Délmagyarország, 1945. október (2. évfolyam, 222-247. szám)

1945-10-06 / 226. szám

1945. ökfÖDer ff, ŰfÜL MAGYAROK SZAG Látogatás a Csülagbörtön íS-os cellájában, ahol Rákosi Mátyás évekig raboskodott Török Islváu alhadnagy, Rákosi volt porkolábja: „Példás magaviseletű fogoly volt, akivel öröm volt dolgozni" Intimitások Rákosi Mátyás szegedi börtönéletéröl Rendbehozzák a CsillagbörlSn épaielét és hamarosan átadják rendeltetésének Pálinkát, mustot, ó- és ujborl a legmagasab napi árban VŰSŰfOI Kunsági Ram- és Likörgyár, Kucsha Mihály borpincészete Szeged, Kossuth Lajos-sugárut 21. Telefon: 5-39. (Szeged, szeptember 29) Tavaly ősszel az oroszok közeledtének hí­rére fasisztáink a Gsillagbürtönt is felpakolták és ugy, ahogy volt, fog­lyostól, mindenestül elvitlék Yácra, meg Budapestre. A Csillag egy da­rabig üresen állt, aztán magyar lia­difogolvgyűjtő lett belőle. Nemrég ad­ták vissza rendeltetésének. Azóla szorgos munka folyik a komor falak közölt, kőművesek, festők, villanysze­relők és más iparosok munkálkodnak, hogy a hosszú időn át gondozatlan, elhanyagolt épületet kitisztítsák, kija­vítsák és ismét használhatóvá tegyék. KélhóuapL szakadatlan munka után most készültek el a hatalmas "épület­komplexum homlokzati részének és déli szárnyának rendbehozatalával. Ebből az alkalomból bizottság jelent meg a Csillagban dr. Mecsér József államügyészségi vezetővel az álén, Kanyó Béla egyetemi tanár, a köz­egészségtani intézet vezetője, dr. Mo­gán Béla tiszti orvos, Nagylalusí Ist­ván, a városi mérnöki hivatal kép­viselője és Török István börtönfő­tiszt vezetésével. A bizottság főleg azt vizsgálta, hogy egészségügyi szem­pontból megfelel-e az épület a köve­telményeknek. Az egyöntetű megálla­pítás az volt, hogy igen. Ha a víz­vezeték fertőzésmenícsségéről is meg­győződnek, a csövekből vett vízminta révén, a homlokzati és déli részt teljesen át lehgt adni rendeltetésé­nek Rákosi meglátogatta régi celláját és elbeszélgetett bőrlönőreivel A Déímagyarország muiflra'.ársS dr. Mecsér József ügyészségi vezető és Ftizesy Béla foglíázfpfelügyelő ka­lauzolása mellett szintén megtekin­tette a rendbehozott' épületszárnya­kat. A déli traktuson meglátogattuk a* Csillag Itíres »zárt-osztályát«, a po­litikai foglyok börtönét, ahol Rákosi Mátyás élvtárs, "a Magyar Kommu­uista Párt vezére raboskodott annak­IcJefén. Mini ismeretes, Rákosi elvtárs, aki £ húszas években illegalitásban szer­véz'te a Magyar Kommunista Pártot, 'emikotij. és hö&inbe ke­igkö-ben jjé&ukotji i ült. Eleinte a ,vacf fegytrazüjan seny­vedett, majd 1933-ban Szegedre hoz­ták és ettől kezdve 1910-ig, egészen kicseréléséig a 'CglUagbortön politi­kai osztály ínak laBTd v-dTE' * legutóbb, anfikor'' Ráfco^i a Kom­munista Párt aratási üiHitpc "ajkaí­niab'ól Szegetten járt, megmtögalta ré­gi celláját, és elbeszélffleKTt volt bór­tönőreivel. A kiváró cmWsrekrc jel­lemző na'gyMküséggSl. elfogultság & I srag nélkül tudmt visszaeftilékezni :». szük atll a, mét a fiffeg börtönfo­lyosó falni között eltöltőit keserves f sz Icndőki'0 shedl 1 ycStm"idézte fel bét esztendő emleKfcff, Török István ^hadnagy, akkori osztályvezető örnienleí élénkén em­lékezik Rákosi Mátyásra és szívesen beszél róla, mert műit mondja, pél­t.is magMfsafelü fogoly volt és »3röm« volt vele »uotgozní«. Rákosi rendat larlotl a koinnuikla foglyok között, bezzeg a nyilasok ... — 1933-ban szervezfék meg a'Csil­lagban a kCÜöh politikai oszlálvt — meséli Törfk latvÖn —, hköor édvült ide Rákosi Mátyás, meg én is feét társammal. Ikfcos* az® 1949-ben kl­s.'ateéfllt, db mi cutikl axög scácái itt ratroste iJIimIi. s^wfesn frrralvj^z 'Nem sc/k fiAMbpaJa ugfftWs a rabok és h mi dléSflk k9aött — ,teszi hozzá niagjprtljjflag —- mert vplük együtt mi is Öe fftitnftf ide zárva. Abban az időben ugyanis még ugy volt, liogy csak 14, meg 21 napon­ként volt egy szabadnapunk, szabad­ság pedig egyáltalán nem járt. Ezen a rairsnrson szabad'szervezkeilésünk változtatott. Amióla szabadszervéze­tünk fenn'dr, ki tudtuk vivni, hogy 24 órai szolgálat után 24 órai szabad­nap következik és évenként három hét szabadság is kijár. — Beszéljen Rákosi Mátyásról — kérjük meg Török Istvánt. — Ahogy idejött, mindjárt láttuk rajta, hogy kiváló ember — íőrdilja a szót ismét Rákosira. — A zárt osz­tály 1-től 16-ig számozott celláiban csupa kommunista foglyok voltak el­helyezve. Mindannyian tisztelettel le­hintenek Rákosira, látszott minden szavukon, mozdulatukon, hogy vezé­rüket látják benne. Nem is volt soha semmi komoly baj a kommunisták­kal. Tla néha előfordult valami ren­detlenség, nyüglalankodás, vagy sza­bályJ^Iánsájr, ami az évek óta bör­tönben ülők között bizony gyakran megesik, csak szólnunk kellelt Rá­kosinak: »Ugyan Rákosi, Intézze el ezt, vagy azt az emberekkel« — Rá­kosi Mátyás máris közbelépett és ren­det csinált. Bezzeg nem mondhatom el ezt a nyilas foglyokról, akik az osztály másik részén voltak elhelyez­ve_ és örökös volt közlük a marako­dás, 52 idegeskedés, a hisztéria és a rendetlenség. Hiába fordult az em­ber a tekintélyeset^) nyilasokhoz, Wirtftcz, vagy "GrnberT:e7i bizony nem használt az semmit. A 16-os cellában — A foglyok napközben a folyosón foglalatoskodtak, dolgozták, rendsze­ritrt "lí'ósá^af fonílk. Rákosi Mátyás ir$áii múnkár-a volt "beosztva. A 16-os cella völt az övé, munkáját pedig a 20-ásban végezte. Itt vezette a fog­lyok nyilvántartását és a többi rábí­zott Írásbeli dolgot. Szombaton, ami­kör folyosósurolásra került sor, Ön­keüt beállt a dolgozók közé és súrolt, nílfft a többiek, pedig nem lett volna kötelessége. Szabadidejét olvasássál töltötte. Sokat olvasott, legszorgalma­sabb olvasója volt az osztály könyv­tárának, ezenkívül kívülről is kapott könyvöket. "Gyakran voltak látogatói, többször jött át a lestvére Szabadká­ról, az apja is volt itt nem egyszer. • Beszélőre* mindig bement az igaz­gatni irodába, Míg ezeket meséli Török alhadnagy, belépünk Rákosi egykori cellájába. A tűréssé vált 16-os számú, kétszer nég^roteres méretű kis cella volt. Érissmffiie Szelve, frissen súrolva, »bu­nélkül, magasan elhelyezett, dó kTbórt. világöá ablakával egész ba­rátságos benyomást tesz. Valószinü­Ie<pffciTi Így hat szűkös bútorzatával, amikor fogoly van belezárva.' Buesuzuiik a történelmi helytől, ahot fíako^i elvtárs raboskodott élvei­ért. osztályáéit, a szegény, dolgozó magyÜT^i^pért. Végiglátogatjuk meg a többi rehdbebozott, meg rendbeho­zanSő börtönrészekét. Mindenütt se dája« most, IJyzesy főfelügyelőnek, Török István főtisztnek (nem tévesz­tendő össze az alhadnagy Török Ist­vánnal) és Badényi János főgépész­nek, akik az újjáépítés irányítói. Csak had épüljön a Csillag I Most nem azok lesznek lakói politikái osz­tályának, akiket a munkásosztályért való harc' miatt annakidején idezár* fák, hanem azok, akik Idézürták őke'ti a fasiszták, a reakciósok, a háborús és népelienes bűnösök. (sz. (.) A Nemzeti Segély huliurgárdája nagyszabású Móra-emlékünnepre készül .(Szeged, október 5) A Nemzeti Segélynek, mint a népi önsegély szer­vezetének munkája és feladata első­sorban az, hogy a báboru és a fa­sizmus áltat az ország testén ejtett súlyos sebeket orvosolja. A sebek azonban] amelyeknek gyó­gyítása á magyar demokrácia részé­ről hősies erőfeszítéssel folyik, nem­csupán fizikai természetűek. A hazug fasiszta pröpagr.üda, amely á Szovjetuniót és általában a nyugati és keleti demokráciákat egyaránt torz tükrön, keresztül meghamisítva mu­tatta be népünknek, a' fasiszta szel­tem, amely az ország életének min­den vonatkozásában, áz irodalomtól a szociális intézményeken keresztül egészen a gyermeknevelésig, minden vonalon érvényesült, súlyos válsá­got okozott népünk lelkében és ta­nácstalan Zűrzavart gondolkodásában. Uj, soha ilem hallott, vagy mester­ségesen elkődositelt fogalmakkal kell mégisme^mclnm^es megbarátkoznia és régi, baszn^é'hcde'tlenekfíölc bizoffydlt elvéket kell gyökerestől kitépni ma­gából. Ehhez aTok erőfeszítési igény­lő, nchóz munkához azonban segít­ségre van szüksége? X Nemzeti Segély feladata nem me­rül ki abban, hogy a fasizmus és « fasizmusba hajtó Horthy-rendszer anyagi kártevéséit hozza helyre, ha­nem komoly munkál követel a szelle­mi élet egészségessé íétclétóeu is. A Nemzeti Segély szociális miSikája mellett módot keres arra, hogy a» igazságot' felfedő, a régi rendszer hit báira rámutató, demokratikus szellő mü előadásokkal bekapcsolódjék a fasizmus szellemi és lelki maradr&< nyáinak 'eltakarítására megindult nioz galomba. A Nemzeti Segély ktilturgárdájat amely most van alakulóban, már en­nek az elgondolásnak a jegyében mű­ködik. Reméljük, hogy a fiatalság, amelynek módjában állott gyakorlat­ban, egyéni sorsán és népének sorsán kcrésztiil meggyőződni arról, hogy íizt az ut, amelyen S magyar népet ed­digi vezetői vitték, természeténél fog­vg torkollott tragikus zsákutcába, kö­telességének fogja tartani minden erejével helyrehozni az eddig elmu­lasztottakat és segítségünkre fog siet­ni^zoknak a felvilágosításához, akik? síi még képtelenek szakítani a mtiljf fal ! Minden reményünk .megvan ráj hogy a szegedi társadalom demőkra­tilués szellemű közönsége aktív rési­vetejével és mint ha_Hgatóközönsé|» részt fog venni a Nemzeti Segély kut­t ü r m unk á j áb an ­A Nemzeti Segély kis kultnrgáróá­;a ezúttal egy Móra Fereuc-einlékün­ííejj'ely rendezésén dolgozik, amellyel az a célja, hogy ismertesse" és rész­tjén relíabilitárja (Móra Ferencet, A destrukció vádjávái illetett írót, at magyar nép és a magyar paraszt nagyi ismeíŐjét Nyoleszézpengős tejlelt, Í20 pengős vöröshagymái és 60 pengős tejet koboztak el a detektívek a szerdai piacon A rendőrség nagy eréllyel folytatja a piac ellenőrzését (Szeged, október 5.) A piaci árak utóbbi időben történt róhamos, legtöbb­ször indokolatlan ugrásszerű emelkedé­se arra késztette az illetékes hatóságot, hogy a rendőrséggel fokozottabb mér­tékben eltenőriztesse a normáljs napi árak betartását. A rendőrség bűnügyi osztályának a Láng detektivesoport, Aáng Béta csoportvezető irányításával szerdán razziászerüen eggsz délelőtt cirkált a Marx-téri és a Tisza Lajos­kőruti piacon. ..uiuo muumuuu se- Ellenőrző munkájuknak meg is lett seny munka folyik. Elismeréssel kell az eredménye, amennyiben sUcJüH több adeStmnTc Mecsér József ügyészségi[ eladót utsoráskodáson rajt»mpni. vezctoivek, aki a börtönűek is »gaz- Török Adám lápéi lakost például iráruk MindenSéSe vidéki kereskedők rcsíPre legolctébban GYÖRGY IMRÉ-nél, BUBAPEST, Deák Ferenc-u. 15. Teiefsn: 38(1-515 előállították azért a rendőrségre, mert 120 pengőéri akarta adni a vöröshagyma, kilóját, holott a piacon kialakult nor­mális ár 60—70 pengő volt, Török ko­cgjját, amelyen mintegy négy mázsa vöröshagyma volt zsákokban, a vásárlók tömege vette körül szitkozódva, ami­kor Láng csoportvezető lecsapott as árdrágítóra. A detektív elment, bog* segítséget hozzon és megkérte Rudolf SSbdort, valamint Jáger Józsefet a vá­sárolni szándékozók közül, vigyázza­nak, el ne távozhassák Török, amig fl odajár. Az árdrágító hagymás ember ki­használva a detektív" eltávozását, m« akarta vesztegetni őrzőit, 5000, majd W ezer pengőt kínált jel nekik, ha futni hagyják.Radoit és Jáger visszautasította gz ajánlatot. Az árdrágítótól a rendőr/ náaea elkobozták a négy mázta hagy* mát és ágyét áttették az uzsorabirósig. hoz. Bzeakivül vesztegetés kísérletért i« eljárás indul ellene. Saadttri Ferenc Mórahalom 955. sz iüd az •ssorsblrózáD lermaMt állitotuk «<V ug írus; Q, MwsaA ItazrtBéki

Next

/
Thumbnails
Contents