Délmagyarország, 1945. december (2. évfolyam, 272-294. szám)

1945-12-28 / 292. szám

Vifqg proletárjai ejtyesüiietek! Szöged, 1948, flscenter 28, pénSa* n. *vf. 282. si. - Ta 3QÍ> ? A Magyar KomiumiUta Párl délm igy ar Jfs^ á |1 aapllapfa A lizenkeíledik óra fB. fi.) Szimptómákat látunk, íme­fyekből megérthetjük, hogy elérkez­tünk a tizenkettedik órához. Kará­csony éjszakáján fasiszta provokáto­rok otroÁba szavakat mázoltak a há­zak falára, az ember megdörzsöli a szemét; mintha átaludtuk volna az elmúlt hónapokat Szegeden. A hábo" rus bűnösök Széchényi Istvánt miig sem függesztették fel közjegyzői gya­korlatától s irodája — Dettre János lakásában — mozgósítja a város hs­ukciós társadalmát megmentése ér­dekében s gyűjti a milliókat, amiből • CsiUagbörtön jelenlegi lakóját feje­delmi módon ellátják. Bogdán Ernő közjegyző, az elmúlt Idők háborús uszitója fsmét szabadlábon sétál és könyökig dúskál minden jóban, mialatt a kétkézi dolgozó hideg szobáhan éhezik. Temesváry László, akit nem­régiben két évre ítélt e! a népbiró­ság, a Kárász-ülcal körzőn Sétál sza­badlábon és szemberöhőgi a népblról, oki annakidején a magyar nép nevé­ten ítéletet mondott fejctto... A szegedi ahtibolsevista komité taglal egvre pökhendibb tónusban beszél­rek a magyar demokrácia élet-halál küzdelméről, a május hetedikl bajtár­sak hangadók a politikában, a poslán felbontják még a rendőrség bizalmas leveleit is, a szégedi MAV üzletveze­tőség nem "hajija végre a közlekedési miniszter rendelkezését, nem építi az egvetlen szegedi hid ájjáróját, hogy ezzei elkeseredésbe taszítsa h töme­geket. Iván Mihály bandája az egyik »demokratikus« párt politikai zene­karának a magját alkotja, a háborús bűnösök listáján szereplő Tukáls Sán­dor celláját fűtik, ahogy azt laptár­sunk irja, ő maga rendkívül Jó szín­ben van és bizakodással tekint ja­nuár hetedikl népbirósági tárgyalása elé... Gróf György, a Csónakázó Egyesület Ilubdy Kálmán-vacsorájá­nak főrendezője mosolyogva járkál az utcán, a pénzügyigazgatóságon, fiz Igazságügyben, a városházán, mind­untalan bekerül az apparátus Togas'­korrkei közé n reakciós homok, a dolgozók középiskolája éllen fnegfn­dult a kontremln, a tanügyi szak­szervezet kibuktatja demokratikus ve­zetőséget, hogy helyébe fasisztákat válasszon, az egyetem nyügatról haza­tért halványzöld professzorait szerep­hez Juttatja a pvengekezü vezetés és b diákok ellenforradalmi magatartá­sát és soviniszta katasztrófapoliliká­ját kárörvendő képpel nézik az auto­nómia kínai falain belül. Szeged hó­hérjának: Buócz. 15. Iának »Ilonka ka­pitány nevű titkárnője a vidéki fő­kapitányság bizalmas tisztviselője, a nagyfai bőrtöngazdaság vezetőjévé éppen most neveztek ki egy volt nvl­fas terroristát, aki rendőri' felügyelet alatt is áll és a szegedi Nemzeli Szín­házból csak azért akarnak elbocsáj­tnni nyolc demokratikus gondolko­zású színészt, hogv helyéhe fasisz­tákat menekítsen ide a kultuszkor­mányzat művészeti osztálya... A szegedi Nemzeti Bizottság hatá­rozatát, hogv népi bizottságok kutas­sák fel az eidugolf készleteket, hátba­támadja a telekamrás reakció és a bankjegydcvalváció elleni aknamunka széles arcvonalon minden lehető esz­közzel folyik. A szegedi néDbirósá­gok előtt a háborús bűnösöket depor­tálásból éppen csak hogy hazatért ügyvédek védik körömszakadtig, az Igazoló bizottságok és a népbiróság munkája csödöt mondott és 15 tüdő­gyulladásos hoftvédhadifogollyal a vasútállomás és a Berzsdhyi-utcai vö­röskeresztes kórház közölt labdázik a bürokrácia. Napestig folytathatnánk ezekéi a felsorolásokat, amelyekből nyilván­valöx hogy a reakció elleni küzde­lemről eddig csak beszéltünk, de netn lettünk jóformán semmit érte. A sza­vaknak soha nem hallott zuhataga épp ellenkező hatást váltott ki: a reakció éles és elszánt támadásba ment ál a fiatal demókrácia ellen. Reakciós honatyák védik a fasisztákat. Nyugaf­ról hazatérő vezérkari tisztek a sze­münk láttára szervezik az elJenforra­da'mat. Es hozzájuk csatlakozik a H-lMákra kerülők tábora s' csak al­kttimás időpontra várnak majd, ho^y mindent földig romboljanak, ámit ed­dig a demokrácia átkötött és mindenl vérbefojtsanak, ami neto szivük és színűk szerint való. A körünkben tartózkodó Balázs Béla elvtársunk beszélte el, hogy amikor az orosz hadsereg német főidre lé­pett, egyik kisváros polgármestere minden tagjában reszketve kérdezte a bevonuló esapalok parancsnokától: Mit fogtok vélünk csinálni? A tiszt ezt válaszolta: Amit ti csináltatok ve­lünkt A polgármester falfehérre válva kiáltotta: "Az neiti leheti Nektek más tőrvényeitek vanhakl — 'Ez a ma­gyar reakció hangja fs. Siófoktól és Órgoványtól a magyarországi és né­metországi haláltáborokig hosszn nt vezetett s amikor a magyar reakció a számonkérö szék előtt reszketett az életéért, hisztérikusan kiáltozta: Az nem lehet, hogy ti velünk azt csináljátok, artiit mi csináltunk vele­tek! Á demokráciának más törvénye vanl Nem vagyunk macchlavelllsták, de nc kell látnunk, hogy elérkezett a tizenkettedik óra, a türelmünk fogy­ián van, nem lehet tóbbé a kesztyűs kéz politikáját folytatni, uem enged­hetjük azt, hogy a "demokrácia törvé­nyeivel visszaéljenek azok, akik sem­mit sem felejtettek a múltból és nz elmúlt egy esztendő alatt semmit sem fanuítak! Szegeden vnn az Ország leg fegyelmezettebb és legmegbízhatóbb rendőrsége. Erre a rendőrségre hárul a feladat, hogy a iriagyar demokrácia ellen szervezkedő reakció fekete front­ját fergóngyölitset Eleven husha kell vágni, bogy a fekélyt eltávolítsuk, még mielőtt megmérgezné az egé?z szervezeteti Elég volt a szavakból tetteket akarunk látni! A mf köteles­ségünk, hogy megmúlassuk a genyes gócokat, az államhatalom kólele-sége a mülét végrehajtása: mindazok el­távolítása és kihüvelyezéne, akik a demokrácia sírját akarják megásni. Véget éri a moszkvai értekezlet Má|ns elsejéig agyarország sorsát oMisalo békekoisferoiicia A Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával kötendő békeszerződéseket a Szovjetunió, az Egyesült Államok én Nagybritannia külügyminiszterei dolgozzák ki A békeszerződések végleges szövegét azok az államok írják aJá, amelyek hadiá. apóiban vannak a íegyözött országokkal A legyőzött államoknak is ratilikálniok kell a békeszerződéseket (Moszkva, december 27) A három nagyhalalom külügyminiszteri érte­kezlete csütörtökön befejeződött és a Moszkvából érkező jelentések bizo­nyossá teszik, hogy az angolszász­szovjet viszony végre elmozdult arról a holtpontról, amelyre három hónap­pal ezelőtt a londoni eredménytelen értekezlet következtében jutott. A moszkvai értekezlet megegyezéssel végződött és a kiadott záróközlemény szerint hatalmas lépést tett előre a békeszerződések előkészítése felé. A uatározat Magyarország jövőjére is nagy kihatással van, mert kimondja, hogy 1946 május elsejéig Ss»ze ke!I ülut annak az értekezletnek, amely x Szovjetunió, az F.gveslilt államok és Anglia képviselőiből áll és amely a Magyarországgal kötendő békeszer­ződés ügyét tárgyalja. A TASS-Íroda Moszkvából a külügy­miniszterek értekezletéről az alábbi hivatalos közleményt adta ki a sajtó­nak: A Szovjetunió, az Egyesült államok és Nngybritannía külügyminiszterei a moszkvai értekezleten a következők­ben állapodtak meg: * A Szovjetunió, Nagybritannfa és az Egyésült államok kormányai ki jelen­lik, hogy tnrgá.Iapodásra Jutottak egy. más kőzött és Franciaország, vala­mint Kina kormányaihoz fordulnsk, felkérve őket, hoev, csatlakozzanak a békeszerződések előkészítése tekinte­tében követendő eljárás tárgyában létrejött alábbi megegyezéshez: 1. Az Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finn­országgal kötendő békeszerződések­nek a külügyminiszterek tanácsa által való kidolgozásában csak azok vesz­nek részt, akik tagjai a tanácsnak, vagy akik a múltban a külügyminisz­teri tanácsi intézmények tárgyában elfogadott megállapodás rendelkezése szerint érdekelt félnek tekintendők. Eszerint az Olaszországgal kötendő békeleitételeket Nagyhritanflia, nz | Egyesült államok, a Szovjetunió és Franciaország külügyminiszterei, a Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal kSieadő béke­feltételeket a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagybrltnn­nla külügyminiszterei, a Finnországgal kötendő békefelté­teleket a Szovjetunió és Nagybritan­nia külügyminiszterei dolgozzák ki. 2 Ha a békeszerződések előkészí­tése befejeződött, a tanács értekez­letet htv össze abból a célból, hogy megvizsgálják az Olaszországgal, Ro­mániával. Bulgáriával, Magyarország­gal és Finnországgal kötendő béke­szerződéseket. Ezen az értekezleten résztvejz a külügyminiszteri tanács­nak őt tagja, valamint az Egyesült Nemzetek közút mindazoknak az ál­lamoknak a képviselői, amelyek cse­lekvően vetlek részt számotlevő kato­nai erővel az európai ellenséges or­szágokkal való háborúban, azaz as Egyesült államok, a Szovjetunió, Nagy­britannia, Kina, Franciaország, Ausz­trália, Belgium, Bjclorussla. Brazilia, Görögország, Hollandia, India, Ka­nada, Ujzéland, Ukrajna. Lengyelor­szág, Norvégia, Csehszlovákia, E.iópia, Jugoszlávia és a Délafrikai Unió. Az értekezletei legkésőbb 1C4Ö málna elsejéig kell meglartanL 3. Az értekezlet befejezése után az értekezlet javaslatainak megfon­tolása alapján az Olaszországgal, Remáu'ival, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal kőiőtl fegyverszü­neti cgvezménvt alúlrl á'lamok, beleértve má«részt Francia­országéi az Olaszországgal kö­tendő békeszerződés szempont­jából, kidolgozzák az általános békeszerződések végleges növe­lt. 4. Az egyes békeszerződések vé? leges szövegét az értekezleten képvi­selt azoknak az államoknak megbí­zottal irják alá, amelyek hod'állapof­han vannak az Illető ellenséges or­szágokkal. A békeszerződések szöve­gét azután hozzászólás vt-pett haladéi©

Next

/
Thumbnails
Contents