Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)

1945-11-22 / 264. szám

a Magyar Kommunista Párt délmagyarorseác|l napilapja Tanuljunk! K választások egyik legtöbb tanulsága részünkre kétségtelenül az, hogy párttagságunk ideológiailag gyengének bizonyult. Az adott helyzetben ez érlhclő is. Fiatal töm^gpu-t vagyunk, sem az illegális /dákban, sem ezalatt az egy év alalt nem állt módunkban tagjaink tömeges nevelése, őszintén meg kell mondani, hogy •ok Ingunk magával hozta u reakciós nevelés tévedéseit és sokan a rcakció fel ütéseit, hazugságait is. ti-mészeles. iiogy a tagsági könyv birtokában még sciiki sem válik kommunistává. Sokat kell tannint és rengeteg gyakoriali munkával lehet csak eljutni odáig, hogy szivvel-lélckkíl. de legfőképpen ésszel is kommunisták legyünk. Tévedés lenne azt hinni, hogy esak az uj emberek nlnesenak eléggé Mvérlczve elméletileg. A régi munkásmozgalmi vezélők kétségta'enül értékes gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek, de leninista nevetésük egyáltalán nincs, vagy nagyon hiányos. Tanulásra sküksége vhn minHcnkinck. Ha igy fogalmazzuk át a régi közmondást, hogy >n jó kommunista holtig tnnul», könnyen raji vünk, soha sem tanulhatunk annyit, hogy mindent tudjunk. A soogedi síeneu t Teu'lőséigo jó onl a választások Holt, még amikor n politikai harc élénkebbé. vált, felismerte a nevelőmiuika óriisi fon fosságát. Hamar rájöttünk, hogy komoly hiányaink vannak jól képzelt, bdaadó káderekben. A választásokat megelőző küzdelem esak alilűmasztotla előbbi felismerésünket. Elvtárs link legnagyobb része nem tudott kellő eréllyel fellépni a partunkra zúdított rágalmakkal szemben. Nem b'zonyultak eléggé erősnek abban a ftarcban, amit pártunk folytat a fasiszta ideológiai fertőzés elten. Párlunk irányvonalát ugy gazdisági, mint politikai kérdésekben nem 'tudták megérlelni a széles tömegekké'. mert maguk sem érlelték m*g annyira, hogy az vérükké vált volna A szellemi felkészültség hiányának pótlására a hosszú téli esték kü lóuösen alkalmasak. Kötelességünk kihasználni a mai tehetőségeket, •qaennyire csat lehet, hogv az előttünk álló harcokat eredméi/escn tud Juk megvívni. Kommunista nők és férfiikl Kommunista leányok és fiuk' Eir.'ékezzetek Itákosi elvtárs szavaira: -Minden párt a kádereivel, harco :-iivaI áll, vagy bukik.« Legyetek jő hcc-osai póriunknak! Minden kerüWben és ahol csak lehet, az üz*mekoen is, megkezdtük oktató előáll sok. szemináriumok tartását. Látogassátok ml né! nagyobb számban ezeket az előadásokat, bogy löbb öntudatos harcosa legyen pártunknak Jusson "szelekbe, hogy párlunk harea egyet ]e lent a munkásosztály, az egész magyar tfolgozónép küzdelmével Minél több Icniuista képzettségű cl/társunk lesz. annál egységesebbé válik pártunk befelé, annál nagvobb lesz a vonzóereje kifelé. Sokan tanuljunk is sokat, hogy erőssé, hatalmassá tudjuk tenni a Magyar Kvmüunlstá rárt szegedi szervezetét. Nomórsóa Zoliia Tildy- miniszterelnök több irányelveiről A közellátás megszervezése és rendszerezése, az újjáépítő munka tokozása, kétirányú harc a reakció ellen a megvalósításra váró feladatok között „A kormány nagy ereje, hogy a munkáspártok vezetői helyet foglalnak benne" Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád elvtársak a miniszterelnök helyettesei (Budapest, november 21) T»Hy Zoltán miniszterelnök nyilatkozatában kijelentette, nogy a kormány programjának íőob irányelvei aúva vannak aboan a kiáltványban, amelyet a négy vezető párt közösen adott kl még a választások elölt. A legsürgősebb tennivalók egyike a közellátás megszervezése €$ rendszerezése. Biztosítani kell elsősorban n Ipari centrumok és bányatelepek és ezeu tul a városi lakosság lehető rovartalau ellátását. Csak azzal opcrálualunfe, ami kévésünk van, de ezt a keveset egyenlően akarjuk elosztani a dolgozó rétegek között. A belügym'aisiter gondoskodik arról, hogy a dcmokrác'a Jó rendje megszilárduljen. Gazdaságii téren a kormány ferngramjának egyik fő tétele le®* az épMőmunfca fokozása. A munka Icmpójál aa tgén vonalon crös'lenünk kell éa szilárddá fogjak tenné i munkafegyelmet. Biztosítani fogjuk a munka becsületét, a valóban dolgozók minden téren való megbecsülését és tudjuk, hagy az; eredmények nem foghak elmaradni. A reakció elleni küzdelem kétirányú: elsősorkan megszilárdítjuk a demokrácia intézményeit, de esenYtvüI a legnagyobb halárbzoltsággnf gondoskodunk arról, hogy a reakciós kísérletezés sehol se üthesse* Tel Tejét. Bemutatkozó látogatás a szövetséges ellenőrző bizottságnál (Budapcát, november 21)' A A kormány nagy ereje, hogy » anno. káspárlok vezető', Rákost « StakasUi á'.lamm'nigz térként helyei fogtálnál benne. Első minisztertanánuakon ja* vaslatot fogok tenni, hogy ők kellel tegyenek a miniszterelnök helyettest^ A valóban demokratikus sajtó szabad*' ságát nemcsak hogy korlátozni ncü kívánjuk, dc ezf a szabadságol hité*, menyesen btílovitani fogjak. kormáuy tágjai bemutatkozó látogatást tellek a szövetséges ellenőrzi bizottságnál. TiKIy Zoltán miniszterein5* rövid beszéd kiséretében rámutatott azokra a nehézségekre, amelyeket az uj kormánynak meg kel! oldania. Köszönetet mondott azórf az előzékenységért, amelyet a szovjet kormány és elsősorban Sztálin a magyar nép iránt tanúsított. Vorosilov tábornok válaszában a lcgmc>szebbnieaő«| kilátásba helyezte a inagyar kormánf" támogatását. — Ez a kormány — mondotta — valóban a nép érdeke'! képvisel amely Iránt a nép Is blf ltommal le* liet. Azt a kérelmét fejezte kt, hogy I kormány meg tudja valós'taul töreki* véselt és ezzel a magyar demokrádd jövőjét nemcsak megatépo'.za, baneao biztosítja is. Róna elvlárs javaslatot dolgozott ki az adókivetés korszerű reformálására A javaslat szerint a rögzített adóalap au omaiice emelkednék a mindenkori munkabéremelkedések arányában — Ilyen módon az adózó önmaga Is kiszámíthatja a saját adójál — Egyszerűsítené a javaslat az adminisztrációt ós lehetővé teszi a nagyadózók hathatósabb ellenőrzését Róna Béla javas áfát párlközi értekezlet után felterjesztik a kormányhoz (Sze'ged, november 21) Szempontjainál fogva újszerű javaslatot készített az általános kereseti adó kivetéséhez Róna Béla elvtárs, Se<sgpd ros pénzügyi tanácsnoka. Az elgondolás alapja az, hogy egy önálló iparosnak vagy kereskedőnek adóalapja nem lehel kevesebb, inlnt a szakmájában dolgozó szakmunkás egyhavi munkabére. A javaslat azokat a szempontokat vetle figyelembe, hogy az állami és községi háztartások egyensúlyának helyreállítására elsősorban az adójövcdclmek szolgálnak k ina. -eudszer ezt nem leszi lehetővé. Keresni kell tehát egy fix kiindulási pontot, amelyre az egész adórendszert fel tehet épiten!. A javaslat ttgycíemLj veszi a 4850 es szintű adó rendeletet, dc ennek végrebajtásdl nehézkesnek találja ós ennek mog változtatása, illetve módosítása válik szükségessé. Az is nyilvánvaló, hogy a pénzügy-igazgatóságok rendelkezésére álló kezelőszemé! vzet létszáma a mai adómorál mellett nem elegendő, de a reakciós szellem még ezt a csekély létszáma kezelőszemély, letet ts hátráltatja munkájában. Igy jut cl a javaslat ahhoz a következtetéshez, hogy akkor, amikor a kincstár részérő biztosítani kell a megfelelő adóalapot, feltétlenül csöklreulen! kell az ellenőrzendő adózók szárnál. Az igy felszabaduló kezelőszemélyzettel halályósabbon lehet elleníj riztclni a nagy adózókat és azaSat, akik iparengedély nélkül az úgynevezett feketekereskedelmen kercszlúi adózatlanul folytatják a nemze'lrc káros tevékenységüket. A legfontosabb dolog feháf rrz lenne, rendelje el a pénzügyminiszter azt, hogy a legkisebb adóalap kiinduló ponlja az adózó szakmájában dolgozó szakmunkás, segéd havi legmagasabb munkabérősszege legyen. Egy segéd vagy szakmunkás foglalkoztatása esetén az adóalap száz százalékkal emelkedik. A progresszivitást ugy lehetne gyakorlatilag elérni, hogy az adózókat szakmánkint csoportokba sorolnák, B javaslat szerint öt csoportba éa a kereskedelmi és Iparkamara, az Ipartestület és a Szakszervezet lámáiból alakítandó bizottság, amelyet a pénzügyigazgatóság képviselőjével kiegészítenek, megdliapitaná, hogy oczlályonklat a legkisebb adóalapnak hányszorosát tekintik adóztatási alapul. A pénz romlásával párhuzamosa® keli természetesén emelkednie az ad© bevételnek. Ezt ugy lehet elérni, hogj a fenti megállapított adóalap antomat'kusan emelkedik olyan aráavbanf •müven arányban a munkabérek emelkednek. Tehát a dpéstszakuiAban megállapított kollektív legmagasabb munkabér egy hónapra átszámítva G0.000 pengő, ezeu az alapod egy cipésziparos segéd nélkül dolgozik és az első kategóriába van beosztva, 00000 pengő adóalap mellet! fizeti az adóját. Százszázalékos mnnkabércmclés esetén ez .u adóalap m'niVen kivetés nélkül száz százalékkal emelkedik, stb. Természetesen ugyanennek az elvnek kell érvén vetülnie a nem rögzített adékntí. Súlyos hátrány éri nz állami vagy városi háztartást most a péuzroin lás folytán, ha az adóző hóuapokkat