Délmagyarország, 1945. december (2. évfolyam, 272-294. szám)

1945-12-14 / 282. szám

Világ proletárjai egyesütjetek! Szegni, 1945, december 14, péntek IS, W. 282. si. - »» IQO P a magyar Párl délmagyarországi napll A Retsler-ütfvwöhscg jelentése szerinl A magyar kormány a szövetséges nemzetekhez fordult a csehszlovákiai magyar kisebbségek ügyében A pozsonyi hivatalos lap revíziós törekvésekkel vádolja meg a magyar kor­mányt - A magyar küldöttség a kisebbségek alapvelő emberi jogait hovelelte csak Prágában — Még nem hangzott el az utolsó szó a tárgyaló lelek hozott (Pozsony, december 13) A Csasz, a demokratikus párt hivatalos lapja foglalkozik a csehszlovák-magyar tárgyalá­sokkal. A magyarok azt köve­telték, hogy a kitelepítendő la­kossággal együtt a velejáró te­rületet is iteljék nekik oda — mondja a Csasz —, ami a több­nyire magyarlakta déli határ­vidék revíziójával egyenlő. A két tárgyaló fél összefoglal! kö­vetelményei annyira különböz­tek egymástól, hogy nem került sor megegyezésre és a tárgya­lások megszakadtak. A tárgya­lásoknak azonban mégis van eredményük. Baráti légkört te­remlettek és a megbeszélések is szívélyes hangnemben folytak le. A lap szerint ugy látszik, hogy a bizottság egg olgan kor­mángt képviselt, amely még mindig nem tért le a revizio nizmus útjáról. Magyarország­nak tudomásul kell vennie, hogy mint vesztes fél került ki a háborúból, amelyen Német­ország oldalán harcolt. Ebből a tényből minden vonalon le kell vonni a következményt, nem­csak Csehország, hanem a Du­namedcncc és egész Európa bé­kéjének érdekében is. Magyar illetékes helyen a kö­vetkezőket jegyzik meg a Csasz cikkéhez. A fegyverszüneti egyez­ménynek a jóvátételre vonatkozó rendelkezései semmiféle alapot nem nyújtanak a Csasz cikké­ben cmlitctt értelmezésnek. A magyar küldöttség a lakosság­csere után fennmaradó magyar­ság részére az Egyesült Nemze­tek alapokmányában is körülirt alapvető emberi jogok biztosítá­sát kérte. Ez voit az. a javaslat, amelynek alapján a magyar küldöttség a tárgyalás kérdését megoldhatónak vélte. Ennek a javaslatnak elfogadása esetén a kérdés nyugvópontra jutott vol­na. Minthogy a javaslatot nem fogadták el, a nagyrészt mező­gazdasági foglalkozású magyar­ság kitelepítésére irányuló óha­jok szerint fel kellett vetni azt a kérdést, hogy milyen módon lehet ennek a magyarságnak emberi létét és megélhetését biztosítani. Helyreigazításra szorul az a ,:<>zlés is, hogy a csehszlovák küldöttség felkínálta a magyar kisebbség ellen hozott intézke­dések átmeneti felfüggesztéséi. Minthogy a legfontosabb ilyen jogszabályok, nevezetesen a kü­lönlegesen a magyarságot érintő és gyakorlatilag annak széttele­pitését jelentő közmunkarende­let felfüggesztésére nem tettek javaslatot. Magyar részről is örömmel állapítják meg, hogy a tárgyalások baráti szellemben és hangnemben folytak le és ez teszi indokolttá azt a feltevést, hogy a közben személyes kap­csolatokba került tárgyalófelek részéről még nem hangzóit cl az utolsó szó. (London, december 13) A Reuter-iroda jelenti: Budapes­ten ugy tudják, hogy a magyar kormány a szövetséges kormá­nyokhoz fordult a csehszlová­kiai magyar kisebbségek hely­zetének ügyében. Budapesti je­lentés szerint a csehszlovák kor mány a szlovákiai magyarság többségét ki akarja utasítani és az ottmaradó lakosságtól megvonja a kisebbségi jogokat, hogy felszívódjék a szlovák népbe. A magyar kormány vi­szont azt kívánja, hogy a szlo­vákiaimagyarok jogait az Egye­sült Nemzetek alapokmánya ér­telmében biztosítsák, vagy ha a csehszlovák kormány kitart amellett az álláspont mellett, hogy a magyarokat kiutasítsa, ez csupán ennek az elvnek alapján történhet, hogy a la­kosság és a terület összetarto­zik. A tárgyalások folytatását várják. -«oo­Be kell szolgáltatni a személyenként 50 kg-nál több liszfmennyiséget A közellátási kormánybiztosság házkutatásokkal ellenőrizteti a rendelet betar­tását — Akinek egy hónapra elegendő lisztkészlete van, nem kaphat kenyér­jegyet — A közellátási miniszter rendelete a meglévő készletek igazságos elosztásáról (Budapest, december 12) A köz-nem hatósági kiutalás utján ju­ellátásügyi miniszter, hogy köz ellátási helyzetünkben a meglévő készletek igazságos elosztását biztosítsa, egyelőre a hatósági kenyér- és lisztellátással kap­csolatosan adott ki rendeletet. A rendelet értelmében annak a személynek, aki hatósági kenyér­és lisztcllátásban részesül, ha annyi búzaliszt- vagy rozsliszt­készlete van, amennyi takarékos elosztás mellett a maga és ház­tartásához tartozó személyek egy­havi kenyér- és liszlszúkségletét meghaladja, hatósági kenyér- és lisztellátásra mindaddig nincs igénye, amig egyhónapi szük­ségletet meghaladó készletét a háztartás felhasználja. A rendelet értelmében szemé­lyenkint 50 kiló liszl tarthaló meg. Mindazok, akiknek sze­mélyenkint 50 kilónál löbb liszt­jük van, kötelesek azt a meg­bízott kereskedőknek hivatalos áron átadni. A rendelet köte­lezi a közellátási kormánybiz­tosokat, hogy ha a rendeletnek önként nem tesznek eleget, a háztartási lisztkészletct házkuta­tás utján ellenőrizze. |Akinél az ellenőrzés során be nem jelentett lisztet találnak, a bün­tetőjogi felelősségrevonásou kí­vül. készletének legnagyobb ré­szét igénybe veszik. Annál, aki jegyeit visszaadta, semmiféle igénybevételnek nincsen helye. Nyolc nap alatt be kell jelen­teni a kereskedőknél, intézmé­•ycknél, üzemeknél levő minden olyan lisztmennyiséget, amihez tottak. A lisztet ipari célra, még tésztagyártás célra is csak a közellátási miniszter engedélyé­vel lehet feldolgozni. A vámőröltetö gazda köteles az őrlés alkalmával az ellátatla­nok ellátásának biztosítására a oámőrlési dijon felül a meg­tisztított gabona súlya után 20 százalékot, a kukorica ulán pe­dig 16 százalékot hivatalos áron a vámőrlési díjjal együtt átadni. A közellátásügyi miniszter kénytelen volt a gabona kiőrlési százalékát is felemelni, hogy azzal is növekedjék az a liszt, amiből kenyeret lehet sütni. (MTI) Kik nem kapnak élelmiszerjegyet 7 Budapest, december 13. (Sa­apest ját tudósítónk telefonjelentése.) A közellátásügyi miniszter kény­telen volt a hatósági élelmiszer­ellátásban részesülők körét a lehető legszűkebbre szorítani. Nem részesülhetnek hatósági élelmiszerellátásban azok a 18— 40 éves munkaképes nők, akik a társadalom szempontjából hasznos foglalkozást rendszere­sen nem űznek. Nem részesülhet hatósági ellá­tásban a nyilvános számadásra kötelezett vállalat vezetője sem, továbbá az önálló foglalkozást üző szeméig, ha vállalatában kettőnél több alkalmazottal dol­gozik. Nem részesülhet hatósági' ellátásban az sem, akit közcllá­táselleni bűncselekményért el­itéltek. Nehéz testiraunkás pótjegyet ezentúl csak az kap, aki jóvá­tételi vagy újjáépítési üzemben dolgozik, i Kénytelen voll a közellátás­ügyi miniszter a csekély élel­miszerkészletre való tekintettel a szellemi és művészi élet ki­válóságaitól a testi, illetve ne­héz testi pótjegyet megvonni. A jövőben ők is csak az irndai munkásnak járó pótfejadagot kapják. A fejadagok nagyságát nem változtatta n.eg a közellá­tásügyi miniszter. Életfogytiglani kényszermunkára ítélték a szegedi kommunisták hóhérját, Gyálai detektívet Guzsbakötötte, gumibottal kínozta, loköpdöste a vallatott munkásokat (Szeged..december 13) \ népbi- háborús büneprél. C^yólai annak­roság csütörtökön délelőtt nnjry idején sokáig szolflált a politikai érdeklődés mellett tárgyalta r.yrt- csoportnál é* mint politikai nyo­lai I.ászló, a szegedi fasiszta rend- mozó sok kommunista olvtársua­örsé« vott hirhedt detektivjének kai juttatta rrodörkézre, alapossá

Next

/
Thumbnails
Contents