Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-01 / 146. szám

nelm agyaroaszta 794s fsllm IVyerhetíink-e villamost ramot n Ti§za wméh&i? Érdekes terv a Tfsza vizének felhasználására villamosanergáa fejlesztés ének célfára Hivatalos szakértői vélemény szerint a felvetett terv kivitele nem gnztlaeágos (Szeded, juníus 30) Nyersanyagok hiánya idején mindig felmerüli a probléma, hogyan lehelne az anyaghiány okozta termelési zavarokat kisegítő eszközökkel kiküszöbölni. Ilyen problémát vetett fei most is egyik olvasónk, aki olvasta a Délniágyarország junius 15-i számában a város villamoslíam-ellátásának kérdésével foglalkozó cikkünket. Olvasónk, Kle•léory-Llszba György — katonaember, dé műegyetemet járt és otthonosan mozog a műszaki dolgokban — azt a problémát vetette fel, hogyan lehetne a Tisza vizét villamos energiatermelésre felhasználni. Kienóczy-LIszka György irrve — Műegyetemi tanulmányaim során merült fel előttem — mondja KlenŐczy-Liszka György — a hazai lassú folyóvizek energiája elektromos energiává való átalakításának problémája. Erre vonatkozó terveim már 1941-ben készen állottak, a hadianyaggyártás, valamint a szén- és elektromos érdekeltségek azonban a kivitelezésben meggátollak. A mai egészséges fejlődési folyamat és a szükséghely- { zet viszont — ugy érzem — egye- i nesen megkövetelik .a terv felele-; vénitését — A terv lényege: a lassú folyóvizeket elektromos energia fejlesztésére eddig csak. duzzasztással lehetett volna felhasználni, ez azonban a Dunán és a Tiszán a hajózás miatt lehetetlen. A duzzasztás nélküli folyó által igen lassan forgatott vizkerék fordulatszámát az elektromos generátor magas fordulatszámára felgyorsítani viszont csak olyan sok áttétclezéssel lehet, hogv ez tönkreteszi a berendezés hatásfokát. — Tervemben ez az áttételezés kizárólag hidraulikus uton történik, ezzel a hatásfok igen megjavul. Hogy részletezzem, a következőkről van szó: két vizikerék saját lapáljaival a vizet egy gyűjtőcsatornába emeli, ahonnan a viz egy Bánki-féle turbinát hajt meg, «t csatornából való t—5 méteres lezuhanás utján. A turbina közvetlenül hajtja a rátört, liégi terveimnek most emlékezetből rekonstruált adataival számítva egy S méter széles és 16 méter hosszú berendezés igen pesszimisztikusan 60 százalék összhatásfokkal számolva, percenként három méretes vízsebesség esetén 30 fcilovatl teljesítményt ad, ami naponta 12U0 kilovattóra munkát jelent. — A berendezés uszó dokkon van elhelyezve. Vizkerekeinek vasés faanyaga, az igen egyszerű Bánki-turbina vasanyaga ma is kőnynyen biztosithatók és akár kisiparilag js előállíthatók. Téli üzem esetén a berendezés hőszigetelt faházba kerül és előtte vastartóból álló jégtörő van. Ellenvélemény Klenóczky-Liszk •> György érdekes tervét ismer lettük a város mérnöki hivatalával és megkérdeztük Gsányl Ferenc műszaki tanácsosi. mi a véleménye a terv kivitelezésének lehetőségéről. Csányi tanácsos kérdésünkre a következőket mondotta: — A probléma hogyan lehetne a lassú folyóvizeket villamosenergia termelésre f ühasználni — nem uj. Az első világháború ulán, a húszas évek elején már szegedi kapcsolatban is felmerült a terv, hogy a Maros és a Tisza vizét áramtermelésre felhasználják. A víziérőlelcp azonban olyan költséges tett volna, hogy nem működött volna gazdaságosan, ezenki» vül nem is lett volna biztonságos a folyók vízmennyiségének és magasságának szeszélyes változása folytán. A Tisza vízmagasságára jellemző pl. hogy Szegednél a tavaszi áradás és az őszi apadás nl.vókülönbsége néha a 11 métert is meghaladja. — A Ivlenőczy-féle tervezet lényege különben ugylátom az, liogy az alföldi nagy vizmennyiségü, de csekély vízmélységű folyókon igen tekintélyes méretű uszótestekre. dokkokra nagy átmérőjű és széles lapátokkal ellátott vízikerekeket kell felszerelni. A vizikerekekre közvetlenül felerősilett meritőszerkezet az uszótestre 4—5 ni. magasságban felszerelt gyűjtőcsatornába önti ki a folyó felemelt vizét, ahonnan a viz lezjihan a folvó vízszintje körüli magasságban az úszótesten felszerelt vízturbinához s azt nagy sebességgel hajtva, a vele összekapcsolt áramfejlesztőgép a viz 3—4 méter körüli eséséből származó helyzeti energiát villanyárammá alakítja át. — A berendezéshez igen nagy uszÖtestekre van szükség az arán?" lag kis. 50 kilovatt (65 lóerő)energia termeléséhez. A kis teljesítményű berendezés előállítási köKy sége 100—150.000 arany pengőre becsülhető. Mivel nagy a beruházási költség, igy nagy lesz az amortizációs és fenntartási költség amely a termelt költség kilovatt* jára esik. Ugvlátszik, hogy « berendezéssel termelt áram a szénmergiából termelt áramnál nem olcsóbb. A vizikerék hideg téli időben nem tudna működni, mex* ft vizberaerüjő keréken nagyméret® jégcsapok keletkeznek, amelyek • kereket megállítják. Ha azonban a berendezés téli időben nem működhetik állandóan, akkor a* amortizációs költségek ínég Ufe kább emelkednek a termelt kilcx valiórára számítva s az üzemel a szénenergiával való áramterqsö* lésnél drágábbá teszik, — Általában az alföldi vfrer8* telepek létesítéséhez olyan nagl beruházási tőkére van szükség* Aogv emiatt az üzem drágább leszi mint a gőz-, vagy motorosűzem* Emiatt szűntek meg az alföldi vfj zimalmok. Vizierőtelepet csali hegyvidéken lehet gazdaságos üzemre építeni, ahol nagy vizesésl lehel találni. — A Tisza és Maros virierejéneM a mai széninséges időben valói hasznosításának kérdésével a Mér* nökök. Vegyészek és Münökölrf Szabad Szakszervezete ebben aat évben ís foglalkozott és a vitáé során megállapítást nyert, hojoft egyelőre nem ismeretes olyan berendezés, amely aránylag kisebé ; beruházási költség keretében meg• oldaná az alföldi vizierő Iélesité; sének kérdését. i j A mérnöki hivatal srakértőjőnck véleménye szerint l Tát a k!e» ! nóczy-íele terv tieni kivilelezhetÁ* I illetve kivitelezése nem gazdaságos. mégis jónak lát Luk 'a nyil| vánbsság elé tárni eselíe-'.-s széle* • sebbkörü megvitatás v it, Szátz Ferenc pp*mt»i.'mmnm • • wim készít Xlelr»pc5 fl-otvtd:'. 7m Intelligencia, oh!... Irta: Gárdos Sándor Szájtátva hallgattuk a jónevü budapesti kollegát, aki tájékozottságával, felkészültségével, főlényes intelligenciájával valósággal lenyűgözte a tisztetelére összegyűlt előkelő társaságot. írók, művészek, tudósok adták meg a társaság előkelő jellegét és így annál értékesebb volt a siker, amit a külföldi kartárs előadásniva], megjegyzéseivel, nagy tudást eláruló hozzászólásaival aratott. A fordulatos, egyre változó témájú társalgás a legkülönbözőbb kérdéseket vetette fel és a beszélgetésnek alig volt olyan fázisa, amelyben a rendkívül értelmes és rokonszenves kartárs nagy 'tárgyismeretre valló szavai feltűnést ne keltettek volna. A nemzetiszocializmus bukásáról, és 'áltatában a fajelmétetrol volt éppen sző, amikor a szemüveges fiatat uj' sági ró hanyagul odavetette: — Ugyan, kérem — fajelmélet! Hiszen a nácik szent jelvénye, a horogkereszt is zsidó eredetű. Általános elképedés. Barátunk azonban finom mosollyal az ajkán, zavartalanul és tárgyilagosan folytatta: — Látom, csodálkoznak ezen, pedig Neuwied és Rachis kutatásai kétséget kizáró módon megállapították, hogy a" horogkereszt mai formája nem a hindu vs*v»*ztiká?-ból ered, hanem azt a gnosztibvtüok használták először. Már pedig a gnoszücizinusban a kereszténység elvei köztudomás szerint Is erősen keverve vannak szemita és görög eszmékkel. Ezt különben Leenwenbock holland vallástörténész is kimutatta »A kereszt és változatait eimü tanulmányában. Ezen aztán elvitatkoztak Jóidéig. Később a repülőtechnika fejlődéséről áradozott valaki a társaságban. Kollegánk általános figyelem' közben szólj hozzá i — Arra kevesen goncfoTnak, uraim, hogy a repülés milyen hatalmas len, di"1 lelet adott a —- rovargyűjtésnek. Ujabb, általános csodálkozás. — Igen. Az amerikai Uoad volt az etsö, aki rovarbálól szerelt a repülőgépre és Hnsects Captured bv Airplane Are Found at Surprising Geighls? ciniü dolgozatában megátlapilotia, hogy méglepő magasságokban is élnek rovarok. Sturgeon, a neves biológus még 5600 méter magasságban is talált élő rovarokat. A társaság egy másik csoportja a házasság problémáit feszegette. Barátunk ezt sem állta ínég szó nélküli — A házasság, hölgyeim, % híres Nernst-féle tétet szerint a birkatipusu egyedek számára készült intézmény. Voltaképpen internálótábor, amelyben Paul Dirac elmélete értelmében a szabad és öneltáiásos ételre képtelen individuumokat őrzik. Az est folyamán csodálatraméltó kartársunk kifejtette adatokkal és idézetekké! alátámasztott, de mindig különös véleményét Mentein Péterről, a nürnbergi lakatosról, aki altban különbözik a szudélák vércsemlckü tornatanár iá lói, hogy 1S50. év körül feltalálta a zsebórát, értekezést tartott a esigaleves tápértékéről s közben elmondotta, hogy Brüsszelben ugy főzik s árulják a csigát, mint nálunk a kukoricát: elmagyarázta a gyorsirógép bonyolult szerkezetét, amelyet Szajkaku japán mechanikus állított össze: hosszasan ismertette Gerieault francia festő egyedülálló művészetéi, közben megemlítette, hogy követői közül Margate, Thcmas Paine és Gobineau multák őt felül; beszélt az úgynevezett >mendoz.iznmsról«, amely mozgalom a nyugatafrikai Togo francia gyarmat pátmaotajültetvényefnek rabszolgasorsban tartott feketebőrü munkásai között harapódzott el és abból áll, hogy kimondták a szülési sztrájkot, nehogy gyermekeik is hasonló sorsra jussanak. Megemlített több japán irót, például fakumát. akinek drámái vetélkednek a Shakespeare-tragédiákkal, közölte, hogy Ruhmkorff német fizikus feltalálta a falevelekből készíthető kaucsuk gyártási módját... fle ki győzné elsorolni, hogy lángeszű kollegánk mennyi mindenféle uj % meglepő adattal gyarapította ismereteinket. Sárgultunk az irigységtől s agg egyetemi tanárok szégyellék tudatlanságukat. Hogy ez a fiatatember igy lepipálta az esész. müveit társaságot! Estély után a lakásomon folytattuk az eszmecserét és nagyon összebarátkoztam a mindenttudó pesti kollegával, aki egymásután nyolc pohár törkölypálinkát lenyelt és azután már csak disznó vicceket volt hajlandó beszélni. j — Hallottad ezt? Az utazó megér" *kezlk egy vidéki szállodába... A tizenkettedik pohár pálinkánál rászóltam: — Ejnye. I de — Így hívják —, se«» ismerek rád. Te, az univerzális txí« dásu, fölényes intelligenciáin író iIyeS hülye viccekkel szórakozol. Már akadozott kissé a nyelre: — Látom, le is beugrottá], barátoav mindenki beugrik... nagyon jó. S kacagott, kacagott, szívből, rés VSA gen. — Hogy hogy beugrottam? — dezem rosszat sejtve. Ede nem tudott magához térni fl! kacagástól. — Ugy, hogy egész esfe halandr fftí tam s az orrúnál fogva vezettem A tisztelt uri társaságot. Kitűnő játé* ez, barátom, tanuld meg le is. Nerw kell hozzá más, nxlnt egy lexikon, egy impozáns, áramvonalas szemüveg jóadag nagykép és határtalan szem lelenség. Az agyadban van egy csőm® név, sok össze-vissza ismeret, ezekel ügyesen lehet keverni, csak egy ki® sváda kelt hozzá és merész fantázia, Akarod, hogy disznó viccek helyett beszéljek neked inkább Botzwartb angol keramikusnak a kínai porcellán* fajtákat ismertető tanulmányárólVogjj Gapon »lsmert« mondását idézzenu »A paraszt nem arra való, hogy bolhát öljenek a hátán?? Mondanom sem kell, ugyebár, hogy Bolzwarth (ha va» ilyen nevü ember), sohasem irt a kinai porcellánról és Gapon lifre? mondását e pillanatban esze.íem kft*