Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)

1945-11-25 / 267. szám

Vitán gjfvesaigclcfc! Szegei 1945 wmrtw H éfl. 26T. sl - ara ÍOO P A Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napilap! Legyőzzük a Tél-diMáiort is! Irta: GÁRDOS SÁNDOR A magyar népi demokrácia oknyomozó felelösségrevonása folyamatának első szakasza lezárult a Bárdossy Lászlóra és Imrédy Bélára kimondott halálos ítélettel. Hogy az előbb említett oknyomozás teljes legyen, ahhoz persze hátrább kellene nyúlni az időben, egészen a szegedi gondolatig és feljebb az országveszlők ranglétráján, a Kass-kávéliáz törzsvendégéig, Horthy Miklósig, de ő egyelőre még kivül van a magyar népbiróság hatáskörén. Mert az a végletes lavina, amely ezt az országot romlásba sodorta, a szegedi Kass-kávéház törzsasztalától indult cl és Siófokon, Orgoványon, keresztény kurzuson, a Bethlen-féle feudális konszolidáción, Gúinbös sváb fajvédelmi dáridóján kérésziül jutott el Imrédy és Bárdossy tragikus szerepvállalásához, majd Magyarország katasztrófájáig. Ez a két becsvágyó politikus kényszentelte rá a német jármot a magyar nemzet nyakára és kiszolgáltatva az ország emberanyagát, gazdasági javait, becsületét a fasizmusnak, a magyar népet bosszú időre elkülönítette s elszigetelte a szabad népek sorából a német Gestapo pribékek gettójába. Ök ketten voltak az értelmi szerzők, két európai kulturáju koponya, nagytekintélyű politikus. A többi, "akik olt nyücaögtek körülöttük és akiket nagyrészt ők irányítottak, csak keretlegények voltak ebben az átkozott gettóban, amely • gyűlölködés drótkerítésével volt elt

írva a zsarnokság ellen küzdő szaadságszeretö népektől. Most kerül majd aor a magyarság véreskezű kcretlegényeinck, az Endre Lászlóknak, Ilain l'étcrcknek, ltajnissoknak, Kis Eerenceknek, a Szálasiaknak, lieregfy-Bergcrcknek és a lőbbi szélhámos csirkefogónak népbiróság elé való allitására A Bárdossy és Imrédy bünperének fötárgyalásán" kihallgatott tanuk vallomásából, a vádlottak beismeréséből, az ügyészek előterjesztett bizonyítékaiból már világosan kirajzolódik az a kálváiiás ul, amely az ország tónkrctéleléhez és a nemzeti becsület horogkeresztre feszítésére vezetett. Kiderült többek között, hogy Imrédyék a náciIgézet hatására hat hónap alatt Kétszerannyi értékű élelmiszeri, gépet, készárut és nyersanyagot adtak át a németeknek, mint amennyi jóvátételt szabott ki a győztes hatalmak fegrverszüneli megállapodása Magyarországra — hat évi lefizetésre Hozzászámítva a lerombolt és felrobbantott hidakat, utakat, épületeket, az elpusztult magyar ételek százezreit, a szerencséi lenné lelt családok millióit egyre tisztábban s élesebben bontakozó nak ki az ocsúdó magyar közvélemény elölt azok a valódi okok, amelyek Magyarország mostant nyomorúságos gazdasági és politikai helyzetét előidézték. A jetszavakkal, irredenta frázisokkal és uszító agilációval mesterségesen clködusitett agyakról lassan elszáll a gőz és II háborús főbünftsök bírósági tárgyalásain előbukkanó uj adatok, leleplezések, okmánvszerü bizonyítékok talán meggyőzik még azokat is, aki még mindig az évek óla élvezett fasiszta makony bűvölete alatt állnak. Azt, hogy ma nincs kenyér, nincs tüzelő, nincs ruha, nincs jó pénz és nincs rend, azt niiud, mind ők okozták. I

Azt viszont, hogv a magyar nép nem utott teljesen Németország sorsára. iogy ónálló nemzeti államéletet élhet hogy megadatott a felemelkedés útja és módja, azt a demokráciának köszönheti JJ nemzet. Igen, a most sokat ócsárolt demokráciának köszönhetjük, hogy lassankint leomlanak körülöttünk a német gettó gyűlölet-árammal telített drótbóvényei és a szabad, nagy nemzetek, étén a hatalmas Szovjetunióval, egymásk el egyenrangú tárgyalófélnek az uj, demokratikus Magyarután ismerik el országot. Olyan eredmény cz, amire méltán büszke lehet az alig párhónapos magyar demokrácia, amely emberfölötti küzdelmet vív a magyar nép felemelkedéséért. Es ez a küzdelem nem hiábavaló. A magyarság élctösztöne és élniakarása igazán csodálatos. Görcsösen és szinte öntudatlanul ragadta meg azt a kezet, amely egy évvel azelőtt aléltsága mélyfokán feléje nyúlt és kiragadta tespcdtségéből. Ez a kéz a Magyar Kommunista Párt keze volt, amely alig szabadult meg 25 éven ét viselt bilincseiből, máris tevékenyen nyúlt az ország szétroncsolt kocsijának kormánykereke után, hogy kivezesse a magyar népet a kátyúból. Összekovácsolta a megmaradt nemzeti erők egységét, földet adott a cselédsorsu parasztságnak és rávezette a kocsironcsot az újjáépítés útjára, az egyedül járható útra, amely az uj Magyarország boldogulásához vezet. Nem lehet elvitatni a Magyar Kommunista Párttói ezt a történelmi szerepet, de nem is azért említjük, hogy tapsra várnánk a jól betöltött szereplés után, mert ez a szerep még ntm ért véget. A november 4-iki választáson nyolcszázezer magyar dolgozó állt mögénk, hogy a Magyar Kommunista Párt ezt az országmentő szerepet az eddiginél még erőteljesebben s nagyobb lendülettel vállalhassa. Vezérünkkel, Rákosi Mátyással az élen ott van a párt a most megalakult uj kormányban és azt a célt tűzte maga elé, hogy küszöbönálló tél fenyegető veszedelmein átsegítse a nemzetet Minden erejét összevonta, hogy az éhínség, a fagy és a zűrzavar ellen megszervezze a jószándéku erőket. Kenyeret, jó pénzt, rendelt Ezt a programot irta zászlajára a Magyar Kommunista Párt és ennek a programnak megvalósítását vállalta a Tildy-kormány. Ha az ország meglevő élelmíszerkészleteit sikerül igazságosan elosztani a dolgozók között, ha megoldják a szénkérdést, jó péazt ada* az országnak és a demokratikus rendet bistositják, akkor ez • kormány jól vé> gezte el feladatát és baj nélkül átvészelhetjük ezt az utolsó tragikus telet, amely után csak a rohamos felemelk® dés évei következhetnek. Jövőre máz több kenyerünk lesz, az épitő munka ujabb lendületet kap és Magyarország is szorosan bekapcsolódik a világ gazdaságának éledő s egyre erősödő vérkeringésébe Ha világviszonylatban a demokrácia koncentrált és jól megszervezett ereji meg tudta semmisíteni Hitlert, Mussolinit, a Tennót és a többi zsarnokokat akkor a magyar demokrácia összefogott erejének nincs mitől félnie a fenyeget?® közeledő Tél-diktátortól sem, aki Tfl tábornok közvetlen utódja és nekünk a döglődő rcakciónál is félelmelesebü ellenségünk. Ha Tél-diktátort is legyőzzük, ugy semmi se állhatja útját tóbbé a domokralikus, népi Magyarország meg erősödésének. Akkor szebbé, bo|d® gabbá és virágzóbbá építhetjük majé azt az országot, amelyet a fasizmut eszelős dühe lerombolt. Etíen: A Szovjetunió szorosabb gazdasági kapcsolatot létesitett Magyarországgal, mint amilyet mi valaha is terveztünk nyugati szomszédainkkai A nyugati hatalmak és a Szovjetunió viszonya állt az angol alsóház külpolitikai vitájának előterében Attlee, Eden és Bevin érdekes kijelentései az alomerő kérdéséről ,Fei kell szabadítani a világot a háborúiéi való Jélelemföl' (London, november 24) Attlee ml niszterclnok az alsóház külügyi vitájának megnyitása alkalmával elhangzott beszédében csütörtökön délután ujabb részleteket közölt a washingtoni atomértekezletről. Beszédében a többek között ezeket mondotta: — Nézetem szerint nem lehet elszigetelni az atombombakérdést a pusztításra alkalmas más fegyverek használatától, Voltak háborúk, amelyekben a liadvisclőfclek betartották a genfi egyezményt, de bizonyos fegyverek használatának megakadályozása nem sikerült A harcigáz használatának eltiltása nem járt eredménnyel. Égiszen bizonyos, hogy egy olyan háborúban, hmely arányaiban hasonló lesz a most befejeződött küzdelemhez, minden lehelő fegévert fel fognak használni. Bizton számiihatunk arra, hogy a teljes aránuu atomhadviselés a nagyvárosok elpusztításához, milliók halálához és a civilizáció elképzelhetetlen mértékű visszavetéséhez vezet. Egyetlen kigondolható védelmi módszer sem nyújthat önmagában, hangsúlyozom, hogy önmagában hatásos biztosítékot az ellen, bogy erőszakra hajlamos nemzet, ismétlem: erőszakosságra hajlamos nemzet nc gyárthasson atomfegyvereket — mondotta Attlee, idézve a washingtoni nyilatkozat harmadik szakaszából. — szembenézve a pusztítás tudományának ijesztő realitásával, minden nemzetnek a lehető legsürgő! sebben rá kell jönnie arra a nyomaszló szükségességre, bogy fenn kell tartani a törvény uralmát a nemzetek között és száműzni kell a földről a háború átkát. Noha cz az egyetlen igazi megoldás semmi olyan védelmi mődszcrl amely a siker legkisebb lehetőségével is kecsegtet, nem szabad lebecsülni, Légiontosabb azonban az, hogy kölcsönős bizalomra van szükség, de arra is emlékeznünk kell, hogy a föld felszínének nagy területén ez a bizalom már létrejött. Köztünk és a domiaiumok között elképzelhetetlen dolog a háboru. Elképzelhetetlen a háboru Nagybritannia, Kanada, vagy bármely domínium és az Egyesült Államok közölt is. Az a véleményem, hogy az államférfiak feladata elterjeszteni ezt a bizalmat az egész világon. A washingtoni nyilatkozatot is az a szándék szülte, hogy növeljük a bizalmat annak érdekében, hogy előrehaladjunk azzal a nagy feladatunkkal, amelynek célja megszabadítani a világot a háborútól való félelemtől Nem vagyunk képesek megmondani, milyen más tudományos felfedezések vannak még, amelyek felhasználhatók a hadviselés céljaira, ezért kérünk minden uemzelet, készül/ön fel azt megtenni, amit megtettünk és amit tenni készülünk. — Atllee kijelentette, hogy a békés célokra felhasználandó ntoníerő fejlődése nem igen fejeződik be hosszú éveken belül, vagy legalább is néhány év leforgása alatt. Azt lehetne mondani: „milyen védelemnek van egyáltalán haszna f Elmondottuk már, hogy olyan védelmi módszer nem eszelhető ki amely hatásos biztosítékot jelentene! Kérem a Házal, vésse eszébe ezeket a szavakat: „önmagában erőszakra hajló nemzet", ezek a közös nyilatkozat harI niadik szakaszában fordulnak elő. Ahol | nincs meg a kölcsönös bizalom, ott semmiféle módszer seni lehet hatásos. Ahol a bizalom megvan, ott nem merülnek fel nehézségek. Nincsenek nehézségek például Nagybrilannia, Kanada és az Egyesült Államok között. Attlee beszéde további során kifejtette, hogy atomerö kérdése kizárólag t-sak az Egyesült Nemzetek Szervezetének révén oldható mca. Ez az a kérdés. iő1" amelyet Nagybritannia, Kanada és aa Egyesült Államok egyedül nem oldhatnak meg. Nem szolgáltuk volna azt a* ügyet, amely a szivünkön fekszik, h* magunk akartuk volna az atomerő ügyit rendezni. Nyilvánosságra hoztuk nézeteinket, rámutattunk az azonnal raef< teendő szükséges lépésekre, de itt m egész világot érintő ügyről van szó ét ennek megoldásához nemcsak a kot* mányok közti megegyezés szüksége^ hanem a népek akarata és bizalma Ut Az alombomba itt van a világon. El olyan valami, amit ineg kell jegyeznL Ez nem ujságszenzácio, amit el kafl olvasni és amit ezután el lehet felejteni Olyan veszedelem, amely mindannyiunk a világ összes nemzetei felett lebeg. Aj Egyesült Nemzetek Szervezete szintéq itt van a világon, majdnem ugyanakkor kelt életre, mint az atombomba. HM nem látunk hozzá ugyanolyan lelkesé* déssel ezeknek a problémáknak megoldásához, mint amilyennel a tudósok kutatómunkájukat végezték, akkor hos»szu évszázadok munkájával megteremtett civilizációnk meg fog semmisülni, (MTI) Eden: A világ békéje a három nagyhatalom egyetértésé tői függ (London, november 24) Az augdg alsóház külpolitikai v. tájának péaMj második napjának elt terében a tag* vclségcsek, elsősorban pedig Nagy» tritannia és a Szovjetunió viízony® állott. Edén volt külügyminiszter nngjí érdeklődés mellett hang áztatta, hogj a világ békéje az Epésül! Királyság, az Egyesült illanok éa a Szovjetunió közönt egvetértéatői ittgg. Nagybrilanala a/t akaria, hogy Oroszomé* MTMIÍ r*|.