Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)

1945-11-23 / 265. szám

0fltMAGYAR3RSZÍ<2 184* november 23 3 el városi mozi Telefon: 6-25 Ma és mindennap bemutatjuk fitt ARUK Cl !tl»LIN-nek nagysikerű filmjét: Modern idők! Ezt megelőzi: S6LYO.MSZF.ltE Cowboy-film EJ6a4iaok kett.t 3, negyed 5 ét 6-kor Elövítft d<leiott 11 — 12 *-á>e. rénitlinylUi: lílorJVil «t elfttdai kezdete előtt. Ezután Horváth Zoltán politikai ügyész tartolta meg vidbeszédél. Is mertette Imrédy egész pályafutását fs hangoztatta, hogy Imr&fy i becs­telenség utját választotta, belépett n Gömbös-kormányba, beléoetl :« Sztó­lav-kormánybn, alárendelt mindent az 0 becsvágyának és uralomvágyának Ha nincsenek Imrédy Béláék, akkor ma Európa legboldogabb országa le hclnénk és büszkén állhjtnánk az egész világ elölt. A legsúlyosabb büntetéssel sem lehet kellőképpen sújtatni a vádlottat A népbiróság ítéletének ra»g kell mutatnia a világnak, hogy nem a ma­gyar nép és nem a magyar nemzet a bünós, hanem azok, akik a humá­dumot, ax erkölcsét, n kultúrát el­árulták és gyalázatosan odadobták nt az országot és ezt a nemzetet M németeknek. ' fziitán Káldl István védő mon­doüa el beszédét. • Az utolsó szó jogán ímrédv Béla b felszólalt, ö is köszönetet mondott az elnöknek és az egész népbiró­ságnak a szenvedélytől mcoNs tár gvalásvezetésért. Tagadja a terhére rótt vádpontokat, majd fgy fejezte bo beszédét: Akik tévedtek az or­szág helyzetének megtté'é.ében, a/ok­nak Is fáj az, amf történt. A felelős léggel szembe kell nézni Mtnt gyarló tmber követtem cl hibáimat és mn­(tisztásaimat. J... Az elnök ezután bejelentette, hogy *Ü" népbiróság pénteken 6'Stelőtt 10 árakor hirdeti k! az Ítéletet Sót kapnak a gazdák, akik a fejei beszolgáltatják (Budapest, november 22) A közellá­tási miniszter felhivja a tehéntartó gazdák figyelmét arra, hogv mindazok • gazdák, akik tejbcszolgúltatási köte­lezettségüknek eleget tettek, tchenen­ftint egy kiló sót kapnak. Azok a gaz­dák, akik beszolgáltatási kötelezettségü­ket csak most kezdik meg, félkiló sót kapnak. A sókiutalást külön igénylés BélKül, nyilvántartás stopján a Tejter­melők ró Tcjszövetkezetek Országos Szövetsége intézi. (MTI) Letartóztatták Göring teleségét (Berlin, november 22) Az amerikai katonai hetóságok letartóztatták Göring feleségét, aki Nürnberg közelében tar­tózkodott. Göringnét azzal vádolják, fcogy férjével együtt résztveit külön­böző műkincsek elrablásában. (MTI) Mozik miisora Széchenyi Filmszínház Ma és mindennap bemutatásra ke­rti a hatalmas, uj amerikai zenés, láncos revü film : '/tetteid (.irt A sztá­rok filmje! A főszerepekben: lleddíj Lamarr, Judíj Garland, Lana Tumrr, Janin Stevart, Jnckie Cooper és Ed­waid Everelt llorton. Rendezle: ltobert t Leonard. A film rendkívüli hosszú­ságára való tekintettel az előadások kezdete (él 3, fél 5 és fél 7 órakor. korzóban Szerdától kezdve! Franria filmremek a titokzatos és rejtelmes afrikai Szudánból H3RRT BBUR. VICIOR FRANCÉN és Inaié? Dmiu izgalmas főszerep és vei fl FEKETE EMBER Dőadátok k-zdclr t fii 3, cry(4 5 itA kor Hínit .nyit *ü el it II -12- t < edélut. n 3X t Aadáa kcz<l< te előtt tel rával. A Ke!!ing-per lanui lerántották a leplet a szegedi német kémszervezetről Erich Kampt konzul hírszerző lisxl vott és kémkedés céljából jőit Szegedre A hadfest kémelháritó osztályának a konzulátus elleni nyomozásai felsőbb utasításra be kellett szüntetni Szeged, november 22) A Ketting-ügy szerdai tárgyalásán egész sereg tanú vonult fel, akik szinte kivétel nélkül terhelőén vallottak a vádlottra Berey Géza és Taratzovics Odún már ismer­tetett vallomása után dr. Cserzi/ Mihály kereskedelmi és iparkamarai vezető­titkárt hallgatták kf. Szili József, a szegedi hadtest kém­clháritó osztálya volt tagjának tanú­vallomása a szegcdi német konzulátus körüli dolgokról lántotta lo a leplet. Elmondotta a lanu, hogy 1949-ben, amikor a konzulátus megkezdte műkö­dését a Csongrádi Takarékpénztár pa­lotájában, bizalmas jelentések érkeztek a kémelháriíó osztályra, hogy a kon­zulátus tulajdonképpen német kémszer­vezet, amely értesülések gyűjtése végett rendezkedett be Szegeden. Vági őrnagytól, • kémelháritó osz­tály vezetőjétől azt a parancsot kapta, bogy három társával cgvútt hatoljon bc a konzulátus hivatali helyiségébe, ott helyezzen el mikrofont, hogy a kon­tuláluson elhangzó beszélgetéseket ki le­hessen hallgatni. Megkezdték a munkát, a vezetékeket el is helyezték, a lehall­gató készüléket azonban nem tudták becsempészni, inert a konzulátuson éjjel-nappal szolgálat volt és a szobák soha egy pillanatra nem maradtak üre­sen. Ekkor ahhoz a módszerhez folya­modtak, hogy lakást béreltek a házban és az ablakból távcső segítségével meg­figyelték, kik látogatják a konzulátust. Két hétig éjjel-nappal állandóan figyel­tek, sokakat látlak ki és bejárni, igy többek között eggizben Ketting Lajost is. Körülbelül egy óra hosszat lehetett odaben'. Többször aztán nem látták, mert a megfigyeléseket felsőbb utasí­tásra bc kcilelt szüntetni. Amikor azon­bau jelentésük nyomán Kelting látoga­tását lenyomozták, az osztály nyomo­zói, Vári őrnagy emiitette neki, hogy 'beteá'gS." Hlpt'il lózsef asztalosmester, aki pénztári ellenőre volt a Baross Szövet­ségnek, szintén letartóztatásban van és fegyveres fegyőrrel a háta mögött teszi meg tanúvallomását, amely menteni igyekszik a vádlottat. Nagypál teljesen ellentétesen vall a rendőrségi kihallga­tása -dtailmával felvett jegyzőkönyvvel, l'árto; népügyész indítványára a nép­birós/g másnapra megidézi a jegyző­könyv készítőit, Glnuziusz és Szemmári politikai nyomozókat kihallgatás végett. A népügyisz hamislanuzási indiluúnyt tett a tanú elten arra az esetre, ha be­igazolódik, hogy nem mondott igazai. Szencsi István arról tett vallomást, hogv Wirth István, a Baross sváb klikk­jének a tagja, kijelentette előtte, amikor a 22 kereskedő munkaszolgálatra való behívása történt; ..Jól elintéztük ezeket is, remilem egy se jön vissza Erich Kampl — a kém Molnár I^ijos honvédségi cllenőrző­tiszt a negyvenes évek elején a hadtest jóléli osztályánál teljesített szolgálatot és tudott róla, hogy a Baross Szövet­ség vezetősége megállapodott Méreg László hadtest oirancsnokkal, hogy a tisztek és altisztek nem vásárolhatnak zsidó kereskedöné'. Ezzel szemben a Baross-kéreskcdök. igy Ketting is, az eddigi 10 százalék kedvezmény helyett 15 százalék kedvezményben részesítet­ték a katonákat. Később Fckctchalmi-Czeidncr had­testparancsnoksága alatt ezt nyílt pa­rancsban is kiadták. A parancs kiadá­sát tárgyalások előzték meg és hallóba, hogy a tárgyalásokon Ketting is jelen volt. A szegedi német kcinszervczetről vallott eznlán igen érdekesen a tanu. Kijelentette, hogv hadtestkörökben tudott dolog volt, hogy a német konzu­látus kémszervezet és Erich Karnpf nem konzul, hanem német hírszerző liszt, llosszu időn keresztül figyelték is, de aztán a megfigyeléseket felsőbb parancsra bc kellett szüntetni és Vági őrnagyot, a kémelháritó főnökét levál­tották. Amikor a németek 1911 már­cius 19-én bevonultak Szegedre, ponto­san kiállított, kész listákkal kezdték a zsidóüzlctck, zsidólakások és az el­hurcolt baloldali emberek lakásabrak kifosztását. Nyilvánvaló, hogy a Gestapo rendelkezésére álló adatok a „konzulá­tustól" származtak, afc pedig a Ketting-> féle alakoktól szerezte bc információit. • *•• •' • •' • •*»»«• j»í» nikfi miu).r.,|-,v, . Sváb hlikh irányította a szegedi Biross-Szövsf­ségel Havas Gyula liunvédtörzsűrmestcr a hadtest nemzetvédelmi osztályának hír­szerző csoportjánál szolgált. Ö is tudott Mérey hadtestparancsnoknak a Barossal kötött megállapodásáról és az ennek nvomcíu kiadott bizalmas parancsról. Vörös főtörzsőrmester panaszkodott neki, hogy Wirth István irogépmüsxe­rész, aki azzal ax ürüggyel jár be a had­testhez, hogy karbantartja az írógépe­ket. figyeli embereit és ha magára ma­rad a hivatali szobákban, turkál az iratok közölt. Vörös fel is jelentette Wirthet, de Fckolehalmi-Czeydnerék el­tussoltál a dolgot. Tudomása szerinl Wirth is tagja volt annak a sváb klikk* nek, amely a Baross-Szövetséget irúnyi­totta. Rosmann Béla közte volt annak • 22 kereskedőnek, akidet soron kívül behívlak munka-zoigálalra. Nagykőrö­sön felülvi sgálatot kért, betegsége miatt haza is engedték Lampcl József­nek, aki háborús kitüntetéseire való tekintettel és mert túlhaladta a korha­tárt, szintén elbocsátását kérte, az or­vos azt mondta, sajnálja, a szegedi ke­reskedőknek ki kell menniök Oroszor­szágba. Akkor jöttek rá, hogy behívásukban a Baross-Szövetség kezé van benne. Cserzv Mihály arril 'ett tanúval­lomást. hogy Ketting résztvett a ke­reskedelmi és iparkamara átállttá rá­ban VSris Pál honvédfötörzsörmcster a hadtest nemzetvédelmi osztályának Irodavezetője vott és mint ilyen tu­dott róla, hogy a Boross Szivetseg behívatott embereket. Wirth István, aki a hadtestparancsnok Írógé­peit javította, állandóan kémKedelf az irodákban és hordta a híreket :« konzulátusra Fel is fefontntta Wlr­i thot, dc eltussolták az jgy?t. • Nagy Ilona és Halász Korlaton le­i nycglclen tanuvallomá ;a u'ín Varga i István, a Baross Szövetség voll ügy­vezetője elismerte, hagy *rS«i oe-e­nténra voll a Barossban. Éppen iá­ért vállalta az ügyvoictl? tisztséget, hogy a sváb klikk befolyjíi! ellen­súlyozza." Fenyő Lajos, majd Lumpéi József­né vaitolt ezután Lnmpelné elmon­dotta, hogy férjét Ket'ing hivatta bo munkaszolgálatra Kivitték Oroszor­szágba, holott már tul volt a kor­határon és kivételezett Is volt haflo­rits kitüntetései révén Oroszország fenn aratón nyoma vesteü. Ketting kiigényelte üzletüket és amikor ő ha­ladékot kért a kiköltözésre, Kctiínfi nem adta meg azt A szakszervezetek az ezernél iöbi munkást foglalkoztató üzemek államosítását kérik A gyárak termelését foglalják Te a dolgozók ©Hálásának biztosítására — Vásárlóképes jó pénzt teremtsen a kormány Tildy Zoltán válasza a kövaieissoriel előterjesztő szakszervezeti ku'dötlségnek (Budapest, november 22) Szerdán délelőtt Kossá István elvtárs vezetésé­vet szakszervezeti küldöttség járt a nvniszterelnökségcn. Az igen népes munkásküldöttség élén Kossá István főtitkár mondott beszédet. Egvmlllió szervezett munkás nevében jöttünk a miniszterelnök úrhoz, mondotta, liogy üdvözöljük atibót az alkalomból, hogy a m.igyar nép bizalmából az ország é'ére került. A magyar szervezet' mun­kásság igen sokat vár Tildy Zoltántól. Mi jól tudjuk, hogy az ismételt fizetés­emelések nem o/d/ák mcy a problémá­kat, mert ezek csak látszatbércmclfsck. Kiszámítottuk, hogy a magyar reál­bérek az, 19 8-as reálbéreknek 15 5 szá­zatokét teszik ki. Ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók mai életszínvonala olyan ala jony, hogy abból megélni nein le­lehet, Az ismételt fizetésjavitás nem -segít, a közellátás javulása a döntő. Ezért azt kériük az uj kormánytól, hogy fizetésjavitás helyett a kormány hozzon olyan intézkedé­seket, hogy a gyáripar közszükség­leti cikkeit io/talja le a kormány és azt bocsássa a közellátásügyi mi­niszter rendelkezésére és csereképpen biztosítsa a minimális iUÜehclöséget 0 városi dolgozóknak. A másik kérdés a jövedelmi adó kérdése, A munkások jövedelme eddi * ne n esett jövedelmi adó alá. Ma az infláció következtében minden dolgo­zónak jövedelmi adó alá esik a jöve­delme, aini fizetéscsökkentést jetent. B ír az uto'só kollektív szerző lésekkel áth íritoltuk ezt a munkaadóra, de mi a kisiparosságot is képviseljük fs nekik a jövedelmi adó óriási megterhelést jelent az atka!mázolták fizetésén kivül. \ ma­gyar do ;ozök határozottan leszögezik és a szakszervezetek a tcghatározoilati­ban kérik, liogv a korín 'ny legye ma­gáévá és valósítsa meg a nagyipar bi­zonyos részének államosítását. Kérjük, hogy az ezernél több mun­kást foglalkoztató gyárakat, de a kisüzemek egy részét is államosítsák. Megengedhetetlennek tarliuk, hogy a csonkaország 80(X)J-nél több köz­alkalmazottat tartson. Mi ugv tartjuk, hogy d kormíny elsőrendű intézkedései közé kell lariozuia a stabil vásárlóké­pes neuz megteremtésének. I Tildy Zoltán miniszterelnök válaszul a következőket mondotta: — Együtt akarunk dolgozni a nép­pel, a fizikai és szellemi munkássAB ónasi szervezetében a szakszervezetek­ben. Nagvrabecsütöm a szakszervezetek és a kormány közötti osszhing fontos­ságát M.ijd rátért az egyes gazdasági problémákra. Bejelentetto ű gazdasági főtanács megalakulását, amelyben a mini-ztap, elnök, fí ín Antal iparügyi mintozter éa Gordon Ferenc pénzügyin liszter To dal helyet Bejelentelte a inin sz'eretnök, hogy a pénzügyminiszter kiküldöttei mcgáltapo tást kötöttek Romániával, ahoiuxán még ebben az évben 1') ezer tonnását kapunk. A korín my nt iris rendelkezéseket adott ki az adózás megindítására és foglalkozik a bánya­üzemek és malmok líllamositásánah kérdésével. Különösen az utóbbi fontos, nhoí már régen súlyos visszaélések történlek, márpedig aki az élelmiszerellátás terén bűnös ultikra téved, az ma hazaáruló. Az állami apparátus kiadásainal: csök­kentése érdekében intézkedések történ­nek. Már a jövőbeli miniszter anácsoa foglalkoznak egv rendelettel, aincly ezt a kérdést szabályozza. A tóvő elé na­gyobb reménnyel nézünk, mert eddi is már több mint kétmillió hold föl területet vetettek be. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents