Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-28 / 169. szám

DEI.MACf ABOBSZAC R mezőgazdaság időszerii kérdései Uj tanyacsoportokat létesítenek Hódmezővásárhelyen A háború pusztításai leginkább Magyarország délkeleti szögletét kiméit ék meg. A termelés előfeltételei : élő- és holtanyag ezen a vidéken a legépebb. Szükségszerűen ezen a területen kell megindulnia mezőgazdaságunk újjáépítésének. Indokolt tehát a viliikkel, a termelés, annak társadalmi, gazdasági előfeltételeivel behatóan foglalkozni. Ezt a célt szolgálja cikksorozatunk. I. A megoldásra váró magyar problémák közölt a földreform megvalósítása uláu is vállozallanul a legfontosabbak közé tartozik a földkérdés és ezzol párhuzamosan a magyar mezőgazdálkodás. Rövid pár hónappal előbb mtgytarlokos parasztország voltunk és közel másfélezer földesúr négymillió katasztrális hold földet mondhatott magáénak. Ezzel szcmltcn három éstélmilliót meghaladó sacgényparasztság összesen 5 millió 134 ezer 518 katasztrális hold földet hirt. Ez a két statisztikai adat mélyen rávilágít a háború ellőli földkérdés tarthatatlanságára és uzókra az évszázados bűnökre. amelyeket az uralkodó osz tálv tagjai elkövetlek a magyar dolgozókon. A nagybirtok nemcsak hogy nem clegilette ki a földet vágyó kisparasztok ezreit, hanem a földnélküli millióknak idónyszaki munkát is csak olyan bérek mellett nyújtott, amely bői a mezei munkás nem tudott emberi módon megélni. A termelés téliesen a kizsákmányoláson alapult. A nagybirtokosokat támogató állambalalom megtagadott minden szervezkedési és sajtószabadságot a magyar parasztságtót s halalmi erővel elnyomott minden .kísérletet, amely az emberi jogok kivivására hivta küzdelem be a dolgozókat. Az uralkodó osztály annyira félt a dolgozó néptől, hogy Inkább kiszolgáltatta az ország gazda-: fcági erejét és népét a német impe ' ializmusnak, mintsem a szociális re* lok területén engedményeket teA fejlődest azonban ezzel sem iták megakadályozni. 'A háború elvesztésével az urallcödó osztály is elpusztult és a ma jgáramaradt nép hozzákezdett évszázados bajainak orvoslásához. A földreform megvalósítása volt az első feladat. Ez megtörtént, pár hónap alatt felosztották a nagybirtokot, megindult a termelési munka mindenütt az országban. A földosztással kapcsolatban a földigénylő bizottságok hatalmas munkát végeztek ugy a nagybirtok, mint a kisbirtokok területén. A nagybirtokon a fóldigénylő bizottságok kiosztották a földet, az uradalmi cselédség és sommások kőzótt és ezzel szinte Ix: is végezték munkájukat. A majorok lakói megkapták a rájuk eső földterületet a majorokhoz tartozó földekből és hozzá is láttak a termeléshez. A háború azonban itt sem mull el nyoin nélkül, itt ís elpusztult az állatállomány és a mezőgazdasági gépekhez itt sem volt mindjárt üzemnnyag. A magyar mezőgazdaság csak részben volt gépesítve s a hatalmas nagy birtoktesteken is állati igával tőr tént. a földek megművelése és mindezek ínég ma is hiányzanak. A majorok lakéi lágyrészben belátták, hagy ha vataortre falni akarnak, főbb lene egységet terv szer tat, kőzésen végezal a gazdálkodást. Igv születtek meg itt ls, olt Is a szSvelkezelek. Ezeknek a szövetkezeteknek még nin csenek írásos alapszabályai, mert előre semmiképpen sem tudlak volna szabályokat alkotni. Talán egy esztendő múlva, ba eleget lapasztalnak a közős munka területén, megalkotják azokat a szabályokat, amelyeken felépül majd a magyar parasztság szabad szóvetkezeti rendszere. A nngybirtokosvldékekkcl ellentétben n földreform után a kisbirtokosvidékeken a fóldigénylő bizottságok elé sulyoS -nehézségek tornyosulnak. A kisbirtokosvidéken a halár nem egyöntetű nagy főldparcellákból áll, hanem ezer meg ezer kisebb-nagyobb önálló gazdaság húzódik meg a városok határaiban • az Ht végzeit földoszlás lassub, bonyolultabb, mert a felmérésnél előbb fel kell kutatni a kiosztásra itélt földterületet s utána ts fennáll az a veszély, hogy a megyei fóldigénylő bizottság, a panaszok alapján visszaadatja a földbirtokot volt tulajdonosának. Ha a kiosztás meg is történik, az nj birtokos elfoglalja a földjét s utána sem szűnik meg a fóldigénylő bizottság munkája. A klsbirlakatvidékea az aj fÜJtabJdoaosekal sakkal nehezek* bekapcsalni a zzltvelkezell termelésbe, mert az elssért birtoktestek hatalmas lerlletea fekszenek és Igy együllarlisak, Irányítások, b»z»s gépek hassaálala sekkal aebezebb és iempHVé!labb. A vásárhely fóldigénylő bizottság felmérve a nehézségeket, amelyek a szövetkezeti termelés területén fennállnak, a laayacseperlesHisaa keresztit próbálják megeMaal axekal a nehézségeket, amelyeket a szövetkezetek területén az elszórt birtoktestek jelentenek. A halirt teleszíják Ubk tanyai közigazgatásra s ezeken a területeken »kekerba fogják* a MMIgénylőket és igy szervezik meg az elszórt tanyák lakóit a szóvetkezeti termelés céljára. (Legközelebbi Cikkünkben a tanyaCsoportosítással foglalkozunk ) Karacz Dfzs* Reakciós tüntetések Pécséig Törökszentmiklóson Legfőbb Idah véglegesen leszámolni az egyre szemtelenebből fellépő fasiszta provokációval Budapest, julius 27. (Saját tudó- retlcn egyének ugyanis julius silónk lelefonjclentése.) Megdöbbentő fasiszta tüntetés zajlott le Pécsett. A pécsi népbiróság julius 20-án délután tárgyalta Horváth Béla volt munkásszázadparancsnok ügyéi. Ez a tárgyalás a reakciónak példátlan arányú tűnte* tésre adotí. alkalmat Mintegy 200 főnyi tömeg yonult fel a néptőrvénvszék elé. (Kötelet a zsidóknak!*. (Le a zsidóbércnc népblrósággallc kiáltásokkal megostromolták az épületet majd benyomulva. tojásokkal hajigálták meg a népbiroságot. Ugyanebben az időpontban másik, szintén 200 ből álló tömeg az ügy egyik tanujának házát ostromolta meg. Félretolva mintegy öt-hat kirendelt rendőrt, kövekkel dobálták meg az ablakokat és be akarták törni a kaput. A rendőrök képtelenek voltak a két tüntetést elnyomni. A népbiróság csak ugy hozhatta meg Ítéletét, hogy oross járőr segítségével kiürítette nz utcát. A tüntetések azonban egész nap egymást érték a városban és lövöldözésre Is sor került. Figyelemreméltó reakciós megmozdulás törfént Törökszentmiklóson és Jászberényben is. Törökszentmiklós népe július 25-én megdöbbenéssel és határtalan dühvel értesült a helyi reakció gyalázatos és arcátlan támadásáról. Isme24-röl 25-rc virradó éjJZaka (Éljen a reakciót Le a kommunistákkal! Éljen Szálasi!< feliratokat és nyjlas jelvényeket rajzoltak a törökszentmiklósi főutca falaira. Két nappal előbb pedig a városparancsnokot őrző szovjet katonákat megtámadták és megsebesítették. A' rendőrség a két esemény között összefüggést gyanít és a legerélyesebb nyomozást indította meg. A jászberényi reakciósok m'ég nem mertek nyíltan jelentkezni* de annál erőteljesebben készültek a jövőre. -Ismételt felszólításra sem voltak hajlandók beszolgáltatni fegyvereiket, sőt egyre fenyegetőbben léplek fel. Végül is a rendőrség a szovjet hatóságokkal ejyült házkutatást tartolt és sok hetven elrejtett fegyvereket találtak meg. A fegyvereket elkobozták és megindították a legszigorúbb eljárást. A Szabad Nép mai számában az eseménnyel foglalkozva a következőket irja: — A reakció még mindig jicm érzi elveszettnek csatáját és szemtelenebb provokációkba kezd. Figyelmébe ajánljuk ezt azoknak is* akik a reakciótól legjobban megfertőzött Dunántul is csak a rendőrség .egyes túlkapásait veszik észre, a demokráciát fenyegető veszedelmet azonban nem akarják meglátni. Dr. Szeghy Endre professzor előadása a magyar népzenéről Dr. Szeghy Endré főiskolai tanár, az ismert zenetudós és népdalgyüitő szerdán délután a Nemzeti Parasztpárt rendezésében nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott a magyar népdalról és népzenéről. Előadása elején vázolta a magyar népdatkutlura elterjedését és rámutatott arra, hogy sajnos csak a mutf század közepén kezdtek jobban felfigyelni a népköltészetre, de ekkor is csak a dalok szövegét jegyezték fel, holott a népdalnál a dallam és szöveg már születésétől fogva elválaszthatatlan egymástól. Hangsúlyozta, hogy le kell hajolnunk a falu népéhez és belciltcszkcdnünk kultúrájába, hogy hamarosan megtaláljuk benne magunkat, a magunk életét és az egész magyarságot. A népszínművek müdalai csak muló, felületes képet adnak a magyarságról és Kodályék ismerték fel először igazán a magyar falu költészetében a magyar zenei fejlődés egyetlen lehelő kiindulási pontját. A továbbiakban a kiváló népdalszakértő kifejtette, bogy a népdal legsajátosabb jegye .a pentatónia, vagyis az ötfokúság. Ezt egyetlen európai szomszédunk zenéjébeu sem találjuk meg, ellenben sok ilyen népdalt talólIA Magyar Nemzeti Színház yfindéq'átoká Julius 28-án, szombaton d. u. S-kóf Julius 29-én, vasárnap délután 3-kor Julius 29-én, vasárnap délután 6-kor Leonld Rachmanov; Viharos alkonyai44 99 Jegy ele kaphatók : a Városi Színházban, a szakszervezeti székházban, a Magyar Kommunista Pártban, a Szociáldemokrata Pártban és az üzemi bizottságokban. gékony uj közönség: a daloló MagyaN ország kialakítása. A miadvégig nagy érdeklődéssel kísért és komoly szakértelmet eláruló előadást értékes hozzászólások és megbeszélések követték. L. Z. tak a volga—uránt népeknél. Ezekkel a népekkel a magyarság sokszáz év óta nem érintkezett, tehát biztos, hogy nem átvételről van szó, hanem ősi, "közös sajátságról. Ezenkívül népzenénknek három fontos tényezője van. mégpedig a szerkezet, a dallamvonal és a ritmus. Mindhárom tényezőt külön ismertette az előadó, majd elmondta, hogy a népdalok három stiluscsoportba sorolhatók. Mindhárom magyar dallamstilusra népdalokat mutatott be az előadó, amelyek között igen sok saját gyűjtésű népdala is szerepelt A közönség is együtt énekelt néhányat az ismertebb dalok közül a lelkes előadóval. Az előadásban külön szólt a cigányzene kérdéséről és kifejtette, hogy a cigányzenekarok darabjainak szerzőt főképpen az uriosztálybói kerülnek kl és igen kevés valódi érték szerepel ezek között a helytelenül „magyar nótának" nevezett dalok között. A magyar népzenében az egész ember élete tükröződik — mondotta Szeghy professzor — és benne dalol az egész nemzet élete is. Az ének segítségével közönséget kell teremtenünk és közkinccsé tenni a régebben csak kiváltságosak által élvezett zenei művelődést. Az énekesrend célja a nemzet öntudatában megerősödött, kitartó, fegyelmezett, nemesebb ízlésű, szociális érzésű, minden neme* érzés Iránt foUj ianonctőrvény ! Évtizedeken keresztül szerepeli g szervezett munkásság programjába* ea a két szó. A legmostohább mtux kás, az ifjumunkás sorsát azonba* nem sikerűit egészségcsen átalakítani Minden ifjú szakmunk s lelkében s# tét foltként él az inoskodáa 3—4 éva melyet oly szomorú körülmények kéji zótt kellett végigszenvedni. A felszab* dult légkörben mód adódik moat * tanoncok szervezkedésére is. A budapesti tanoncok tértek először maguk* hoz és bátor kezdeményezéssel * szakszervezeti tanács irányítása met* lett megszervezték a budapesti tanon* cok nagy százalékát. Az április 22-ég megtartott tanoncnagvgyülésen lefek* tette azokat a követeléseket, melyek 4 tanonc sorsán változtatást hoznánaM Ezek a következők: 1. Az egységes 8 osztályos néfl< isko'a felállítása. Iskolai műhelyekben israerjo meg a tanonc a termelő mi* kát és az anyagot. 2. A szerződéses rendszer eltörlése, mert a szerződés kiszolgáltat]* a tanoncot a munkaadónak. Gventd legalább 4 hét szabadságot. A tanon* el nem bocsátható, önhatalmúlag ej nem hagyhatja a munkahelyét. 3. A tanonc szakmai oktatásának fejlesztése. A tanonc szigorúan csak a szakma elsajátításához szüksége* munkát végezhessen. A tanonciskolában csak szaktárgyakat tanítsanak. Kél év után a tanonc kérhesse, hogy szakvizsgára bocsássák. !4. A testi fenyítés eltörlését U legszigorúbb büntetését. 5. Az üzemi és tanonciskola! bízott ságok létesítését tanonc részröL 6. Megszüntetni a bentlakó szert. Csak a szakszervezetek en*** délyezhessék azt indokolt esetben. ,7. Egységes tanoncbérek megiUk pilását a létminimum alapján. 8. A lanoncifjuság ügyeiből B* döntsenek a tanonc, illetve mcgbb&tt jat meghallgatása nélkül. Ezeket a követeléseket • irttatf* vezeti tanáés és as Iparügyi minisetek magáévá tette éa moat már a tanon* ifjúságon áll, hogy ezek valóra I* váljanak. A budapesti lanoncifjuság harca azonban eddig ae volt biábavalő, meri sikerült kihorcolnlok, hogy rendelel formájában valósuljon meg • kövaf telós több pontja. Aa Iparügyi minta* tar elrendelt*, hogy: • tanoncot neog szabad verni, mert u iparengedélyéi veszik el a mesternek éz megbüntetik. A tanoncnak 28 nap fizetései szabadság jár. A tanonccal csak a szakma elsajátításához szükséges mnnfcil lehet végeztetni , A több! követeida megvalósítása, valamint ezeknek u betartása a l«m honcifjuság szervezettségétől függ. H Szegeden megalakult Ifi uakcsopotrl hívja ős várja a a összes szegődi tanoncot. Megrongált épületek, lakások hely reállitása, átalakítása Kóhlar J. építőmesterrel. RcLqX-ji. 43- Szakvizsgára élőké**