Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-26 / 192. szám

DCLMAGTAROttSZía mm j,) 7*9*5 ságűsfluT 26 1 Szeged város ui polgármesterének első nyilatkozata a sajtó számára Dénes Leó elvtárs programmot ad — „Likvidáljak a háború nyomait, meg­indítjuk a termelést, harcolunk a reakció elten44 A városvezetés aj telszava: w Arccal a külváros és tanya felé l44 [[Szegőd, augusztus 25) Elült az ün­neplő taps és éljent a gratulálok hosszú sora elvonult, néhány bizal­mas munkatársának társaságában ma­gunkra maradiunk Szeged uj polgár­mesterével : Dénes Leó elvtárssal. Még ki sem pihhente a fáradalmakat, amikkel egy ilyen választás és ün­nepi aktus jár, máris mellének sze­gezzük a kérdést: Ml az uj polgár­mester programja. Nyilatkoznék, ho­gyan akarja igazgatni az ország má­sodik városát? Még Jóformán hozzá sem készül­lünk a jegyzéshez, máris hangzik az polgármester első nyilatkozata a saj­tén keresztül a nagy nyilvánosságnak. Mi a polgármester feladata napjainkban — .Valamikor a polgármesterek n városok első urai voltak — kezdi nyi­latkozatát —, ma pedig a város első szolgája kell, hogy legyen a polgár­mester. Valamikor a polgármesterek gyönyörű, szivei-leiket erősítő város­fejlesztési programmal jöttek: csator­názás, vizvezetékhálózat kiterjesztése, Otcaburkolatok, vásárcsarnokok, fe­lteit uszoda, fürdőváros, szabadféri Játékok létesítése, egészségtelen laká­sok lebontása, stb., amelyekef egy kis fáradsággal, Áldozatokkal meg lö­ketett valósítani. — Ma s tervünk az, hogy Wzlo­•Hsuk aa élet legelemibb lehetőségét Négy és féléves vesztett háború után hagyunk. Ha bármennyire is szívesen kifelejti az ember ami kellemetlen, Wt X tényt mégis mindig szem előtt fceQ tartani. ' — Ma x polgár ugy Jön be a vá­fbsházára, hogy: »Polgármester ur etwrj van, vagy hogy panaszom vans, A szenvedésekért kizárólag az tele­lb, oirf felelős az elvenctelt bábe­li A vesztett háború kővetkezmé­It sínylődjük most Mit csinál • polgármestere, ha Jelentik, hogy !48 órára van még kenyerünk. iy) szaladgál, mint a jó család­u szomszédtól is kölcsön kérni, másképpen nem megy. Szeged la­kosságának létszáma megduzzadt me­fcDkúltekkel, katonai garnizon lettünk, • sejk tizezer hadifogoly, ha átmene­fc'Jeg csak pdlr napig is élelmezzük, Útikat! b óriási mennyiséget fogyaszt U • Táros készletéből: esel szemben • termés rassz, • szárazság sorvasz­lotfa • gyenge vetéseket Mégis eddig mit kenyér, még pedig a legolcsóbb n országban I Le b kötöttünk most 70Q vagon burgonyát, 300 vagon sa­vanyúké posztót, többszáz vagon bu­gát; de hát hosszú az uf Szegedig, ragon hiány is van; közellátási minisz­ler is. A pénzellátás kérdése Is naay •afaadaf. Újjáépítési program — A város földjeit kiosztottuk, köz­Űgesitctt üzemeink, például a vil­lamosvasút, stb. nagyobbrészt njra IVisszakerültek magánkézbe. Szeged tudják, hogy mit Jelent a léldelcn áremelkedés, hová ve­U infláció. Küzdünk h eltrnc energiával, amellyel talán egy sem sa országban. Mert ml b aa az Infláció? Ha K pénz nem áramlik vissza a gazdasági vérkerin­gésbe, hanem valahol megreked. Je­lenleg például a termelőgazdáknál. Forgalmi adó­könyvek, blokkok SZIKIIK Könyvesboltban Miért? Merf nem tudnak érte azon­nal vásárolni valamit, mert nincs ele­gendő iparcikkünk. Tehát a polgár mester programja kell, hogy legyen az: Ujjáépilés! Újjáépítjük « gyára­kat, hogy legyen iparcikk, x gazda vásárolni tudjon, a pénz visszake­rüljön a gazdasági vérkeringésbe, ne kelljen mindig ujabb és njabb pa­pírpénzt nyomatni és az árak is le­jebb szálljanak a sztratoszférából nj­ra a földre 1 — A gyárak termelnek, X munkás dolgozik, az élet kezd normalizálód­ni. Szép kép. Ebhez pedig nyers­anyagok mellett szén is kell. Szén, a fekete gyémánt, amelynek érdekes tulajdonsága, hogy van és mégsincs. Van a bányák mélyén elég, talán a szó legszorosabb értelmében egyet­len kincsünk; de azt kt is kell bá­nyászni és el kell juttatni Szegedire. A legutóbbi időkben az éhes bányá­szok összeestek x csákány mellett, szétszéledtek és elmentek részesmun­kásnak aratni és a cséplőgép mellé. A spekuláció a kibányászott szenet pedig annak adta, aki jobbén fizetett érte. Most bizony elég súlyos szén­gondjai b voltak a városnak. Éjjel és nappal szaladgáltunk, hogy legalább a villanytelepet tudjuk ellátni. Most is a barátaink, az oroszok fogták meg a kezünket és támogattak, mint ren­desen, ha bajban voltunk. ,|ij L& Lakáskérdés, hidak kérdése — Megemlítem még x lakáskérdés* — folytatja nyilatkozatát Dénes •ív­társ. — Itt is egyik kísérlet követi x másikat, de x megoldás még eddig nem ^b-f sikerrel. Epitenl, építeni. Ez a megoldása mindennek. — Ugyancsak programom V hid Létesítése is. Két hónappal ezelőtt b kereskedelemügyi miniszter egyik ál­lamtitkárral megállapodtunk abban, hogy egy korszeri vaspontonhldat ka­punk mindaddig, amig a köauti hidat fel tudjuk építeni: ennek ára 16 mil­lió pengő volt. Vállaltuk a költségek: felét. Közben az áremelkedések miatt már 34 milliónál tartunk, de a pon­tonhíd még csak papíron van meg és anyaghiány miatt talán csak x tavaszi hónapokban lesz késsen. Kör­tük aa oroszokat, hogy, x vasúti hi­dat, Ugy mint ez xz algyői hídnál vott, kősnff közlekedésre állithassuk At; ennek elintézése folyamatbanvxn. Szeged mint délvidéki haltarcentrum — Fontos kötelességünk: X Telket újjáépítése. A kultura ápolásánál már jobban meg tudunk küzdeni x nyers­anyaghiánnyal. Ha már nem tudjuk a gyomrot ugy megtölteni, ahogy azt szeretnénk, legalább kulturát nyujt­sunkl — Visszaállítjuk; ha nagy akadá­lyokkal b, az egyelem jogi fakultá­sát. Itt is olyan akadályokha ütkö­zünk, mint például a lakáskérdés. Tárgyalunk a kultuszminiszterre!, hogy x színházunkat nemzeti szin­ház rangjára emelje. Ez azt jelenti, hogy szanházunkat az állam finan­szírozza: jelenleg évi 20 millió pen­gőről van sző és a város csak cse­kély hozzájárulást fizetne. De jelenti főként azt, hogy azonos nívóra ke­rül a budapesti Nemzeti Színházzal és az Operával. — A városi zeneiskolát konzervató­riumi rangra akarjuk emelni, hogy ne kelljen a magasabb képesitésnez szükséges vizsgák mialt Budapestre menni. Ugy a szinház, mint a zene­élet európai nevü színművészeket kötnének Szegedhez, akik nagyban elősegítenék városunk kulturális fej­lődését. Miután a társadalomban mű­ködő különböző erők kölcsönösen hat­nak egymásra, fejlettebb gazdasági viszonyok kőzött a kultura is na­gyobb, ugy a kultura fejlődése ls visszahat a gazdásági életre: Szeged Magyarország déli végvára és mint kulturális centrum, nagy vonzerőt fog gyakorolni a Balkán felé is. Idegen­forgalom, népek barátkozása, élénk kereskedelem érősiti a gazdasági éle­tet és erősiti a demokráciát is. — Igen, demokrácia — mondja meggyőződéssel. — Ennek szellemé­ben óhajtunk dolgozni és akarjuk épí­teni az flj Magyarországot, együtt mindazokkal, minden pártküKínbség nélkül, akik becsületesen vállalják a harcot x régi világ reakciós kísérle­teivel szemben és minden erejükkel küzdenek az uj, demokratikus Ma­gyarországért. — Programomat tehát röviden a következőkben foglalhatom össze: 1. Az njjéépités: likvidálni a há­borús károk nyomait, megindítani a gyárak termelését, küzdeni az ezt gátló reakció ellen. 2. Arccal h külváros felé: Itt pó­tolni kell az eddig elmulasztottakat, gazdasági és szellemi téren. 3. Arccal a tanya felé: közelebb hozni x tanyát lelkileg ls x város­hoz. Kiküszöbölni az eddigi mester­ségesen létesített akadályokat. Doku­mentálni x dolgozók egységét. — Ha elérem azt, hogy x város minden dolgozó polgára ugy fogja érezni, hogy csak f érte munkálko­dom, ugy azt hiszem, hogy hazám, városom és pSrtóm érdekében a leg­többet cselekedtem I II Szakszervezeti Tanács felhívta a két munkáspártot, hogy egységesen yonulion tel a választásokon Nagyjelentőségű határozat a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt hözös választási frontjának kialakítására Kárász-ulca 5. (Budapest, augusztus 25) A Szak­szervezeti Tanács pénteken tartott ülésén Kossá Isiván elvtárs, főtitkár részletes politikai beszámolójában a választásokkal kapcsolatban x mun­básegység kérdésével foglalkozott. Ha­tározati javaslatot terjesztett elő, melynek értelmében x Szakszervezeti Tanács Felhí­vással fordül a Magyar Kommu­nista Párt és a Magyar Szociál­demokrata Párl vezetőségéhez, teremtsék meg a kél munkáspárt­nak a lehetőségét, hogy x vá­lasztásokra közösen induljanak és ezzel fokozzák a munkásság ere­jét és biztosítsák a munkásság f egységét. A Szakszervezeti Tanács egyhanga­lag elfogadta x javaslatot. A Szak­szervezeti Tanács ezután a Szabad Szakszervezetek szeptemberben Páris­ban tartandó világkongresszusával fog­lalkozptt. Ismét megállapította a szak­Levólpapirok Fényképalbumok Szikrai könyvesboltban Kárász-nlaa 5. szervezeti egység fontosságát és egy­hangúlag utasítja a magyar munkás­ság kiküldötteit, hogy Párisban x munkásmozgalom megbonthatatlan | egysége mellett foglaljanak állást. I (MTI)j A Kommunista Párti negyedik ankétje az egyetemen Dr. Erdős Tanús és dr Mándi István elvtársak előadása (Szeged, augusztus 25) A Magyar Kommunista Párt megtartotta a női klinika tantermében negyedik előadó­estjét. Az előadáson a párttagokon kivül megjelentek az egyetem összes baladó szellemű professzorai, orvosai, egészség­ügyi alkalmazottai, úgyszintén több fő­iskolai tanár. Elsőnek dr. Erdős Tamás elvtárs beszélt. A demokrácia előcsar­nokában címmel. Beszéde elején vissza­E illantást vetett a múltra és elmondotta, ogyan álltak a dolgok Magyarországon az első világháború utáni időktől a Vörös Hadsereg által történt felszaba­dításig. Megmagyarázta, hogyan lehe­tünk demokraták és hogyan érthetjük meg a kommunista eszméket. Hangsú­lyozta, hogy a széles néprétegeknek is be kell kapcsolódniok a politikába, mert a politikai éretlenség mindig; termékeny talajt nyújthat a reakciónak. Kifejtette, hogy ha Magyarországon megvalósítják az igazi demokráciát, avval legjobb szolgálatot teszünk ha­zánknak a külföld fele is. A nagy sikert aratott és magasszín­vonalú előadást érdekes vita követte. Ennek során dr. Magyar Károly, dr. Geréb idegklinikai tanársegéd és Molnár elvtárs szólt hozzá a kérdéshez, majd dr. Mándi István elvtárs tartotta meg A szervezettség hatalma cimü előadását ö már egy lépéssel beljebb ment a de­mokrácia előcsarnokából és annak egyik vívmányát ismertette: a dolgozók szer­vezettségét. Hangsúlyozta, hogy ha a munkás nincs szervezve és nem teszi magáévá a párt akaratát, nem is foly­tathat eredményes harcot, mert hiszen a szervezettség egyetlen igazi fegyvere a munkásságnak. Rámutatott arra is, mennyire fontos, hogy meglegyen as állandó összeköttetés és összhang a párt és a tömegek kőzött. Ezáltal tehetjük ugyanis az eszme tekintélyét a hatalom tekintélyévé. A hatalom pedig a beszer­vezett munkások összességén nyugszik. Igy lesz a leninizmus és sztálinizmus eszmei egysége a szervezettség anyagi egységen át a dolgozó milliók hatalmas hadseregévé — fejezte be nagy tetszés­sel kisért előadását dr. Mándi Istváa elvtárs. Az idő előrehaladottsága miatt est az előadást vita nem követhette, de a jelenlevők megállapodtak abban, hogy a legközelebbi előadóestet augusztus 27-én, hétfőn délután fél 7 órakor tart­ják a női klinika tantermében. Egyúttal minden érdeklődőt szeretettel hívnak', előadásaikra. Mozik műsora: Korzó Mozi Ma és mindennap az amerikai film­újdonság: PAUL MUNI grandióz»s művészi alakítása: Nem va->y uab egyedül. Műsort bevezeti a legfrissebb] Heti hirek. Belvárosi Mozi Ma szombaton bemutatja az u), magyar filmet: Futóhomok. Irta: Sza-I lay László. Főszereplők: Hidvéghy Vali.i Orsolya Erzsi, Bodnár Elek, Egyedi Lenke. Széchenyi Mozi Ma és mindennap bemutatjuk aj diadalmas Vörös Hadsereg győzet mlí époszát: Kapituláció. Berlin ostrom© ós a fegyverletétel. Azonkívül: Az ausch­witzi halállábor. Megdöbbentő képek a náciborzalmakról. Es: A szabad líre nyér ünnepe. A Magyar Kommunista Párt julius 29-i ünnepsége, Rákosi Má­tyás Szegeden. Eladók lécek, ajtók, vizesdézsa, kát posztáshordó, fórfiruhák, női csiziMl BrüsszuU-könUJL Einla.

Next

/
Thumbnails
Contents