Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-13 / 206. szám

2 fífilőnlenyomat a hadifoglyok részére szabad engedni, hogy a reakció erőre kapjon és a földreform végre­hajtását elszabotálja. Pártunk legjobb erői százával utaztak vidékre, hogy a földosztásnál a falu segitségére legyenek ... És a földreformot pél­dátlanul rövid idő alatt végrehaj­tották! A földreform jelentősége abban áll, hogy a nemzetellenes nagybirtokos osztály lába alól kihuz­tuk a taiajt s négy és fél millió hold földet juttattunk a nincstelenek ke­zére. Magyarország nem a három­millió koldus országa többé! De a földkérdés megoldása jelentette ezen­felül azt is, hogy a két, valóban nemzetfenntartó osztály, a munkásság és a parasztság végre egymásra ta­lált és vált-vált mellett megakadá­lyozza a reakció bárminemű mester­kedését. Ez tette lehetővé azt, hogy a földek 80 százalékát megművel­jék, mert a földhözjuttatott paraszt­ság igaerő nélkül, szinte a tiz kör­mével, véres verejtéke árán mutatta meg, hogy érdemes arra a földre, melyet soha nem mondhatott a ma­gáénak. A földreform megadta a munkás­paraszt szövetség biztos alapját, a parasztság kapott földet, de ez még nem elég. Biztosítani kell számukra a föld tényleges birtoklását, az anyagi feltételeket. El kell őket látni mező­gazdasági gépekkel, szerszámokkal, ipari cikkekkel. Az ipari munkásság mindent meg is tesz ennek érdeké­ben. Másrészről viszont, ha a falu iparcikkeket akar kapni, tegye lehe­tővé a munkás számára a termelést a méltányosan megállapított beszol­gáltatás teljesitésével. Az elért eredmények biztosítása érdekében fokozni kell a reakció el­leni harcot, mely különböző képte­len rémhírek terjesztésévei igyekszik bizonytalanságot támasztani. A pa­rasztnak éreznie kell, hogy a föld visszavonhatatlanul az övé. Rákosi elvtárs kiadta a jelszót: „Októberel­sejéig az uj földbirtokokat telekköny­vezni kell!" S mint ahogy Páitunk az eddigiek folyamán is megvalósí­totta azt, amit maga elé tűzött, végre fogja hajtani ezt is, Nagy Imre elv­társ, földmüvelésügyi miniszter Hód­mezővásárhelyen kijelentette, 4 mil­liárd pengő kölcsönt kap mezőgaz­daságunk Ebből 3 milliárd terme­lési bölcsön folyósítása a napokban megkezdődik. A Földmüvelésügyi miniszter rendelete szerint minden községben véleményező szerveket lé­tesítenek, melyek biztosítani fogják azt, hogy a fenti összeg valóban az arra rászorulók kezeihez jusson. A magyar demokrácia nemcsak ;köve­tel, hanem ad is. A földhözjuttatottak komoly segítséghez jutnak. A hadifoglyok hazatérésével ismét komoly tömegek lesznek, me­lyeknek földigénye nincs kielégítve. Ezen hivatott segíteni az az aj földreform, mely a hazai svábság kitelepítését fogja követni. Ezeknek a hazaárulók­nak kezén 630.000 kat. hold termő­föld van, melyből 510.000 hold a szántó, 10.000 hold a gyümölcsös és 36 000 hold a szőlő. Éz a 630 000 hold az ország legjobb termőföldjei­hez tartozik. A tavaszi uj földreform több mint 150.000 családnak juttat saját birtokot, jól megérdemelt ott­hont. Hazatérő testvéreink érezni fog­ják, hogy a magyar demokrácia és első sorban a Magyar Kommunista Párt nem feletkezik meg róluk. Ezek a kérdések azok, melyekkei tisztában kell lennünk akkor, ha or­szágunk és benne a parasztság lét­kérdéseit meg akarjuk oldani és egy uj, valóban boldog és megelégedett országot akarunk felepiíeni. Megváltozott Magyarország viszonya a szomszédos demokratikus népekkel A nemzeti gyülölkökés kelyett a baráti együttműködés légkörét valósította meg a demokrata magyar kormány Magyarország békés fejlődése el­képzelhetetlen a szomszéd nemzetek­kel való jóviszony és baráti együtt­1 működés nélkül. Ez az igazság szük­ségszerűen folyik hazánk helyzetéből. Hiszen köröskörül kis és nagy nem­zetek vesznek minket körül. Az el­múlt évtizedek alatt mégsem volt jó viszonyunk szomszédaiekkal ás ez sok bajnak lett a szülőoka. Az első világháború előtt az osztrák-magyar monarchia elnyomta a szlovákokat, horvátokat, szerbeket, románokat, ruszinokat. Természetes, hogy az összeomlás után az elnyomott kis népék eltépték láncaikat és önálló, demokratikus államok keretei között akarták élni nemzeti életüket. A Horthy-uralom semmit sem tanult e kibákból. „Csonkamagyarország nem ország, egész Magyarország meny­ország" — mondták, pedig hát az „egész Magyarország" csak számukra, a kiváltságosaknak volt menyország. Az irredenta propaganda ellenségévé tette a magyar népet szomszédaival, feltüzelte a nemzeti gyűlölködést és előkészítette a talajt a háborúra. Az­tán Hitler kezéből visszakaptuk a Fel­vidék, Erdély és a Délvidék egy ré­szét. Mit tett ezekkei a reakció ? El­nyomta az ottlakó népeket ugy, hogy azok visszasírták a régi uralmat. Mindenki hallott az újvidéki vér­fürdőről, ahol szerbek ezreit mészá­rolták le. És milyen drága árat fizet­tünk a „visszacsatolásért." Hálából Horthyék és Szálasiék támogatták Hitlert a bűnös szovjetellenes hábo­rúban. Ez aztán ujabb még az első­nél is mélyebb szakadékba vitte a nemzetet. Jószomszédi viszony a Szovjetunióval. Jugoszláviá­val és Romániával Azt hihettük volna, hogy szomszé­daink most véres bosszút állnak raj­tunk a sok szenvedésért. Mégis más­ként történt. Miért ? Azért, mert a mai Magyarország nem Horthy Magyar­országa, hanem demokrátikus állam és a környező országokban is demo­kratikus átalakulás ment végbe. A nemzetek megértették a marxi mon­dást, hogy nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom. Nézzük milyen viszonyban van az uj demokratikus Magyarország szom­szédaival. Tőlünk délre van Tito marsall Jugoszláviája, amely hosszú és véres harcban vivta ki szabadsá­gát. Ebből a dicsőséges szabadság­harcból a délvidéki magyarság is ki­vette a részét. Meg' is a be­csülik a magyarokat Jugoszláviában és teljesen egyenrangú állampolgá­rokként kezelik őket. A vajdasági vá­lasztásokon annyi magyar képviselőt választottak, amennyi a a magyarság számarányának megfelel és az auto­nom vajdasági kormányban több ma­gyar miniszter is van. A délvidéken ma több a magyar iskola, mint valaha. Tőlünk keietie Romániában Groza Péter demokrátikus kormánya biz­tosítja az erdélyi magyarok számára azt, hogy szabadén használhatják nyelvüket, magas közhivatalokat fog­lalhatnak el anélkül, hogy román nyelvvizsgát kelljen tenniök, szaba­don kitűzhetik a magyar nemzeti lo­bogót. A román—magyar barátság legújabb bizonyítéka az a kereske­delmi egyezmény, amely a napokban jött létre a két ország között. Az egyezmény alapján életfontosságú nyersanyagokat: sót, petróleumot,fát kapunk Romániától. Uj szomszédunk is van, a hatal­mas Szovjetunió. A kárpátaljai ukrán nép megvalósította évszázados álmát és csatlakozott az ukrán szovjet köz­társasághoz. Igv a Szovjetunió szom­szédunk lett. És éppen az az állam nyújtotta felénk először baráti jobb­ját, amely ellen a legsúlyosabb btint követtük "el: a Szovjetunió. Lehetővé tette, hogy megteremtsük az ideig­lenes magyar kormányt, nemzetgyű­lést és ezzel elismerte függetlensé­günket. Adott pénzkölcsönt, adott traktort és üzemanyagot a tavaszi mezőgazdasági munkák elvegzéséhez, élelmiszert küldött, amikor Budapes­tet éhinség fenyegette, autókat adott hogy leküzdhessük a szállítási nehéz­ségeket. A szovjet—magyar barátság legújabb eredménye a szovjet—ma­gyar kereskedelmi egyezmény, amely egyformán nagy segítséget nyújt ipa­runknak és mezőgazdaságunknak és biztosítja azt, hogy a magyar ipart foglalkoztatni tudjuk. Az egész ma­gyar nép háláját érdemli ki a Szov­jetunió azért a nagylelkű es baráti intézkedésért, hogy pdrtunk és Rá­kosi Mátyás elvtárs közbenjárására még a békekötés előtt szabadonbocsá­totta hadifogoly testvéreinket. Egyedül Csehszlovákiával való viszonyunkat zavarják sajnálatos kö­rülmények. Szlovákiából igen sok magyart utasítanak ki és tesznek át a határon. Ez azonban nem a cseh­szlovák demokrácia, hanem a cseh­szlovák reakció müve, amivel az igazi demokraták Csehszlovákiában sem értenek egyett és amely eilen pártunk erélyesen harcol. , Uj demokratikus Magyar­ország született Dicsekvés nélkül állapithatjuk meg, hogy a szomszéd-államokkal való viszony javításában pártunknak oroszlánrésze van. Pártunk, különö­sen nagy vezére Rákosi Mátyás elv­társ, a magyar nemzet érdekében fel­használták nemzetközi összekötteté­seiket. A szomszédállamokkal való jóvi­szonyt és baráti együttműködést a magyar reakció évtizedek alatt nem tudta megteremteni: A magyar demo­krácia néhány hónap alatt megvaló­sította, Ezt a jóviszonyt hazánk ér­dekében tovább kell fejleszteni, erő­sítenünk kell. Hogyan érhetjük el ezt? A leg­fontosabb az, ho?y tettekkel bizo­nyítsuk be a világnak : Horthy Ma­gyarországa végleg eltűnt és egy uj demokratikus Magyarország született. Ezt pedig ugy bizonyíthatjuk be, ha kíméletlenül kiirtjuk a fasizmus ma­radványait és a reakciót, ha teljes erővel folytatjuk az ország demokra­tikus újjáépítését és ha ugyanolyan jogegyenlőségben részesítjük a ma­gyarországi nemzetiségeinket, amilyet határon tuli végeink élveznek. A ma­gyar demokráciának legerősebb biz­tositéka szomszédunk, a nagy hatal­mas Szovjetunió, a kisnemzetek fel­szabaditója és védelmezője, a hatá­rokon belül pedig a Magyar Kom­munista Párt, a reakció elleni küz­delem, az újjáépítés és a demokrá­cia élcsapata. Hadifoglyok I Vigyázzá­tok, a reakció leselkedik reátok és ismét megkísérli, kogy jármukba törjön ben­neteket ! Ne hagyjátok ma­gatokat egy ujabb katasz­trófába dönteni! H magyar demokrácia tomegszeimstei A Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége tagjai között tudja nötársadalmunk tekintélyes részét. Az ország minden részén, majdnem minden faluban is vannak helvi szervezeteik. Tagjai kö­zött ott találjuk a paraszt-, munkás-, értelmiségi nők nagy százalékát. Kul­turcsoportjaik vannak. Ismeretter­jesztő előadásokat rendeznek, külön­böző női problémákról és egvéb kér­désekről. Napközi otthonok, óvódák létesitésével siettek a gyermekes dol­gozó anyák segitségére. Kiveszik ré­szüket különböző társadalmi akciók­ból, gyűjtés, stb. A nőszövetségbe bekerült asszonyok és lányok felvilá­gosultabbá, képzettebbé, felszabadul­tabbá válnak minden tekintetben. Uj szint, értelmet kap az életük. Öntu­datosabb emberek, hazafiak lesznek. \ demokrácia lehetőséget n,vujt arra, hogy ne csak kötelességei, de jogai is legyenek a magyar nőknek. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségről azt lehet mondani, nincs olyan hely, ahol ne volna helyi szervezete. Az átkos emlékű leventeintézmény után, teljes felszabadulást jelent fiatalsá­gunk részére, hogy minden külső kénvszer nélkül lépnek be és irá­nyítják szervezeteiket. A sport és kulturszervek működésén keresztül biztosítva van széles szórakozási le­hetőség, de szellemi és testi fejlődés is. Tevékenven kiveszik részüket a reakció elleni harcból. A MaDISZ több százezres taglétszáma azt ieleni, hogv a magvar ifjúság legkülönbö­zőbb rétegeiből a legértékesebb fia­talok felismerték és megvalósították a munkás, paraszt, értelmiségi ifjak egységét. Mindkét tömegszervezetünk jelen­tős szolgálatot tett hazánknak kül­földi kapcsolataival. Néhány héttel ezelőtt, előbb a nőszövetszég, azután az ifjúsági szövetség képviselőit hív­ták meg Belgrádba, ahol igen szívé­Ívesen fogadták őket. A magyar demokrácia külpolitikai elszigetelő­désének feloldását egyengette ez a látogatás. ^ A Nemzeti Segély az a tömegszervezet, amelyet a ha­difoglyok saját tapasztalatukból is ismernek. Ez volt az a szervezet, amely kezdettől fogva a legnagyobb odaadással karolta fel a hadifoglyok ügyét: hadifogoly-korházat állított fel, eljuttatta a hozzátartozók cso­magjait a táborokba és a maga élel­miszerkészleteivel is segítségükre sietett fogoly magyar testvéreinknek. De ez csak egy része a Nemzeti Segély nagv Jmunkájának. A Nemzeti Segély az egész nemzet, a nép minden rétegének segitőkézsé­gét szervezi egyetlen hatalmas tö­megszervezetbe, hogy segítsen min­denütt, ahol erre szükség van. Elsősorban a háború és a fasizmus áldozatait támogatja: azokat, akik a szabadságért harcol­tak, a hadbavonultak hozzátartozóit. Támogatja azokat a rohammunkáso­kat, akik az újjáépítés első soraiban dolgoznak. A földhözjuttatott uj gaz­dák mellé áll és szerszámot, ruhát szerez nekik. Egyik legfontosabb munkája a jövő generáció, a gyer­mekek védelme. Sokezer budapesti gyermeket mentett meg az éhhaláltól azzal, hogv vidéken helyezte el őket. ingyenes gyermekrendelőket, napközi otthonokat állit fel. A Nemzeti Segély a magyar nép megszervezett önsegélye a nemzeti összefogás szervezete, amely a felszabadulás pillanata óta a magyar demokrácia legerősebb se­gítségének bizonyult.

Next

/
Thumbnails
Contents