Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-04 / 199. szám

Vitád nm'eláriai etvesiWeieh! Szeged 1945. szemeimet 4. ucM U. éif. 199. «i. - lr» 4 P Maqvar Kommunista Párt d agy ar o rssA <1I naoilapfa Truman e nök: Siepiember 2. a hivatalos győzelem napja, a szabadság győzelme a zsarnokság ellen A szövetségesek uj világo. ép.tenek, amely az igazságon alapszik A fasizmus ellőni háború ufolsó Jelene!c lejátszódott. Szeptember 2-án délelőtt 10 óra 30 perckor a Missouri revü amerikai csatahajó fedélzetén ünnepélyesen aláirtak Japán fegyverletételt okmányát. Douglas Mac.írtbnr labornngv, a szövetséges haderő főparancsnoka az aláírás előtt rövid neszedben a maga és az egész emberiség ama reményének adott kifejezést, hogy most egy jobb, az emberi méltóságon, szabadságon alapuló világ alakul ki. Ezután a japán külciöitség és maga MaeArthur tábornok aláirta az okmányt. A ícgyvrrletéloli okmányban a japán kormány elfogadja a potsdami nyilatkozatban foglalt intézkedéseket. Felhívnak minden japán fegyveres erőt, hogy feltétel nélkül adja meg magát a szövetségeseknek. A haderő és a japán nép tartózkodjék miauén rongálástól és engedelmeskedjék a szövetséges parancsnokságok intézkedéseinek. A japán kormány vállalja, Fogy becsületesen végrehajtja a potsdami nyilatkozat intézkedését és a szövetséges főparancsnokság által ki-! beszédét: adandó rendszabályokat. A hadifoglyokat és internáltakat azonnal szabadlábra helyezik és elszállítják a megjelölt helyekre. Végül az utolsó pont szerint »a császár és a Japán kormány Jogköréi, az áilant kormányzását alávetik a szövetséges csapatok főparancsnokának, aki minden Intézkedést meglehet, amelyet alkafmesnak ickhil a fegyverletételt fe.lé.eiek balályossá|é(e!ére.« Ezután Cheslcr LlmÜc, a szövetséges haditengerészet főparancsnoka beszélt. Bízik abban — mondotta —, hogy az újjáépítés munkája éppen olyan eredményes lesz, mint a győzelem kivívásáért folytalott harc. A fegyverletétel aláírása után Truman elnök a washingtoni Fehér Házból beszédet mondott, amelyben szeptember 2-át hivatalos győzelmi napnak nevezte. _r-.Sohasem fogjuk elfelejteni Pearl Harbourt, .de a japán militaristák sem fogják soha elfelejteni Missourit — mondta az elnök, majd így fejezte be — Ez a szabadság győzelme a zsarnokság fölött. A szövetségesek, akik képesek voltak az atombomba kidolgozására, képesek lesznek az elöltük álló nehéz problémák megoldására is. Amerika és a többi egyesült nemzetek képesek (esznek felépíteni a béke vltágál, amely igazságon alapszik. Byrncs amerikai külügyminiszter a következőket mondotta: — Számítunk arra, hogy olyan japán kormány alakul, amely széles alapon nyugszik, békés szándékú és tiszteletben tartja a népek jogait. A Szovjetunió szeptember 3-án ünnepli a győzelem napját (Moszkva, szcplcmber 3) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének rendelete: A Japán fűtőit aratott győzelem alkalmával, szeptember 3-án, aí egész nemzet győzelmének napiét, a Japán fölött aratott k'vi'oít győzelem napjává nyilvánították. Szeptember 3-án munkaszünetet rendeltek el. (MTI) fl riéE^parországl 30]tó mEiaitásainaft Bb3dítavásárhsívi értekezlete Etlrmai István elvtárs előadása a sajtó politikai feladata.ról (Hódmezővásárhely, szeptember 3) Bensőséges, baráti találkozón vetlek részt vasárnap Hódmezővásárhelyen a magyar szellem délmagyarországi rohammunkásai: a délmagyarországi Újságírók. A Magyar Újságírók Országi s Szövetségének délkerületi csoőszinte, szocialista módon akar szólni a résztvevőkhöz, hiszen csupa szocialista újságíró vesz részt a megbeszélésen. Előadását több csoportra osztotta fel és először a kenyérkéróésről beszélt. — A termés rossz volt az Idén — portja első találkozóját annakidején mondotta — és az elkövetkezendő S egeden tartotta meg, amikor egy- hónapokban rendkívül nagy nehézL.tai részi véllek a szegedi ollhon fel- ségekkel kell megküzdenünk, mert a b\ alásán is. Most Hódmezővásárhely kenyérhtány súlyos gondokat okoz L zönsége lálla vr.:Jégül a szcgcúi, maiit. Ennek persze társadalmi kób késcsabai, makói, orosházi, szén- vclkezményei is lesznek és a töméiért és csongrádi újságírókat, hogy gck könnyen szembefordulhatnak a e; vülles összejövetelen megljcszélhes- demokráciával. Ezért várnak nagy felsia magy ar újságírás legfontosabb adatok ezen a téren is a magyar sajtó ki dés< i és feladatait. j munkásaira. Ezzel a kérdéssel szoV vasirnnp .léielűtli összejöveteli rosan összefügg az Infláció és a leli sa Lajos elvtárs, a Vásárhely Né- ketézés kérdése. Az inflációt ma két pt muukuiursu nyitotta meg és meleg lőkésosztály akarja: a banktőke és az sz ivakkal üdvözölte a megjelenteket, ipari töke. Ugyanakkor infláció és iu >jd Karácsonyi Ferenc elvlárs fő- fekelézés csak együtt élhet Magyaris, un k zszonlötlc az értekezlet részt- országon. Nem annyira a kisrekelézök vevőd a város cs sajálmaga nevében elleni harc a legfontosabb, hanem a termelés leállításán vagy csökkentésén fáradoznak. A belpolitikában a közeimül! kél legnagyobb eseménye a Szcc'áldcmokrata Párt és a Kisgazda Párt kongresszusa volt. El lehet mondani, hogy mindkettő a demokrácia gyezeimévcl végződött, hiszen a szociáldemokrata kongresszus mcgorősltetto a munkásság egységét, a kisgazdák szerencsés választással Tildy Zoltánnal töltötte be a megüresedett vezéri helyet. Az ország külpolitikai helyzetéről szólva rámnlatott Szirmai István arra, hogy a Szovjetunió egyre több segítségei nynjl Magvarországnak. Beszélt még ezenkívül a csehszlovákiai magyarok megvédésének szükségességéről és Bevin legutóbbi nyilatkozatáról, amely a magyar reakciót igyokezclt megerősíteni akár tudatosan, akár csak politikai tájékozatlanságból. Végül a hamarosan bekövetkező választásokról beszélt és megvilágította, hogy csak most ősszel (ehet megtartani a választásokat, mert máskor vagy nem ér rá az ország népe vagy pedig a közlekedési nehézségek mialí nem lehet megtartani. — Rendkívül fontos a választásoknál a munkásegység kérdése, mert ez a választási harc lényegében nem a párlok közöli folyik majd le, hanem a megvár demokrácia harca fesd a magyar reakcióvá'. Szirmai István előadását a gyűlés résztvevői nagy tetszéssel fogadiák és értékes megbeszélés alakult ki utána. Érdekes hozzászólással szerepelt I kialakult vita során többek közöli Erdei István, az Alföldi Újság munkatársa, Papdi György, a Szegcdi Népszava felelős kiadója, Tóth Kornél, az Orosházi Hirck munkatársa, Oláh Mihály, a Vásárhely Népe felelős kiadója, Gábor Arnold, a Szegedi Népszava munkatársa, a Délmagyarország részéről pedig Gárdos Sándor felelős szerkesztő. Az értekezlet ezután áttért a tárgysorozat másik pontjára, a kiadókkal kötendő kollektív szerződés megbeszélésére. A kérdést Gárdos Sándor elvtárs referálta, majd előadása nyomán megindult viia során az a vélemény alakult ki, hogy a * njsá-iról tagozatban nem lehet a (izélés kisebb, mini a lapot elöálíiió nyomdában alkalmazol! legmagasabb luelésii nyomdász illelménye. Az értekezlet ezenkívül felvetett® még a vidéki újságírók eddigi mcllőzöltségéuck kérdését és szanatórium, orvosi kezelés, nyugdíjalap megszervezése melleit foglalt állást. A megbeszélések után a kongreszsztis résztvevői közös diszebéden vetlek részt, ahol mindannyian Hódmezővásárhely vendégei voltak. A dóiutáni órákban búcsúztak el a résztvevők egymástól, megköszönve a város és az oltani kollégák szives, jóleső vendéglátását, megállapodva abban, hogy az ott hallottak értelmében még nagyobb erővel fogják szolgálni a magyar demokráciát, nnnrk egyik legerősebb fegyverével: a tollaL ls Ezután a gyűlés elnökéül megválasztották Gárdos Sándor elvtársat, a 1). Iriagvarors/ág lclelős szerkesztőjét és Graeza János elvtársul, az Allé ,»j Újság szerkesztőjét, majd pedig Szirmai István elvtárs, a Délin gyarország főszerkesztője cmelked' t szólásra, hogy a dölmagyarors/'gr sajtóinunká.ok politikai feladatáról beszéljen. Hangsúlyozta, Iiogv legfontosabb, hanem a nagybani feketézők elleni küzdelem, mert ennek legfőbb alapja a társadalmi korrupció. A' ország újjáépítéséről szólva klJele.ilelte, hovv nem halad a megfelelő ütemben egyrészt anyaghiánv, de főként a munkamorál veszedelmes csökkenése miatt. Hangsúlyozta, hogy a legerélyesebben szembe kell szállni az olyan törekvésekkel, amelyek a A moszkvai rádió a magyar hadifoglyok szabadonbocsátásáról A hadifoglyok kitűnő harcosai lesznek a magyar demokráciának u i?íos,zk^a' szcP,ember 3) A magyar tonák ezt mindenkor szigorúan befar hadifoglyok szabadonbocsátása és haza-! tották és egvszer s mindenkorra elveszállítása a Szovjetunió nagylelkűségé- tették a bosszúállás gondolatát A Vöróa ne* *® Magyarországgal szemben tauu-1 Hadsereg kidöntötte Magvarországot a sitott jóindulatának a bizonyítéka mondotta Nikotáj Fjodorow a moszkvai rádióban. — Mi még jól emlékszünk arra, hogy a magyar katonák a német hadsereg melleit harcoltak. Mi nem felejtettük el, hogy a magyar csapatok is résztvettek Ukrajna kifosztásában, városaink és falvaink elpusztításában, asszonyaink és gyermekeink lemészárlásában. De Sztálin mondotta: „A Vörös Hadsereg nem a népek, hanem azok reakciós vezetői ellen harcok\ A szovjet kareakciós hatalmak sorából és rávezette a demokrácia útjára. A Szovjetunió szabadonbocsájtja és nazaszállitja a magyar hadifoglyokat és ezzel a nemet gesztussal a magyar képnek erős fegyvert ad a kezébe a reakció elleni harcban. A hazaiérő hadifoglyok közölt biztosan sokan vaunak, akik csak most ismerték fel a Szovjetunió igazi arcát. Ezek a felvilágosítottak valószínűiéi hasznos polgárok lesznek és kitüná harcosai a magyar demokráciának(M ríj