Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-13 / 206. szám

4 fífilőnlenyomat a hadifoglyok részére értékű hadianyaggal — fegyverrel, lőszerrel, repülőgéppel stb. — támo­gatta Hitleréket. A német megszállást előkészítő árulóknak a Volksbundnak, Hitler-ifjaknak, SS-tiszteknek több, mint 200 millió pengőt fizettek ki. Persze a német megszállás költségeit több, mint 1 milliárd pengőt is a magyar dolgozók fedezték, szintúgy, mint a magyarországi üzemek lesze­relésének és Németországba szál­lításának költségeit. Az is természetes volt, hogy a né­met hadseregbe lépett hazaárulók családtagjait a magyar kormány mil­liós összegekkel támogatta. S nem beszélünk — hosszú lenne elsorolni — az elrabolt gépek, raktárak, mű­kincsek végeláthatatlan listájáról. Ha a fenti összegeket összehason­lítjuk a Szovjetuniónak fizetendő kár­pótlással, látjuk, hogy a fegyverszü­neti egyezmény 300 millió dollárt azaz másfélmilliárd pengőt ró ki Ma­gyarországra, mely összeget 6 év alatt kell kifizetni. A magyar reakció évente több, mint 800 milliót aján­dékozott (a gépi felszerelésekből stb. eltekintve) Hitleréknek, a jóvátétel évi összege 250 millió. Ez tehát a tiszta képe az „ország­gyarapító" Horthy és társai nemzet­vesztő munkájának. így nézett ki a szegedi gondolat nemzeti „keresztény politikája! S akkor, mikor szétnézünk elpusztult országunk romjai fölött, kettőzött erővel és akarattal kell hozzálátnunk a munkához, hogy a magyar néven ejtett ezernyi szégyen­foltot letöröljük és végre felemelked­jünk a szabad demokratikus nemze­tek sorába. Rendőrség, népbirőságok és igazoló-bizottságok tisztitiák meg a fasiszta szennytől a demokratikus Magyarországot átszervezték az államrendőrséget — A népbirőságok és igazolé-bizottságok összetétele Az a változás, amely felszabadult országunkban bekövetkezett, egészen átalakitottta a magyar rendészetet és jelentős változásokat hozott az igaz­ságszolgáltatás terén is. Rendészetünk mind külső tormajában, mind belső szellemét tekintve teljesen átalakult, az igazságszolgáltatásban pedig a bíráskodásnak egészen uj, demo kratikus formája alakult ki: a nép­biráskodds. A csendőrséget megszün­tették, a rendőrséget államosították A Horthy-rezsim fasiszta Magyar­országának legfélmetesebb támasza a csendőrség és a rendőrség volt. Magyarországot belföldön is ugy em­legették, mint tipikus rendőrállamot, ahol m'nden polgár, de főleg az el­nyomo . iégedetlen munkás, paraszt és kispu Vi proletár szinte csendőri felügyelet és rendőri megfigyelés alatt áll. A {elszabadult Magyaror­szág demokratikus elvek szerint kor­mányzó ideiglenes nemzeti kormá­nyának első dolga volt, hogy a ren­dészetet jól megszervezze. A fasiszta rendőrség személyzete és a zsidó­faló és munkásnyuzó Endre László, meg Baky László csendőrei a bevo­nuio Vörös Hadsereg elől mindenütt elmenekültek, a felszabadult falvak és városok rendfentartók nélkül ma­radtak. A demokratikus rendőrség alapjait mindenütt maga a polgárság vetette meg, megszervezve a felada­tát kiiüen ellátó polgárőrséget, ebből alakult ki a demokratikus államren­dőrség. Erdei Ferenc belügyminisz­ter és Farkas Mihály elvtárs, belügyi államtitkár ugy szervezték meg az uj rendőrséget, hogy az teljesen meg­feleljen a népuraim i rendszernek. A csendőrséget megszüntették, a magyarság elnyomatásának egyik legsötétebb korszakából, a Bach­korszakból ittmaradt kakastollas zsandár eltűnt a magyar falu­'ból, vele együtt eltűnt az. erő­szak, a megfélemlítés rendszere. Helyét a falvakban , és a pusztákon is a rendőrség vette át. A rendőrség őrszemélyzetének tagjai a nép fiai közül és azok közül a régi rendörök közül kerülnek ki, akik megfeleltek a demokratikus követelményeknek. A rendőrtisztikar tagjait demokratikus elvek szerint a községi és megyei önkormányzatok választották meg és a választás alapján a minisztertanács, illetve a belügyminiszter nevezte ki őket. A rendőrség szervezetében je­lentős változás, hogy a tiszti és tiszt­helyettesei karban is a katonai rend­fokozatokat léptették életbe. így a régi rendőrfőtanácsosnak ma rendőr­ezredes felel meg, tanácsosnak ren­dőralezredes, egycsillagos fogalma­zónak rendőrhadnagy és igy tovább. Az államrendőrség szervezetileg ke­rületi kapitányságokra oszlik, az egyes kerületi kapitányságok élén főkapi­tány áll, mint legmagasabb rendfo­kozatú rendőrtiszt. Az egyes kapi­tányságoknak különböző osztályai vannak. Az uj államrendőrség a bün­ügyi osztály mellett legfontosabb osz­tálya a politikai osztály, amely elől­jár a nepelienes, háborús és egyéb politikai bűnösök leleplezésében, ül­dözésében és népbiróság elé állítá­sában. Az uj rendőrség megszervezése természetesen sok nehézséggel járt és mint minden nagyszabású átala­kulásnál eleinte itt is voltak ba­jok. A kezdeti nehézségekkel küzdő demokratikus rendőrség bajaira a Magyar Kommunista Párt nagy ve­zére Rákosi Mágyás mutatott rá, amikor pártunk pünkösdi országos konterenciáján felhívta a fi­gyelmet a tulkapásokra és megmu­tatta az utat a rendőrség helyes meg­szervezése felé. Pártunk ezzel is je­lentősen hozzájárult az ország fel­építéséhez. Azóta a demokratikus államrendőrség hiba nélkül, közmeg­elégedéssel látja el feladatát. Hogyan működik a népbiróság A demokratikus Magyarország egyik legfontosabb fegyvere a reak­ció ellem küzdelemben a népbiróság. A népbiróságokat az év első hónap­jaiban alkotta meg a kormányzat rendeleti uton. A legelső népbirósági tanács Szegeden alakult meg és kezdte meg működését. A népbirósági rendszer megalkotá­sánál nem a szakszerűségi szempont volt az elsőrendű fontosságú, hanem az, hogy a népellenes bűnesetek el­bírálásánál és a büntetések kiszabá sánál a nép véleménye és akarata érvényesüljön hiánytalanul. Éppen ezért ^ legcélszerűbbnek látszott az egyes népbirósági tanácsokat a de­mokratikus pártok és a szakszerve­zetek tagjaiból összeállítani. Minden tanácsnak hat népbiró tagja van, egyet-egyet a pártok delegálnak, egyet pedig a szak­szervezetek. A népbirósági tanács élén tanácsve­zető biró áll aki a tárgyalást per­rendszerüen vezeti és a tárgyalások szakszerűségére vigyáz. Az első népbirósági rendelet csoportra osz­totta a a négbiróság elbírálása alá eső népellenes és háborús bűnese­teket, bűntettre és vétségekre. Vét­ségek esetében a bíróságok pár hó­napos fogház, vagy pénzbüntetést szabhattak ki. Kiderült azonban, hogy a bűnesetek ilyen enyhe minősítése nemhogy a reakció kiirtását ered­ményezi, sőt annak megerősítésére és elharapódzására szolgál. Ezér hamarosan bekövetkezett a népbiró­sági rendelet módosítása, amely már szigorúbb szabadságvesztési büntetések kiszabását teszi lehetővé az azelőtt vétségeknek minősített ügyekben is. — A népbirőságok mel­lett mint vádhatóság működik a nép­ügyészség, amelynek tagjait az állam­ügyészi karból rendeli ki az igaz­ságügyminiszter. Az államügyészség gyűjti össze a vádlottak elleni bizo­nyítási anyagot és készíti el a vád­iratot. A népbiróság ítélete ellen be­adott fellebbezéseket a Népbirőságok Országos Tanácsa birálja el Buda­pesten. A reakció elleni küzdelem másik fontos fegyvere az igazoló bizottsági intézmény. Az igazoló-bizottságok szinte a felszabadulás első pillana­tától működnek szerte az országban. A bizottságok ugyanugy, mint a nép­birósági tanácsok a demokratikus és a szakszervezetek delegáltjaiból állanak. A hat tag önmagából választ elnököt. Kívülük még két tagja van az igazoló-bizottságnak: egy jogi ké­pesítésű tag, egy pedig annak a szakmának a delegáltja, amely szak­mának a tagja éppen igazolásra ke­rül. Ezek azonban nem szavazhatnak, csak véleménynyilvánítási joguk van. Az elv az, hogy minden magyar állampolgárnak át kell esnie igazolási eljáráson. Sorban következnek a különböző fog­lalkozási ágak igazolásai. Elsősorban a közhivatalok személyzete, a külön­böző vállalatok alkalmazottai. Or­szágszerte most folyik az iparosok és kereskedők igazolása is. Azokat,, akik ellen demokratikus szempontból semmi kifogás nem merül fel, a bi­zottság igazoltnak jelenti ki. Akik a múltban'demokrácia el­lenes magatartást tanúsítottak, az»kat a bizottság feddésben részesiti, hivatali 'áthelyezéssel, az előléptetésből való bizonyos időre való kizárással (legmaga­sabb mértéke 5 év) nyugdíjazás­sal, vagy állásvesztéssel sújtja. Ha a bizottság súlyosabb esetet lát fennforogni, átteszi az ügyet a nép­birósághoz. Az igazolási ügyekben beadott fellebbezések elbiítflasa is a népbirőságok elé tartozik. Megszervezték az uj demokratikus néphadsereget Akármelyik közlegény és elérheti a legmagasabb tiszti rendfokozatot is A felszabadulás utáni Magyaror- mázasi szempontot nem vesznek fi­szágon nagy változáson ment át a I gyelembe, csupán ahhoz ragaszkodik honvédség is. Régi hadseregünk ma­gánviselte a feudális bélyegeket, a régi osztrák-magyar közös világ csö­kevényei is tipikusan reakciós intéz­ménnyé tették. A magyar honvédség átszervezése ez év elején demokrati­kás szellemben kezdődött meg és ma már nagyrészt be is fejeződött. Az első cél az volt, hogy eltűnjék az a nagy távolság és az áthatolha­tatlan válaszfal, ami a legénység és a tisztikar között van. Ezen segített az az intézkedés, amely lehetővé tette a legénységi állo­mányúak számára a tiszti rend­fokozatok elerését. Vagyis ma már egyszerű bakából is — le­gyen az munkás vagy paraszt — lehet tiszt ha megvan hozzá a a képessége. Az ut mindenki elölt nyitva áll egészen a legmagasabb rendfokozatig. A honvédelmi minisztérium a Ma­gyar Kommunista Párt kezdeménye­zésére már hozzá is fogott, hogy külön iskolákat létesítsen a paraszt és munkásifjak tiszti kiképzésére. Fontos intézkedés volt a hadsereg demokratizálása érdekében a tiszti becsületügyi eljárás eltörlése. A be­csületügyi szabályzat azt tartotta, hogy van külön tiszti becsület, amely drá­gább polgári becsületénél. A tiszt be­csülete védelmében, ha sérelem, vagy vélt sérelem érte, fegyvert is hasz­nálhatott. Az ebben a tárgyban ki­adott rendelet kimondja, hogy nincs külön tiszti becsületes a tiszt, ha sértés éri, ugyanolyan törvényes uton vehet csak ma­gának elégtételt, mint egy pol­gári személy. Az osztályuralmi rendszer megszi­lárdítását célzó házassági szabályokat is törölték. Mfi már vagyoni ésszár­a tiszti gyűlés, hogy a kiválasztott feddhetetlen előéletű legyen. Az úgynevezett kauciót tehát el­törölték, ma már szegény lányt is el lehet venni a tisztnek. Megtörtént a szolgálati szabályzat átdolgozása. Eltörölték a legénységi állományúak, tisztesek és tisztek kö­zötti érintkezésnél az „alázatosan je­letem "-et, ma már a katona egysze­rűen csak jelent fellebbva lójának. Fe­lülről lefelé a „bajtárs" megszólítást vezették be, alulról felfelé való hasz­nálatban egyelőre megmaradt az „ur" kifejezés, vagyis a „hadnagy ur", „százados ur" stb. Fontos uj intézmény a honvéd­ségnél a nevelő tiszti intézmény.­Minden parancsnokságnál müködik­egy kifogástalan politikai muitu, vagy esetleg politikai átképzésen átesett tiszt, aki a honvédlegénység és a tisztikar demokratikus nevelését irá­nyítja. A katonaság kebelében, sajnos még. mindig elég erős reakció leküzdé­sére szervezték a katonapolitikai osz­tályt. A katonapolitikai osztályok ke­rületi parancsnokságonként alakultak meg. Sejtszerüen kiépített szervei minden alakulatnál, minden parancs­nokságnál ott vannak, hogy már csirájábán elfojtsák ez esetleges reak­ciós törekvéseket. Végül a katonai kiváltságoknak és ezzel az imperialisztikus gondolko­zásmódnak megszüntetését jeientir hogy a katonai, háborús és népelle­nes bűnösöket nem katonai biróság elé állítják, hanem népbiróság elé." Főszerkesztő: Szírmai István Felelős szerkes/tő: Gárdos Sándor Felelős kiadó : Koncz László Kiadja: Hírlapkiadó Kft. Szerkesztőség: Jókai-utca 4. Telefon; 293. Kiadóhivatal: Kárész utca 2 Telefon: 25,

Next

/
Thumbnails
Contents