Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-01 / 146. szám

II. évfolyam 146. szám. I/, it/1 /'C4 J -h/' Szened, 1945. iulius f, vasárnap'-n n * • m f ara 3 peng© Wf, 9 W/í , 9 >1 i A Maq y ar memneii f ut j q e í i e a * e 1 i ír ont Lapja •• i f • .-A^illéttata* • •l/<. *>• ííi "V ^tfDy;; , ; ' Tildy Zoltán Szegeden A Kisgazdapárt elnöke országos jelentőségű beszéd keretében ismertette a magyar demokrácia leSadatait Össze kelt fognunk minden magyar erőt az orszá i újjáépítésére és a reakcióval való végleges leszámolásra Balogh István dr és Ortutay Gyula beszéde a kisgazdapárt szegedi nagygyűlésén (Szeged, junius 30"! A Független Kisgazda, Földműves és Polgári Part Péter-Pál napján nagygyűlést rendezett Szegeden a városi színházban, Tildy Zoltán, a párl országos elnöke, dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár és Orintay Gyula, a Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült testverpártok vezetőségei is testületileg. A demokrácia tiszta és szép ünnepe volt ez a nagygyűlés, a demokratikus pártok összefogásáé, azzá avatta Tildy Zoltán nagyjeientőgyúlésre nagy számban vonult tel a város kisgazdalú-rsadalma és értelmiségi polgársága, küldöttségileg képviseltették magukat a szomszédos városok, falvak kisgazdapárti zetei. ott voltak továbbá szervea Magyar pártvezi magyar életre vonatkozólag általános érvényű, nagy és súlyos igazságokat tartalmazott. Nagy hón János megnyitó szavai után tildy Zoltán tartja meg ünnepi beszédet. Megtaláltuk a bujdosás idején egymás kezét a munkáspártokhat — Tudom nagyon jól, hogy ez a város és vidék is ismeri a ' Enggóllen Kisgazdapárt harcait, amelyei 15 esztendőn keresztül tántoríthatatlanul és útját soha el nem hagyva vívott a magyar nép szabadságáért és az ország megmentéséért. Ennek a harcnak csak utolsó esztendeire akarok rámutatni. Amikor 1939 nyarán világosan láttuk bekövetkezni a nácizmus és fasizmus mohóságát, amely miatt az összeomlás reánkszakadt, a Független Kisgazdapárt egész eddigi politikájához niven szembeszegült az országvesztés botor irányításával és világosan és határozottan újra és újra megmutatta, hogy nem keit ez a politika, mert elvész az ország. Amikor a németek győzelmeinek lángja a legmagasabbra "csapott fel, a Független Kisgazdapárt akkor sem tévedett, nem tévesztették meg egy előre elkészült zsarnokság hatalmának győzelmei. ElpÍ

jen ezért figyelmeztette az ország iormányát arra, liogy el kell szakadnunk a nácizmustól" és fasizmustól, mert ha sorsunkat továbbra is összekötjük velük, olyan szakadékba zuhanhat ez a nép és ez a nemzet, nagyon nehéz lesz feltámadni. Figyelmeztettük az ország volt kormányzóját, figyelmeztettük az egymást váltogató kormányokat arra, "megpedig határozottan és kemény szóval. Nemcsak iráshan, hanem szóval is minden egyes esetben felemeltük magiink szavát az ellert a vétkes politika ellen. Nem rajtunk múlott, hogy ezt a nehéz sorsot, amely reánk szakadt, nem tehetett megváltoztatni. Megmondottuk, hogy hasonlókép a fasisztarendszerü ailamokhoz, nálunk is egy felül levő réteg jobban teltette a maga érdekeit, a maga sorsát, mint a nemzet sorsát. A fasizla országokban azért tartott olyan sokáig a harc, mert nem az országokról volt szó, hanem pusztán a rezsimről és egy kicsiny elvetemedett hiiiiüs réteg Inkább veszni hagyta a maga népét, pusztulni engedte a maga országát. Nem adta meg magát azért, hogy nyomorult életét és pozícióját egynéhány hónappal meghosszabbítsa. Fzért kellett az emberiségnek, nekünk, magyaroknak ilyen liosszu ide La szenvednünk. 1914 március 19-ike együk legsötétebb napja lesz a magyar történelemnek. Mi, akik határozottan ellenzéki politikát tauusitottunk, bujdósásra kényszerültünk. Engem is tiz perc választolt el attól, hogy a náci pribékek kezükre kerítsenek. Utána 10 hónap bujdosása, de a Független Kisgazdapárt a többi párttal együtt ekkor sem adta fel a harcot. Megtaláltuk a bujdosás idején — amikor már altig volt lehetőségünk — egymás kezét a munkáspártokkal és csak éjszakankiut találkozhattunk egymással, még akkor is próbáltunk fordítani ezen a nehéz és kemény ma. gyár sorson. Az, hogy nem sikerült, annak egyetlen oka: a felül levő réteg tétova volt. Kezében tartotta az ország minden pozícióját, hivatalát, a katonaság és az intézmények telve voltak reakciós árulókkal, akik mindent előbb tudtak, mint az ország vezetői és mielőtt intézkedhettek volna, az árulók gondosan figyelmeztették a maguk gazdáit arra, nogy mire keli felkészülni. Még egy utolsó remény volt október tizenötödike, hiszen ok tólier tizenegyedikén Szakasfts Árpáddal ugy csempésztek be bennünket a Várba Budán, ahol találkoztunk a volt kormányzóval, akinek már előbb világosan megmondottuk Magyarország üzenetét. Magyarország Jifvendőjét nem lehet másképpen elképzelni, csak ngy, hogy a tloigozók millióinak támogatásával biró demokratikus pártok veszik át a vezetést. Október tizenötödikén is árulók miatt bukott el a tervünk. S ha mérleget készítünk, egy pillanatra sem kell megfeledkeznünk arról, hogy kik és mit vétkeztek ez ellen a szerencsétlen ország és népe ellen. Azt mondom, mérleget kell alkotni. A reakció vak vott — Kedves Polgártársaim! Magyar csak nagy dolgaink vesztek el, amelyTestvérem! Én bejártam most a szét- ben a nemzet bcleépitette verejtéket zuzolt ország nagyon sok vidékét, és áldozatát, nemcsak 1200 hia oinBeszéltein .emberek ezreivel, fel tud- j lőtt össze, nemcsak nagy középületam mérni ma már, hogy mennyit tek vesztek el, nemcsak nagy értéveszített ez az ország emberekben,1 kek a tudomány számára, hanem kimennyi fájdalom, mennyi keserűség, i esi házak is. Ez a legsiralmasabb, kin égeti itt százezrek lelkét, akik-, amikor Iát az ember apró, kicsi hánck odavan valakije, akiktől elra-1 zakat és elgondoljaj hogy egy élet gadtak valakit. Mindent kihever az takarékossága és minden veszódsége ember, dc begyógyilhatatlan a seb, benne volt abban a kicsiny hajlékamely abból származik, hogy valakit ban, amely most rom és pusztaság elbocsájtotlunk Ölelő karjaink közül és remény sincs arra többet, hogy és nem látjuk viszont. Megszámlál- ugyanaz a Család, amelyik ezt őszhatatlan ezrek a magyar polgárság- szehozta, mégegyszer ebben a nemből, akiket egy faji gyűlölet kidobott j zedékben össze tudja hozni, a nemzet testéből és' átadott a lej-1 — Földjeink igavonó nélkül, gyászürnyübb barbarizmusnak, amely ; raink berendezés nélkül és összetörve valaha volt ezen a világon. Itt vannak vannak. Ha egyszer megszámlátjuk anyagi veszteségeink. Siralom járni ezt a mérhetetlen veszteséget, Csqk Magyarországon."Láttam a tenger pusz- lakkor fogjuk megítélni az ország bütuiast. Pusztulását mindannak, amit nének és vétkének nagyságát, ameemberkéz épített nemzedékeken ke- lyct az elmúlt rendszer elkövetett, resztül. Szeged kivétel, de nagyon Mert állítom, hogy mindennek nctrt kevés kivétel vau az országban. Az keltett volna bekövetkeznie, ha hallember azt hiszi, hogy nem is Magyar- gattab volna ránk, a népnek a szaországon jár, mikor Szeged falai kő- vára, amely kifejezi a magyar nép zölt van, mert mindenütt máshol, Józan itéteíéí és akaratát. De a reegy-kél kivételes esettől eltekintve, akció vak vott és nem hallgatott csak romot látunk és pusztulást. Nem- reánk. (Meg kell büntelnil) A romokért nem mi vagyunk felelősek, mégis nekünk keli építeni — Mi, akik ezt & bűnös politikát Barátaim ős Testvéreimi Bármennyi elleneztük, itt vagyunk az ország rom I re is szemben áütünk ezzel az or; jain. A romokért nem ml vagyunk fe-1 szágrotitó politikával, bármennyire is lelőnek és mégis nekünk kell énit*"!. I éreztük lelkünk mélvén. hoav kikért van ez mind Igy, holott másként lehetett volna, mégis azt mondom, hogy a romok feleli megfáradtán, niegiorötten, lelkünkben hitel el nein veszítve vállaljuk az építést. Csak ez a tőid a mienk a világon, ezen keli országot teremteni, ezen kei! otthont teremteni az otthontalanoknak és hirdetni egy nj s tisztább világot. Tál. aljak ennek a munkának elvégzését •s az ország felépítését. Éljenzés, aps.) — Az épitő munkának azonban fettételei vannak. Ahhoz, hogy az építés gyorsan megindulhasson, hogy az építés folyamatosságát semmi es senki meg ne zavarhassa, ahhoz ezeket a feltételeket teljesiteni kell. Legelsősorban le kell zárni a multat. (Ugy van, ugy vantj Meg kell mondanunk, hogy Magyarországnak az a rétege kormányozta ezt az országot hos-zc éveken," mondhatni évszázadokon keresztül, amely megmutatta, hogy képtelen az ország vezetésére. Egy emberöltőn keresztül kétszer vitte ugyanaz a rendszer a nemzetet szörnyű háborúba. Nemcsak ez az egy vétkük .van. Az is vétek volt, hogy a tiszta népi erőket nem engedték felvonulni. Féitellék sajátmaguk érdekét, jobbant mint a közősségét. Nemcsak az a vétkük, ami látható Ha a magyar nép ur Magy arors rá rf o n, nincs háború — A láthatatlan vétek nagyobb, mert ha ez a rendszer erőszakkal, csalással, hilványsággal el nem zárja a dolgozók útját az ország fórumai felé, nem süllyedtünk volna le. Ha a magyar nép ur, Magyarországon nincs háború, német szövetség, akkor mi a szabad nemzetek társaságában vivtuk volna harrnnkal, nem pedig a zsarnokság hitvány és aljas táborában. Ezt sokszor mondtuk a inultban és azt mondták ncKÜnk, amikor sürgettük és követeltük a német szövetségből való kiválási, hogy mi lesz .Magyarországgal, ha megszabnak bennünket a németek, akkor rengeteget kell szenvednünk. Én azt mondtam az ország két minisztcremókéneA, akik felváltották egymást, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a magyarság a szenvedést nem tudja elkerülni, de más az, hogy t\a szabadi, öntudatos nép vállalja a szenvedést. Jöjjön az, aminek jönni kell. Más a*, begy ha hiívány szoigazsoldérf és bujkálunk a szenvedések elől. A szenvedés egyik vagy más k módon, de elérte a nemzetet. A különbség az, hogy ha szolgák teszünk, azok Is maradunk, de ha vállaljak a szenvedést, a fáradságot, a harcot, magnak szabadságáért és a világ népeinek szabadságáért, a szabad nemzetek társaságában, akkor szenvedésünk a hol dőgahb magyar elet záloga. Le kell zárnunk a multat. Engem üldöztek, a családom üldözve voít, a fiam hél hónapig szenvedett a Gestapo börtönében, halálra kerestek. Egyénileg semmi bósszuérzés nincs bennem Tudom, mennyire dolgoztak ellensé' geim és tudom" a nevűket. Nem ajánlom senkinek, hogy a mult lezárásával az egyéni bosszút érvényesítse. (Éljenzés, taps.) Ha a mult lezárásánál gyónjék lestfii't, megerdeMetjtik sorsunkat — De amikor én megnézem a nemzet sorsát, azt a tenger szenvedést, amelyen keresztül kellett mennie, akkor azt mondom, bíxátaim, -íogy.a nemzetnek elégtételt k«t vennie (Ugy ván, ugy van!? komolyai* és kemenveu Soha * 1 Íii\fnrfÜ Ut«>