Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-05 / 149. szám

Szeged, 1945. fuilus 5, csütörtök Ara 2 pengő A Magyar Nembeli FüggeilenségTTronTTapía A falvak népe ma a munka, a magyar demokrácia hőse. Rohammunkát végez, arat és máris szán lja az ugart. A vasutat ujjáépitő rohammunkásokhoz hasonlóan a földmunkások tömegei Is kevés és rossz szerszámmal, de lelkesen, áthatva az épités felemelő lázától építik az országol, f Márciusban még azt hittük, hogy B magyar föld fele sem lesz bevetve »z idén. De a magyar parasztság hihetetlen erőfeszítésekkel megoldott minden problémát, felszántotta és bevetette a termőföld közel kilencven tezázalékáf. Nem volt iga, kevés volt »z ekevas, a lovak paláiról hiányzott B patkó, velőmagért a hetedik halárba kellelt elmenni, de a magyar paraszt most már magáénak érezte fe földet és birtokához, a földhöz való hűségét bebizonyította hősies munkateljesítménnyel. Megtanulta a fagyasztóit buza kezelését, megdolgozta a földet, ha jokb szerszám nem akadt, I: óval és kapával is. Ahova már nem letolt kenyérmag, oda kapásnövényi Vetett, de a határban nem maradt be,vetetlen terület. Idejében megoldották a termelési bizottságok segítségével majdnem minden faluban a kapálás nehézségeit is. Ehhez sem volt elég szerszám, nem jvo't elég munkaerő, mégsem maradi íisemml kapálatlanul. Az uj birtokosok jtezízezrei megkapálták sajátjukat és pr'án nein sok vitát folytatva, a bérjhnre lehetőségeit nem kihasználva, ínegkapállák harmadába a nagy gazdák kukoricáját. A falu vezető bizottságai: a Föklfnüves Bizottság és a Termelő Bizolthág együttműködve a beérő kalászok jkh-jén is, felosztották a falvakban ill munkaeszközöket és munkásokat, -aratási versenyekbe kezdtek, hogy el pe vesszen egyetlen sZem sem, hogy fez éhező városiak asztalára hamar itxi akerüljön az uj kenyér. A learajloít földeken nem sokáig maradt' parlagon a tarló. A falvak rohammunkásai újból felszántottak minden darabot, ismét veinek, most kölest, tarlóburgonyát és hatvannapos kukoricát. (Versenyre kelve minden időt és lehetőséget kihasználnak, füli őket az Juj magyar világba vetett hitük, füdfték, hogy verejtékes munkájukkal jorBziígot építenek. r A nemzet elismeréssel köszönti Vikit, üdvözli a rohammunkás uj birtokosokat és lerójja háláját a démbteatikus kormányzat uj beszolgáltatást rendeletével, amely kévéset vesz el Kő'.elezö módon a munka és föld {eredményéből, lehetőséget ad arra, (hogy bőséges fölösleggel maga a ferzn<!5 kereskedhessen. A falvak népe ionban ennél többet Is érdtemel. f< gérdemli, hogy a kórtnányzat és a gyár ipar dolgozói hozzak be; az Uigi mulasztásokát, fokozzák és porsifsák a mezőgazdasági gépek és hs» rszámok termelését, hogy a követfké,:ő mezőgazdasági év kezdetén ke,!Ve ebb problémával, kevesebb verej'léJ kel és gonddal állhasson munkába lat ujjáépités hőse: a magyar pa[mzí. TT. LISIC.AEMTXIK .I.AIBMÉTAF F A^ angolszász csapatok Is ijevoniiIÉalfiL Berlinije Amerika uj külügyminisztere: James Burns Nincs fitkos szerződés a nagyhatalmak között Berlin területét, mint ismeretes a szövetségesek egymás között négy megszállási zónára osztották fel. Az amerikai megszállási zónába tartozó városrészekbe, a déli és nyugati kerületekbe tegnap megérkeztek a 2. amerikai páncélos hadosztály jármüvei Demsey tábornok parancsnoksága alatt. A brit csapatok szerdán tartják bevonulásukat, közöttük a híres 7. páncélos hadosztály csapataival, az úgynevezett „sivatagi patkányok" motoros egységeivel, akik El-Alameintól indulva Olaszországon és Normandián át jutottak el Berlinbe. Ugyanakkor a nyugati egységek kivonultak Lipcséből, Haliéból, Erfurtból és Weimarból, hogy ezt a körzetet a frankfurti megegyezés értelmében a szovjet csapatoknak engedjék át Közben folynak az előkészületek a Sztálin—Truman— Churchill találkozóra. Az értekezlet egyik legfontosabb feladata a brit külpolitikai tudósítók szerint az lesz, hogy Németország a maga egészében mind politikai és mini gazdasági tekintetben) teljes tllenörzés alá kerüljön. Slettiníni lemondásával a megürült amerikai külügyminiszteri székbe a szenátus tegnap egyhangúlag elfogadta James Bnrns külügyminiszterré való kinevezését Burns eddig a hadfelszerelési hivatal vezetője /volt és kinevezésével az Egyesült Államok külpolitikai vonalvezetése semmiben sem szea« ved változást, amint azt a hivatalos kormánysajtó is hangsúlyozza. Ugyan* akkor az USA külpolitikájáról érdekel nyilatkozatot adott Grcw helyettes kfil® ügyminiszter is, aki a leghatározottabban kijelentette, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a híresztelések, amelyek szerint valami titkos megállapodásféle volna az Egyesült Államok és Nagybritannia között a Szovjetunió elleni egyseges front kialakítására. Semmiféle ilyen titkos megállapodás nincs. Ugyanakkor hangsúlyozta Grew azt is, hogy viszont a Szovjet* unióval sem kötöttek semilyen titkos megállapodást a brit világbirodalom ellen —oOö-< Gyöngyössy János ímlügynimiszler nagyjelentőségű nyilatkozata Kárpáiahrajna elcsatolását ól A demokratikus Magyarország örvend annak, hogy közvetlen szomszédságba kerül a hatalmas Szovjetunióval (Budapest, julius 4) A MTI jelenti: Gyöngyössy János külügyminiszter szokásos heti sajtóértekezlet alkalmával a következő nyilatkozatot adta: Az elmúlt napok legnagyobb külpolitikai eseménye Magyarország szempontjából kétségkívül Kárpát-Ukrajna csatlakozása a Szovjetunióhoz. Ez az esemény nem érinti meglepetésszerűen a magyar kormányt és közvéleményt. Magyar szempontból három körülménzt tartok fontosnak kiemelni. A magyar nép örömmel fogadja az nkrán nép egyesülését az ukrán anyaországgal. Ez az egyesülés nemcsak a Kárpát-medence és a Duna-völgye népeinek békés együttélését mozdítja elő, dc nagy léptekkel segiti elő a kárpátukrán nép gazdasági és kulturális fejlődését Őszinte megelégedéssel tölt cl bennünket, ez az egyesülés békés uton az érdekelt államok és népek megegyezésével jött létre. Talán nem megyünk tul a reális elméleteken, ha ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy hasonló elvek fognak érvényesülni más államok nemzetiségi kérdéseinek megoldásánál, a lenini és sztálini nemzetiségi elvnek megfelelően. Végül közvetlen és legnagyobb jelentősége annak van, hogy a Szovjetunióval 100 km. határa vart Magyarországnak. A régi magyar rezsimek rettegtek ettől a szomszédságtól. Ez a- szomszédság kétségkívül meg fogja erősíteni országunkban a népi gondolatot, de nagy jelentősége van gazdasági szempontból is, mert a Szovjetunió ma már közvetlen szomszédunkban élő nagyhatalomamelynek segítségével és támogatásával rombadöntölt hazánkat újból felépíthetjük. Végül óriási jelentősége vaa kulturális, szellemi téren a szomszédságból folyó érintkezés tekintetében a egyre sürübb kulturális hatást jelent a ' Szovjetunió részéről, amelynek mii\tk szete és tudománya ösztönösen fog hatni a magyar szellemi életre. —oOö— Rákosi Mátyás: Meg kell fosztani a választójoguktól a fasiszta szervezetek volt vezetőit! ÍRáhosi Mátyás a magyar demokrácia időszerű kérdéseit ismerteti* a Pázmány Péter tudományegyetemen A Mágyafí Távirati Iroda jelenti: A MOT jelenti: A Pázmány Péte'E Tudományegyetem bölcsészeti karának előadássorozatában Rákosi Mátyás iA Kommunista Párt és a magyart demokrácia* cimen előadást tartott. Előadásának célja — mondotta —j liogy a Kommunista Pártnak a magyar 'demokráciához való viszonyát elméleti és gyakorlati kérdések tükrében tisztázza. A Kommunista Párt éveken keresztül hirdette, hogy a nemzeti erők összefogása az egyetlen mód, hogy a veszélyből kivezethessük a nemzetet. A magyar demokrácia eddigi sikereinek túlnyomó többsége valóban ebből az összefogásból fakad. Meggyőződése; mennél tartósabb cz az összefogás, annál hamarabb fog hazánk a felemelkedés útjára lénul. A Kommunista Párt érdekében, önmagamnak és & nemzetnek tartozom azzal az őszinteséggel, hogy megállapítsam: ebben az összefogásban különösen az utóbbi időben komoly rések keletkeztek. — Bár az összes pártok megegyeznek a választás kénlésében a titkos és általános, nőkro is kiterjesztendő választójogban, a hard tulajdonképpen nem a választások, hanem a választójog körül folynak és a kérdés ebből a szempontból igy hangzik: Meghagyjuk-e a választójogot a régi reakciós és nyilas rendszer embereinek vagy nem? A Kommunista Párt szerint nem lehet beleszólása a demokrácia ügyébe azoknak, akik oda juttatták a nemzetet, ahol vart. Azt követeljük, hogy meg kell fosztani az aktív és passzív választójogoktól azokati akik a nyilas pártban, a MÉP, - ——*a Magyar MegnjnKs Pártjában, vagjj a többi fasiszta szervezetekben ve® zető állást töltöttek be. Ugyanakkeg nem akarjuk kizárni azokat a megföt vesztett embereket, akik tájékozatlak Ságból, nyomás következtében, vagj| a demagógia hatása afall nyilas, vagjj reakciós szervezetekbe léplek be. Kft® lönbséget kell tehát lenni, hogy ag illető vezető vagy vezeteti volt-e. | — A rendőrség legyen erős kard'; & demokráciának, vagy érénytelen II gyen, mint a weimari demokrácia A Magyar Kommunista Párt azl mondja, hogy a magyar demokráefo rendőrsége legyen erős, legyén kardfg és tudjon védekezni ellenségei elle-1 — Magyarország szenvedett ax e rőpal Drszágok közül legtöbbet és Magyarországnak háborús bűnöseit a leg* kíméletlenebből kelleng felelősségről