Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-30 / 221. szám

DCLMAGYARORSZAG U15 szíptembef Sé Rz oluasá irja Gyermekek * SzécIieDyl-téren Kaptuk az alábbi panaszos levelei: A Polgármester Ur szociális és f

yeímokszcrclő gondolkozásának üvzőnhctő, hogy u Móra park vízmedencéjében a városi bérházakba siorult gyermeték lubickolhattak n nyáron. Ugyanakkor, ha nem is oly mértékben, vannak engedmények a Széchenyi-téren ls. Ilt azontán már bajok történtek. Ugy egyesek, mint a pártérlckezlclck alkalmával elhangzott felszólalások picászt emellek a Széchenyi-tér virágágyainak rongálásai ellen, me iyek közölt gyermekek bújócskáz nuk, tépik, tapossak nz ültetvénye két. Ugyanakkor mcjfrohamoízák i srchrokat is. Egy Hy*a roham k»velkezménye lelt a tl»»a lafos szobor egyik asetlékalakjáazk meg cscakflása Is. Az egész országban talán váró funk vallhatja lcgsScrencsésobbnck magát, hogy épületei és utjai ép ségbeu maradlak. "Van virágos par kunk, nhicly a legnagyöbb csodál kozást váltja ki az idegenekből Mindezt máshol nem lehet látni. A város áldozatkészsége, amely a szépet ápolja és *a munkások, akik mindezt megvalósították, nehéz időkben, nehéz munkával, megér demlik, hogy az meg is maradjon 'szcmeMclkct gyönyörködtető igaz szépségnek. Beszélgetésem a párkőrrcl arró győzött meg, hogy a kzépségék ép ségben maradása nem a gyerme kek csintnlanságán malik, hanem a - " gyermekek őrzésével • megbízott egyéneken, nagyon sok esetben n szülőn, aki a demokratikus rend által létrejött szabadságot rosszul értelmezi. íme egy példa: A gyermeket figyelmezteti parkőr. A gyermek hallgat a jó szóra. Erre a jólöltözött hölgy rátámad a parkőrre, kétségbcvo'nja jogát, hogy a gyermeket íigvefmez, tcsse. Dc ez nem elég, most már a gyermekre szól rá, hogy csak folyiassa játékát, pkármennyire 'is káros hz a közre. Több önfegyelmet és közösségi érzést vár el a demokratikus rend még a gyermekeikkel szemben elfogult szülőktől is. Egy olvasó. -oo®— Miért tilos a kerékpárt áttolni az ujszegedi pontonhídon 1 A Szegőd és Ujsze'ged közölt most készített pontonhídon nem engedik meg, hogy a jobbára szegény munkáscmbcrekből álló közönség kerékpárját átvigye a Túlsó oldalra.'Márpedig ezek az emberek nagy ut előtt állanak, amig munkahelyüket elérik. A magukkal hozott kerékpár sttlya nem nagyobb, mint bármelyik embernek a testsúlya. Ezért nem tudjuk az okát annak, hogy ml késztette a hatóságot arra, bogy a közlekedők magukkal tolt kerékpárját áthozni ne engedjék. A másik hid ugyanis olyan meredek, hogy ott kerékpárral menni fis talicskával közlekedni szinte életveszélyes. Az algyői híd sokkal keskenyebb és gyengébb, mint a mbst jészült szegedi hid és mégis csomagokkal út lehet' menni és a kerékpárt át leheí tolni, sőt még kézikocsit is átlolunlT rajti. "" Nem hinném, hogj a szegedi Utalom azért álfua fenn, hogy a*sétálni vágyók kényelmét biztosítaná — a munkásokkal szemben. " Ezen nz állapoton sürgősen segíteni, kellene. Halász Imre, Szabadsági Újszeged, Kózépkikótősor 2. a. lakos. Magyarságtudomány At w •* Om boltim! L 1,1 bánnit ,>eh9z. eladhatja, bármit keret, megtalálja. (Szeged, szeptember 29) Az uj szellemben meginduló szegedi egyetemnek egyik legfőbb célja, hogy valóban demokratikusan gondolkodó, nem soviniszta, de öntudatosan magyarul érző, a magyarság lényegét ismerő és meglátó uj magyar értelmiségei neveijen. Ennek pedig legjobb eszköze n magyarságtudományon keresztút adótlik. Az egyetemi ifjúság még czév májusában be is iálta ennek szükségességét és magYarsáztadomá•vl laasccb vagy Intézel feiáiUlisát kivétellé kiáltványában. Ez sajnos még a ívni napig sem történt meg, dc körvonalaiban már látjuk kibontakozni ennek lehelőségét, amint a szcgeai tudományegyetem czévi tanrendjét figyelmesen megvizsgáljuk. Előbb azonban tisztában kelt lennünk azzal hogy mit is értünk valójában magyarságtudományon. Oitalay Gyula jegyzi meg a magyarságtudománnyal kapcsolatban, hogy /'gény&nfc • magyar valóéig, sors éa magatartás mim1 teljesebb és Igazabb megismerése*' Magyarságtudományról beszélve lenát nem valami zódös, romantikus uton tapogatózunk, hiszen világos ut áll előttünk, amelyet komoly és elismert tudósok és* irók vágtak számunkra,, mint például Kodály Zoltán, Cyirtfy István, Erdei Ferenc, Gomboex Zoltán és még sokan mások. Ez a !tadomány a magyar népi szellemnek, a nemzet karakterének jegyeit tanulmányozza, mert ahogyan Veres Péter mondja: /mindenféle tulajdonságok mindenféle népben más-más arány* ban, más-más vérmérséklettel színezve, más-más elosztódúsban, más-más Iss/elételben jelennek meg. Ezekből a különbségekből, az emberek és InÚjdonságok sajátos arányából és egj ed«li összetételéből áll elé a népjellem*. • Sofravévé ag egyes karokat, mind-i járt az újonnan felállított jogi kar el&attdsai- Mtatt örömmel üdvözöljük ebből a szempontból Csekey István előadásait »Demokratlkns elemek a magyar alkotmányban* cimtnél és Schnelier Károly /Magyarorszig társadalomrajza* cimü kollégiumát. VárVoayi Hildebrand /Társadalomlélektana:-ban is érdekes kérdéseket lehet majd felvetni a magyarságtudomány szempontjából. Igen sajnáljuk azonban, hogv semmiféle előadást nem látunk hirdetni a népi jogról. Ezen a téren nagy feladatok várnak a fiatal nemzedékre, hiszen a népi jog ismeretének szervesen bele kell illeszkednie a jövő magyar törvényhozóinak és törvénytevőinek ismeretkörébe. Ezen a téren egyébként már jelentek meg úttörő munkák is, mint például Papp László: Kiskunhalas népi jogéiele és Bónls György; Magyar jogi néphagyomány cimü dolgozata, de nagyobbszabásu munka még nem jelent meg. Ez a kulatásterület Igy még feldolgozatlannak ifton'dbatő. Az erreslntfemáayl kar előadásai közül is hiányolnunk kell, hogy a népi gyógy llásmMokrél, a népi lüvesség egészen széleskörű tudóményáréi semmit sem hallanak a Jővéndo orvosol, holott enélkül a népegészségügyi vizsgálatok is csaknem lehetetlenek. Az orvostanhallgatók részére ajanldlos lárgyak között igen ná'gyjclentőségűek Bártan Lajos antropológus-professzor előadásai Magyarország antropológiájáról és a Rasszok és népek Ismeretéről. Ezeket az előadásokat is igen tanácsos lenne más kari — különösen bölcsész — hallgatóknak is f-'venni. Áttérve a bölcsészeti kar előadásaira, természetesen ide sorolhatjuk teljesen a magyar nyelvészet és magyar történelem előadásait Klrmm Antal, illetve llermanu Egyed proteozszor poár évc'k óta jólisincrt kitűnő 6, jó meglátásokkal rendelkező előadásában. Ide tartozik teljes egészében a magyar irodalom is, amelyet ag idén Slh professzor helyeit dr. Vajtal István fog előadni. Ezek közül az elő adások közül Az Irodalomszemlélet korszerű problémái ígérkezik igen érdekesnek, amennyiben ezeken az órákon szeminárium formájában azt a mindjobban előtérbe nyomuló problémát fogjuk az ifjúsággal megbeszélni, hogy « magyar irodalmat vájjon milyen szémponlból lehet a legtökéletesebben értékelni. Komoly ic hetőségekre és a magyarságtudomány terén való igazi elmélyülésre ad al kaimat Bálint Sándor két kollégiuma is Szeged népkullurája és Az AllSId néprajzi problémái cimen, továbbá Szeghy Endre Magyar népzene és a szomszéd népek zenéje cimen hirdetett előadása. Eperjessy Kálmánnak A magyar város története cimü elő adásai is igen érdekesen világit/tatnak rá a magyar városi élet mai kénének kialakulására. Ezen a karon rs van azonban hiányolni valónk, mégpedig abban, hogy hiányzanak a magyar régészeti előadások. A kolozsvári egyetemen "Liszté Gyula mutatott Igazi irányt a magyar régészet további fejlődésének és munkája eddigi eredményét A honfoglaló magyar nép élete cimü népkönyvében kitűnően össze is foglalta. Mindezekből láthatjuk tehát, hogy a magyarságtudomány széleskörű anyagába beletartozik a szorosan vett néprajztudománytól a néplélektanon, társadalomtanon, nyelvészeten, Irodalmon. történelmen keresztül a régészetig, településtórténelig és tájföldrajzig minden, nihi hozzájárult a magyarság mai ^rcának megrajzolásához és kialakításához. Az egyelem ifjúsága érdeklődik ás eziránt a témakör iráct és értesülésünk szerint az egyetemi lisztképző cserkészcsapat vezetője, Péter László rajttszt már fel is vette a kapcsolatot többek között Ortutay Gyulával, aki annakidején a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiu mának egyik fő mozgatója volt. Reméljük, hogy a szegedi egyetemi ifjúság törekvése meghallgatásra is talál és a népi, demokratikus Ma gyarország vezetői belátják a magyarságtudományi intézet felállításának szükségességét és ha egyelőre cz komolyabb akadályokba ütközne, akkor legalább ilyen irányú tanszékkel fogják hamarosan teljesebbéten ni a szegedi tudományegyetem mun káját. Lókös /oltón. Színház :-* Művészei EDES MUST viszonleladásra állandóan kapható. Kne*ba Mihály btrpineészelo Szegői, Kossuth Lajon-nua&rui 21. Magyar gazdaképző iskola UJ Intézmény a demokrácia szolgálatában (Szeged, szeptember 10) A demokrácia nemcsak a romokat takarítja el, de lebontja a megingott rozoga épületeket és alkotásokat is és siet azok helyett ujat, jobbat és maradandóbbat építeni. Bedobta az olvasztó kcmencéba agrár országunk hatvan mezőgazdasági népiskoláját, amelyek a közoktatásügyi miniszter fennhatósága alatt állottak. Az anyag nem veszett el, csak felolvadt. A felolvadt anyagot a magyar fóldmivetésügyi miniszter uj formába öntötte és a cseppfolyós anyag lehűlése után született hatvan „magyar gazdaképző iskola." Az uj demokralikus intézménynél beiraiási dij nincsen és a tanítás is teljesen ingyenes. Felvételre jelentkezhetnek azon 14. életévüket fiu- és leánytanulók, akik az elemi népiskola VHI-ik a régi mezőgazdasági népiskola Il-ik, a közép- és polgári iskola IV-ik osztályát elvégeztek. A magyar gazdaképző iskolát végzett tanuló időveszteség nélkül folytathatja tanulmányait a gazdasági középfokú iskolában. Az iskola célja a tehetség kutatása, az értelmes gazda- éa fóldmüvesgycrmekekböi uj, izig-yéria magvar, müveit gazdatársadalom éa középosztály nevelése. Szegeden, Alo® központon, Felsökőzponton, Rüszkén éa Szatymázon avilnak me« ily»» Uko'Ak. At »ldöafcc — javított. Most jeleni meg az /Időnk* cimü* művészeti és irodalmi szemle legújabb száma. Jelenleg az /Időnk* Szeged egyeden művészeti és irodalmi orgánuma, ezért Egyetemmel kisértük minden megjelent számát. Sajnos, eddig nem SOK jót mondhattunk n havonta 'megjelenő kis lapról, sót kénytelenek voltunk erős bírálattal illetni zavaros tartalma, pongyola slitusa és szakszerüficii szerkesztésmódja miatt. A most megjelent legújabb számnál jólesőed állapítjuk meg, bogy az /Időnk* — Javított. Az uj számot Ertacy Péter, 4 fiatal költő jegyzi mint felelős szerkesztő. A tartalom és stílus szinvonalemclkcdésc nyilván ennek a ténynek tulajdonítható. Az uj szám Juhász Gyulának kevéssé ismert gyönyörű versét, /As ismeretlen katoná«-t közli, bizonyára mintegy jelezni akarván, hogy a lap a jövőben Juhász Gyula szellemében, az 6 nyomdokain kiván haladni az irodalom és a művészét szolgálatában. Közli a láp Borisz Piinjáknak, a szőriét irodalom erős tehetségű novellislájának egyik izgalmasan érdekes, erősen Expresszív,' villódzó stílusú irását. Somogyi Árpád *A Le Pelclierutca* cimen Ír hangulatos cikket na impresszionista festészet születés® ről, Kálmán László pedig Heinrich Mannt. a proletárirót mutatja be aa olvasónak. Néhány meglepően jó vera emelkedik ki a szám tartalmából* Füssy József László /Nyugtalan ufs cimü Baudelairc-os hangulatu költeni® nyo akármely előkelő irodalmi főrumon megállná helyét. Rab Gézának, a régen hallott szegedi költőnek Finom szonettjét közli az /Időnké* Meg kell még említeni Kovács Árpád megemlékezését a fiatal Józsel Attila szegedi Eletének egy érdekes epizódjáról. Több kisebb Írás cg® szili még ki a számot, amelynek címlapját Tápai Antal /Kaláswézők* cimü jólsikcriilt fametszete disziti, (mfj, —oO>— As Otthon baaptrieajrlérMe. Hétfőn nyilik meg a Szegedi UjságiróK és Művészek Otthona hangversenyirodája Kölcsey-utca 7. szám alatl és máris olyan hangversenybérlettervel terjeszt a zeneértő közönség elé, amely kétségtelenül a legtöbb művészi élvezetei Ígért a jelenlegi viszonyok között. Küttöldiek termé! szelesen nem szerepcinek a műsoron, inert egyelőre e'lhárithafallanok m utazás akadályai. Ezzel szemben U hazát művészek" legjobbjait Igérl Sze•gcclre hozni éspedig Patakr Kálmánt /albnreezky Edét, a Waldbaner— Kerpef-vonósiiégyest, Székely Mihály^ W'aed* Lurattot, Uagár Imrét, ReBu Gabriellát, Lengyel Gabriellát és Hernádi (HcimUrh) Lajost, az ezidószerint legkiválóbb zongorámüvéssL Ezeket az elsősorbeli művészétét hal hang verseny est keretében akarja felléptetni éspedig október 21-én, nuveqiber 11-én, december 2-án, december 23-án, január 27-én és február 24-én. A helyárak egyelőre bizonytalanok és a bérlők egyrészt hogfc maguknak jegyeket biztosítsanak, másrészt hogy a hangveh-sen y bérle tteru megvalósítható legyen, '400—600 peatgű előlegét adnak a jegyekre. Elő-' jegyzéseket hétfőtől kezdve fogad «T aa iroda, de ternfészetesen visszafizeti a pénzt, Aa elég bérlő nem jelentkezik és hangversényélnkcl lehet megrendelni Lapki hordót Délmagyarország kladóhlvalalo. JMp ezüstróka nói télikabátért «ik cser^nuuő Párisi-kórut $