Délmagyarország, 1945. november (2. évfolyam, 248-271. szám)

1945-11-11 / 255. szám

DÉLMAGYARORSZAG 11945 naveinöéü 1Y1 Opera- és opereffrőszietek a Mommetí Segélj iiaiiiwerseriféaDénes Erzsébet, Nagy Csilla, Petur Ilka, Radnóthy Éva, Gáthy Pál, gallér Sándor> ^ehotoy ArpáJ NMaa ^ Sugár M és 4» lagu szimfonikus zenekar Markó Leó vezénylésével NOVEMBER 11-ÉN 11-KOK A NEMZETI SZL^iAZBANl. A magyar ponyva újjászületése Irta: Lőkös Zoltán „Boldog az az ország, melynek kebelében Mulatnak a Múzsák békesség ölében. Mit van az igazság teljes mértékében, ' S a törvény és szabadság egész erejében." Igv énekelt a szellem erejéről, a művészetek és főként az irodalom nagy hatalmáról a 18. században Ba> csányt János. A 20. század fásulásra hajló emberéhez pedig Babits Mihály fordult a következő szavakkal: &Ó, ne mondjátok azt, liogy a Könyv [ma nem kell, j liogy a könyvnél több az élet és az [Ember : mert a Könyv is Élet, és él, mint az [ember — igy él: npiberben könyv s a Könyvben [az Ember." ' Ez a két különböző korban szüleIfit, de az örök szellem világánál egymásra találó vers nagyszerűen határozza meg, hogy mit jelent az emperiségnek az irott kultura, a könyvek világa és egyúttal rávilágit arra is, hogy a toliforgatás mekkora felelőseéget jelent. A leirott gondolatban hatalmas erő rejlik, hiszen embertömegeknek és késő századoknak üzenhetünk vele. Korunkat is arról fogják majd valamikor megítélni, hogy íróink milyen kérdésekkel foglalkoztak, mert a valódi irodalomnak mindig a nép felkél és gondolkozását keli visszatükröznie. Ezenkívül óriási felelősségre kell intenie Íróinkat annak tu-dala is, hogy az összes művészetek közül éppen az irodalom az, amely elsőnek jut el az úgynevezett szélesebb néprétegekhez is és amelyet a nép legkönnyebben elfogad és megszeret. A festészet, szobrászat és a művészetek löbbi ága — a színművészet kivételével — még sajnos nem futott el igazán a nép lelkéhez és Bein tudja annyira értékelni, mint fcz irodaimat. Veres Péter vallomása mutat rá erre világosan: »IIa a magunkfajta paraszti tehetség megpróbál behatolni a magyar maiiba, sem a politikában. sem a katonai dolgok között. sem a képzőművészetekben nem érzi annyira otthon magát, mint az froda'omban. Amikor mfcit tinlfareinJterck eszmélkedni kezdtünk, amikor embervoftunk cs magyaivolinnk kezd megvilágosodni előttünk, lufidig a magyar írók, a magyar költök legmegbízhatóbb kalanzaink.K Ezek tudatában kell hogy mindany nyiunkat figyelmeztessen az a régi de örökké érvényes igazság, liogy a betű épit és nemesit, de ugyanakkor *®1 is és szörnyű pusztításokra képes. A magyar kormány tanújelét is adta énnek a meggyőződésének, amikor rendeletet hozott a fasiszta könyvek beszolgáltatására és a forgalomból való kivonására. Ezzel azonban a szellem terén végzeit tisztogatás nem lehet befejezve. Nem is kell ugyanis nagy megfigyelőképesség észrevenni, hogy az ujságosbódék, könyvkereskedések, trafikok kirakata ismét tele van már jól ismert tarka-barka füzetkékkcl, amelyeknek címlapjairól torzonborz rablóvezér vagy merengöszeinü leányarc néz szembe velünk. Röviden: a ponyváról van szó. De hát mi is az a ponyva? — vethetjük fel a kérdést. Valamikor éppen az ellenkezőjét jelenlette, mint ina, mert az elgő ponyvák egyaltal n buüura terjesztői és a komoly irodalmi alkotásoknak a néphez való eljuttatót vo'lak. Természetesen azok között is akadt kisebb értékű alkotás, de ne felejtsük el, hogy Fazekas, Petőfi, Arany munkái is ilyen ponyvakiadásokban jelenlek meg. A ponyva elnevezést onnan kapták, hogy heti vósárok alkalmával a vásári ponyván árulták őket olcsó pénzért Azóta hívnak tehát ponyvának minden olyan könyvet és más Irodalmi terméket, lunelv olcsó kiadásban, rendszerint egyszerűbb külsőben is jelenik meg. A ponyva szó tehát azelőtt csupán a könyv olcsóságát jelentette, később azonban minőségi jelzővé züllött és az irásmü hitványságát jelezte. így alakultak ki azután a mai értelemben ve;t ponyvák, amelyeknél pusztán az anyagi siker voít a fontos és a legteljesebb felelőtlenséggel irták szellemtelen kis történetkéiket a hősökké magasztositoll betörőMrályokről és rablóvezérekről, vagy pedig a szerencse világvárosi kegyeltjeiről. Az ilyen fércmunkák elkövetői azután azzal védekeztek legtöbbször, hogy hiszen az emberek fáradtak, szórakozásra van szükségük és nem érnek rá »komoly« irodalommal foglalkozni. Ezzel szemben nem gondoltak arra a beláthatatlan mérgező hatásra, amelyet ezek a füzetek jelentenek az emberek, különösen a fiatalabbak lelkében. Valóban igaza van Gárdonyinak, hogy »az emberben minden könyv nyomot hagy, jegyet ver a lélekre, mint az oheiisiüíre a képíró«. Mármost milyen képet verhet a fiatal lélekre, amikor azt olvassa •— példákkal bizonyítva f hogy hamarosan kezükbe vehetik a —, hogy munka nélkül is lehet bol I íaín és város dolgozói »z újjászületett dogulni, sőt még jobban, mint becsű-1 magyar ponyvát. ietes munkával, hogy a többi legtöbb-, ször Ízléstelen és főként művészietlen megnyilatkozásokat ne is említsem. Egy mód lehet csak1 énnek a szellemnek gyökeres kiirtására: a legsürgősebben eltüntetni a könyvpiacról ezeket a könyveket és súlyosan megbüntetni terjesztőiket. A test mérgezőit: a romlott élelmiszerek árusait megbüntetik. Ugyanez a sors kell érje a szellem mérgezőit is. Ezzel azonban csak félmunkát végeznénk. A további feladat íróinkra vár, a magyar szellem mindig bátor és áldozatos harcosaira. Vállalniok kell a lelkek újjáépítését olyan formában, hogy a régi ponyvafciadásokhoz, Petőfi és Arany ponyváihoz hasonlóan tartalmas, művészi munkákat juttassanak el olcsó pénzért a magyar dolgozók százezreinek kezébe. A magyar dolgozók éhesek a kulturára Is, meg akarják ismerni a szabad szellemiség világát, a magyar kiadók nem tagadhatják meg tőlük ezt a kívánságot. Rendszeresen megjelenő, olcsó, de mégis komoly értéket képviselő munkákat kellene kiadni, hogy kielégítsék a magyar nép szellemi igényeit. Várjuk a magyar irók éskönvvkiadók megmozdulását és reméljük, Ez SzovSetoroszorsz GYERMEKKERT Lida Trnbnyikova Huszonöt éve szakadatlanul folyt Magyarországona féktelen antibolsevista propaganda, amely valóságos hazugság özönnel árasztotta el a magyar népet a szovjcloroszországi állapotokról. Hogy olvasóink tiszta képet nyerjenek Szovjetoroszország igazi életéről és megismerkedjének a nagy szomszédnép gazdasági, társadalmi és kulturális berendezésével, cikksorozatban ismertetjük a Szovjetunió fontosabb intézményeit, törvényeit, szociális tevékenységét. A Szovjet állam nagy gondot fordít a gyermekekre. Ezen gondoskodás egyik nyilvánulása a gyermekintézmények széles hálózata, amelybe beletartoznak a bölcsődék, gyermekkertek, gyermekszanatóriumok és poliklinikák, melyek fenntartására az állam évenkint milliárdokat áldoz. A Szovjetunióban minden nagyobb iparvállalatnak megvan a maga bálcsődéje és gyermekkertje. Ezenkívül szélesen elterjedt hálózata van a városi és kerületi bölcsődéknek és gyermekkerteknek a városokban, valamint a kolhozbölcsődéknek a falvakban. Ezek a gyermekintézmények gondoskodnak a gyermekek foglalkoztatásáról, valamint orvosi segélynyújtásról és tanításukról. Azok az anyák tehát, akik gyermekeiket az állam gondjaira bízzák, lehetőséget nyernek arra, hogy nyugodtan dolgozhassanak. abban a megnyugvásban, hogy gyermekeik gondos kezekben vannak. F.zidőszerint egyedül az Oroszországi Tanácsközlársaságban 4000 gyermekinterliátust tartanak fenn, amelyek közül 500 az iskolaköteles kort még el nem ért gyermekek számára van fenntartva. Ezekben az ínternátusokban mintegy 400.000 gyermek ayer elhelyezést. Még 1942 nyarán Is, amikor a háború lekötötte a szovjet nép minden erejét és minden figyelmét, a gyárak és hivatalok gyermeknyáralól 3*00.000 gyermeket helyeztek el. Idén nyáron a szakszervezetek 1.700 000 gyermeket küldtek nvaralnt, félmillióval többet, mint 1940-ben. Csupán az 1945-ik évben a gyer mint 250 millió rubelt fordítottak. A gyermekek ezekben a különböző intézetekben reggel nyolctól este nyolcig tartózkodnak, abban az esetben pedig, ha a szülők különösen el vannak foglalva, az egész munkahetet benntőlthetik. A moszkvai, Mikojanról elnevezett élelmiszernagyüzemben három gyermekkert van, mintegy'lOÖO gyermekkel és két bölcsődé, amelyben körülbelül 500 csecsemő nyer elhelyezést. Itt nevelkednek a nagyüzem munkásainak és alkalmazottainak gyermeket. Lássunk egy ilyen "gyerifiekkértet közelebbről. A gyermekkert gyönyörű kétemeletes házban van elhelyezve, melyet külön erre a célra terveztek és építettek. Ebben a gyermekkertben mindössze 300 gyermek van, kor szerint csoportosítva*. A legkisebbek, a középnagyok és idősebbek oly beosztással, hogy egy csoportban se legyen több 20 gyermeknél. Mindegyik csoportnak külön lakása van, mely két szobából, fürdőszobából és zuhanyozó teremből áll. A nagyszobában sok a fény és a levegő. Sok hely, hogy játszani lehessen. A szobában sok-sok játék van. Van továbbá úgynevezett elevensarok, a gyeVmeUck által ültetett növények és aquirium, A szomszédi szoba hálószoba. Ez kerek üvegezeit terasz, amelyen a gyermekek télen prómzsakokban alsz antik. A fürdőszoba gyönyörű márványkádakkal van felszerelve és fehér csempével kirakja. A gyermekek napirendje a következő: négyszer naponta kapnak lakasztő, tápláló, kalóriatartalmú meleg ételt. Az étkezések közötti időben játék és nyugodt foglalkozás váltják fel egymást szakavatott neveiőnő felügyelete mellett. A gyermekek rajzolnak és mintáznak, kockákból építenek és felolvas'ást hallgatnák. Ebéd' után két órára lefekszenek pihenni. Naponkint, m'ég nagy fagyok idején ís sétálnak a kertben, amely a gyermekkert mellett terül el. Időről időre kirándulnak valamelyik hetenkin'í a nagyteremben énekelnek vagy muzsikálnak. A gyerekeket énekekre és dalokra tanitják. Majd ünnepi előadásokon a kicsinyek bemutatják szüleiknek, amit tanultak. Nyaranta áz összes gyermekkertnket áthelyezik a nyaralóhelyekre. Ezalatt az idő alatt a városi helyiségeket kitisztogatják és kijavítják, a bútorzatot rendbeszedík, a hiányodat pótolják. A gyermekkerteknek megvan a maguk gyönyörű nyaralójuk, festői helyen, híres szépségű nyirfaerdővel. Ezek a nyaralóhelyek télen is használhatók, úgyhogy a gyermekek többnyire az ősz egyrészét is Itt töltik. A nyarálők jól vannak felszerelve kényelmes ágyacskákkal, fonott bútorokkal. Nagy szabad hely van, ahot a gyermekek játszhatnak. Itt homokból »lgazi« földalattit építenek, mintáznak, stb. A nyaralóban éppúgy, mint a városban a gyermekek napja pontos terv szerint telik el. A különbség csupán annyi, hogy az egész fiosszu nyári napot a gyermekek a szabadban töltik. A nyári Időszak alatt a gyermekkert különleges szanatóriumi ellátást nyújt. Emellett az asztalon sohasem hiányzik a főzelék és a gyümölcs, melyet a nagyüzem saját gazdasága bocsát naponkint rendelkezésre. A nyár folyamán a gyermekek megerősödnek, meghíznak, lesülnek és erőt gyűjtenek a télre. Leíárt a szovjet-török barátsági ssenődés halár de e (Ankara, november 10) A török-szovjet barátsági szerződés határideje szerdán lejárt anélkül, hogy lépés történt vo'na annak megújítása érdekében. A szovjet kormány több hónappal ezelőtt közölte, hogy megújítaná a szerződést, ha Törökország átenged három vilajetet keleti határán és hozzájárul a tengerszorosokban szovjet-orosz katonai támaszpontok létesítéséhez. Ankara ezt etutasitotta s ugy vélte, hogy Moszkvának kell ujabb ajánlatokat tenni. (MTI) Rádióműsor mcknyarállatás megszervezésére több parkba va&y a* állatkertbe. Kétszer Vasárnap, november 11 Budapest 7: Hírek, müsorismérle' tés. 7.15: Reggeli zene. 8: Hanglemezek. 9: Egyházi ének és szentbeszéd 8 Jézus Szive-templomból. 10: TLrífc. 10 15: Üzenetek a budapesti őszi vá« sárról. 12: Déli harangszó, hírek. — 12.15: Anyák ötperce. 12.20: A Waltfbauer-vonősn'égyes. T3: Arany János verseiből szaval Simonffy Margit. —• 13.15: »A rendőr pihenője*. Közvetítés a rendőrotthonbél. 13.30: Tabányí Mihály Pinocchio-jazzegyüttese játszik. 14: Hírek. 14.10: Üzenetek a budapesti őszi vásárról. 15: Ünnepi krónika. Elmondja Zllahy Lajoá. — 15.20: Tőlgyessy Juüa magyárnótákal énekel. 16: Hírek 16.10: Jolin Smtth énekel. 16.35: Hanglemez. 17: Közvetítés á Fővárosi Operettszínházból. »Napsugárkisasszonyc. A szünetben kÍÁ 18.35: Hirek és a Vöröskereszt közleményei. 20.10: Hírek. 20.30: Szűcs Stefánia énekel. 21: A rádió hangja. 21.10: Liszt- és Csajkovszkij-müvek. 22: Hírek, sporthírek. 2225: A Vöröskereszt közleményei. 22.35: Russell Benet-müvek. (Hanglemez.) 23: Hírek, vasárnapi krónika orosz, angol és francia nyelven. 23.30: Részletek Massenet: Manón és Werlh című operáiból. X A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt női csoportja vasárnap, november tl-én délután 3 órakor a pártszékházban fontos ertekezletet tart, amelyre a női csoport tagja ii és a kőzlisztviselőcsoport nőtagjait is minél nagyobb számban várja a vezetőség