Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)
1945-09-08 / 203. szám
Ü943 szeptember 8. DFILMAGYARORSZAG nHRRMOT 5 A nemxetqvü'és ülése Pártvezérek a magyar demokrajikus kormány eddigi mukodeserol Ráfcosi Mátyás, Szakasils Árpád és Tildy Zoltán felszólalásai Gyöntiyössi külügyminiszter: 600 ezer magyart nem lehet kicserélni 75 ezer uyoagyoss. R MK NEM IG akamak innen elmenni Budapest, szeptember 7. (Saját tudósítónk tclcfonjcleutésc.) Csütörtökön délelőtt ismét összeült a nemzetgyűlés és ezen Rákosi Mátyás elvtárs mondott hosszabb beszedet. Hangsúlyozta, hogy elismeri a kormány munkáját, különösen annak legnagyobb eredményét, a földreformot és az újjáépítés körül kifejtett érdemeit, azonban nem hallgathatja el azt sem, hogy mit kifogásol a munkájában. — Elsősorban hiányoljuk a kormány munkájában — mondotta —, hogv a gazdasági tárcák összehangolása mind a mai napig hézagos. A pénzügyi kormányzat nem készített még átfogó tervezetet. Ezután rátért a közigazgatás és a a közlekedés problémáira és a következőket mondotta: — Az a véleményünk, hogy az ország demokratikus rendje nincs biztosítva addig, amig a közigazgatásba az eddiginél nagyobb mértékben nem sorúinak bc a népi erők. At kell szervezni sokkal alaposabban a közoktatás ügyét is. Megállapításom szerint a magyar közoktatás ügye elmaradt a magyar demokráciától. A földreform jelentőségét méltatva kijelentette Rákosi Mátyás elvtárs, hogy a kormány eddigi legnagyobb lette volt a GOO ezer földlelcn vagv törpebirtokos fóldliözjuttatása. Az uj gazdák biztosították a termést, most nzor.ban rendkívül fontos, hogy a löldrcformot teljesen bc is fejezzék rs a bekebelezést leiekkönyvi kivonat formájában Juttassák az uj gaziák kezébe. Bc kell fejezni teljesen a földreformot é.s él kell venni a liazaírntó volksbund'slák földiét és a magyar parasztság kézér? kel! Juttatni. — A földművelés érdekéhen fokozni kell a mezőgazdasági gépipar ler nclését — mondotta — és ha másképp nem megy. külföldről kell gépeket behozni Örömmel üdvözölte Rákosi elvtárs ebből a szempontból is a szovjet-magyar árucscrcforgalmi egyezményt. „Nagvobb gondot kell fordítani u hadsereg demokratizálására'' A választásokról szólva kijelentette. hogy ba a magyar nép hilnyomó tö'íbségét megkérdeznénk, hogy itt d> mokrácia van c, akkor igennel fe1» Inc. Meg vagyok győződve arról, r'gy igennel válaszolna a munkásság. parasztság és értelmiség legnaf, obh része is — mondotta. A vál-ozlásokat éppen ezért a Icgszabad I b és legdemokratikusabb módon ekarjuk lefolytatni. Mi elsősorban ma 8'- ar talajból sarjadó, magyar demokráciát akarunk! Ezután a reakció mesterkedésclrfil b< szélt é.s kijelentette, hogy a reakei sok fcSjé fcc'l számítani azt Is. XZbtHE Y 1 MOZI Hétfőn, kedden és szerdán, csak náiom napig bemutatásra kerül az] izgí lmas amerikai lilmtörtéuet: Zsáhucca Főszereplők: 1 :»el 5fe. Crea, Svlv a Slduey, AUer " Jenkins, lluu Italt. ^ Azonkívül: győzelem Dé?en Magyarul beszélő orosz film. Jassy és Ploesli elfoglalása. aki az ajjáépltésl kölrsönl fekelézésre, spekulációra használja (el és hátráltatja vagy megnehezül az újjáépítés munkáját. Szóváteite azt is, hogy a reakció beszivárgott a hadseregbe is és ennek megfelelően a hadsereg demokratizálására nagyobb gondol kell (ordítani. Foglalkozott Rákosi elvtárs külpolitikai kérdésekkel is és hálával cmtékezett meg elsősorban a Szovjetunióról. majd méltatta a Vörös Hadsereg közreműködését hazánk felszabadításában és éltette Sztálin gencralisszimuszt. — Mi, magyar kommunisták — fejezte be beszédét Rákosi elvtárs — meg vagyunk győződve, hogy a választások ulán is a magyarság túlnyomó többsége a nemzeti összefogást fogja támogatni és követelni, mert csak igy tudjuk felépíteni a demokratikus, erős, szabad és független Magyarországot Szakasils Árpád, Tildy Zoltán és Veres Péter felszólalása Rákosi elvlárs nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Tildy Zoltán, a Független Kisgazdapárt vezére emelkedett szólásra és megemlékezett a párt hősi halottairól, BajcsyZsilinszky Endréről, aki éppen abban a teremben vivta harcát azokért az eszmékért, amelyeket cz a nemzetgyűlés részben már meg is valósított. Tildv Zoltán ulán a következő szónok SzakasSts Árpád, a Szociáldemokrata Párt vezére volt és a magyar szoció'demokrária harcosairól, továbbá a magyar munkásság áldozatkészségéről és bátorságáról beszélt. Méltatta még a kormány fáradozásait és hangsúlyozta, hogy a magyar történetem legnagyobb és legigazibb forradalmát: a földreformot ez a kormány hajlolla végre. Ez a forradalom az cgé'sz magyar társadalom szerkezeiét átalakította és mrgdiinEÖ.'te a magyar fendali/inus uraimat. A választásokról szólva kijelentette, nogy a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok valamennyien tiszta választásokat, végleges nemzetgyűlést és végleges kormányt akarnak, hogy véglegessé lehessen tenni a magyar demokráciát is. Beszéde végén a Nemzeti Függetlenségi Front fenntartása és a két munkáspárt együttműködése mellett tört lándzsát. Ezután Veres Péter, a Nemzeti Pa,-aszpárt nevében mondott beszédet. Az a nép jelentkezik most a törté nelem kapujában, mondotta, amelynek soha nem volt joga a törvény hozásban. A földreform most beteljesedett. Most szcm!>e kell szállni mindenkivel, aki akár a földet, akár a szabadságot el akarná venni. A Nemzeti Parasztpárt bizalommal van a kormány további tevékenysége iránt A pártok közötti együttműködést fenn kelt tartani a választások után is. Ezután Szcntiványi Sándor a Polgári Demokrata Párt; Kossá István a Szabad Szakszervezetek nevében szólalt fel Gyüngyössi külügyminiszter a csehszlovák kérdésről vz eiitaaasok a, Háromnegyed t , é* fel 7 órakor kezdődőek. -yeiavff: d |»_|J 6rátr „ „ tlfiadi. ''("'/k Hflit MJrJ»»l Gyiingyilssi János külügyminiszter mondotta el ezután külpolitikai expozéját. hosszasan foglalkozva a szlovák kérdéssel. — A magyar kormány nem hagyhatja szó szélkül — mondotta Gyüngyössi —, bogy az országhatáron kivül többszázezer magyart minden nap az a veszély fenyegessen, hogy vándorbot, sőt kolduslarisznya jut neki osztályrészül. Mi mégsem az ellentéteket keressük, hanem a lehetőséget, amely összehoz bennünket. A magyar kormányt a barátságra való szándék vezette, amikor leplezni Igyekezett kezdetben a Szlovákiából érkező nyugtalanító hirckct. Ezután a külügyminiszter őszinte elismeréssel adózott a magyar sajtónak, amely mindenfajta rendszabály alkalmazása nélkül a legfegyclmezelíehben és legnagyobb önmérséklettel adta tanújelét érettségének a szlovák kérdésben, majd igy folytatta: — Mi minden alkalommal, amikor Szlovákiában elkövetett sérelmekrőt hallottunk, a szövetséges ellenőrző bizottsághoz fordultunk 4 néprserél semmiképpen sem fogadhatjuk el, meri 605 ezer magvart nem lehet 75 ezfr szlovákkal kteserélnj, már vsak azért sem, meri Ennen nem akarnak a sz'ovákok elmenni. Fzután Pte'fer Zolián határozatija vaslalot terjesztett elő. amely sze rint amig a magyar nép az államtót hatalom gyakorlása Iclő|, illetve annak módjáról nem dönt, az alkotmány szerint a külügyek terén megillető egyes Jogokat a' Nemzeti Főtanács gyakorolja. A Ház n határozati javaslatot egyhangúan elfogadta, majd egyhangúan .MalasKs Gézát választották meg háznaggyá, utána pedig hét uj jegyzőt választottak, valamint a politikai bizottság lakait is megválasztották. A nemzetgyűlés ülése délután 14 óra 10 perckor ért véget. A következő ü'és pénteken délelőtt 10 órakor lesz. — A kultuszminiszter jóváhagyta a szegedi egyelem vezetőségének 'megválasztását. Budapestről jelentik: A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Purjesz Bélát a szcsedi egyetem rektorává dr. Ditrói Gábort az orvostudományi kar, dr. Tóth László a bölcsészeti kar, dr. Rartucz a matematikai és természettudományi kar, dr Jancsó Miklós az orvostudományi kar dékánjává, dr. Gregus Pál a metematikai Cs természettudományi kar prodékániává és dr. Kanyó Béta" az orvostudományi kar jegyzőjévé megválasztását tudomásul vette és őket ebben a tisztségükben megerősítette. •Kristálya fest, tisztit. Kálvária-u. 11. szúin, Keleuicn-utca 8, varrodában. S. FR *NKL LILI és űr. FÖLDESRE MOZGASMÜVftSZETI ISKOLÁM, DUGONICS TER 8-9. SZAM Beiratás a mozgásmüvészeti, gimnasztika, ba'ett, akrobatika, sztep és orthopád tanszakokra 3 éves kortól naponta délután 4 órától este 7 óráig. A fanitás szeptember 15-én kezdődik A szegedi lasiszláh gyöngyélete A szegedi rendőrség feloldotta • rendőri felügyelet alól vitéz Csongor Árpádot, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatóját. A „vitéí ur" ugy került annakidején a Kereskedelmi és Iparbank élére, hogy a bank hosszú éveken át volt vezérigazgatójának a zsidó törvények érvényesítése miatt távoznia kellett állásából. Grosz Marcell utóda különösen 1941/44. években megmutatta, hogy méltó a fasiszta irányzat bizalmán. Köztudomásu volt, hogy a jobboldali kormányzat irányelveit, rendelkezéseit czcrszázalékig szem előtt tartotta és érvénvesitette, hivatalnokait eszerint osztályozta és potitikai magatartásukat 'is minden eszközzel befolyásolta. Természetes, hogv a bank készpénzállományával 1944 őszén elmenekült s amikor cz év tavaszán visszatért, bizonyos volt benne, hogy a Béke-utca vár'reá. A demokrácis türelmes volt hozzá, nem került, csupán rendőri felügyelet alá s most el alól is feloldották. Eddig nem volna semmi baj, ha remélni lehetne, hogy a v:zérigazgató ur megjavul!? De erről szó sincsen. Tipikus reakciós módjára viselkedik, a régi szellemet akarja meghonosítani a bankban, tisztviselőit destruálja és olyan irányban befolyásolj* amely sehogyan sem egyeztethető össze az épülő magyar demokrácia kívánalmaival. Tudomásunk szerint hazaérkezése óta két bejelentés is van ellene a politikai rendőrségen, az egvik arról szól, hogy a vezérigazgató ur, aki ma az egyik demokratikus pártba már befurakodott, az elmúlt év júniusában belépett a Miggar Megújulás Pártjába, a hírhedt uyilaspártba. Ugyanő lette azt a kijelentést egyik vezető tisztviselője előtt, hogy az illetű váljon cl zsidószármazása feleségétől, amig nem késő! Csongor vezérigazgató ur most ugyanott folytalja. ahol októberi menekülése előtt abbahagyts s szent meggyőződése, hogy a demokrácia csupán fedőszerve az ilyes reakciós elemeknek, akiknek elsőrangú megélhetést biztosit: vezetőállásban való meghagyás melleit élhetik gyöngyéletüket... A vezérigazgató ut hamarosan rá fog jönni arra, hogy a magyír nép nem lüri meg az álcázott demokratákat, legalábbis vezelőállásban semmiesetre sem! A népbiróság iclmentelle Deutsch György hegedámüvészt, a zsidó „nyilasterroristát" (Szeged, szeptember 7) Tegnap délelőtt a népbiróság Csaba-tanácsa Dcitsch György hegedűművész ügyét tárgyalta, akit azzal vádolt dr Biró Sándor népügyész, hogy százszázalékos zsidó létére, nyilas Icrrorkülönitmémjnek volt a tagja. Dcutsch György a tanácselnök kérdésére elmondta, hogy 1911 decemberében megszökött mnnkásszázadátó! és egy ideig hamis iratokkal bujkált, majd több üldözött társával befurakodott a nyilasok közé, ahol viszonylagosan biztonságban volt az életük. Egyetlen egy terrorcselekményben részt ness vettek, sőt, ahol csak tehették, segítettek a zsidókon és más bajbajutottakon is. A felszabadulás után, mivel ugy érezte, semmi bűne nincs, Szegedre jött, elmesélte .nyilas" kalandjait a rendőrségen, mire a rendőrség a legnagyobb megdöbbenésére letartóztatta. A tanuk valamennyien azt vallották, hogy Deulsch György rendes ember volt, terrorcselekményben soha nem vett részt s ahol csak tehette, segített a zsidókon. Nagyon érdekesen fejtette ki drLóránt László védő, bogy a vádlott „nyilas" tevékenysége a többi nyilasokéval ellentéibeu áldozatos volt és hasznára vált a demokráciának. A népbiróság magáévá tette a védelem javaslatát és Dcutsch Györgyöt a vád alól felmentette és elrendelle azonnali szabad* tanra való helyezését. Gyümölcs- és d sziák őszi szállításra megrendelhető! reggel 8- 10-ig llof íiiianu fai» koi i-gnrdasághan.Kólcsey-u. 1111 —i——Ml III •!•! •IMI^ Ora-, ékszer vásárlásnál, eladásnál forduljon bizalommal Tóth óráshoE Bizományi eladé*