Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-24 / 141. szám

4945 Juolns 24. DÉLMAGYARORSZAQ •HHHHI ÜÜSSE Megvalósult a földművé© »r»k álma; az ^veltf foűarq S -^ovfelitidósok mezőgazdasági klsérieíel, amelyek megváltoztatlak ol világ Az évelő búzái új vetés nélkül két év alatl négyszer aratják Burgonya terem a „Ctfomandra" fán Cicin professzor a nagy szovjet tudós szenzációs előadása Kolozsváron A legnagyobb szovjet tudósok •gyike: Cietx professzor e napokban előadást tartott Kolozsváron mezőgazdasági kisórleteirőL és eredményeiről. A nagy tudós olyan eredményeket ért el, amelyek rövidesen -egészen át fogják alakítani a világ közgazdasági képét. A tudomány, a technika, az emberi lángelme igazi eredményeit mi mindig is a Szovjetuniótól vártuk, ellentétben azokkal, akik a németek csodáját, a fhalálsugaraW várták. Cicin professzor előadásából közöljük az alábbi részeteket: Tudvalevő, hogy minden idők emberének cgvik igyekezete és figyelme egyazon növény — a buza termesztésére irányult. A történelem megállapítja, hogy az ember több mint 1500 év óta termeszt búzát. Feltettük a kérdést. vájjon van-e a világon ország, meiyben olyan buza terem, mely az elképzelt tökéletességnek megfeleljen- vagyis elegei tegyen mindazoknak a várakozásoknak, amelyeket az ember hozzá fúz. Mezőgazdaságunknak olyan buzafajtára volt szüksége, mely nem fekszik le, nem pereg ki, mely bő aralást ad és alkalmazkodni tudjon időjárási viszonyainkhoz, bírja a szárazságot, fagyot, ne legyen kitéve a különféle betegségeknek és kártékony gombáknak. Mindezidcig nem sikerült ilyen buzafajtát kitermelni. Amikor kereszlezett Oúbrid) termelést alkalmazunk, tisztában kell legyünk az általa elérni kívánt céllal. Amikor keresztezéseket végzünk. jól áttanulmányozott példányokat választunk, hogy végül is egy, a célnak megfelelő uj buzál nyerjünk. Igy, a »hibridek* kitermelésénél egyazon kultura határain belül minden fajtából a legjobb tulajdonságunkat lehetett venni: az egyiktől a gazdag aralást biztosító képességet, egy másiktól jobb minőségű liszlet, egy harmadiktól az ellenállóképességct a fejlődési idő alatti kedvezőtlen körülményekkel szemben. Ilyképpen jófajta búzákat sikerült té'rchozni, melyeket mosl előszereleítel használnak. Sikerült az évelő búzát kitenyészteni A természetben nagy ellenállótépességü növényt 'keresünk és a tarackbuzára esett a választás, a buza keresztezésére. Mit képvisel y/. a növény? Összehasonlítást végzünk a tarackbuza és a buza közölt. A mezőgazdaság arra tanít, hogv a búzát szárazságtól, fagytól. különböző betegségektől és kártékony gombáktól óvjuk. Mindezt n gazdagabb aralás érdekében 'esszük l)e a mezőgazdaság az olyan növények elleni védekezésre S tanit. miiit a tarackbuza, amelyet ajánlatos elégelni, megfagyaszlani, fdb. Tudjuk, liogy milyen nehéz a búzát fagytól és szárazságtól óvni: ugyancsak tudjuk. mennyire nehéz szárazsággal vagv faggval elpusztítani a tarackbuza I. Vegyünk más tulajdonságot: a termés mennyiségét. Milyen összehasonlítást lehet egy tárackbuzaszem és egy buzaszem között lenni Ezer buzasz.eninek 30 gr. a súlya . mig ezer konkolyszem 5-6izor kevesebbet nyom. Ha egy tö tarackbuza hozamát hasonlítjuk össze egy tő búzáéval, a szerepek megváltoznak. Egy tő buza 2—2.5 gr. buza szemet ad, mig egv tő tarackbuza 15 gramnál is többet. Termesszünk újfajta nyári búzát. amely megközelili azt az ideált, melyről beszéltünk. Tarmcsszünk egy Viszi búzát, mely fagyálló tulajdonságainál fogva, a tarackbuzát közelítse meg. Mindenesetre minden létező buzafajtánál jobb legyen. \ magunk elé tűzött feladatok egyik legfonlosabbjn egy uj. eddig néni létező bu/nVajla — az évelő buza — kilcvészlésc volt. 12—13 évvel ezelőtt kezdtem meg öbbén az irányban a munkát. Most jogukban áll megkérdezni, hogyan oldottam meg ezt a feladatot? Kijelenthetem, hogy a kérdés meg van oldva és "eredményei nemcsak papíron, liánom a kolhoz mezőin láthatók. 1011-ben ezt a búzát egy moszkvakörnyéki kolhozban a szokott körülmények között termesztették és 54 mázsa hozama volt egv hektáron. Uirmiez a buza csatornázott, öntözőil oldön termesztve 80 mázsát és még többet is hozott. Tehát olvan búzánk van, melyet hibrid termesztéssel értünk el, mely nemzeti gazdaságunk szániára egv- sor értékes cs fontos tulajdonsággal bir. Búzakalász, amely 80-109 szemet ad Ugyancsak vannak őszi buza fajtáink, amelyek az északi nehéz fagy viszonyok melleit sem fagynak meg és évről-évre százszázaléko san megmaradnak. Ennek a búzának a kalásza átlagosan 89—100 szemet ad. Ezt az uj buzahibridet 599-es szám alatt ismerik. Sokán önök közül csodálkozni fognak, hogyan lehetséges, hogy egy búzakalász 80—1(X) szemet adjon? Ezt a tulajdonságát a tarackbuzával való keresztezéssel nverle. A tarackbuza sok szemet hozó tulajdonsága álöröklődölt az uj hibridizálás utján nyert növényekben. 1939-ben kezdtem meg a kiser leteket az évelő búzával Középázsia déli területein is. Az utolsó évek munkája azt bizonyította, hogy hatalmas kilátásai vannak az évelő buzál Illető kísérleteinknek. Az elmúlt években egv kazakisztáni kolhozban 3G és még több mázsát hozott egy hektár. A III. Internacionálé névü kolbózban 30 mázsát értek el hektáron ként. Kijelenthetem, hogy ez a fajta buza bő és jó aratást ad, évelőségét illetően pedig egy néhány adatot közlünk a Frunzei városbeli kísérleti állomás eredményeiből. 1939 őszén vetettek itt először évelő búzát, egy kis körzetben. Az első aralást 1910 júliusában gyűjtötték be, 21 mázsa búzát hektáronként. Ugyanazon a területen, ugyanazon évben három hónap múlva. uj velés nélkül a harmadik aratást takarították be, 23 máz ál hektáronkéntj mig további három hónap múlva negyed* szer arattak 3 és fél qulnlátt. Ebben a körzetben bé! 6v a'rtt összesen négy araiad ériünk el. összesen 51.25 mázsál hektáronként. Nagyfontosságú az a tény. begy ami álomnak tűnt: megvalósnVi. Évelő buzát nyertünk. Ezt a búzáit a Szovjetunió déli részaot vélik. Fü és fa összeházasítása Feladatunkul tüztük még ki, hogy álöröklődés utján közelebb hozzunk bizonyos füves növényeket fatórzsü növényekkel. Most már kimutathatjuk, hogy a paradicsom, a kék paradicsom. a burgonya és más egyebek a •Eifomundrar-fán nőnek. A íehéi* és sárga virágu akácfán lencse, bab, borsó és más zöldségfélék teremnek. Ilvmődon olyan vidékeken, afiot a gyümölcsfák nem birnak fejlődni, vagv nem áll módunkban tiz évet várni egy termés betakarítására. egyetlen év alatt termésbe* juttink. mini n vetéseknél, — mig máshol csak három évben egyszer lesz szükséges megmunkálni a földet, hogy teremjen, mint az újonnan kereszteződés utján nyert évelő buza esetében. MNAI Őt Őrjárat piacon (Szeged, 1915 junius) »Városban mindent megterem az aszfalt* — mondogatja a falusi nép s e mögött rendszerint az rejlik, hogy irigylésre méllónak találja a városi háziasszony helyzetét, aki kényelmesen, kosárral a karján kisétál a piacra s az aszfalton kirakva már készen várja mindennap, amit szeme, szája kiván. (S még csak nein is kapált érte!) Megvallom, magam is hasonló gondolatokkal foglalkoztam, amikor elindultam a Mars-tér felé, hogy ott kezdjem el a szemlélődést. Régen volt hus az asztalomon s valóban felvillanyozott egy kicsit, mikor a piac szélén elsősorban az Arany János által is olyan inycsiklandőan megénekelt Lacikonyhákba ütköztem. Hál itt még ez is van? — kérdeztem magamban — s aránylag nem is olyan drága: 25—30 pengő egy kis adag paprikás. A lacikonyhánál már kezdődtek is a gvümölcsés zöldségfélék végtelen sorai. És az ára? cseresznye 15—3(1 P, zöldbab 30—40 P, földieper 20—40 P. káposztalök 15—25 P kilónként hogy azok csillagászati számokat emlegetnek. Sokkal érdekesebb ezeknél a fapiac. Mert hoznak azért be fát is. Nyárfával, akáccal, hársfával megrakott szekerek érkeznek. Egyikre éppen alkuszik egv idősebb férfi. 3500 pengő, mondja ki szemrebbenés nélkül a boldog eladni szándékozó. A vevő sokallja s az eladó ugy látszik, hajlik a szóra: »Hát mit adna — kérdezi, de azután látszik, hogy jó ötlete támad. — .Tudja mit? — fordul a vevőhöz — egy öllözel jó ruháért h odaOD AM. Egy öltözet jó ruhaf — A vev/! végignéz saját kopottas ruháján, sóhajt és továbbáll. Én marad. 1c még. Nézem a fát. 4 q, 5 q, próbálom megbecsülni a súlyát. De lehet, hogy több is valamivel, ő 700 P egy q. Hm, de megveszik azért, biztosan megveszik. Érdemes volna megnéznem, hogv ki. Visszafelé térve láttam azután, hogy van ott még liba is,. 1200— 130Ó P. Érdekes dolgok ezek a városi embernek, a jámbor vásárlónak, akik magukban azt számolgatják, hogy valahol föl kellene venni egyszerre egész évi fizelé >üket Akkor futná Lehet, hogy egy egéss hónapig is. — És most csak egy kis összehasonlítást még a piac egyes helyei közt (mert ugv látszik az aszfalí sein egyformán terem.) Mars-téri piaci árakat már láttuk. Tisza Lajos-körut, városháza felé: átlag 2-3 P-vel olcsóbb Tisza Lajos-körut, fürdővej szemben :valaniivel még o'.r-óbb. de az áru kevésbé válogatott. Gyümölcs- cs zöldségkerc-sbe* dök, üzlelck a belvárosban: ifia* gos Tisza Lajos-körúti árak, dó a legtisztább, legválogatottabb ára, (Persze, a különlegességektől nem szólok.) Nézem a földiepret: 25 P Szemben egv kereskedés. Valamivej szebb eper 24 P. Nézem és ne ti értem. Visszajöttem későb Aj eperből megmaradt fele. Hulnaű már nem tudia eladni, de ha vet*