Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-08 / 203. szám

J943 szeptember 8. Levél, amely nemcsak a címzettnek szól Kedves Tauáruől Lchcf, csodálkozni fog, hogy 111 íolytalom raegkezdelt beszélgetésünket*. Két oknál fogva teszem ezt. Az egyik, hogy az a beszélgetés, ahogy mondani szokták, nem mindennapi volt, vagyis őszintén szólva meglepő volt az a nyilt tárgyilagosság, ahogy az egyes kérdéseket tárgyalni tudtuk. Másik okom, hogy minden valószínűség szerint a többi tanártársai és más értelmiségiek is saját problémáikat Ismerik fel a mi beszélgetésünkben. Újszerű és meglepő volt, hogy apró gondjáért bajáért és legnagyobb egyéni problémája mialt (nincs állása, ínég mindig nem neveztek kl) nem a demokráciát szidja. Elmondta azt is, hogy lépten-nyomon azt vágják a fe jéhez, hogy az elmúlt rezsimben szerezte meg képesítését és igy íeltétlcuül reakciós. Ha nem ismertem volna régebben, az a rövid beszélgetés is elegendő lelt volna ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, a demokrácia őszinte hívéről van szó. Meg tudom érteni, hogv komolyan bosszankodik a reakcióssá* vádja mialt. Aliban Is igaza van, hogy ncin egyedül van tanártársai és más szakmáju értelmiségiek közölt, akiknek hasonló a problémájuk. Valóban lassan odajutunk, hogy az emberek, ha ősszezürdülnek egymással, mindjárt a reakció súlyos vádját vagdossák egymás fejéhez. Vannak emberek, akik a reakcióval aluszunk cl és a reakcióval ébrednek. — Azl azonban le kell szögezni, szépszámmal akadnak közéletünkben és közoktatásunkban is olyanok, akik ncin győzik eléggé hangsúlyozni, bogy születésüktől kezdve demokraták, ugyanakkor tel tcik, megnyilatkozásaik a legpontosabban visszatükrözik, hogy c demokratikus máz közismert reakciós figurát takar. Ehhez hozzátehetjük még azl, hogy az ilyen urak szólárában fordu' elő icgsürübben a reakciós szócska. Óriási hurrát szerctlcni volna kiállani, amikor elmondta, mulasztásának ismeri el, hogy eddig nem foglalkozott politikai kérdésekkel. Igaza van, sokminden másképp történheted volna, ha a széles néprétegek nemcsak érzelmileg lellek volna németellenesek, de a politikai harc gyakorlati megnyilvánulásában is sikerül egy erős németellenes frontot kiépítenünk. Ami érvényes a háborús évekre, lényegileg ugyanaz érvényes a jelenre Is. Nem elég csak érzelmileg demokratának lenni, szük«ég van harcos kiállásra. Anuál is inkább, mert csak következetes magatartással lehet bebizonyítani, illetve párhuzamot vonni — ki a jelszót ismétlő szájaskodó és ki az, aki építője demokráciánknak. Mindenképpen dicséretreméltó, hogy I demokráciát és pártunkat nem nz ipró hibákon és bajokon keresztül nézi. Meg kell őszintén állapítani, nagyon sokan Vannak, különösen a tanárnő köreiben, akik főleg tájékozatlanságból hajlamosak arra, hogy a háború folytatásaként ránkszakadt szenvedésekért, bajokért a mi pártunkat. vagy legjobb esetben a demokráciát tegyék felelőssé. Valóban szükség van a jóhiszemű tárgyilagosságra. Az már Icomo'.y eredmény, kisebbfajta siker, hogy a tanárnő helyesen következtet és mintfen igyekezetével azon dolgozik, hogv segilscn H hibákat kiküszöbölni. Abban a reményben záróin soraimat, bogy sikerül egy vilát megindítani, amelybe nemcsak a tanárnő, dc mások is. akiknek hasonló problémájuk vau, belekapcsolódnak, lligyjc el, Illetve higyjék cl, nagyon sokat lehet segíteni nemcsak embereken, de az egész magyar demokrácia ügyén, ha elmondjuk, megbeszéljük bajainkat, fájdalmainkat. Tárgyilagos, segítő kritikával megirt sorait várva, maradtam tisztelője: Komócsin Zoltán DÉLMAGYAR ORSZA Q HnmiMmni S A svábok kitelepítésével végleg lezárul a magyarság szabadságharca a német imperialista törekvések ellen Hogyan telepítették be Magyarországra a németség tömegeit Amig a magyar mitliók jobb ágysorsban tengődtek, a svábok minden kedvezményt megkaptak Végre megszabadulunk a legjobb magyar földek bitorlóitól Németországgal szomszédos keleti lerülclckröl, Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországból a potsdami határozat értelmében vissza kell le'.epitcni a német lakosságot az anyaországba. A magyarországi svábság kérdésében a pártok vezetőinek bevonásával megtartották az első rendkivüli minisztertanácsot a hazai németség visszatelepítése ügyében. Ezzel a visszatelepítéssel végleg lezárul néineiellcnes szabadságharcaink törtenele és végleg megoldódta a német kisebbség és a magyar nemzet közötti évszázados ellentét. A hazai néniclség mindig a legvakabb eszköze volt a keletre törő német terjeszkedésnek, különösen a második világháború előtti esztendőben váll a náciszellem teljes kiszolgálójává a dunántúli svábság nagv tömbje. flk adták az utánpótlást a különböző néniét terjeszkedést szolgáló fegyvereknek és kulturegyesülcleknck. Kedvezmény a német telepeseknek — jobbágysors a magyaroknak A trianoni Magyarországon élő németség túlnyomó többsége a Dunántuion. Tolnában, Baranyában, továbbá Bndapest környékén él. Ezek a tömbök legnagyobbrészt a török hódoltság ulán kerültek magyarországi területekre egy tervszerű clnémctesitő politika eredményeként. A letelepülő némelek minden szempontból sokkal kedvezőbb helyzetben voltak az őslakosságnál, mert mint szabad emberek csak az uralkodóház alá tartoztak, nagv kedvezményeket kaptak anyagban, pénzben és már a polgárosodás mjára léptflr akkor, anitkor a magyarság milliói a jobbágyság igája alalt küzkSdlelc. A magyarországi német telepesek főidet, házhelyet, épitési anyagokat, gazdasági felszereléseket, * jószágokat, egyévi élelmet, pénzt és háromévi adómentességet kaptak s mint szabad emberek boldogulhattak azon a földön, ahol a magyarság mint Jobbágy vergődött a német telepesek melleit hosszú évtizedekig. Ezek a kedvezmények olyan nagyok voltak, hogy mindenfelől előtűntek a telepes karavánok ezrei és a német telepesek ellepték a legjobb magyar földeket, hogy a megszervezett aj honfoglalók felhígítsák a magvar nemzeti ellenállást és megtérjék még kifejlődés előtt a szabadságharcok forradalmi mozgalmait. A Habsburg-ház a germanizáláserején keresztül akarta örökös tartományává süllyeszteni a magyar földet. Ekkor tclepitetle bc C.rassalkovics Anta! Ilcvesmegye déli és Pestmegye közép és déli részének sok községét a Némcl birodalomból bevándorolt sváb családokkal. A csepeli német falvakat Savoyai Jenő, Fcjérmcgyc Véi-lcs-hegységbcH német falvait Esterházy- és a Ziehy-család, valamint a Pálos-rend nlnpitolta. A bakonvbcli német falvak ugyancsak a Zichycknek köszönhetik eredetüket. Mlg a Dunáidul déli részén idegen, főleg *-<mct hadvezérek és egyházfők végeitek nagyszabású telepítéseket, addig a Tiszántúl Haruchcr és Károlyi Sándor gróf létesített 16 sváb falul. A bécsi udvar lelepilésl tevékenységének a középpontjában a németség állolt. A szükséges emberanyag összeloborzását a Németbirodalom egész területén Iclcpilési bizottságok végezték. Az ő felfogásukra a német jobbágyság, hogy megszabaduljon földesuraik vészes nyomása alól, mint szabad parasztok tízezrével költöztek a magyar királyság telepeire Az első nagyszabású állami lelepitcs gróf Mcci Klaudius Florimus nevéhez fűződik. Egymaga nem kevesebb mint 53 német falut létesi'.elt. Ugyancsak az állami német telepítések során 70 ezer német család vándorolt bc az országba és ezek elhelyezésére a magyar adózók pénzéből 7 millió magyar forintot fordított a bécsi kormány. Ilyenformán n telepesek elindulhattak a boldogulás utján. Német főurak kapták meg Rákóczi és ah nme vezérek birtokait A Habsburg-ház nemcsak a német parasztoknak vágott ki értékes területeket a magyar földből, hanem •agy birtokokkal Jutalmazta a magvar szabadságharcok leverésében résztvevő hadvezéreket és politikusokat. Igy az egvml!lio hold földnél nagyobb Rákóczibrtokot majdnem száz százalékig idegenek kapták. Salm generális Trer.csént, Rtntfsrhman! grófnő a Baboosni uradalmat. Trantson herceg Sárospatakot és Regécet, Sch'rkingen önodot, báró AUenborg Olló Ungvár, Munkács, Diósgyőr és a Szentmiklösi-uradalmakat, Starhemberg Hatvant és Nagyorosz falut, Sehünhorn érsek a Szentmiklósi és a Munkácsi-uradalmakat, L'HniRcr tábornok a Csetneki-uradal•nat.lt, gróf Brenner Oroszlánkőt és még tíz tábornok és egyéb politikus hozzátartozói kaptak nagyobb fóldbirtokadományokat a Rákóczi, Bercsényi és a többi kuruc vezérek birtokaiból. Ilyen tervszerű telcpitési politika mellett a magyarsúg nem tudta felfogni a német szellemnek azt a hullámát, amely nagyrészben oka annak, hogy az ország a mai állapotába került A német származású városi lakosság a kiegyezés után beolvadt a magvarságba és nagv százalékban ők alkolták a magyar hivatalnokoszlúlyt. Az ő soraikból kerüllek kl azok az árnlók, akik felelő* pozícióikat a német érdekek terjesztésére használták tel. A városi németséggel szemben a sváb parasztok tömbje egységesen német maradt területeiken és évszázadok alall ugy számban, mint birtokban gyarapodtak. Terjeszkedésüknek egyik cka volt gazdasági erejük, amelyet a német terjeszkedési politika biztosilott számukra. A svábság mindrnhol a legjobb földeket kapta, a piachoz legközelebb eső területeken. Újra magyar kézbe kerül a bitorolt löld! Az első világháború alalt szüléiéit meg a Naumann-féle középeurópai elmélet, amely kiindulója lett a háborús német szellemi és imperialista törekvéseknek. Háború után a hatalmas erővel meginduló német propaganda bedobta a világ közvéleményébe, hogy mindaz a löld, amelyen német él, az német terület és német kailurtaiajnak minősíttetik. Kari C. W. ujszcrü állampolgári joeokról ábrándozik, amely u birodalom határán tul élő németekre ve* natkozik. Ezek szerint birodalmi, ha* tármenti és külföldi németeket külön* bözlelnck meg. A birodalmi némcleic a mai Németország határain belül élnek, n határmentiek I-cngyrlország. Csehszlovákia, Ausztria, Svájc, Olaszország, Jugoszlávia, Románia és Ma< gyarország területein élő németek. A külföldiek pedig Oroszországban és a tengerentúli országokban élő németek. A szabad népek szövetségébe tömörült nemzetek mint a háborús bűnösök élcsapatát tekinti a kcleleurőpai országokban élő svábságnak azt .1 nagy százatékát, amely teljes mértékben kiszolgálta a német imperialista érdekeket. A potsdami Aatá* rozat értelmében ezek a sváblakla' területek újra szabaddá válnak és uj lehetőségeket nyújtanak Magyarországon a fóldbirlokpolilika számára, mert ax évszázadát éta htfaralt föld ajra magyar kézbe kerftL Kararz Dezső Nagyszabásn újraerdősítés! akció indul A földművelésügyi miniszter az :>'lami csemetekertekből az Alföldön »• •dők, fasorok, szélfogópászták és I icsoporlok telepi lésére, továbbá az országban levő kopár és vízmosásos területek erdősítésére, a háborús irtiisok újraerdősítésére, a Balaton közvetlen környékének fásítására és v< gül erdőterületek vágásainak és tisz tásainak újratelepítésére ez év őszé i és a kővetkező év tavaszán nag.mennyiségű erdei facsemetét és s hangot osztat ki. Az 1945. évi őszi erdösitésh szükséges facsemetéket és suhángo kat e hónap végéig, az 1946. évi tavaszi ültetésekhez szükségeseket pedig októher végéig keli az ültelés helye szerint illetékes állami erdőignzgatóságnál. erdőfelügyetőségnél, er* dőfeiügyclőségi kirendeltségnél vagy crdőhivalaln&l szóban, vagy írásban igényelni. Az erre vonatkozó hirdetmény a Magyar Közlöny augusztus 17-iki számában jelent meg. Vas Zoltánné előadást tart Szegeden A Magyar Kommunista Párt szeged? belvárosi szervezete szeptember 8-án délután 6 órai kezdettel a Városi Zenede nagyi érmében (Tisza Lajos-körut és Petőfi Sándor-sugárut sarok) jugoszlávmagyar estet rendez. Közreműködnek: I. Vas Zoltánné Budapestről (ünnepi beszéddel). 2. Dr. fíálint Sándor egyetemi tanár (a jugoszláv ós magyar népkultúra sajátosságai előadássál). 3. A magyarországi szlávok antifasiszta szövetségének szőregi szervezete (szerb népdalok, népi táncok és szavalatokkal. 4. A MaDISz szegedi szervezete (énekszámokkal). 5. A tápéi népd.-ilkórus és népi tánccsoport énekekkel és táncokkal. 6. A Magyar Kommunista Párt szegedi belvárosi szervezetének egyes tagjai szavalatokkal. Az előadás nyilvános és díjtalan. M4RHAHUSból készült olcső és ízletes táp-husleves konzervek minden fűszeresnél. Vendéglők, éttermek részére külön csomagolás. mi"?; SZEREDAI, Cserzy Mihály-u. 3. — Kárász-u. 10