelet megjelenése napján élctha is lénelt. assa Végső Sohon a Nemzeti Főtanács dönt a megkegyeímezés kérdésében (Budapest, december 29) A Népbiróságok Országos Tanácsa péntek reggel folytatta Bárdosig László ügyének fellebbviteli tárgyalását. Az ítélet felolvasása után a perorvoslatokat ismertették, majd a vád és a védelem előterjesztéseire került sor. Dr. Darvai János mondotta el ezután védőbeszédét és ebben ujabb tanuk kihallgatását kérte, köztük ífor(% Miklóst, Keresrtes-FlXeher Ferencet Az utolsó szó jogán Bárdossv Lászlá hosszasan foglalkozott a elsőfokú bíróság ítéletével cs közel 3 órás beszédet tartott. A bíróság másfélórás tanáeskozás után kihirdette végzését, amelyben mind a vád, mind tt védelem kiegészítési indítványait elutasítja és az elsőfokú bíróság (téMH c legtöbb pontban meg erét itt és jóváhagyja