Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-14 / 207. szám

I OGLMAGYAR.OKS35IG 1945 szeptember 14. HIREK Szolgálatos gyógyszertárak Takáts István Klauzál-tár 3., huszáry Keresztes Béla dr., Petőfi Sándorsugárut 41b., Török Márton, Csongrádisugárut 14. —OOQ— Megjött a citrom! Tegnap a Kárász-utca egyik kirakatában régenlátott és majdnem elfelejtett ismerőst pillantottunk meg: D citromot. A nyál összefutotta szánkban, amikor három üvegtálon felfedeztük a délszaki növényvilágnak ezt u népszerű gyümölcsét. A kedvelt gyümölcs, mintha megöregedett volna, kisebb és ráncosabb lett, amióta utoljára látluk, sziue is meghalványodott, citromsárgája a kényszeredett érettség zöld színének változatát mutatta, De azért valóban ő volt; maga a citrom. Örömmel üdvözöltük magunkban, mint a béke és melegebb égöv forró üzenetét. A tálakon nagyiig szerint hevertek a gyümölcskék. A legkisebbnek 140, a középnagyságúnak 160, a legnagyobbnak pedig 170 pengő az ára. Gyorsan beléptünk az üzletbe, na nem azért, hogy vásároljunk egy pohár limonádéra valót, hanem, hogy megérdeklődjük, veltek-c már az ériékes őszi újdonságból. -— Újságírók vagyunk — mondottuk — .és aziránt bátorkodunk érdeklődni, bogy vásárolt-e már a közönség a citromokból és kik voltak a merész illetők? A kiszolgáló kisasszony természetes hangon felelt: — Hogyne kérem, az imént volt Idebent egy ur és egyszerre két darabol vett! — Melyikből "A 140-esből kérdeztük megilletődve.-' — Dehogy kérem, a 170-esből — mondotta a derék hölgy, mint akit váratlan sértés ért. A feleletet megköszönve meghatottan távoztunk az üzletből. Tehát hölgyeim és uraim, lehet folyvást, folyvást! Tessék citromot vásárolni. Már akinek van pé uc a drága gyüOtévi kényszerszünet után szerdán volt az első jogi előadás a szegedi egyetemen Schnelter Károly megbízóit dékán az erkölcsi értékek zülléséről — Kétszáz hallgatója van a jogi karnak, ebből 23 nő — Minden karon emelkedett a létszám a.a-yar»ruág uj hercegprímása: •'inils/.ciiliíy József. Budapestről jelenlik : A Vatikánban ugy határóztak, sogy Mindszenlhy József veszprémi püspököt nevezik ki Magyarország hercegprímásává. Az igy megüresedett veszprémi püspöki széket Bánász László debreceni préposttal, az Apor Vilmos elhunytával megüresedett egri püspöki izékel Pakols Károly szentszéki apostoli kormányzóval tőlük be. (MTI) íiaiuvas Endre megyéspüspök » polgármesternél. Dénes Leó elvtárs polgármester az elmúlt napok egyikén meglátogatta dr. Hamvas Endre Csanádi megyéspüspököt. A megyéspüspök szerdán délelőtt viszonozta a polgármester látogatását. t j resdörarmeilerefcet nevezett ki a vidéki lókapilány. Megírtuk már, hogy a rendőrségi kinevezések körül — különösen a legénység és az altiszti kar körében — sok sérelem ért egyes érdemes rendőröket. A kinevezett 400 rendőr különben sem elég a mai viszonyok között a közbiztonság fenntartására, igy a főkapitány kéréssel fordult a belügyminiszterhez, hogy a rendőrök létszámát a szükségesre emeljék fel. A kinevezések alkalmával mellőzött nyomozókat igy a vidéki főkapitány most rendőrörmesterré nevezte ki. A kinevezett reudőrőrmesterek névsora a következő : Bozóki István, Bakacsi Ferenc, Kasza János, Mészáros András, Temesvári Antal, Dobóczki" István, Bodnár Lajos. Molnár István, Papp György, Szögi István, Keszely Jenő, Chambré Pái, Faragó István. Lukács József, Balog Lajos, Topity Emil, Várnagy Antal, Csikós Rudolf, Szénási Béia, Főideák Sándor, Nagyszegi László, Keresztes János Krekuska István, Györkéi Lajos, BedŐ Mihály, Hévízi Antal, Bodnár Imre. Oláh János, Bugyi József, Kerepesi József, Láng Béia, Lippai Nagy József, Kiss Ferenc, Szőke István. A kinevezett szegedi rendőrőrmesterek továbbra is a nyomozó fesiületben íeltesiienek szolgálatot. — Ii»M7uaap« isieothztólel a fsina iégában vasárnap este 6 órakor, hétfőn reggel 7 órakor. Péntek esi i isten lisztéfél 7 órakor. (Szeged, szeptember 13) Amint is meretes, a szegedi tudömányegyete men néhány napja megkezdődtek az előadások és a diákok legnagyobh része megérkezett Szegedre. Hosszú idő után ez az "első egyetemi év, ami kor Szegeden ismét a teljes egyetem működik: a jogi kar is megnyitotta kapuit a hallgatóság számára. Egye lőre még folynak a felvételek, de cd dig is már 150 rendes és 50 rend kívüli hallgatói vetlek fel a jogi karra. A rendkívüli hallgatók kercske delmi vagy más iskolákból érkeztek és ezért előbb majd különbözeti vizs gát kell letenniök, hogy a rendes hallgatók sorába vegyék fel őket magyar" egyetemek történetében ez az első év, hogy nőket is felvesznek a jogi karra. Egyelőre még nem so kan éllek ezzel a demokratikus jogukkal, mert csupán 23 nőhallgató van a jogi karon. A jogi kar első előadását szerdán délelőtt tartotta meg a közponli egye' temen a kar ezidfei megbízott dé káuja: dr. Schnelíer Károly egyetemi tanár. Scbueller professzort régi, csa ládt szálak fűzik a szegedi egyetemhez. Annakidején édesapja: dr. Schnelíer István nagytudásu pedagó gus professzor készítette elő Somogyi Szilveszter, akkori polgármester segítségével a szegedi egyetemet, ami kor Kolozsvárról az akkori soviniszta kormányzat által kiűzve el kellett me nekülniök. Igy legnagyobh részben az S ihh»*t** mGirtiáJteaV köszönhető, hogy ma Szegeden egyelem van. Az erkölcsi értékek züllése és anarchiája taszította pusztulásba az országot Schnelíer professzor az ujjáalakult szegedi egyetemen tartolt első előadásában er«s szavakkal bélyegezte meg az elmnll rendszer lakájszeHe mél és komoly épt!«*munkára hivt; (cl a hallgatóságot. — Örömmel tölt el — mondottá a professzor előadásában többek; között —, hogy a szegedi egyetem teljes lett, de ahogyan visszajöttünk és amiért visszajöttünk, igen elszomorító. Nagyobb szenvedés azonban azt tudni, hogy a vakság és az emberi bűnük sodorták ezt a nemzetei háborúba és most tünő reményekkel, üres kezekkel magunkra vethetünk mea cuipázva. Valóban szenvedés tudni, hogy voltak közöttünk ezrek és tízezrek, akik az ország őrzését felcseréilék az ország orzásával, akik ártatlanokat, védteleneket gyilkoltak meg és ezzel az egész magyarság jóhirnevét rontották. A faj, vér és pusztítás démonától megszállott német hatalmi aspirációk kiszolgálói voltak ezek az emberek és hiába voltak egyes Jobbérzésü vezetők, mint például Teleki Pál. — Az erkölcsi értékek nagy anarchiájáról és lezüliéséről különösen nekünk, jogászoknak néín szabad megfeledkeznünk. Az emberi méltóság teljes lesüllyesztése, a lárggyá devalvált személyiség mellett és ezzel együtt a lakájszellem elhatalmasodása az útjelzője ennek a hanyatlásnak, amelynek végállomása azután a paraneáíiralom t ói fertőzött lakájjdcál típusának a kialakulása lett, amely a jót rossznak, a "fehéret feketének. a rosszat jónak mondta. A tóiul: ezen lezüllesztése több veszélyt hozott a hidak felrobbantásánál, az épületek összeomlásánál és' az elhurcolt gépeknél, mert hiszen a palotába, hidba, gyárba, tudomány ba lelket a vesztegcthelcllen szellem lehel. Hamarosan kinevezik a jogi kar professzoralt A hallgatóság körében igen nagy hatást kiváltó előadás után Telkerestük Schnelíer professzort, hogy tájékoztatást kérjünk á jogi kar terveiről. Megtudtuk, hogy egyelőre a protósj. 9tor egyedül végez minden munkál, mert a többi tanárok ínég nem érkeznek meg Szegedre. Hamarosan megtörténik azonban az egyetem többi tanárainak szolgálattételre való beosztása és kinevezése is. Még pontosan nem lehet tudni, hogy ez mikorra történik meg, de a közeli napokban várhaló és akkor haladéktalanul megkezdődnek az összes előadások a jogi karon. Elmondta a pro'íesszor afzt is, hogy szakítani akar az eddigi, általában siokásos rendszerbéi, hogy a hallgatóság csak passzív magatartást tanúsítson _ az előadásokkal szemben. Azt szeretné, ha mindenki megmon daná a véleményét. Ezért ftelcnkial az egyik érát arra fogja fordítani, hogy a hallgatókkal elbeszélgetve meghallgassa azok véleményéi is s igy mcggj:őződhessen arról, hogy valóban sajátjukká tudták-e lenni az anyagot, vagy pedig csupán szolgai módón idéznek belőle. Reméljék, hogy SchncTlcr professzor uj szellcaia, telkes munkája komoly eredményeket teremt majd és uj magyar jogásznemzedéket nevelhet az országnak. Kétszáznál több elsőéves az orvosi karon Az fegyelem többi karára is állandóan folynak még a beiratkozások, de máfis megállapítható, hogv a hallgatók létszáma jóval feHihunija eddigi évekéi. Legtöbben mindig az orvoskaron voltak, de az idén még többszörösébe emelkedett az eddigi létszám. Eddig ugyanis már kétszáznál fübb elsőéves hallgatói veuek fel az orvostndomáüyi karra, de m'ég mindig folynak a jelentkezések. Érdekes, hogy ezzel szemben harmad-, negyed- és ötödéven összesen alig vannak többen 70—80-an a hallgatók. Ennet okát talán az elmúlt évek numerus nullusalban és egyéb an'tidémokratikus rendeleteiben találhatjuk míg. A matematika! és természciludományi karon különösebb Változás nem lapasztalhaló ai előző évekhez viszonyítva. Itt körülbelül 80 elsőéves hallgató van eddig és 30 elsőéves gyógyszerész. A legkevesebbén az idén is a bölcsészeti karon vannak, habár az előző évekhez viszonyítva egy kis létszámemelkedés tapasztalható, amennyiben eddig 63 elsőéves büicsés/bailgaióf vetlek fel. A jelentkezések azonban még mindig tovább tartanak minden egyes karon, ás egyelem évniegnyltd ünnepségére pedig szeptember 30-án délelőtt 11 órakor kerül sor a központi egyetem aulájában. A megnvitáüdhepséű h Himnusszal kezdődik, májd a lelépő rektor, dr. Rlesz Frigyes számot Írd az elmúlt évről. Utána az egyetem ezidei rektora, dr. Pnrjesz Béla orvosprofesszor tártja meg rektori székfoglalóját. A megnyitóünnepség a Szózat hangjaival ér végei fi M A IÍALOT válaszol A hírhedt KALOT, a /Hitvallás** ban sérejrnezi, hogy őt, a >demokratikus* KALOT-ot évtizedes demokratikus működéséért támadjuk, És milyen nagyszerű érveket hozs Hogy őt azért támadják, mert a múltban antikommftnistának vallotta magát. És bizonyít, hogy nemcsak a múltban volt antikommunista, hanem ma is az. Sőt mosí már továbbmegy. Nemcsak kommunista-, hanem dotgozóellenes is< Most is azt állítja, hogy a dolgozóid 1919 cs felszabadító szabadságharca magántulajdoncllenes éá vallásüldöző volt. Azt mondja at KALOT cikkírója, hogy ezen »at jelentéktelen alapon* fordított következtetéssel a Szovjetunió és at demokrácia ellenségének kiáltoltákf ki. Igen, ezen az alapon is, dű meg a KALOT által néhány évvel ezelőtt kibocsájtolt és széles körben terjesztett levelezőlapok alapján, melyet nemrégen a * Mas vari Ifjúság* nevü képeslap nyilvánosságra hozott. A sokak által ismeri levelezőlap pedig egy szocialista! szónokot ábrázol, aki mögött égői házak, akasztott ctnberck, rombolás és pusztítás látszik — azzal a felírással: /Nézzelek mögéje!* Igen, uraim, hires KALOT-vezetők. A magyar dolgozóknak vol8 szerencséjük mögéj%nézni az Önötí munkájának. Mert nem tagadhatják, hogy a 25 éves bűnös, országvesztői politikának önök is részesei voltak. Láttuk, hogy mi lelt a Béldyvel kötött szerződésük következménye^ A Dunántulon, az Északliszántul; falvaiban és a Felvidék helységeiben felakasztott leventék önokeí is vádolják. Az elpusztított és Németországba kihurcott levén téli szüleinék könnye önök miatt i« pereg. Nem lehet most félremagyarázással és tömjénezésscl eltüntetni a sok fájdalmat. Igen, ml ' mögéje néztünk és láttuk, hogy a rendszer, amely az önök virágkorát adta, pusztulást és rombolást hozott. És látjuk, hogy a szocialista szónokok mögött az épülő házak, vasutak, az épülő Magyarország, a dolgozók boldog állama alakul ki. És mi, {dók őszinte hívei vagyunk a demokráciának, nem tudjuk elképzelni, hogyan engedheti meg a demokrácia, hogy azok, akik! 1941 április 26-án büszkén Írják, hogy a KALOT-lcgényck elfogtak szerb szabadsághősöket, akik 194t! október 18-án eladták a KALOTifjuságot Béldynek, akik a KALOU népfőiskolákat levénteképző iskolának alakították át, még ma is mételyezzék az ifjúságot. Mi helyesnek és jónak tartjuk a sajtószabadságot. Ugy gondoljuk azonban, hogy egyetlen egy demokrácia, igy a népi demokrácia nent engedheti az ellenségeinek, hogy nyíltan ellene dolgozzanak és még most is fertőzhessék az ifjú lelkeket. Ugy hiszem, minden demokratának "őszinte óhaja, hogy végre illetékesek nézzenek utána a KALOT* vezétök tevékcnvségéuck. (h. L) — A MankasxeiifáSatósok Országa* SzÜvelsége szegedi kerületi osztálya felhívja a volt munkaszolgálatosokat, akik igazoltatni kívánják munkaszolgálatban eltöltölt idejüket, hogy a jelentkezetteknek megküldött nyomtatványokat kitöltve a kerületi osztályhoz postán küldjék be. Egyidejűleg kezelési költségekre 20 pengőt fizessenek be a Szegedi Kereskedelmi és Iparbanknál nyitott folyószámlánkra, Ügyük csah akkor kerül letárgyatásra. ha ezen őszszeg már be van fizetve. Az igazolási Kérelmek beadási határideje: 1945 október 15. Ismételien fethiyjuk a votl munkaszolgálatotokat, hogy a jelentkezés batárideje: 1945 szeptember 30 A kerületi osztály postacím Szeged, Kelemen-utca 3.