Délmagyarország, 1945. október (2. évfolyam, 222-247. szám)

1945-10-21 / 239. szám

6 .. -ponlt e©otcm. az egyelem! konyvfclépilísénck megkezdéséhez, b^ az egyetemi és Somo©i-könyvtárak egyesítésére, c) az ideg- es cimeklinika. a kórbonctan és tor vényszéki orvostani intézet, vata mini a szövettani inlézel meg'. , lelő ér liléihez való juttatására: d Alföldi Tudományos inlézel és, TTagyarsígludomáhvi intézet, va1 ám int Agrártudománvos intézel •/•'epületének kijelölésére. ** Megfelelő épülethez kell juttatni . á szegedi állami zenekonzervató'Yiumot s ebben az épületben legalább kélezer ember befogadására alkalmas han©'ersenytcrem legven. . "Itt találjon hajlékot a Filharmóniai Egyesület nagyzenekari konccrljei rendezésére. A Filbarmó.nini Fgvesülel külön jelenlős városi és állami támogatásban kell, ' lio© részesüljön. ' A Szegedi Szabadtéri Játékokat újjá kell szervezni és ahogy lehet, dc meg kell rendezni niár 191G-ban A Szegedi Állatni Nemzett Színházat olyan arányban kell támogatni, hogy a budapesti állami színházak szellemi és anyagi szintvonalára emelkedhessen. A Magyar Kommunista Párt szegedi ' szervezele mindezt három éven belül megvalósítja. Egészségügy A városi közkórházat még a tavasz folyamán ki kell bővíteni és minden részében korszerűsíteni, felszerelését kiegészíteni, rádiumot beszerezni, esetleg a Rockefelleralap támogatásával. Meg kell szer: vezni a külön Rőnlgcn-osztályt, Gréf-féle gyermekkórházai kibővíteni. Meg kell szüntetni a szerződéses. éhbéren dolgozó orvosi osztályokat, illetve átszervezni rendes státusba. Szaporítani kell a segédszemélyzet számát és számukra rendes megélhetést biztosítani. Fel kell állítani azonnal (AJ•"SÓközponl mintájára; a fclsőküzponli kisegilőkórházal is, amely sürgős esetekben elsősegélyt nyújt. A város minden kerülőiében legyen ingyenes ambulancia. Szaporítani keli a napközi otthonok szárnál a körtöltésen belül, a telepeken és a tanyákon, kapitányságok szerint. A város legyen lépéseket aziránt, hogy a deszki gyermckszanalóriu-mot a közkórházlioz csatolják és >. -{tt a tüdőbeteg gyermekek gyógyirysíását korszerűsíteni kell. A várostanyai fenwesben még 9 tavasz folyamán fel kell ál'itani a munkás tüdőszanalóriumot D£LMAGYARORSZÁG 1945 október 21 Bagdi Gyula né somogyitetepi elvtársnő a mali héten Í40 aj tagot szerzett pártunknak (Szeged, október 20) Egymásután kapja szegedi szervezetünk központja különböző üzemekből és kerületekből iSíf Jelentéseket, hogy uz október 7-i budapesti csatavesztés után megélénkült a munkása: n >k, tisztviselőknek ét más értelmiségieknek pártunk iránti érdek.jMdése. Nem egyedülálló jelenség ez. Budapestről, de a szegedkörnyéki ki „ sebb-nagyobb helyekről is hasonló ér tesüléseink vannak. A reakció budapesti támadása egyre több és több embernek nyitja fel a szemét. Különösen a munkások részéről Tapasztalunk fokozottabb érdeklódest és ? harci készséget. Bizonyíték erre somogyitclepi pártszervezetünk, ahol Bagdi " Gyuláné elvtársnő egymaga 140 uj tagol szerzett pártunknak. Elvlársaőnket " példaképül állítjuk a szegedi szervezet tagjai elé. Bagdi elvtársam keresztút is bizonyítjuk, hogy az erő, a muknka és harckészség a ini pártunktan van. nem pedig a reakciós szavazatokkal felfujt » „kisgazdáknál". Az ország újjáépítését, a magyar demokrácia győzelmit pedig »a fogja eldönteni. ISMERD MEG a Magyar Rommu nista Párt politikai vonalát I Hallgasd meg a MKP Stúdiójának előadássorozatát minden nap 530 órakor> [z Szo^Sstoroszországi A VOKSe A Külföldi Kulturkapcaolalok Osszszövelségl Társasága HuszonOt (ve szakadatlanul folyt Magyarországon n féktelen anlibolsfvista propaganda, amely valóságot hazugság özönnel árasztotta cl a magyar nipcl a szovjetoroszországi állapotokról. llogj olvasóink tiszla képet nyerjenek Szovjelorosznrszág igazi (letérői (s megismerkedjenek a nagy szomszédnép gazdasági, társadalmi és kulturális berendezésével, cikksorozatban ismrrletjük a Szovjetunió fonlosabb intézményeit, törvényeit, szociális tevékenységét. A Külföldi Kuiturkapcsoialok összszóvelségi Társasága (oroszul: Vszeszojuznoje Obscscszlvo KulItirnoj Szvjázi sz Zagrániccj. rövidilve VOKSZ) különböző szervezetek é.s a művészet és tudomány vezető személyiségeinek kezdeményezésére 1023 április 7-én alakult a Szovjetunióban. A VOKSZ alapszabályainak egyik cikke jgy szól: »A Külföldi Kapcsolatok O-sszszövclségi Társasága arra törekszik, hogy a szovjetunióbeli és külföldi intézmények, társadalmi szervezetek, a tudomány és kulltira képviselői közölt megteremtse és felvirágoztassa a kapcsolatot.* Fz az egyesület aktív tagjainak széles körére támaszkodik, állandó összeköttetést lart fenn a különböző szovjelbarál és kulturkapcsolat egyesületekkel, amelyeket külföldön szerveztek s amelyekkel a VOKSZ információit kölcsönösen kicseréli. A VOKSZ fennállásának 20 éve alatt igen sokat telt azoknak a kötelékeknek megerősítésére. amelyek összekapcsolják a Szovjetunió és a külföld tudományát és művészetét. r.v . A V6KS2 szervezete A VOKSZ olyan társadalmi szervezet ..amelynek tagjai között nemcsak a szovjet művészet, irodalom és tudomány vezető egyéniségei, hanem a legkülönbözőbb kulturális és tudományos hivatalok és szervezetek is megtalálhatók. A VOKSZ élén választott vezetőség áll. Et irányítja a VOKSZ munkájál. A vezetőség felelős a tagok össz©ii!ésénck. Az egyesület keretén belül különböző osztályokat szerveztek, melyek a kultúra minden terén működnek. Ezeken keresztül segítik elő a kulturális kapcsolatokat a külfölddel. Jelenleg yan irodalmi, színházi, zenei, építészeti és filmszakosztály, festő- és szobrászszakosztály, fizikamatematikai, orvosi, mezőgazdasági szakosztály, történelmi és filozófiai szakosztály, keleti tudomáuv. söl testedzési cs sportszakoszlálv is. A szakosztályok munkáját választott hivatalok irányitják. E hivatalok elnökei és tagjai között a szovjet művészet sok vezető személyisége található meg, mint pl. Moszkvín Iván színművész (színházi osztály), Rurdenko Nik olaj akadémiai tag (orvosi osztály), Mjaszkovszki NikolaJ, Prokoljov SzergeJ, Sosztabovics DimilriJ (zenei szaknszlálv), Geraszimov Alexander és Muchlna Vera (feslő- és ízobrászszakoszlály), a Szovjetunió hőse, Pimanyln Iván és Rnl»lnnik Michall (sakk-, testedzés-, sporlszakoszlály). v szakosztályok feladata nz, ho© a szovjet kultura képviselőit (írókat, művészeket, zenészeket, tudósokat, slb.) megismertesse külföldi kollégáik tevékenységével és más országok kulturális viszonyaival. A VOKSZ a külföldről kapott anyagot széles körben használja fel. A zenei szakosztály angol és amerikai konccrlckct rendez, felhasználva azokat a hanglemezeket és kólákat, amelyeket onnan kap. Az irodalmi sznkosz lály megbeszélést tart a külföldi irók uj müveiről. A színházi szakosztály előadásokat szervez az elsővonalbcli külföldi drámákról. A pedagógiai szakosztály ismerteid előadásokat tart az angliai, franciaországi és amerikai nevelés elméletéről és ©akorlaláról. Az c©üllcs ©üléseken, amelyeket a VOKSZ vezetősége a szákosztályokkal c©ült tart, nyújtják át a kitüntetéseket és díszokleveleket azon tagoknak, akik a művészet és tudomány terén folytatott működésűkért ezeket a külföldi egyesületekben és szervezetekben megszolgálták. A külföld kultureredményelt Ismerteti a szovjet-néppel A VOKSz részlvcsz a legkülönbözőbb országok küldöttségeinek a Szovjetunióba való meghívásában a nemzetközi fiziológiai és geológiai kongresszusokra és a nemzetközi zenei kongresszusokra. Résztvett c meghívásokban az 1933 évi nemzetkőzi színházi olimpiászra, az iráni művészet nemzetközi kongresszusára, a színházi és filmünncpélvckre, slb. A VOKSz egész sor kiállilást szervezett a Szovjetunióban abból a célból, hogy a szovjet népet a külföldi államok életévei és kultúrájával megismertesse. E kiálll tások igen na© eredménnyel jártak, különösen korunk nyugateurópai művészetének kiállítása (1929-ben) és a kinai művészet kiállítása (1939-ben.) A Hitler-Németországgal vivőit háború idején a VOKSz több kiállítást rendezett az E©esűlt Nemzetek életéről cs harcáról. Fzck között volt a »Britannia a háborúban* cimü kiállítás, az »USA bombázó repülői*, a kanadai festőművészek kcpkjálülása, angol építészeti kiállítás, amerikai filmkiáttilás. mexikói és kínai grafikai kiállilás stb. A VOKSz rendszeresen rendez konccrlckct azF.©esüll Nemzetek zenéjéből és előadásokat jelenlegi irodalmukról és művészetükről, azonkívül különleges konferenciákat is rendez, melyeket az angol és amerikai filmnek és színiirodalomnak szentelnek. A VOKSz segítségével szovjet képzőművészek resztvettek több külföldi nemzetközi kiállításon és ünneéplyen (Velence, Párta, London, Liverpool, San-Francisco. Philadelphia stb.) 1039-ben a VOKSz a szovjet népművészet egy kiállítását küldte el Angliába: 1940-ben Svájcba küldölt e© kiállilást »Moszfevni Müvész-Szinház* címen. Norvégiában (Mezőgazdaság a Szovjetunióban* cimü kiállítást rendezett. A külföldi országokból kapott kérésekre a VOKSz tudományos müveket, szépirodalmat és tudományos irodalmat küld a Szovjetunióról. e©idejüleg szélosztja a szovjet intézmények és könyvtárak között azokat az anyagókat, melvekel a haláron túlról kap. A VOIvSz által szervezett könyvcsere busz év alalt többmillió kötetre rúgott. Ez idő alalt a Szovjetunió a külföld kultúrájának és társadalmi életének igen sok vezető személyiségét üdvözölhette, mjnt a \OKSz vendégeit: Sydney és Beatrice Wcbb, dr. II. Jolinsoii, Romáin Rolhmd, Mariin Andersen Nexö, Plcrre Coll, Lilian llelmnnn és mások. A külföldi közönségnek a szovjet föld eletével és kultúrájával való megismertetésére a VOKSz c© folyóiratot terjeszt. ezenkívül a különböző szakosztályok is kiadják újságjaikat vagy folyóirataikat. A VOKSz kiadott néhány könyvet is, különböző irók müveiből (»PuskimX »A civilizáció védelme a fasiszta barbárság ellen »E©csült erővel végzünk t hittcrizmussal* stb.) A Szovjetunió kulturális életéről ad képet a külföldnek A háború alatt igen megnőtt a külföld érdeklődése a Szovjetunió ís kuliuiáva iránt. Az e©re növekvő érdeklődés és a külföldi országokból áradatként özönlő nagymennyiségű kérdés válaszaként a VOKSz egész sor kiállítást és altumot küldölt szét (>Városhősök: Lcnit-gráü - Sztálingrád - Szcvn3zlopoli, »Gycrmekek — a hitlerfzriüs áldozatai*, fasiszta rablók állni szélrombolt kulliircmfékok*, »Szovjet egészségvédelem a háború alatt* és sok más). A háború alatt a VOKSz eredményesen előmozdította a haladó erők c©*csilését a hitleri Németország elleni harcban. Még szorosabbra fűzte a kullurknpcsolatokat, hogy a közös ellenség ellen c©esült harcoló Szovjetunió és a többi demokratikus állam között megerősítse az e©elérlést és barátságot A Szovjetunió nemzetközi tekintélyének növekedésével. NyugatEurópában s a világ minden részében, a Szovjetunió barátainak igen sok társasága, szövetsége; egyesülete jött létre. A VOKS* minden ilyen szervezettel állandó és szoros kapcsolatot tart fenn. Hadirokkantak áíképzésa és továbbképzése Az a hadirokkant, ald már teljesen kialakult rokkantsága miatt korábbi foglalkozását nem folytathatja, hadiszolgálatának megszűnésétől számilőtt 5 éven belül, dc 40. életévének bele! lése előU, legfeljebb egy óvta tartó tanfolyamon államköltségen lehetőleg uj életpályára kiképzendő; melyen szellemi vagy testi fogyatkozása ellenére kilátás lehet arra, hogj| magának és családjának létfenntartását társadalmi helyzetéhez mérten tartósan biztosítani tudja. Hogy a törvény és végrehajtási utasításnak minél eredményesebben elegot lehessen tenni, a kiképzésre szoruló, egyben arra érdemes és rátermett hadirokkantaknak összeírását m népjóléti miniszter 28.588-1945. NM számú körrendelete elrendeli. E célból felhívják Szeged város belés külterületén lakó fent megjelölt hadirokkantakat, ho© október rvTg összeírás végett Szeged város Hadigondozó Nyilvántartó Hatóságánál jelenjenek meg (Vár-utca 7). Az iskolai és gazdaság, Ipari tanfolyamokra felvett hadirokkantak fn©cnes ellátásban (élelmezés, lakás, fűtés, világítás) részesülnék s a tanfolyamok vágán tartandó vizsgálatnál megfelelő végbizonyítványt kapnak. Aa iskolai továbbképzés és Ipari átképzés, illetőleg gazdasági továbbképzés tartamát később állapit ják meg. ELVTÁRS! Bekapcsolódtál 1 Párt választásra ve/elébe? Ila nem, n© azeanal Jelentkezz a kerületi titkárságnál! Amerikai katenák holttestének, 13felve temetkezési helyének bejelenléze. A főispán 2219—1945. főisp. sz. rendelete folytán felhívom a város közönségét, I10© ésetleg a város területén eltemetett amerikai katonák temetkezési helyéről bármit tudnak, u© a temetkezési hely pontos megjelölését n hivatalos órák alatt « városi katonai ügyosztálynál, Szeged, Vár-utcd 7, I. 4. szóval vagy írásban jelentsék bc. Dr. Pü'.Iy h. polgármester.