Délmagyarország, 1945. október (2. évfolyam, 222-247. szám)

1945-10-31 / 247. szám

Gytimöcsla, rózsa elsőrendű minőségben kapható OemeterFerenoFiai faiskolájában. Ujsztfé, Szinti «« « tani titkár, Lcssicb Kálmán, Mester Kálmán, a Baross-Szövetség egyik volt vezetője, Amhtjka ödón volt kép­viselő, Mader Béln, Benárd Ágost voli miniszter, IlldVégl Ervin, Temesvári Imre volí képviselő, Nagy őszi Miklós altábornagy, Német János, Hollóst­Kntby László, Poáfcarszky Ad ám, Rnszkay-Ranzciifeerger Jenő altábor­nagy német egyenruhában, Sztójav Döme, a volt berlini követ, majd mi­niszterelnök, Legexa János vezérőr­nagy és végül Grassy Jenő csendőr­vezérőrnagy, ák újvidéki vérengző, akit hordágyon émcltck kl a repülő­gépből. "! * Rnszkai-Itanzenbergert, Sztöjay Dö­mét és Lagcza Jénost is ugy támogatták ki a gépből, ök négyen voltak a bete­gek, Grassv Jenővel együtt és négyüket mentőkocsiba helyezték el és a rab­körházba szállították. A többieket rab­szállilógépkocsiba telték és elindultak velük as Andrássy-ul 00 felé a politi­kai rendőrségre, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze az ujabb háborús bűnösök érkezése hirére és a rendőrkordon mögül figyelték, amint a megbilincselt foglyok kiléptek a rabomobilból és el­tűntek a politikai rendőrség épületében. Itt a szokásos módon megmotozták a foglyokat és elhelyezték őket celláikba. Az ujabb háborús bűnösök között a legfontosabb személyiség Sztójav Döme, aki éveken át készítette elő Magyar­ország megszállását a németek által és Grassy József, aki az újvidéki véreng­zések legtöbb irányitója volt A poli­tikai rendőrség azonnal meg kezdte az ujabb háborús bűnösök kihallga­tását. (MTI) Súlyosan terhelő tanúvallomások Széchényi Islván háborús bűnperének hétfői és keddi tárgyalásán (Szegeti, október 30) Beszámolt róla a Délmagyarország, bogy hétfőn reggel a népbiróság Tóth-lanáesa előtt megkezdődött a háborús bűn­tettekkel vádolt dr. Széchényi Istyátt közjegyző, volt országmozgási tási kor­mánybiztos ügyének tárgyalása. Mint jelentettük, Széchényi hosszas véde­kezése során pontról pontra vála­szolt a vádiratra. Azt állitottn, hogy országmozgósitást kormánybiztosi megbízatása adminisztrációs jellegű voít. semmiféle katonai befolyással nem járt és amikor lc akart róla mondani, több ellenzéki ember ké­tcsztőjét és kiadótulajdonosát, la­punknak jelenleg is főmunkatársát szólították vallómástélclrc. be miiztaxííai Széchényi Vér Györgyöt büntetőszázadba ? Berey Géza Vér György, elvitelére vonatkozóan vall. Amikor 1942-ben Vér Györgyöt másodízben behívták munkaszolgálatra és büntetőszázadba osztották be, közbenjárt a meghagyása érdekében a miniszterelnökség saj­_ tóoszfályán ós a Sajtóknmaráuál.' A l.vrirnu czPri/oe? A muiil-ievAlmvInlnn _ _ . * •w György szerkesztő munkaszolgálatra való behivatása ügyében emelt vádra kijelentette, hogy ez a vád' meglepi, meri igaz ugyan, hogy régebben voll egy sajtópere Vérrel, ugyanis az ej. aágiró a Délmagyarcrsrágban kél Izhrn ts megtámadta őt, de ez egyei •rógrl végződött, ö elfelejtette és Vérrel egyáltalában nem is törődött. Arra vonatkozóan, hogy a MCP-nck mint demokráciaellencs pártnak volt a főtitkára, kijelentette, hogy a MftP •ein volt demokráciaellencs, sőt de. •okraUims párt voll, inert a legkü­lönbözőbb frakciók megférlek benne, Benes Zoltán vezetésével még angol­barát frakciója is volt. Végül arra a vádra, hogy Rosta és Peták kép­viselőknek a MÉP-ből való kilépése­kor olyan beszédet mondott volna, hogy a M£P<t csak tcmpóbell kü­lönbségek választják el az Imródy­pdrllól, azt állította, hogy beszédének ez a résie hamisítvány. Iván Mtliálv, a Szegedi Uj Nemzedék felelős szer­kesztője rsrnipész'e bele bcszóáéaek o lapban között kivonatába, amint ezt máskor ls megtette beszédeivel. Az elnök ezután elrcndcUc az Uj Nemzedék cikkeinek Ismertetését, amelyekben közli a lap Széchényi beszédeit. A cikkek tele vannak há­borúra nsitló, németbarát, fasiszta szólamokba!. Széchényi ezekről Is azl állította, hogy nem igy hangzottak el. A népbiróság ezután megkezdte a tanuk kihallgatását. Délfelé járt már az idő, amikor Berey Géza elvtársat, a régi Dőímagynrország felelős szer­KORZÚ MOZI Szerdától kezdve végnélküli kacagások I Kabos, Gózon, Tors* Ida. Cslkés Rózsi ós Verebes legmulatságosabb vígjátéka EZ A VILLA ELADÓ Műsort bevezeti a Icgujabb heti hírek. Előadások kezdete »/i 5 és »'i 7 Pénzt jrnyltis á- «• "d/lulí 4 órától . hogy nem lehel Véren segíteni, mert Sze­gedén bizonyos körök rosm szemmel nézik, hogy a DélmagyaroruAgoál zsidó újságíró dolgozik. Dulln meg is nevezte Széchényi országnrazgósltásl kormányfafctosf, mint aki ellenzője Vér György ajságtréi mhlrldélének. Vér személyesen eljárt bevonulása előtt Törs Tibornál, a képviselőház alelnökénél, aki jóbarátja volt. Törs is megnevezte Széchényit mint meg­hagyásának akadályozóiát. Vér levél­ben irt erről Budapestről Szegedre, sajnos, a levél elveszett, amikor bi­valy a DélmagVárország betiltása után a lap egész irattárát lefoglalta és elvitte a rendőrség. Elmondotta a tanú, hogy Széchényinél is járt Vér érdekében. Fudolf-téri Irodájában ke­reste fel az országraozgósitisi kor­mánybiztost, ekkor SzéchéayJ heves szemrehányást lelt neki, hogy még mfndíg zsMót lart a lapjánál és szó­ról szóra a következőket mondotta: "Miért nem kttltf már el ari a kopasz zsidót?« P.bböl és a köztük lefolyt beszélgetés egész tónusából arra kö­vetkeztetett, hogy Széchényi gyűlöli Vért. <3 a régi sajtóperből támadt ha­raggal magyarázta ezt. Más alkalom­mal, amikor Budapestről utazott haza feleséivel, egy fűikébe kerültek Szé­chényi Islvánnéval. Vér György neve került szóba, ekkor Széchényinó ki­jelentette, az urára célozva, hogy: >Ezl Is elintézte Pistát* Összecsapás a védő és a tanú hözött A vádlott közéioli szereplőiéről szólva elmondotta a fanu, hogy Szé­chényi vezéralakja volt annak a klikk­ne>- aiuely Tokán körül ktataknll és amely élet-halál nra volt a város­ban. Annak ellenére, hogy Széché­nyi apróbb részletekben, főleg vá­rospolitikai kérdésekben néha ellen­zéken volt a főispánnál szemben, vi­lágnézeti és elvi kérdésekben teljes volt kőztük az összhang. Tudomása szerint Széchényi instruálta a köz­igazgatásban teljesen Járatlan Tu­Magyar Nők! » i trakór^nagy üőgy ulés sbítftbe Beszél: ANGYrí. MARIA, egészségügyi védőnő, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének képviselőjelöltje. kalsot, aki mint patikus annyit érteit a közigazgatáshoz, mint lyuk az ábécé­hez. A városi tiszti főügyészi szék betöltésénél Széchényi a baloldali és zsidófelcséges Szekerke Lajos ellen dolgozott. A tanú ez't magától Sze­kcrkétől és hozzátartozóitól hallotta. A tanúvallomásnak ezeknél a ré­szeinél th4. Eisner Manó védőügyvéd több olyan kérdést telt fel a tanúnak, ami tulment a pcrrcriíllarlás határán. Amikor • lanácsvezctő többszöri fi­gyelmeztetése után megismétlődtek ezek a kérdések, hetes összecsapás játszódott le a vétfi és a tann közölt. A hallgatóság egyöntetűen élénken megtapsolta a tanul. Izgalmas szembesítés A vádlóit lette meg ezután meg­jegyzéseit a tanúvallomásra. Továhk­ra Is kereken tagadta, hogy a Vér­OgyMf valami kise lett volna. Eskü­dözve Mmnyltgalta, bogy nem mon­dotta Bereynek, miért nem tüidJ el alt a kopási rsktót. Izgalmas szembe­aHés következett ezután. A tann sze­mébe mondotta a vádlottnak, hogy Igy hangzott el kijelentése, • vádlott továbbra la tagadott. "Dr. Márai Pál népügyész és dr. Enycdi Károly politikai vádló kérték a tanú mcgcslcctéáét. A védő eüe­nezte. A' népbiróság tanácskozói uím krí^sTeífe Berey Gézái vallomására. Zsidóbirtohmentés 50.0OO-ért Lippóy Gyula volt a következő fanu. Apósa, Schafícr Gyula szőregi földbirtokos földjének eladása ügyé­ben fordullak Széchényi Istvánhoz. A birtok mint zsidóíngatlan, elkob­zásra került volna, Széchényi segítsé­gével azonban sikerült szabadkézből eladni a Széchényi elnöksége alatt áUó Délmagyarországi Közművelődési Egyesületnek. A vételár 450.0(f0 pengő volt, ami körülbelül megfelelt a föld akkori értékének. Elfedi politikai ügyész kérdésére elmondotta a tanú, hogy Széchényi iHMMO pengő proví­ziót kapott a vételárból, apósa esak ÓM pengőt kapott kézhez. Később Széchényi igazgatóság) tagságot vál­lalt abban a téglagyárban, amelybe a föld árát fektették, itt évi 2000 peng* tiszteletdíjat kapotf, de csak egyszer vette fel. Jelen volt a vád­lott irodájában, amikor az égy tele­fonbeszélgetésből megtudta, hogy a németek megkeni tök az ország meg­szállását. Széchényi erre af hírre ke­zébe temette arcát és 4zt mondta: "Elvesztünk!« Beréyné Csányl Piroska a Szécné­nyinévat való vonatjelcnefct mondotta cl tanúvallomásában kevés eltéréssel a Berey Gézáéval egyezően. Miül új­ságíró a múltban gyakran érintkezett a vádlottal és az volt az érzése, hogy jóindulattal van a DélmagyarorszÓg­gal szemben. Nem egyszer arra fi­gyelmeztette Bt, mondja meg férjé­nek, ne hallgassanak Balogh Istvánra, mert bajba keveri őket. Amikar 6 tavaly ősszel kiszabadult az Lntcrnálü­táborból és az utcán találkozott Sni­chénvivel, a közjegyző láthatólag örömmel üdvözölte és azt mondtat •Ugye mondtam, ne hallgassanak Ba­lofthra * Széchényi ekkor közölte vein azt is, hogy Tnkafs internállnila őket. Dr. Csonka Miklós városi tiszti fő­ügyész voll az utolsó lanu. Tudomása szerint a főügyészválaszlásnál a vád­lott dr. Szekerke Lajost támogatta ővele szemben. Jelen völt, amíkoi Tckats főispán heves szemrehányás­sal HM te emialt Széchényi!. Nem tud róla, hogy Széchényi vezette volna hu a patikus főispánt a közigazgatás rej­telmeibe. Ila Tukats megakadt va­lamilyen kérdésben, mindig Kalózra (anionokét hivatta. Végül Vértes Miksa lényegtelen val­lomása után a tanácsvezető a tárgya­lást berekesztette és folytatását kedd reggelre tűzte ki. A keddi tárgyaidé Kedden reggel még nagyobb érdek­lődés mellett nyitotta meg a tárgya­lást Tóth lanácsvezefő, mint előző na­pon. Kilené óra után a 106-os tár­gyalóterem Ajtaját le kellett zárni, mert veszélyessé vált bent g xiufott­>ság... 1 Elsőnek Lévay Ferenc ügyvédül hallgatta ki a bíróság. A tanácsvezc: S kérdésére elmondotta, hogy 23 é\ i| perben volt a vádlottal. A perb t kifolyólag 90 napi elzárásra Ítéltél a ebből 30 napot kitöltött. A per 14 azok körül a cikkek körül kele" kőz­tek, amelyeket ő irt a husszas évek­ben hetilapjában Széchényi viseli dolgairól. Leleplező cikkeiben meg* irla, hogy Széchényi kölcsönösen kém­kedett a szerbeknek ós a magyarok­nak. Irt továbbá, a vádlott üzleteiből, amelyeket jó ósszckótlelésci révén kötött. Széchényi — ahol tehetett té ­réséit. Ugyanakkor, amikor az Éb­redő Magyarok tagja volt, zsidó ügy­felei voltak. A DMKE körüli dolgokr'.f kezdett ezután beszélni a lanu ho z­szadalmasan, úgyhogy a lanácsvczel'l kénytelen volt beszüntetni a kihall­gatást és ehelyett a lanu rendőr­ségi vallomását ismertetni. 'A tanú­vallomás a tanú és a védő heves vi­tájával ért végei. Dr. Návai Dénes elmondotta: Pn­povlcs Milán délvidéki képviselőül tndja, hogy a Délvidéken a megh'z­hatallan szerbeket külön büntető mwkaszázndokba osztották és ke­gyetlen bánásmódban részesítették. Maga is jelen volt, amikor Hennvol Gusztáv altáhornagy mondotta Topo­vicsnak: ezeknek a szerbeknek lesze­relése ügyében nem leheí lenni sem­mit, mert a szegedi országmozg.ivt. tásl kormánybiztos sem engedi. Dr. Kern Aurél belügyminisztériumi liszt­viselő is ugyanczc&et mondotta I'o­povicsnhk. A tárgy áfás folyik. Miért tépett ki a Kisgazdapártból Varró István a párt választmányi tagja ? A magyar hisgazdafársadalomhoz I Varró István, a Független Kisgazda­párt nagy választmányának tagja fel­hívással fordult a kisgazdatársaihoz: Én, Varró István bókai (Pest­ütegje) 18 holdas kisgazda a ma) napig a Független Kisgazdapárt nagy válasz talányának tagja voltam. A Független Kisgazdapártba azért léptem be, mert azt hittem, hogy ez a párl a dolgozó parasztság, a gazdatársadalom érdeked képviseli Budapesten a Független Kisgaz­dapárt nagy választmányának ülé­sén győződtem meg arról, hogv a párt vezetőt között alig akad Igazi dolgozó kisgazda, annál többen van­nak a rég! letűnt rendszer cmhr­rel: volt nagybirtokosok, bankáruk, ügyvédék és ehhez hasonlók. A lm­éapeoll választások végleg meg­győztek arról, hogy a Független Kisgazdapárt többé nem k dolgozó kisgazdák pártja. Ezért hagytam olt a Független Kisgazdapártot és beléptem á Ma­gyar Kontmoalsls Pártba, mert M n párt nemcsak hirdeti, hanem képviseli Is n dolgozó földművesek érdekeit. Ezért szavazok a 4-es lis­tára éo felszólítom minden gazdn­lármmat, hogy Hvesse példámat Kókn, 1945 október 28. Varró látván sk* kisgazda.

Next

/
Thumbnails
Contents