Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-24 / 141. szám

1915 junius 24. DÉLMAGYABORSZAG Uj miifaj: a politikai pornográfia! Szemelvények egy „demokrata" miniszter hirhedt fasiszta könyvéből Szégyenkezve Ismertetem viléz Faraghó Gábor közélelmezési miniszter „Szovjetoroszország" clmü indexre tett könyvé Magyarország az elmúlt 25 év llatl á külföld szemében az exotikus furcsaságok földje volt. Sokat raulattak azon, hogy Magyarország királyság (király nélkül), AZ uralkodói jogokat egy lovasitott tengernagy gyakorolta (tenger nélkül), a magyar faj védelmét szolgáló mozgalmat a sváb Gömbös (Gelb) Gyula inditotla meg Szegedről, viszont az antiszemita hadjárat élén a zsidó származású Imrédy (Heinrich) Béla állt. Hogy az exotikumok folytonossága meg ne szűnjék, arról a demokratikus magyar kormány gondoskodott azzal, hogy az egyik fonlos miniszteri székbe a fasiszta vitéz Faraghó Gábor tábornokot, a gettó-nyuzó csendőrség, volt főfelügyelőjét ültette. Az ország demokratikus sajtója, főleg azonban a baloldali beállítottságú lapok napról-napra a támadások pergőtüzét zúdítják a közellátási miniszterre, aki mint a vicclapok kedvelt figurája is hírhedté vált. Támadják s gúnyolják vitéz Faraghót ugy is, mint az ellátatlan ország közellátóját, de különösen, mint a •Szovjetoroszország* cimü fasiszta és antibolsevista mü szerzőjét. Nincs nap, hogy a sajtóban ne emlegetnék ezt a könyvet, amelyet egyébkén! hivatalosan is indexre helyeztek, mint ártalmas és megsemmisilendő fércmunkát. Magát a könyvel azonban kevesen ismerik, pedig most mint a sorozatos támadások célpontja, a közérdeklődés előterébe került. Ugy érzem tehát, hegy hézagpótló munkát végzek, amikor vitéz Faraghó Gábor • Szovjetoroszország* cimü ominovus »müvét* olvasóinkkal nagyjából megismertetem, mielőtt az méltó helyére — a papirmalomba kerülne. l<iy kezdődik és igy végződik a könyv Vitéz Faraghó a rövid idő alatt, amig Magyarország diplomáciai viszonyban volt a Szovjetunióval, mint a magyar kormány katonai attaséja működött Moszkvában. Amikor ez az erkölcstelen diplomáciai viszony véget ért azzal, hogy német utasításra magyar repülők Kassál bombázták orosz felségjelvényekkel ellátott gépekről és ezáltal ürügyet adtak Bárdossvna'- és Ho••" vnak. hogv Magyarország nevében hadat üzenjen a Szovjetuniónak, a moszkvai magvnr követséget is hazaküldték Moszkvából. Vitéz Faraghó hazaérkezve megirla könyvet, amely mint szellemi termék is olyan nivötlan s gyalázatos, hogy egy négy elemit végzett csendőrkáplár ls joggal szégyenkezhetne miatta. A •mü« előszavában ezeket irja Faraghó: • Akinek szerencséje vblt a Szovjetunió viszonyait a helyszínen tanulmányozhatni és még nagvőhb szerencséje, hogy onnan élve hazakerült, az sokmindent tudna beszélni az ottani életről...« lAfVilúcüJ a Vnciftliwié lUXU végleg megsemmisül, tehát szinte már a történelem részére is meg kell örökíteni ennek a rendszernek az emlékét, mégpedig olyan formában, ahogyán azt egy elfogulatlan külföldi látta...« •Európa? Rend, jogreád, egyenlőség, szabadság, kultura, civilizáció, magántulajdon, az egyén megbecsülése, élet- és vagyonbiztonság, munkateljesítmény.* (Achtung, achlung! Mindezt a háborús, gleischaltolt és a németek által legázolt Európára értette Faragh,ó.) • Ezzel szemben a Szovjetunió? Képmutatás, hazugság, szemfényvesztés, gyűlölködés, zárkózottság, rabság és mérhetetlen terror.* Igy kezdődik és igy végződik vitéz Faraghó könyve, amelyet mint azt az idézett sorokból is tisztán megfigyelhetjük a politikai éleslátás és a fogalmazás pompás magyarsága jellemez. Ugv lát, mint a vakondok és ugy ir magyarul, mint egy sváb tejesasszony. Ezek a tulajdonságok még jobban kidomborodnak az alábmiakhan. ahol Németország alias árulását és a Szovjetuniót váratlanul ért támadást ekként magyarázza: • Midőn Ribbentrop külúgymlnlsz ter 1939 augusztus 23-án Moszkvá ban aláirta a megnemtámadási egyezményt, nem gondolhatta, hogy kél év múlva kénytelen lesz aláírását semmisnek tekinteni. A bolsevikiek csak az előnyöket akarták és azt, hogy nyugodtan ké szülődhessenek Németország ellen Terveiket a Fübrer hamar átlátta és a jugoszláv események után többé nem tehetett kétség, hogy ezzel a kétszínű politikával hamarább le kell számolni. A németek minden kívánságát teljesítették pedig ... Mindez azonban már késő voltl A Führert nem lehetett félrevezetni* (13. oldal.) Hasonló szaknvatottsággal nz attasé ur a könyv 17. oldalán MaA katona is jő, jó. mindez külpolitika, ehhez nem kell értenie egy diplomatának. De vitéz Faraghó tábornok., a katonai attasé még a saját szakmájához sem ért. íme a bizonyíték, amit erről őpmaja ellen szolgáltat: • Tévedés lenne azonban azT hinni, hogy az orosz hadsereg felső vezetése jó völna ... Véleményem szerint az orosz felső vezetés akkor bizonyította volna be jóságát, vagy kiválóságát, ha az orosz "csapatok pl. Berlint elfoglalták volna, mint ahogyan ők azt még a háború kitörése után is biztosra vették ...« Hát azóta a Véres Hadserefí valóban elfoglalta Berlint és tattá" «*uistt r»5t- v F^vúffllO .kábsrA könyv pedig ezzel végződik: • Befejezés. A németeket nem érte megle petés. Nagyon Is tisztában voltak vele hogy mibe fogtak, amikor a Szov Jetuniót megtámadták. Azóta a németek, a mi fiaink részvételével a Szovjetunió leikél már elfogtalták(?' és most is győzelmesen haladnak előre, hogy kereszteshadjáratuk a végső eredményt meghozza; a végső eredményt, hogy ezt az Istentől eltávolodott rendszert megsémmisitse és a müveit Európát a kommunizmus veszélyétől megóvja. A kommunista rendszernek ma gasa'hb ideálja és erkölcsi alapja nincsen, az általános emberi érdekeket nem képviseli, tehát el kell tűnnie.* gyarország és a Szovjet viszo*nyál ekként vázolta: •Magyarörszággal szemben maga tartásukat az a törekvés jellemezte, hogy minket a németektől minél jobban eltávolítsanak. Ezt célozta a 48-as zászlók visszaadása is Amiért mesterkedésüknek nem itl tünk fel, azon indokolatlanul bár, de bizonyára még ma is csodálkoznak. Bákosf Mátyást azért tartották olyan nagy kegyben, hogy alkalom adtán nagyobb feladatot bízzanak rá; ő a Komlntern munkájában te vékenvkedik... Igen rossz néven vették, amikor Magyarország 1!?39 Januárjában az antikomintern paktumhoz csntlnko zott. Ennek következményeként a nepi ré? Budapesten felállított követsé güket megszüntették ..» Midőn pedig a magyar csapatok 1939 március 15-én bevonullak Kárpátaljára, sehogysem tetszett nekik, afonbap nem tehettek sem mit. Maeynrofszágtót elváriák volna hogy ha már nem tart velük a né met konfliktusban tezt már mégsem merlék feltételezni', legalább ma radion nemleges ők azonban 1941 januárjában megtámadhatták Kassát* (17—18 oldal.) levizsgázott nQk. katonai allasé és közellátásügyi diplomata is belátja, hogv mégis jó voll az az orosz »felsövezetés*. Hogyan men'efte Faraghó a zsidóhat ? Még csak a zsidókérdésről hangoztatott álláspontját óhajtanám leszögezni annak a viléz Faraghónak. aki most azzal védekezik, hogy mint a csendőrség főfelügyelője mennyi jól tett a zsidók érdekében. Lássuk csak: •Érdekes, hegy mindenki azeg világén fa'srtnViaa van ml, hegy a kemmunfzwius tulajdonképpen . zsidó találmány, és hogy, á kommu3 nizmus nekik felel meg legjobban, sőt lehet mondani, hogy egyedül csak nekik felel meg.< (110. oldal.) A fejezet végén: *A zsidóság a harcokban nem pusztul és száma nem csökken. Úgyszólván teljes erejével ma Is él és virágzik, mindent megtesz arra, hogy a háborúit győztesen fejezze be, hogy világuralmi céljait ezáltal elérje, vagy legalább is előmozdítsa. Ha a háború a Szovjetunióra nézvé még balul is ütne kl. azzal nemsokat törődnek, meri nekik Oroszország sorsa nem fáj és mindenesetre rtiegtalálnák a módját, hogy életüket idejében megmentsék, ha másképpen nem, más országba menekülnek. Jelen esetben azonban ngy Iát szik, hogy a más országba vatt menekülésnek az utjai is el lesz nek zárva, mért a maf megvert é< megsémmisilett Szovjetuniót ugv szólván mindenütt zsidóellenes országok veszik körül.* 116. oldal Vitéz Farngh(5 mindenesetre mindent elkövetett, hogy mini csendőrségi főfelügyelő elzárja a hazai zsidóság menekülésének útjait és számukat alaposan csökkentse. Mindezért miniszteri tára jár? Nemcsak a helyszűke akadályoz abban, hogy további részleteket idézzek az ocsmány könyvből, hanem a jóizlés is, amely undorral fordul el a pornográf jelenségektől. Vitéz Faraghó könyvét pedig aligha jellemezhetném találóbban: politikai pornográfia Szégyenkezve és felháborodva lnoozgatom a könyvet, amely hemzseg a rikító hazugságoktól, ferdítésektől és bárgyunn gyerekes megállapításoktól. \ki ezt a könyvet irta, műveletlen, tájékozatlan és rosszindulata emher és esküdt ellensége a demokráciának, a haladd szellemiségnek és a humanizmusnak. Viléz Faraghó most azzal mentegetőzik, hogy nz akkori cenzúra sok mindent hcleirt a könyvbe. amit ő nem vett volna. bele. De hál talán mégse a cenzor irta az egész könyvet, mert annak minden sora olvnn, hogy a jóérzésű olvasó rendőréri kiáltozik tőle és felettébb csodálkozik, amiért a szerző nem a vádlottak padján. hanem a miniszteri bársonyszékben ül ebben a demokráciától hangos világban. Azt mondják, a tábornok nrnak nagy érdemei vannak a fegyverszüneti szerződés lrlrehozásában és ezért nézik el neki csendőrfőfelügyelői, diplomáciai és •irodalmi* múltját. De az islenért, tartsuk meg a helyes mértéket. Ha a lanvhán és elnézően működő igazoló bizottságok jelentéktelen segédhivatali főnököket, falusi jegyzőket és más apró emberkéket bagatell bűnök miatt vezető állásra alkalmatlannak minősít, milyen büntetést érdemelne a «Szovjetoroszországi) cimü fasiszta fércmunka szerzője, aki amellett eredményesen felügyelt a csendőrség véres és barbár tevékenységére? Nincs olyan érdem, amelyért miniszteri tárca illetné meg a feni ismertetett könyv íróját. Gárdos Sávidnt A Pénzügyigazgalóság által elfogadott forgaünrii adúpéns'ár könyv és "orga mi adóbSokk kaipható az összes szépééi nvemdákba® és a Délmagyarország kiadóhivatalában A politikai éleslátás iskolapéldája