Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-08 / 203. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! Szeged, 1945. szeptember 8, szomfcat fi, ért. 201. ti. - Un 3 P 1 TIT" GYARO Magyar Kommunista Párt délmagyarorszáil na illapja Hogyan leltem kommunista? Irta: NAGYSOLYMOSY GYULA ny. vezérőrnagy A budapesti gyalogsági hadapródiskola három évfolyamának elvégzése után a bécsi, illetve mödliiigi katonai műszaki akadémiára kerültem, ahol hároméves tüzértiszti kiképzést nyertem és 1906 augusztusában kaptam meg a hadnagyi kinevezésemet. Hat évet a közös hadseregben szolgáltam. majd a magyar királyi honvédtüzérségnél mint vezérőrnagy és a szegedi had lest tüzérségi parancsnoka 1912 májusában nyugdíjba vonultain. Nevelésem tehát a legszigorúbb reakciós szellemben történt, kifejlődésem pedig a legerősebben reakciós légkörben. Ne politizál), él] kizáróan hivatásodnak! Ez volt a jelszó. Nyugdíjaztatásom ulán azonnal megkezdtem a gazdálkodást Magyarnádason, Kolozsmegyében, családi kisbirtokunkon. Két és fél év alatt itt ismertem meg a román parasztot, itt ismertem meg kibontakozásában a magyar reakciós kormányzatot, a magyar reakciós közigazgatást. Nem tudatos, dc vclcmszfllclclt de; mokrnlikus adottságaim alapján éltem és csclckcdlcm, megfigyeléseimet, tapasztalataimat azonban, ezek megmagyarázását, megértését még mindig a nevelésemből eredő szemszögből eszközöltem. Egy lélek fejlődése Opportunistává vállam a demokrácia javára. Társadalmi megítéléseimmel kapcsolatban megindult bennem cgv belső borzongás. Dc nagyfokú elfoglalt: súgom miatt egyrészt nem tudtam a bennem mindjobban szaporodó ellentmondásokat hiánytalanul kiértékelni és má .részt a politikával nem tudtam behatóan foglalkozni. Formailag tehát a régi ideológiában éltein tovább is, lényegileg azonban — ha bár még nagyrészt tudat alatt — de már népi demokrata voltain. A harctéri helyzet 1944 szeptemberi változásával felmerült az állandó tartózkodási helyem megválasztásának kérdése. Igen nehéz döntés előtt állottam: Elhagyjam e az ősi családi földel, falumat, ahol osztatlan, őszinte ragaszkodás és szeretet vett körül, vagy oltmaradva és látva a közeljövőt, hazámat hagyjam el? Nem került döntésre sor. A helybeli néir.et parancsnokság kilakoltatolt. Szegedre már nem jöhettem be és ezért rokoni kapcsolatok révén kleig'c-esen Veszprémben te epedtem le Mint foglaikozásnéikülirek immár volt időm a po'ilikával foglalkozni. A teg.iUiiáii.ilb kérdés az volt, hogy tulajdonképpen mi is a gyakorlati értelme a 20Ü milliós orosz nemzet bo'sc< izinutatnak, mert hiszen nem |éto'c/hi lő fel, hogy egv ilyen hatalmas ál.am a propagandákban kifejtett szőrnyüsé'ek szerint éljen, szándékosan megfertőzve magát a világ rákfenéjévé1 isak azért, hogy népe clkeriilhelcllcii pusztulásának biztos útjára lépj n. E téren csak a propagandánkból eredő ismereteim voltak. llzek közül a következőket emelem ki: az egyházat, a vallási érzést kiirtották, a család szentséget a sárba tiporták, a gyermekeket a szülőiktől elveszik, magántulajdon nincs, a bolsevizmust rá akarják kényszeríteni az egész világ népére. Ezeket a megállapításokat elfogadtam és őket egymás mellé állítva értelmi összefüggésüket kerestem és meg is találtam. Kétségtelen, liogy biányynélküli végrehajtásuk mellett nz egyéni tőkegyűjtésnek megszűnik a létalapja és ezzel az egyéni kapitalizmus embertársainkat kizsákmányoló lehetősége is. Eme kizárólag elméleti megoldás mellett elhanyagoltam c kérdés gyakorlati megoldását. Vájjon lehetséges-e az emberiség ilyen értelmi átállítása egyáltalában és ba igen, milyen fejlődési fokon? Március 23 án az oroszok bevonullak Veszprémin:. Minden alkalmat felhasználtam. hogy velük az érintkezést felvegyem és társadalmi életükről tájékozódjam. Az eredmény meglepő volt. Amint ma már mindenki tudja, Oroszországban igenis van egyház és szabad vallásgyakorlási jog. A családi kötelék tisztelctbcntartása fennáll, a gyermekeket nem veszik el a szülőktől, van egyéni tulajdonuk, társadalmi (állami és szövetkezeti) tulajdonuk, kolhozudvar-tulajdonuk. Saját vagyontárgyaikat eladhatják, elajándékozhatják, vagy örökségül utódaikra hagyhatják. 1939 ben 16 millió embernek a takarékpénztárakban 66.5 milliárd rubelja volt. Saját társadalmi berendezkedésüket nem akarják más népekre erőszakolni. F.zck és más egyebek alapján mindjobban megerősödött bennem az a tudat, hogy a mullban a kapitalizmus céltudatos neveltetésemmel és mnukáhaállitásomraal éppen ngy kizsákmányolta értelmiségemet, amint ml a kéri mnakás fizikai erejével In tette. „Bensőmben egy világ kezdett összeomlanl" Megrendült a hitem a múlttal széniben és ezzel együtt megszűnt lelki kiegyensúlyozottságom. De megszűnt minden eddigi nevelésem szfillc gátlásom is a kommunizmus való lényegének megismerésével kapcsolatban. Nélkülözhetetlen lclkiegycnsulyom hclvroál lilásának érdekében feltérenttl revideálnom kelleti tehát a kommunizmussal, a kommunista párttal szemben eddigi kritika nélbttl irányított egy elfogadott jóhiszemű bizalmon alapuló álláspontomat. Meg kellett győződnöm arról, hogy tulajdonMagyarországot is meghiviák a külügyminiszterek londoni ériekezletére Az értekezlet elősegíti a csatlós államokkal kötendő békeszerződést Hétfőn ül össze Londonban a külügyminiszterek tanácsa amely dönteni fog a most vajúdó európai kérdések egész sorábau. Bijrnes külügyminiszter, aki most van uton Európába a Qucen Elisabeth fedélzetén, a Ruhr- és Saar-vidék felosztásáról, Délkeleteurópa demokratikus ujjárendezéséról és az európai belvízi utaknak a nagyhatalmak által való ellenőrzéséről szóló tervezeteket visz magával. Franciaország a nyugati német határok kérdését akarja napirendre tűzni és azt indítványozta, hogy az uj határ Wilhelmshaventö! in aljon délfelé és Frankfurt mellett elhaladva a Itajna partján több hídfőt hagyjon. Magyarországot legközelebbről az érdekli, hogy az értekezlet elő fogja készíteni a volt csatlósállamokkal kötendő békeszerződéseket és kidolgozott javaslatait az Egvesüit Nemzetek elé fogja terjeszteni. Párisi hir szerint ezek a kérdések már a tanácskozás második napján szóbakerúluek és lehet, hogy az érdekelt államok is meghívást fognak kapni. Ebben az esetben először Olaszország és Finnország. utánuk pedig a három délkeleteurópai állam, Magyarország, Románia és Bulgária képviselőivel tárgyalnának. Az Izvesztija is megállapítja, hogv a külügyminiszterek tanácsának londoni ülése meg fogja oldani a béke rendezésével kapcsolatos kérdéseket. „Csak a Groza-kormány tudja a romániai nemzetiségek szabadságát biztosítani" (Bukarest, szeptember 7) A külügyminiszterek londoni tanácskozásával párhuzamosan folynak a délkeleteurópai választások előkészületei. Moszkvai liir szc. iit a Jugoszláv Népi Arcvonal pártjai közös választási végreliajlóbizottságot létesítettek. Ugyancsak közös listával -folytatják a választási harcot a Bolgár Hazafias Arcvonal pártjai is. A romániai szakszervezetek krajovai nagygyűlésén Georgesc j román belügyminiszter nagyjelentőségű politikai nyilatkozatot telt a választásokkal kapcsolatban. — A román nép most 'plsőizbcn fog szabadon választani — mondotta a belügyminiszter. — A szabad választásokat csak a Groza-féle demokratikus kormány tudja biztosítani és csak ez a kormány tudja az összes nemzetiségek szabadságát megvalósítani. Azonban a hitleristák, fasiszták és reakciósok szómára nincs és nem lehel szabadság. A j demokratikus Groza-kormány nem véletlenségből kerídt az ország élére. ha. nem a nép bizalma állította oda. A kormány a népet képviseli fs csak akkor távozik, ha ezt maya u nép kívánja. ktppen mi is a kommunizmus lényege és mi a kommunista párt szerepe? Ebben a lelkiállapotban vettem fel az érintkezést Veszprémben a helyi kommunista pártszervezettel és kértem könyveket tanulmányozásra. Bál* megértésre, a csak magamismerta helyzetemből kifolyóan Ls (tábornok vagyok tt nem találhattam, kölcsön- , könyveket kaptam. Ezeket részletesen tanulmányoztam. Megtanultam, hogy a társadalom Is, mint a természetben minden a természet adta törvényszerűséggel fejlő* dik. Ezt a fejlődést társadalommosgalmi jelenségek jelzik, amelyek a társadalmi rendszer megváltozásában teljesednek ki. Ez a kiteljesedés tehát nem »kivátó személyiségek* jámbor óhajának, nem az »ész> vagy az /általános erkölcs*, stb. követelményének, hanem egTwHH és kizáróan' a fii saAalmi fejűdét tórvénysierőségének természetes kivetít ez mén ve. A kommunista párt e fejlődés leg- ' éberebb őre és e törvények tanulmányozásán épült fel. Gyakorlati tevékenységét nem véletlen motívumok, hanem a tarsadalom fejlődésének tőrvényei és a belőlük levont eynkoriati következtetések irányllják tJt a Kommunista Párl felé Belső forrongásom multamat védő utolsó kitörése ujabb kérdést veteti fel: > Vaj ion, fenti megállapítás nem csupán népelmélet, a háttérben elrejtett sötét céllal és gyakorlatlan* Ennek a kérdésnek a földerítésére betekintést kellett nyernem a Kim* munista PárJ belső éleiébe. Közben hazajöttem Szegedre. A Kommunista Párttal semmiféle kaj* csotatom nem vblt, még csak kommunista Ismerősöm sem. Igen nchá' feladat előtt állottam, de sikerűit cé loma elérnem. Elsősorban a párt jövő vezető gár* dájának elméleti kiképzése érdekelt, mert ez adja meg legpontosabban a párt tényleges céljának és gvakorlatf tevékenységének keresztmetszetét. Nem vagyok párttag, de sikerűit elérnem, hogy az cmlitelt kiképzési végrehajtó helybeli szeminárium hallgatója vagyok. Másodsorban látni akartam a párl tétylcgcs gyakorlati tevékenységét la. Ez a nárt vezetőinek irányításában zártkörű értekezleteken Jut kifeiezés* ro. Itt is résztvettem. Leszűrt tapasztalataimi 1. Az előadók módszere dialektikus. A vitákban előforduló kilengések, legyenek azok akár /balra*, akár /jobbra/, - helyesbittetnek. 2. Az elvtársak között a legőszintébb és. a legnemesebb értelemben felfogott bajtársi légkör uralkodik. 3. A Kommunista Párt vezércsillaga: /A tudomány és a gyakorlati tevékenység kapcsolatának, az elmélet és gyakorlat kapcsolatának szétbontó-*talián egysége*. Kiért vagyok kommunista, mielőtt ! mf| párttag volnék. Értelmiségi testvéreim! nitt aa utolsó éra! Félre a gátlásokkal és foglalkozzatok tudományos alapon a kon mucümutsa)