Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-08 / 203. szám

Ü943 szeptember 8. DFILMAGYARORSZAG nHRRMOT 5 A nemxetqvü'és ülése Pártvezérek a magyar demokrajikus kormány eddigi mukodeserol Ráfcosi Mátyás, Szakasils Árpád és Tildy Zoltán felszólalásai Gyöntiyössi külügyminiszter: 600 ezer magyart nem lehet kicserélni 75 ezer uyoagyoss. R MK NEM IG akamak innen elmenni Budapest, szeptember 7. (Saját tu­dósítónk tclcfonjcleutésc.) Csütörtö­kön délelőtt ismét összeült a nem­zetgyűlés és ezen Rákosi Mátyás elv­társ mondott hosszabb beszedet. Hang­súlyozta, hogy elismeri a kormány munkáját, különösen annak legna­gyobb eredményét, a földreformot és az újjáépítés körül kifejtett érdemeit, azonban nem hallgathatja el azt sem, hogy mit kifogásol a munkájában. — Elsősorban hiányoljuk a kor­mány munkájában — mondotta —, hogv a gazdasági tárcák összehango­lása mind a mai napig hézagos. A pénzügyi kormányzat nem készített még átfogó tervezetet. Ezután rátért a közigazgatás és a a közlekedés problémáira és a követ­kezőket mondotta: — Az a véleményünk, hogy az ország demokratikus rendje nincs biz­tosítva addig, amig a közigazgatásba az eddiginél nagyobb mértékben nem sorúinak bc a népi erők. At kell szervezni sokkal alaposabban a köz­oktatás ügyét is. Megállapításom sze­rint a magyar közoktatás ügye elma­radt a magyar demokráciától. A földreform jelentőségét méltatva kijelentette Rákosi Mátyás elvtárs, hogy a kormány eddigi legnagyobb lette volt a GOO ezer földlelcn vagv törpebirtokos fóldliözjuttatása. Az uj gazdák biztosították a termést, most nzor.ban rendkívül fontos, hogy a löldrcformot teljesen bc is fejezzék rs a bekebelezést leiekkönyvi kivo­nat formájában Juttassák az uj gaz­iák kezébe. Bc kell fejezni teljesen a földreformot é.s él kell venni a liaza­írntó volksbund'slák földiét és a ma­gyar parasztság kézér? kel! Juttatni. — A földművelés érdekéhen fokoz­ni kell a mezőgazdasági gépipar ler nclését — mondotta — és ha más­képp nem megy. külföldről kell gé­peket behozni Örömmel üdvözölte Rá­kosi elvtárs ebből a szempontból is a szovjet-magyar árucscrcforgalmi egyezményt. „Nagvobb gondot kell fordítani u hadsereg demokratizálására'' A választásokról szólva kijelentet­te. hogy ba a magyar nép hilnyomó tö'íbségét megkérdeznénk, hogy itt d> mokrácia van c, akkor igennel fe­1» Inc. Meg vagyok győződve arról, r'gy igennel válaszolna a munkás­ság. parasztság és értelmiség legna­f, obh része is — mondotta. A vá­l-ozlásokat éppen ezért a Icgszaba­d I b és legdemokratikusabb módon ekarjuk lefolytatni. Mi elsősorban ma 8'- ar talajból sarjadó, magyar demo­kráciát akarunk! Ezután a reakció mesterkedésclrfil b< szélt é.s kijelentette, hogy a reak­ei sok fcSjé fcc'l számítani azt Is. XZbtHE Y 1 MOZI Hétfőn, kedden és szerdán, csak náiom napig bemutatásra kerül az] izgí lmas amerikai lilmtörtéuet: Zsáhucca Főszereplők: 1 :»el 5fe. Crea, Svlv a Slduey, AUer " Jenkins, lluu Italt. ^ Azonkívül: győzelem Dé?en Magyarul beszélő orosz film. Jassy és Ploesli elfoglalása. aki az ajjáépltésl kölrsönl fekelézés­re, spekulációra használja (el és hát­ráltatja vagy megnehezül az újjáépí­tés munkáját. Szóváteite azt is, hogy a reakció beszivárgott a hadseregbe is és ennek megfelelően a hadsereg demokratizálására nagyobb gondol kell (ordítani. Foglalkozott Rákosi elvtárs külpo­litikai kérdésekkel is és hálával cm­tékezett meg elsősorban a Szovjet­unióról. majd méltatta a Vörös Had­sereg közreműködését hazánk felszaba­dításában és éltette Sztálin gencra­lisszimuszt. — Mi, magyar kommunisták — fe­jezte be beszédét Rákosi elvtárs — meg vagyunk győződve, hogy a vá­lasztások ulán is a magyarság túl­nyomó többsége a nemzeti összefo­gást fogja támogatni és követelni, mert csak igy tudjuk felépíteni a demokratikus, erős, szabad és füg­getlen Magyarországot Szakasils Árpád, Tildy Zoltán és Veres Péter felszólalása Rákosi elvlárs nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Tildy Zoltán, a Független Kisgazdapárt vezére emelkedett szólásra és megemléke­zett a párt hősi halottairól, Bajcsy­Zsilinszky Endréről, aki éppen abban a teremben vivta harcát azokért az eszmékért, amelyeket cz a nemzet­gyűlés részben már meg is valósí­tott. Tildv Zoltán ulán a következő szó­nok SzakasSts Árpád, a Szociáldemo­krata Párt vezére volt és a magyar szoció'demokrária harcosairól, továb­bá a magyar munkásság áldozatkész­ségéről és bátorságáról beszélt. Mél­tatta még a kormány fáradozásait és hangsúlyozta, hogy a magyar törté­netem legnagyobb és legigazibb for­radalmát: a földreformot ez a kor­mány hajlolla végre. Ez a forrada­lom az cgé'sz magyar társadalom szer­kezeiét átalakította és mrgdiinEÖ.'te a magyar fendali/inus uraimat. A választásokról szólva kijelentette, nogy a Nemzeti Függetlenségi Front­ba tömörült pártok valamennyien tiszta választásokat, végleges nemzet­gyűlést és végleges kormányt akar­nak, hogy véglegessé lehessen tenni a magyar demokráciát is. Beszéde vé­gén a Nemzeti Függetlenségi Front fenntartása és a két munkáspárt együttműködése mellett tört lándzsát. Ezután Veres Péter, a Nemzeti Pa­,-aszpárt nevében mondott beszédet. Az a nép jelentkezik most a törté nelem kapujában, mondotta, amely­nek soha nem volt joga a törvény hozásban. A földreform most betel­jesedett. Most szcm!>e kell szállni mindenkivel, aki akár a földet, akár a szabadságot el akarná venni. A Nemzeti Parasztpárt bizalommal van a kormány további tevékenysége iránt A pártok közötti együttműködést fenn kelt tartani a választások után is. Ezután Szcntiványi Sándor a Pol­gári Demokrata Párt; Kossá István a Szabad Szakszervezetek nevében szó­lalt fel Gyüngyössi külügyminiszter a csehszlovák kérdésről vz eiitaaasok a, Háromnegyed t , é* fel 7 órakor kezdődőek. -yeiavff: d |»_|J 6rátr „ „ tlfiadi. ''("'/k Hflit MJrJ»»l Gyiingyilssi János külügyminiszter mondotta el ezután külpolitikai ex­pozéját. hosszasan foglalkozva a szlo­vák kérdéssel. — A magyar kormány nem hagy­hatja szó szélkül — mondotta Gyün­gyössi —, bogy az országhatáron ki­vül többszázezer magyart minden nap az a veszély fenyegessen, hogy ván­dorbot, sőt kolduslarisznya jut neki osztályrészül. Mi mégsem az ellenté­teket keressük, hanem a lehetősé­get, amely összehoz bennünket. A magyar kormányt a barátságra való szándék vezette, amikor leplezni Igye­kezett kezdetben a Szlovákiából érke­ző nyugtalanító hirckct. Ezután a külügyminiszter őszinte elismeréssel adózott a magyar sajtó­nak, amely mindenfajta rendszabály alkalmazása nélkül a legfegyclmezel­íehben és legnagyobb önmérséklettel adta tanújelét érettségének a szlovák kérdésben, majd igy folytatta: — Mi minden alkalommal, amikor Szlovákiában elkövetett sérelmekrőt hallottunk, a szövetséges ellenőrző bizottsághoz fordultunk 4 néprserél semmiképpen sem fogadhatjuk el, meri 605 ezer magvart nem lehet 75 ezfr szlovákkal kteserélnj, már vsak azért sem, meri Ennen nem akar­nak a sz'ovákok elmenni. Fzután Pte'fer Zolián határozatija vaslalot terjesztett elő. amely sze rint amig a magyar nép az államtót hatalom gyakorlása Iclő|, illetve an­nak módjáról nem dönt, az alkot­mány szerint a külügyek terén meg­illető egyes Jogokat a' Nemzeti Főta­nács gyakorolja. A Ház n határozati javaslatot egyhangúan elfogadta, majd egyhangúan .MalasKs Gézát választot­ták meg háznaggyá, utána pedig hét uj jegyzőt választottak, valamint a politikai bizottság lakait is megvá­lasztották. A nemzetgyűlés ülése délután 14 óra 10 perckor ért véget. A következő ü'és pénteken délelőtt 10 órakor lesz. — A kultuszminiszter jóváhagyta a szegedi egyelem vezetőségének 'meg­választását. Budapestről jelentik: A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Purjesz Bélát a szcsedi egyetem rek­torává dr. Ditrói Gábort az orvostu­dományi kar, dr. Tóth László a böl­csészeti kar, dr. Rartucz a matematikai és természettudományi kar, dr Jancsó Miklós az orvostudományi kar dékán­jává, dr. Gregus Pál a metematikai Cs természettudományi kar prodékániává és dr. Kanyó Béta" az orvostudományi kar jegyzőjévé megválasztását tudomá­sul vette és őket ebben a tisztségükben megerősítette. •Kristálya fest, tisztit. Kálvária-u. 11. szúin, Keleuicn-utca 8, varrodá­ban. S. FR *NKL LILI és űr. FÖLDESRE MOZGASMÜVftSZETI ISKOLÁM, DUGONICS TER 8-9. SZAM Beiratás a mozgásmüvészeti, gimnasztika, ba'ett, akro­batika, sztep és orthopád tanszakokra 3 éves kortól naponta délután 4 órától este 7 óráig. A fanitás szeptember 15-én kezdődik A szegedi lasiszláh gyöngyélete A szegedi rendőrség feloldotta • rendőri felügyelet alól vitéz Csongor Árpádot, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatóját. A „vitéí ur" ugy került annakidején a Keres­kedelmi és Iparbank élére, hogy a bank hosszú éveken át volt vezér­igazgatójának a zsidó törvények ér­vényesítése miatt távoznia kellett állá­sából. Grosz Marcell utóda különösen 1941/44. években megmutatta, hogy méltó a fasiszta irányzat bizalmán. Köztudomásu volt, hogy a jobboldali kormányzat irányelveit, rendelkezé­seit czcrszázalékig szem előtt tartotta és érvénvesitette, hivatalnokait esze­rint osztályozta és potitikai maga­tartásukat 'is minden eszközzel be­folyásolta. Természetes, hogv a bank készpénzállományával 1944 őszén el­menekült s amikor cz év tavaszán visszatért, bizonyos volt benne, hogy a Béke-utca vár'reá. A demokrácis türelmes volt hozzá, nem került, csu­pán rendőri felügyelet alá s most el alól is feloldották. Eddig nem volna semmi baj, ha remélni lehetne, hogy a v:zérigazgató ur megjavul!? De erről szó sincsen. Tipikus reakciós módjára viselkedik, a régi szellemet akarja meghonosí­tani a bankban, tisztviselőit destru­álja és olyan irányban befolyásolj* amely sehogyan sem egyeztethető össze az épülő magyar demokrácia kívánalmaival. Tudomásunk szerint hazaérkezése óta két bejelentés is van ellene a politikai rendőrségen, az egvik arról szól, hogy a vezérigazgató ur, aki ma az egyik demokratikus pártba már befurakodott, az elmúlt év jú­niusában belépett a Miggar Megúju­lás Pártjába, a hírhedt uyilaspártba. Ugyanő lette azt a kijelentést egyik vezető tisztviselője előtt, hogy az illetű váljon cl zsidószármazása feleségétől, amig nem késő! Csongor vezérigaz­gató ur most ugyanott folytalja. ahol októberi menekülése előtt abbahagyts s szent meggyőződése, hogy a demo­krácia csupán fedőszerve az ilyes reakciós elemeknek, akiknek első­rangú megélhetést biztosit: vezetőál­lásban való meghagyás melleit élhetik gyöngyéletüket... A vezérigazgató ut hamarosan rá fog jönni arra, hogy a magyír nép nem lüri meg az álcá­zott demokratákat, legalábbis vezelő­állásban semmiesetre sem! A népbiróság iclmentelle Deutsch György hegedá­müvészt, a zsidó „nyilas­terroristát" (Szeged, szeptember 7) Tegnap dél­előtt a népbiróság Csaba-tanácsa Dcitsch György hegedűművész ügyét tárgyalta, akit azzal vádolt dr Biró Sándor nép­ügyész, hogy százszázalékos zsidó létére, nyilas Icrrorkülönitmémjnek volt a tagja. Dcutsch György a tanácselnök kér­désére elmondta, hogy 1911 decembe­rében megszökött mnnkásszázadátó! és egy ideig hamis iratokkal bujkált, majd több üldözött társával befurako­dott a nyilasok közé, ahol viszonylago­san biztonságban volt az életük. Egyet­len egy terrorcselekményben részt ness vettek, sőt, ahol csak tehették, segítet­tek a zsidókon és más bajbajutottakon is. A felszabadulás után, mivel ugy érezte, semmi bűne nincs, Szegedre jött, elmesélte .nyilas" kalandjait a rendőrségen, mire a rendőrség a legna­gyobb megdöbbenésére letartóztatta. A tanuk valamennyien azt vallották, hogy Deulsch György rendes ember volt, terrorcselekményben soha nem vett részt s ahol csak tehette, segített a zsidókon. Nagyon érdekesen fejtette ki dr­Lóránt László védő, bogy a vádlott „nyilas" tevékenysége a többi nyilaso­kéval ellentéibeu áldozatos volt és hasz­nára vált a demokráciának. A népbiró­ság magáévá tette a védelem javaslatát és Dcutsch Györgyöt a vád alól fel­mentette és elrendelle azonnali szabad* tanra való helyezését. Gyümölcs- és d sziák őszi szállításra megrendelhető! reggel 8- 10-ig llof íiiianu fai» koi i-gnrdasághan.Kólcsey-u. 1111 —i——Ml III •!•! •IMI^ Ora-, ékszer vásárlásnál, eladásnál forduljon bizalommal Tóth óráshoE Bizományi eladé*

Next

/
Thumbnails
Contents