Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)
1945-08-26 / 192. szám
DCLMAGTAROttSZía mm j,) 7*9*5 ságűsfluT 26 1 Szeged város ui polgármesterének első nyilatkozata a sajtó számára Dénes Leó elvtárs programmot ad — „Likvidáljak a háború nyomait, megindítjuk a termelést, harcolunk a reakció elten44 A városvezetés aj telszava: w Arccal a külváros és tanya felé l44 [[Szegőd, augusztus 25) Elült az ünneplő taps és éljent a gratulálok hosszú sora elvonult, néhány bizalmas munkatársának társaságában magunkra maradiunk Szeged uj polgármesterével : Dénes Leó elvtárssal. Még ki sem pihhente a fáradalmakat, amikkel egy ilyen választás és ünnepi aktus jár, máris mellének szegezzük a kérdést: Ml az uj polgármester programja. Nyilatkoznék, hogyan akarja igazgatni az ország második városát? Még Jóformán hozzá sem készüllünk a jegyzéshez, máris hangzik az polgármester első nyilatkozata a sajtén keresztül a nagy nyilvánosságnak. Mi a polgármester feladata napjainkban — .Valamikor a polgármesterek n városok első urai voltak — kezdi nyilatkozatát —, ma pedig a város első szolgája kell, hogy legyen a polgármester. Valamikor a polgármesterek gyönyörű, szivei-leiket erősítő városfejlesztési programmal jöttek: csatornázás, vizvezetékhálózat kiterjesztése, Otcaburkolatok, vásárcsarnokok, felteit uszoda, fürdőváros, szabadféri Játékok létesítése, egészségtelen lakások lebontása, stb., amelyekef egy kis fáradsággal, Áldozatokkal meg löketett valósítani. — Ma s tervünk az, hogy Wzlo•Hsuk aa élet legelemibb lehetőségét Négy és féléves vesztett háború után hagyunk. Ha bármennyire is szívesen kifelejti az ember ami kellemetlen, Wt X tényt mégis mindig szem előtt fceQ tartani. ' — Ma x polgár ugy Jön be a váfbsházára, hogy: »Polgármester ur etwrj van, vagy hogy panaszom vans, A szenvedésekért kizárólag az telelb, oirf felelős az elvenctelt bábeli A vesztett háború kővetkezméIt sínylődjük most Mit csinál • polgármestere, ha Jelentik, hogy !48 órára van még kenyerünk. iy) szaladgál, mint a jó családu szomszédtól is kölcsön kérni, másképpen nem megy. Szeged lakosságának létszáma megduzzadt mefcDkúltekkel, katonai garnizon lettünk, • sejk tizezer hadifogoly, ha átmenefc'Jeg csak pdlr napig is élelmezzük, Útikat! b óriási mennyiséget fogyaszt U • Táros készletéből: esel szemben • termés rassz, • szárazság sorvaszlotfa • gyenge vetéseket Mégis eddig mit kenyér, még pedig a legolcsóbb n országban I Le b kötöttünk most 70Q vagon burgonyát, 300 vagon savanyúké posztót, többszáz vagon bugát; de hát hosszú az uf Szegedig, ragon hiány is van; közellátási miniszler is. A pénzellátás kérdése Is naay •afaadaf. Újjáépítési program — A város földjeit kiosztottuk, közŰgesitctt üzemeink, például a villamosvasút, stb. nagyobbrészt njra IVisszakerültek magánkézbe. Szeged tudják, hogy mit Jelent a léldelcn áremelkedés, hová veU infláció. Küzdünk h eltrnc energiával, amellyel talán egy sem sa országban. Mert ml b aa az Infláció? Ha K pénz nem áramlik vissza a gazdasági vérkeringésbe, hanem valahol megreked. Jelenleg például a termelőgazdáknál. Forgalmi adókönyvek, blokkok SZIKIIK Könyvesboltban Miért? Merf nem tudnak érte azonnal vásárolni valamit, mert nincs elegendő iparcikkünk. Tehát a polgár mester programja kell, hogy legyen az: Ujjáépilés! Újjáépítjük « gyárakat, hogy legyen iparcikk, x gazda vásárolni tudjon, a pénz visszakerüljön a gazdasági vérkeringésbe, ne kelljen mindig ujabb és njabb papírpénzt nyomatni és az árak is lejebb szálljanak a sztratoszférából njra a földre 1 — A gyárak termelnek, X munkás dolgozik, az élet kezd normalizálódni. Szép kép. Ebhez pedig nyersanyagok mellett szén is kell. Szén, a fekete gyémánt, amelynek érdekes tulajdonsága, hogy van és mégsincs. Van a bányák mélyén elég, talán a szó legszorosabb értelmében egyetlen kincsünk; de azt kt is kell bányászni és el kell juttatni Szegedire. A legutóbbi időkben az éhes bányászok összeestek x csákány mellett, szétszéledtek és elmentek részesmunkásnak aratni és a cséplőgép mellé. A spekuláció a kibányászott szenet pedig annak adta, aki jobbén fizetett érte. Most bizony elég súlyos széngondjai b voltak a városnak. Éjjel és nappal szaladgáltunk, hogy legalább a villanytelepet tudjuk ellátni. Most is a barátaink, az oroszok fogták meg a kezünket és támogattak, mint rendesen, ha bajban voltunk. ,|ij L& Lakáskérdés, hidak kérdése — Megemlítem még x lakáskérdés* — folytatja nyilatkozatát Dénes •ívtárs. — Itt is egyik kísérlet követi x másikat, de x megoldás még eddig nem ^b-f sikerrel. Epitenl, építeni. Ez a megoldása mindennek. — Ugyancsak programom V hid Létesítése is. Két hónappal ezelőtt b kereskedelemügyi miniszter egyik államtitkárral megállapodtunk abban, hogy egy korszeri vaspontonhldat kapunk mindaddig, amig a köauti hidat fel tudjuk építeni: ennek ára 16 millió pengő volt. Vállaltuk a költségek: felét. Közben az áremelkedések miatt már 34 milliónál tartunk, de a pontonhíd még csak papíron van meg és anyaghiány miatt talán csak x tavaszi hónapokban lesz késsen. Körtük aa oroszokat, hogy, x vasúti hidat, Ugy mint ez xz algyői hídnál vott, kősnff közlekedésre állithassuk At; ennek elintézése folyamatbanvxn. Szeged mint délvidéki haltarcentrum — Fontos kötelességünk: X Telket újjáépítése. A kultura ápolásánál már jobban meg tudunk küzdeni x nyersanyaghiánnyal. Ha már nem tudjuk a gyomrot ugy megtölteni, ahogy azt szeretnénk, legalább kulturát nyujtsunkl — Visszaállítjuk; ha nagy akadályokkal b, az egyelem jogi fakultását. Itt is olyan akadályokha ütközünk, mint például a lakáskérdés. Tárgyalunk a kultuszminiszterre!, hogy x színházunkat nemzeti szinház rangjára emelje. Ez azt jelenti, hogy szanházunkat az állam finanszírozza: jelenleg évi 20 millió pengőről van sző és a város csak csekély hozzájárulást fizetne. De jelenti főként azt, hogy azonos nívóra kerül a budapesti Nemzeti Színházzal és az Operával. — A városi zeneiskolát konzervatóriumi rangra akarjuk emelni, hogy ne kelljen a magasabb képesitésnez szükséges vizsgák mialt Budapestre menni. Ugy a szinház, mint a zeneélet európai nevü színművészeket kötnének Szegedhez, akik nagyban elősegítenék városunk kulturális fejlődését. Miután a társadalomban működő különböző erők kölcsönösen hatnak egymásra, fejlettebb gazdasági viszonyok kőzött a kultura is nagyobb, ugy a kultura fejlődése ls visszahat a gazdásági életre: Szeged Magyarország déli végvára és mint kulturális centrum, nagy vonzerőt fog gyakorolni a Balkán felé is. Idegenforgalom, népek barátkozása, élénk kereskedelem érősiti a gazdasági életet és erősiti a demokráciát is. — Igen, demokrácia — mondja meggyőződéssel. — Ennek szellemében óhajtunk dolgozni és akarjuk építeni az flj Magyarországot, együtt mindazokkal, minden pártküKínbség nélkül, akik becsületesen vállalják a harcot x régi világ reakciós kísérleteivel szemben és minden erejükkel küzdenek az uj, demokratikus Magyarországért. — Programomat tehát röviden a következőkben foglalhatom össze: 1. Az njjéépités: likvidálni a háborús károk nyomait, megindítani a gyárak termelését, küzdeni az ezt gátló reakció ellen. 2. Arccal h külváros felé: Itt pótolni kell az eddig elmulasztottakat, gazdasági és szellemi téren. 3. Arccal a tanya felé: közelebb hozni x tanyát lelkileg ls x városhoz. Kiküszöbölni az eddigi mesterségesen létesített akadályokat. Dokumentálni x dolgozók egységét. — Ha elérem azt, hogy x város minden dolgozó polgára ugy fogja érezni, hogy csak f érte munkálkodom, ugy azt hiszem, hogy hazám, városom és pSrtóm érdekében a legtöbbet cselekedtem I II Szakszervezeti Tanács felhívta a két munkáspártot, hogy egységesen yonulion tel a választásokon Nagyjelentőségű határozat a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt hözös választási frontjának kialakítására Kárász-ulca 5. (Budapest, augusztus 25) A Szakszervezeti Tanács pénteken tartott ülésén Kossá Isiván elvtárs, főtitkár részletes politikai beszámolójában a választásokkal kapcsolatban x munbásegység kérdésével foglalkozott. Határozati javaslatot terjesztett elő, melynek értelmében x Szakszervezeti Tanács Felhívással fordül a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párl vezetőségéhez, teremtsék meg a kél munkáspártnak a lehetőségét, hogy x választásokra közösen induljanak és ezzel fokozzák a munkásság erejét és biztosítsák a munkásság f egységét. A Szakszervezeti Tanács egyhangalag elfogadta x javaslatot. A Szakszervezeti Tanács ezután a Szabad Szakszervezetek szeptemberben Párisban tartandó világkongresszusával foglalkozptt. Ismét megállapította a szakLevólpapirok Fényképalbumok Szikrai könyvesboltban Kárász-nlaa 5. szervezeti egység fontosságát és egyhangúlag utasítja a magyar munkásság kiküldötteit, hogy Párisban x munkásmozgalom megbonthatatlan | egysége mellett foglaljanak állást. I (MTI)j A Kommunista Párti negyedik ankétje az egyetemen Dr. Erdős Tanús és dr Mándi István elvtársak előadása (Szeged, augusztus 25) A Magyar Kommunista Párt megtartotta a női klinika tantermében negyedik előadóestjét. Az előadáson a párttagokon kivül megjelentek az egyetem összes baladó szellemű professzorai, orvosai, egészségügyi alkalmazottai, úgyszintén több főiskolai tanár. Elsőnek dr. Erdős Tamás elvtárs beszélt. A demokrácia előcsarnokában címmel. Beszéde elején visszaE illantást vetett a múltra és elmondotta, ogyan álltak a dolgok Magyarországon az első világháború utáni időktől a Vörös Hadsereg által történt felszabadításig. Megmagyarázta, hogyan lehetünk demokraták és hogyan érthetjük meg a kommunista eszméket. Hangsúlyozta, hogy a széles néprétegeknek is be kell kapcsolódniok a politikába, mert a politikai éretlenség mindig; termékeny talajt nyújthat a reakciónak. Kifejtette, hogy ha Magyarországon megvalósítják az igazi demokráciát, avval legjobb szolgálatot teszünk hazánknak a külföld fele is. A nagy sikert aratott és magasszínvonalú előadást érdekes vita követte. Ennek során dr. Magyar Károly, dr. Geréb idegklinikai tanársegéd és Molnár elvtárs szólt hozzá a kérdéshez, majd dr. Mándi István elvtárs tartotta meg A szervezettség hatalma cimü előadását ö már egy lépéssel beljebb ment a demokrácia előcsarnokából és annak egyik vívmányát ismertette: a dolgozók szervezettségét. Hangsúlyozta, hogy ha a munkás nincs szervezve és nem teszi magáévá a párt akaratát, nem is folytathat eredményes harcot, mert hiszen a szervezettség egyetlen igazi fegyvere a munkásságnak. Rámutatott arra is, mennyire fontos, hogy meglegyen as állandó összeköttetés és összhang a párt és a tömegek kőzött. Ezáltal tehetjük ugyanis az eszme tekintélyét a hatalom tekintélyévé. A hatalom pedig a beszervezett munkások összességén nyugszik. Igy lesz a leninizmus és sztálinizmus eszmei egysége a szervezettség anyagi egységen át a dolgozó milliók hatalmas hadseregévé — fejezte be nagy tetszéssel kisért előadását dr. Mándi Istváa elvtárs. Az idő előrehaladottsága miatt est az előadást vita nem követhette, de a jelenlevők megállapodtak abban, hogy a legközelebbi előadóestet augusztus 27-én, hétfőn délután fél 7 órakor tartják a női klinika tantermében. Egyúttal minden érdeklődőt szeretettel hívnak', előadásaikra. Mozik műsora: Korzó Mozi Ma és mindennap az amerikai filmújdonság: PAUL MUNI grandióz»s művészi alakítása: Nem va->y uab egyedül. Műsort bevezeti a legfrissebb] Heti hirek. Belvárosi Mozi Ma szombaton bemutatja az u), magyar filmet: Futóhomok. Irta: Sza-I lay László. Főszereplők: Hidvéghy Vali.i Orsolya Erzsi, Bodnár Elek, Egyedi Lenke. Széchenyi Mozi Ma és mindennap bemutatjuk aj diadalmas Vörös Hadsereg győzet mlí époszát: Kapituláció. Berlin ostrom© ós a fegyverletétel. Azonkívül: Az auschwitzi halállábor. Megdöbbentő képek a náciborzalmakról. Es: A szabad líre nyér ünnepe. A Magyar Kommunista Párt julius 29-i ünnepsége, Rákosi Mátyás Szegeden. Eladók lécek, ajtók, vizesdézsa, kát posztáshordó, fórfiruhák, női csiziMl BrüsszuU-könUJL Einla.