Délmagyarország, 1945. október (2. évfolyam, 222-247. szám)

1945-10-06 / 226. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! Szeged, 1945. október 6, szórni) ai II. évf. 226. sz. — Ura & P A Magyar Kommunista Párt délmagyaíorszáji napilapja Évfordulók Történelmi időt élünk. Minden nap évtizedekre kiható eseményekkel súlyos. És amig a magyar dolgozók verejtékük­kel irják a nemzet történetét, napról­napra évfordulók emlékeztetnek a ma­gyar mult nagy napjaira. Október 6-át ünnepeljük ma, az aradi tizenhárom vértanú napját. A magyar nemzetet, amely dicsőséges szabadság­harcával Európa nemzeteinek élére lendült, a reakció egyesült erői véres harcban szorították vissza az elnyoma­tás igájába. Az 1848-as szabadságharc hős tábornokainak vértanúhalála a ma­gyar nemzet négy évszázados harcára emlékeztet, amelyet szabadságáért és függetlenségéért vivott. Október 9. Három évvel ezelőtt ezen ) reggelen Irombita harsant a Margit­köruti fogház udvarán. Utána csönd. Csönd, amely fojtogatott és fájt. Ekkor hajtották végre a halálos ítéletet Sciiönherz Zoltánon, a Kommunisták Magyarországi Pártja központi bizott­ságának tagján, a magyar független­ségi mozgalom megszervezőjén. Az ille­gális kommunista párt vezetője életét aldozta a nemzet szabadságáért. Schön­herz Zoltán elvtársunk sirja előtt nem­esak pártja áll meg ezen a napon mély megilletődéssel emlékezve nagy veze­tőjére — nemcsak küzdőtársai, a szö­vetséges demokratikus pártok, hanem az egész magyar nép, amelyért annyit dolgozott, annyit szenvedett és amely­ért meghalt. Október 10. Egy esztendővel ezelőtt ezen a nápon irta aló Szakasits Árpád elvtárs a Szociáldemokrata Párt nevé­ben és Kállai Gyula elvtárs a Magyar Kommunista Párt nevében a két mun­káspárt szövetségét megpecsételő tör­ténelmi okmányt. Már a német elnyo­mók csizmái taposták a magyar vetést, már készült a nyilas horda a hatalom megszerzésére: ebben a pillanatban talalta.meg egymást a két testvérpárt. A munkásegység azóta száz próbát ki­állt és minden próbából megerősödve került ki. Most, a budapesti választá­sokon újra megmutatják a munkáspár­tok, hogy együttes erejükről, mint a páncélról pattannak vissza a reakció nyilai. Október 11. Ezen a napon van egy esztendeje annak, hogy Szeged, az or­szág második legnagyobb városa fel­szabadult a német rablók jármából. Ezen a napon vált valósággá a szabad­ság, amelyrőt annyit álmodoztunk, nmelyért annyit küzdöttünk és amelyért annyian haltak meg, Egy évvel ezelőtt a fővárosban, tul a Dunán még dult a háború, robbantak a bombák, tom­bolt a fasiszta terror. De Szeged népe ezen a napon már megkönnyebbült a Kinzó tehertől és — meg tétován ugyan, alig magáhoztérve a szörnyű lidércnyo­másból, remegő inakkal, de felszabadult szívvel — kezdte keresni útját, amely \ boldogabb jövő felé vezet. Budapest népe ezeknek az emlék napoknak árnyékában készül a nagy csatára: a demokrácia nagy ütközetére a reakcióval szemben És az évfordulók megkönnyítik a budapesti választó számára a tájékozódást. Ezek a dátu­mok nemcsak emlékeztetnek, hanem tanítanak is. Lemérik számunkra az utat, amelyet eddig megtettünk és irányt mulatnak a jövőre. Mély összefüggés van közöttük, és tanítás, amelyet meg Xell szívlelnünk. Schönherz Zoltán alakja összefonó­dik az aradi tizenhárommal: Ugyan­annak a láncnak szemei ők, a vértanuk láncának, akik a magyar szabadságért haltak meg, Soruk messze visszanyúl az elmúlt századokba: főurak és job­bágyok, nemesek és polgárok, munkások és parasztok fogják egymás kezét. Egy volt a cél és egy a narc. A zászlót, Amely az aradi mártírok kihűlt kezéből Kihullott, a Magyar Kommunista Párt uneltfi uira mAcasra. Harcának leghűbb társa a munkásság másik nagy pártja : a Szociáldemokrata Párt. A munkásság állt élére a nemzet nagy szabadság­harcának. A felszabadulással azonban nem fejeződölt be az évszázados küz­delem, csak uj formát öltölt. A harc most azért folyik, hogy az uj haza va­lóban a nép országa legyen és ne a kiváltságos lceveseké. A szövetség, amely a két munkás­párt között esztendeje kötődött, uj helyzetben uj feladattal került szembe: ujja kelt építeni az országot I Újjáépí­teni nem egy emberöltő, hanem három esztendő alatt. A Magyar Kommunista Párt Hároméves Terve megmutatja en­nek útját, a munkások, parasztok és értelmiségiek milliói pedig valósággá teszik a terv betűit. Erről az újjáépí­tésről, a nemzet jövőjéről dönt holnap Budapest népe. Évfordulókat ünnepelünk. A múltra emlékezünk és a tegnap tanulságai megértelik a mát és megmutatják a holnapot. Az emlékmécsesek lángja előreveti fényét a jövőbe. A munkás* egység, amelyet a közös harc áldoza­tainak vére szentel meg, fel fogja épí­teni a dolgozók szabad Magyarországát Kálmán Endre Magyarország teljes idei termése az országban marad! A Szovjetunió lemondott a jóvátétel lejében Oroszországba szállítandó gabona*­mennyiségről és nem kéri a kölcsönadóit élelmiszer visszalizeíésél (Budapest, október 5) A Szabad Nép Írja: A szövetséges ellenőrző bizottságtól nyert ér­tesülés szerint a Szovjetunió Magyarország nehéz élelmiszerviszonyaira vfiló tekintettel további .intézkedésig lemondott az 1945. évben esedékes magyar gabona mennyiségről, amelyeket Ma­gyarország a fegyverszüneti egyezmény értelmében a Szovjetuniónál* szállítani köteles lelt vot­ifa. A szovjet kormány ugyancsak'további intézkedésig lemondott a Magyarországnak kölcsön­Iképpen szállított élelmiszer visszaszolgáltatásáról Is. Igy tehát a télies Idei termés az ország* Kan maradhat. (MTI)' fl Vörös Hadsereg miiszaki csapatai rohammunkával égy nap alatt hidat épitenek Buda és Pest között Az uj pontonhidat vasárnap reggel már át is adták a forgalomnak A Szovjetunió katonái segkenek felépíteni a hidakat, amelyeket a németek est nyilasok pusztítottak el szély leküzdésért Á. (Vörös 'Hadsereg nagylelkű segíti séígének szinte felbecsülhetetlen je^ len tősége van. "(Budapestj október 5) A vissza­vonuló néiiiétek felrobbantották Bu­dapest gyönyörű hídjait. Igy, fönnáll az a veszély, hogy a "tél beálltával, amikor az ideiglenes hidak nem hasz­nálnotok, megszakad az összeköttetés Buda és Pest és igy azi ország két fele között is. Igaz, hogy a Gerő Ernő elvtárs vezetése alatt álló kereske­delmi és közlekedésügyi miniszté­rium még az év végéig be akarjá fejeztetni a parlamentnél építendő Kossuth-hidat, amely télen Is hasz­nálható lesz, ez a nfd1 azonban nem elég a főváros egész forgalmának le­bonyolítására. Mint mindig, amikor az ország súlyos helyzetben volt, most i's a Vörös Hadsereg sietett Ma­gyarország és a székesfőváros segít­ségére, ( A Vörös Hadsereg műszaki csa­"" patái szombaton reggel roham­" munkába kezdenek. Saját mun­kaerejükkel és saját anyagukból '*' aj pontonhidat építenek a Du­nán, gyalogosok és járművek szá­mára. Az iq híd1 szombat estére már készen is lesz és vasárnapi október 7-én reggel átadják a forgalomnak. A felrobbantott hidak, amelyeknek roncsai elzárják a Dun'áí, komoly ár­vízveszélyt is jelentenek. Ezért ve­gyes szovjet-magyar bizötlság vizs­gálja még a felrobbantott hidakat. Ez a bizottság tervet készít a híd­roncsok eltávolítására és az árvizve­A Szovjetunió katonái segítenek telepíteni a hidakat, amelyeket C nérnélek és a nyilasok lelroK hántottak. A Vörös Hadsereg ek hárítja Budapest népének leje felől nyomasztó téli gondjait, az ország kétrészrc szakadásának és "az árvízveszélynek rémét. A magyar nép és Budapest székesffl várös közönsége a Vörös Hadsereg nek' ezt a sfegítségét soha nem felejti el éá mindig hálával fog megemló, kezni azokról, akik mindenkor kö* belépnék, amikor legnagyobb a bá| —TSBMiraiIII Illlll — IMII Egész éjjel tartott a magyar háborús Iőbünösök kihallgatása Hogyan reagáltak az országvasztők Budapest és a dunahidak I romjai láttára ? volt irva: Szálasi, nemzetvezető. Vas- répét és kenyérmaradékot találtak, azt Budapest, október 5. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése) Péter Gábor elv­társ rendőrvezérőrnagy, a politikai rendészeti osztály főnökének személyes vezetése mellett szerdán este 8 órakor megkezdték Szálasi és társainak kihall­gatását Előbb személyi motozást ren­deltek el. Szálasinál egy kendőt talál­tak nagy nyítaskereszttel, szélén apró nyilasU^resvtekkel. Zsebkendőiébe ez gyürüt találtak nála, a mozgalmi gyű­rűt, valamint feleségének, Lulz Gizel­lának a képét és néhány zsilettpengét. Imrédy kérte, értékeit a legpontosab­ban helyezzék letétbe, ami meg is tör­tént. 18 gyufaszálat, 2 fogpiszlcálót és két kanalat találtak nála. Reményi­Schnelternél kártya volt, kérte, hagy mondta, ezzel akarja}az élelmezést pó­tolni Jaross nagyon Idegesen viselke­dett. Péter Gábor mindegyik bűnösnek megmulatta a felrobbantott Lánchíd képét. Endre László hümmögött. Imré in megkérdezte, állnak-e a pillérek? Ilár* dossy oldalt fordította a fejét és könyv iák nála <ie e'veDék. Szölbísiné' sárga. r>"£zni «rób;ílt. Jaros* szom^ru é« Kan*

Next

/
Thumbnails
Contents