Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-27 / 168. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! Szeged, 1915. loHat 21, jhfelr II. 6tí. 189. sz.- flra Z P GYARORSZAG A Magyar Kommunista Párl délmagyaromági napllapfa A népbiróság tanácstermében verekedtek tegnap. Nem vagyunk hivel az ilyen eszkö­Köknek. Elitéljük a túlzásokat. Azl szerelnénk, ha a népbiróság tanács­kozótermében a népbirák hivatásának szelepének megtelelő méltóságtel­| s rend honolna. Ennek a megterem­tése a bírák dolga: eszköze:a nópbirói hivatás helyes bctöllésc. Hiányzik azonban a nópbirói méltóság, mert hiányzik a nópbirói hivatás megértése ts különösen hiányzik a nópbirói hi­vatás helyes gyakorlása. Nem mentegetni akarjuk a verckc­dftkel, a verekedés okait keressük. Első ós legronlosahb okozóját meg is to'álluk a fenliekben. Nem kétséges, hogy az a népbiróság, amely képes o MenUis-féíe figurákat felmenteni, netn tudhat tckinlélyt szerezni, nem tudja a nép bíráinak méltóságát meg­őrizni és uein képes a tárgyalóterem csendjének és rendjének fegyelmét megőrizni. Igen gyakori az olyan nép­iiiró, aki tillakozik a tömegek külső befolyása ellen, tárgyilagosságra és bárói lelkiismerelére blvaikozássnl. A Mentust felmentő népbirák lelkiisme­retéről fölösleges tárgyalni. Beszél­|flnk azonban a tárgyilagosságról. Ez fl tárgyilagosság ugyanis a népbiróság •életei során legalább is gyanúsnak jfeinősüU. A népbirák a nép vátasz­fetijai és az a szerepük, hogy bün fessék meg a nép ellenségeit. Ezekkel szemben a tárgyilagosság egyenlő a védelemmel. A nép birái ne legye­nek tárgyi'agosak. le'kiismercíüket ne pólvázzák paragrafusokkal, hanem gyü löljék maguk is a nép ellenségeit és •téljék cl azokat keményen. A néphiráknak politikai szerepel kell betölteniük. A népbiróság a har­rolva épülő magyar demokrácia har­»os szerve. Ez a demokrácia ma kö­zi vértelen harcba kezdelt a reakció megsemmisítésére. Ezt a harcot a re akció szervezett támadása robbantotta ki. És talán ncin véletlen, hogy a támadás egyik góca nein helyezkedett messze a népbiróság intézményétől. Ugy látszik, hogy a népbiróságok egyike-másika vállalja a reakció elleni harcot, hanem a tárgyilagosság kön­tösébe bújva vagy a 'bizonyítékok biáuya< cimén felmenti a mult köz­ismert renkcionáriusait. Ezek a nép­biróságok, amelyek nem vállalnak kö­zösséget a demokrácia harcával, nem Its törlik bc hivatásukat, nem tudnak maguknak tekintélyt szerezni, a tár­gyalóteremben felborul a rend. Eás­kák meg végre ezek a népbirák, hogy a tüntetők és a verekedők nemcsak n vádtolt és a tanuk ellen tüntetnek, a népbiróság ellen is, amellyel szem­ben nincs és nem lehet bizalmuk. A Szentesen és Szegeden tüntető, !» vádlottakat és a melléjük kiálló tédótanuknt megverő tömegek a har cos magyar demokrácia éber őrei, ak kor is, ha eszközeik brutálisak. A brutalitást azonban kiváltja a vádlot­tak szemtelensége is. Ez a más'Jt ok Napirenden vannak az olyan tár­gyalások, afiol a szemtelenül hazu­dozó vádlott melleit felvonul a véde­lem ugyancsak hazug hada, akik »baj társi, kötelességet vélnek tcljcsitcui tncnlővnllomásaikkal. Ezzel a már ál laiánosuló tünettel szemben a »tár gyilagosf népbiróság — t-telezzük fei a jóhiszeműséget — tehetetlennek bi Konyult. Egyetlen ilyen hazudozó vád­lottat sem tartóztatott le és nem llóll el egyet sem bamis eskü miatt. Ne csodálkozzunk hát, ha helyettük maga a nép is Ítélkezik és ha a bíróság nem talál eszközöket rá a maga durva, de meg kell mondjuk, igazságos esz­közeivel, kiveri a tárgyalóteremből a mentőtanuk hadát. Ujabban a népellenes bűnözők & provokációig is elmennek. Tüntető­ket vonultatnak fel maguk mellett, hősnek állíttatják be magukat és — 1 mint tegnap — szociálisnak kívántak minősíttetni egy háborúra uszitó, bitangot Ha a népbiróság eltűri a' provokációkat, akkor Szeged demo-' kratikus népe megvonja tőlük minden bizalmát és a provokátorokkal maga bánik majd el ugy, ahogy tegnap Szegeden és ezt megelőzően Szentc­sen. Ismételjük, nem tudjuk helyeselni a verekedést, de fenntartjuk, bogy a nép ellenségeivel, a háborús búnö­sökkel szemben, akármilyen gúnyá­ban is állnak azok a népbiróság elé, jogos fegyvere a népnek az ököl. Kü* iönösen akkor, ha a népbiróság tche­tétlenségével, a reakció pedig oktalan és szemérmetlen tüntetéssel ütést-* provokálja ezt az öklöt. Ma délután hirdetik ki az angol választások eredményét (London, Julius 26) Legnjabfcaa ér­kezeit hivatalét jelentés szerint Chur­chill, Edra éa Attlee megérkezett Len­dánba. CharehiO megérkezése nlán aznanal a Dnvralngslreetre hajtatéit, majd a Barklagham-paletihan részle­tes jelentési leli a királynak a berlini értekezlet mankájóróL A hárem ál­lamférfi holnap vagy helnapnlán tér Trnmaa elnök egy napra Fraafefartha ntarik, ahol EJten­hower táboraaggyal folytai megbeszé­lést. AngUáhan a választások előli le­szilt légkör uralkodik. Na délntán vagy a koraesti érákban már nem­esak az egyes pártok megválasztott képvlselőtt, hanem a leadott szava­zatok szárnál Is közlik. Egyes kerftto­lekben már áéffTŐtl tizenegy érakan' közük az eredményeket. Az elmed választásokon 23 asiOié szavasé ved részt, de most még nagyobb részvé­telre számítanak. Az Egyesíti Álla­mokban Is nagy érdeklődéssel várjál a választások kimenetelét. oOo megkezdték Szdlasi feleségének rendőri kihallgatását Hogyan látta Lutx Gizella o nyilas „államfő" szerepét Magyarország tönkreté­telében? — „Tudom, hogy lérjemel a népbiróság halálra iléti" (Budapest, julius 26)űíir^dtunk arról, hogy Sopronban elfogták Szálasi Ferenc feleségét, Lulz Gi­zellát. aki a budapesti rendőrség politikai osztályának őrizeles fog­lya. Az 1. számú magyar hábo­rús főbünös feleségének kihallga­tását ma kezdték meg'a rendőrség politikai osztályán és abból né­fiósiv olyan részlet is kiderült S/álasival kapcsolatban, amelyet eddig homály fedett Szálasiné Lulz Gizella elmondotta, hogy 1027-ben ismerkedett meg Szála­sival, aki akkor vezérkari tiszt volt Az ismeretségből rövidesen bensőséges érzések támadtak, de a házasság megkötését anyagi vi­szonyaik akadályozták meg. Avjne­Icg barátság, azonban továbbra is fennmaradt keltőjük között és Lulz Gizella, mint Szálasi meny­asszonya szerepelt a társaság előtt Tagja voll ő is a nyilaspártnak, bár politikával nem foglalkozott és vőlegénye sem avatta bele po­litikai terveibe. »A rádióból tud­tuk meg — mondotta —, hogy Szálasi átvette a hatalmat, ennek nagyon íncgörüllünk*. Vőlegénye ezulán is meglátogatta, de poli­tikáról — mint vallja — sohasem beszélt előtte. Megfordult vőlegé­nye a királyi várban levő hisom­szobás lakásában is. Mikor az orosz csapalok erősen szorongat­tak a magyar fővárost, vőlegénye Kőszegen, majd Brennbergcn la­kolt. Mikor a szovjet csapalok az ország nyugati részét is megszáll­ták és közeledtek a német határ­hoz, Szálasi áltcllc székhelyét a Salzburg melletti Nalisce község­be. ahol egy szállodában rendez­lek be neki lakást, amit állan­dóan nyilas őrség vell körül. Eb­ben a községben ápri!> 28-án tör­téni a polgári és egyházi házas­ság. A házasságkötés után egész málus O-ig éllek eayült, amikor az amerikai megszálló csapatok elvitték ismeretlen helyre Szálasi környezetét és 7-én reggel magát Szálasit is, azóta nem tud róla. Egészen julius közepéig maradt Nattseeben, miután erős bonvá­gyat érzett, elindult Magyarország felé. Sopronig eljutott, itt azonban őrizetbe vették és Budapestre hoz­ták. Azóta a budapesti rendőrség örizetcs foglya. Több kérdést let­tek fel Szálásinénak, aki látszólag nyugodtan válaszolt — Házasságukat milyen okmá­nyokkal tudja igazolni? — volt az első kérdés. — A német polgári és egyházi hatóságok szabályos házassági le­veleket állítottak ki, de ezek min­den más okmánnyal együtt elvesz­tek. — Miért vállalta a férje a ko» mányalakilást akkor, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a németek elvesztették a háborút és ezt a kormányzó rádiószózata is beje­lentette? — Azért, mer? liltt tt német győ­zelemben. — Még a házasságkötéskor is hitt a győzelemben? — Akkor már tudtuk, hogy a háború elreszelt. — Mégis hozzáment vőlegényé­hez? Miért? — Mert szereltein! — Milyen embernek tartotta ön férjét? — Feltétlenül jőhiszemünek, aki igazán jót akart. — Milyen embernek tartó!la az ön férje Horthy kormányról? — Mint erősén befolyásolható emberről beszéli róla. — Tudott ön arról, hogy fárjt parancsára elhurcolták Magy aror­szágról a zsidókat és a baloldali elemeket? — Olvastam orról az ttjságok­ban, de mindig azt hittem, hogx a németek hajtották végre ezekel ax Intézkedéseket. — Helyeselte ön az ártatlan em­berek üldözését? Szálasiné erre a kérdésre zava­ros, kitérő választ adott — Tudja-e ön, milyen büntetőt vár férjére? — Valószínűleg a bíróság halál­ra Ítélt. I — És ezzel kapcsolatban mi * véleménye? i — Szívesen vállalnám magamra a büntetést. — Hova leltek azök az értékeli és ékszerek, amelyeket Szálad lőrzskaránál halmoztak fel? — Ezekről én nem tudok. La­kásomat saját bútoraimmal ren­deztem be és házasságkötésünk­kor a jegygyűrű elkészítéshez ba­rátaim adták a tört aranyat — Azt hiszi., a magyar közvéle­mény ezl elhiszi Önnek? — Igy volt, én nem tudok ék­szerekről és aranyakról A kihallgatás itt megszakadt, a detektívek visszakísérték Szálasi­nét cellájába, hogy más alkalom­mal folytassák vallomásának fel­vételét. (MOT) Isméi kedvezőre fordullak a kilátások az egyetem jogi karának felállítása ügyében (Szeged, Julius 25) Az elmalt hetek alatt e szegedi egyetem jogi karénak kérdése Ismét napirendre került Elő­ször ss e bír jött, bogy Teletf Géza kultuszminiszter már őszre fel akarja állítani az egyetem Jogi karát A mi­niszter azt saját maga Jaleatette kl káaóbb az egyelem! tanáaa előtte meg­jelent küldöttségének. Nemrégiben ez­után Jelentetlék, hogy a minisztérium­bsn megtartott egyetemi ankét r'<>etetls a ssegrdl egyetemen a jogi kar felállí­tására vonatkozó tervel is unnak et-

Next

/
Thumbnails
Contents